Advent - eljövetel

Az ember életéhez szorosan kapcsolódnak az ünnepek, ezek segítenek bennünket, hogy a megszokásból a hétköznapok szürkeségéből kilépjünk. Az adventi időszak is ilyen, előre mutat egy nagyobb, fontosabb eseményre, a Karácsonyra. Ez az ünnep nekünk keresztényeknek a Megváltó születésnapja az idők beteljesedése. Hogyan várakozunk? A világ az érzelmekre és az érzékekre próbál hatni. Roskadásig tele kirakatok, a sültkolbász és a forralt bor illata vonz bennünket arra, hogy megnyissuk pénztárcánkat, és sokszor a lehetőségeinken felül is költekezzünk.

A keresztény ember adventjének nem így kell eltelnie. A várakozásunk kettős, először is örvendezünk Jézus születésén az időbe való belépésén. Másodszor pedig várjuk a végidős megjelenését, amikor mindent megítél.

Várakozásunkat nem az ideges feszültségnek, hanem az örömteli és békés tevékenységnek kell áthatnia. Izajás próféta figyelmeztet: ”Minden völgy emelkedjék föl, minden hegy és halom süllyedjen alá.” (Iz 40,4)

Mit jelent ez? Elsősorban az önvizsgálatot, milyenek az emberi kapcsolataim és hogyan állok az Isten előtt. Az ember lelkét és szívét sok bűn és mocsok terheli. A völgyek a mulasztásaink, a hegyek és a halmok pedig a szeretetlen magatartásunk, cselekedeteink. Ezeken kell változtatnunk, hogy utat tudjunk építeni a közelgő Messiásnak. Így a várakozásunk nem unalmas semmittevés lesz, hanem izgalmas és tevékeny szeretetcselekedet.

R.GY.