Az építész a paneltüzekről

Paneltűz - okok és megelőzési lehetőségek

Paneltüzek épületszerkezeti okai - az újpalotai tűzeset

Mit tehetünk hozzá ehhez az újabb tragikus esethez? Néhány nap után a megdöbbenés okozta némaságot meg kell törni, és az azonnali segítségnyújtás után mindenkinek el kell gondolkodnia azon, milyen lépéseket kell tennünk – mindannyiunknak – hogy ilyen eset ne forduljon elő többé.

Általános problémák a paneles épületeknél:

• a létesítéskor hatályos szabályozást sem tartották be,

• azóta történt átalakítások során nem javították, hanem rontották a helyzetet,

• a tűzvédelmi szabályok változása után sem történtek meg a megfelelő beavatkozások,

A paneles épületek, szerkezeteik és azok tűzzel szembeni viselkedése

A teherhordó szerkezetek (falak, födémek) alapjában megfelelnek a követelményeknek, de tudni kell, hogy már ebben a kérdésben is engedményeket tettek a lakótelepi épületeknél. A homlokzati elemek esetében az alapvető gondot az okozhatja, hogy az éghető anyagú hőszigetelés síkjában elhelyezett ablakok égése esetén a kéreg és a teherhodó falszerkezet közötti acélkapcsok tönkremenetele miatt a kéreg leválhat, ezzel súlyos balesetet okozhat a leváló hatalmas betonréteg. (Ilyen kéregleválás már volt a XIII. kerületben egy munkásszállás esetén.) Ez például egy olyan helyzet, amikor maga a teherhordó szerkezet nem károsodik, de a súlyos baleset lehetősége jelentősen megnő.

A szerkezetek további gyenge pontjai lehetnek a kibetonozott kapcsolatok, a panelhézagok, illetve a szomszédos lakások közötti teherhordó falak esetében a közös fészekbe helyezett elektromos dugaljak, amelyek a két lakás között az átégést teszik lehetővé.

Általános és jellemző probléma – és legtöbbször valóban súlyos gondot okoz – a szakipari szerkezeteken történő függőleges tűzterjedés. A nem szakaszolt strangok, a szemétledobók, az aknák nemcsak lakásokon belül, hanem a folyosókon is megtalálhatók, holott előírás, hogy a szintek között a tűzterjedés nem jöhet létre. (Csakhogy az ehhez szükséges technikai megoldást nem részletezték, így a legtöbb helyen nem is készült el a szintek tűz szemponjából történő elválasztása.)

A szemétledobó helytelen kialakítása miatt alakult ki tűz 2004-ben a Kármán Tódor utcai kollégiumban. Kevesen tudják talán, hogy a szemétledobók esetében olyan kialakítás szükséges, amely nem engedi meg, hogy a ledobó nyílás nyitva maradjon, vagy hogy egyszerre több ledobónyílás is nyitva legyen, mert a kürtőhatást csak így lehet elkerülni. A szemétledobók karbantartása és felújítása során ezt már kötelező megoldani. És hány helyen készült el?!..

A fogatolt épületek (ahol egy-egy lépcsőházra szintenként 3-5 lakást fűznek) általában megfelelnek az egyéb tűzszakaszra vonatkozó követelményeknek, azonban a középfolyosós épületek esetében előfordulhat, hogy nagy egybefüggő tűzszakasz jön létre a folyosókon, a tárolókban felhalmozott éghető anyagokkal és éghető burkolatokkal.

A lakások bejárati ajtóira 0,5 óra tűzállósági határérték vonatkozik, amennyiben az ajtókat cserélik, figyelembe kell venni ezt az előírást is. (Nem lehet például műanyag ajtóra cserélni, mert annak égéshője 2,5-3 szorosa a faszerkezetének, és sokszor nem teljesítik a 0,5 óra tűzállósági határértéket sem.)

A középmagas épületek esetében az 5. emelettől a lapostető felé kell menekülni, azonban sokszor megközelíthetetlenül lezárják az oda vezető ajtókat, így az életveszély fokozódik. (Általában igaz, hogy a betörésvédelmi intézkedések jelentős veszélyt jelentenek tűz esetén, amit fokoznak a folyosón és a szemétledobóban tárolt éghető anyagok is.) A tetőre való kijutást biztosítani kell, és ott a tűz terjedését meg kell akadályozni. (Ezért például nem lehet magastetős tetőtérbeépítést tervezni a 11 lakószintes panelházakra.)

Jelentősen növeli a veszélyt az, hogy az épületekben megnőtt az időskorúak aránya. A kiürítési számításhoz használt érték szerint a menekülés sebessége 15 m/perc, ezt a szintidőt pánikhelyzetben az idősek nehezen tudják tartani.

Nem valósultak meg a füstmentes lépcsőházak, a füstszakaszolás, a nem éghető padlóburkolatok, nincs előírás az alternatív menekülési útvonalra sem. (Ezért tapasztalható az, hogy tűz esetén a mentést oxigénmaszk segítségével lehet megoldani, a lakók anélkül nem tudnak kijutni a lépcsőházból.)

Az elektromos tüzek lehetősége egyre nő, hiszen a régi vezetékrendszer nem a mai fogyasztásra lett méretezve, a háztartások elektromos energia felhasználása az elmúlt 30 évben ötszörösére növekedett.

További probléma, hogy nincs előírás arra, hogy az alkalmazott szerkezetek égés esetén ne bocsássanak ki toxikus anyagokat, a tűz során általában jelentős toxicitás alakul ki, nagy mennyiségben minden fűst mérgező, de a PVC égése során már kis mennyiségű füst belélegzése is mérgezést, halált okozhat.

A menekülést akadályozza, ha a menekülési útvonalnál az ajtókat nem a kiürítés irányába nyitják, ami pedig előírás lenne (vagyis a lépcsőházi bejárati ajtóknak is kifelé kell nyílni), mégis nagyon kevés helyen teljesül ez a feltétel. (Jellemzően az 1980-as évek végén épült épületeknél alakították ki a szabvány szerint a kifelé nyíló ajtókat.)

Általános probléma, hogy a száraz felszálló tüzivíz vezeték állapota nem megfelelő, egyes csapokat ellopnak, megrongálnak, és az ellenőrzés is hiányos. (Van ahol már nincs is ilyen!) A vonatkozó szakmai álláspontok szerint: A már meglévő vezetékek karbantartását, ellenőrzését a parancsnokságoknak meg kell követelniük. A megfelelően karbantartott száraz vezeték az épület alapvető tűzvédelmét biztosítja, annak megszüntetésére nincs lehetőség.

Az ellenőrzés egyéb esetekben is kötelező lenne! Például az elektromos rendszert 9 évente kell ellenőriztetni, ugyanígy a gázellátó és szellőztető rendszert is rendszeresen felül kell vizsgálni.

Jellemző, hogy belső felújítások esetében a tűzvédelmi követelmények nem játszanak szerepet, a lakásokban mindenki azt csinál, amire lehetősége van, az anyagi szempontokon túlmenően más szempont nem szokott érvényesülni.

Az épületek karbantartása és felújítása során a tűzvédelem és a biztonság kérdéseit is egyre magasabb szinten kellene megoldani, egyeztetve, megtervezve, engedélyezve, és a hatályos szabványok szerint kivitelezve.

A külső környezetet tekintve a felvonulási útvonal biztosítása alapvető, mégis sokszor parkoló gépkocsik akadályozzák meg a mentőszer leállását. Sokszor a légkábelek és a közvilágítás vezetékrendszere is akadályozza a mentőszer működtetését.

Általában az is elmondható még, hogy a lakók nincsenek tisztában a lakásban és az épületben kialakulható veszélyhelyzetekkel, és sajnos azt is megállapíthatjuk, hogy vészhelyzetben a reflexek és az ösztönös cselekedet sokszor még tovább ront a helyzeten. (Például parázsló konyhabútor esetén a szagelszívó rendszer beindítása kimondottan fokozza a tűz erősségét és terjedés sebességét, vagy az ablak nyitása és a nyitott ablakba való menekülés is sokszor rossz döntésnek bizonyul, hiszen a lángok éppen erre haladnak majd.)

Bizonyára nagyon fontos a lakók és a tulajdonosok felelősségérzetének felébresztése, az épületek szabályszerű, biztonságos működtetése, a felújítások során a veszély kialakulásának csökkentése, a körültekintő és segítő tervezés. Figyelembe kell venni a lehetséges technikai és automatizálásból adódó fejlesztési lehetőséget, mint például a korszerű füstjelzők alkalmazását idős vagy feledékeny személyek esetében stb.

Vigyázzanak családjukra, magukra és egymásra!

Novák Ágnes

okl. építészmérnök, önkormányzati képviselő

(az anyag összeállítása során felhasználtam a Dashöffer kiadó Panelfelújítás gyakorlati kézikönyve c. kiadványban Takács Lajos szakértő anyagát is)