Panel Plusz - mit mond az igazgatóság?

Az Újpalota 1. számú Lakásfenntartó Szövetkezet igazgatóságának tagjai a Toronyhírben megjelent cikkre személyesen kívánták elmondani véleményüket. A beszélgetésre március 12-én került sor. Az igazgatóság elnökén, Mészáros Hubán kívül az igazgatóság két tagja és a háromfős felügyelő bizottság vett részt a beszélgetésben.

Mészáros Huba: Két és fél éve kezdtek ezzel foglalkozni. Amikor a pályázatot összeállították, független szakértővel megvizsgáltatták és utána adták be az önkormányzathoz elfogadásra a szükséges támogatások elnyerése - a teljes összeg kétharmadának fedezete - érdekében. Viták voltak, mert különböző cégek különböző technológiákat képviseltek. Ebben a házban 352 lakás van, mindenki sosincs egy véleményen, de a többség döntött. A Közbeszerzési Pályázaton terranova rendszert fogadták el, amit folyamatosan ellenőriztetnek. A panelfelújítást végző cég, az ÉP-KAR Zrt. .
Toronyhír: Le lett-e tisztítva a felület, amire a szigetelőanyag felkerült?
M: Nem, erre nincs szükség, az eső lemossa a szennyeződéseket.
T: A tűzvédelmi állásfoglalásról van-e írásbeli dokumentum?
M: igen, minden rendben van, ez egy rendszer, amit már sok helyen alkalmaztak, többek között Kőbányán, Budafokon, de tíz éve az újpalotai Nyugdíjas Házban is. Vannak ugyan ellenzői, de a tapasztalatok szerint eddig bevált. Pályázni csak olyan rendszerrel lehetett, ami el van fogadva.
T: hány cm vastag a szigetelőanyag?
M: A szigetelőanyag 5 cm-es, erre jön a ragasztó, a háló, és a terranova vakolat.
T: A festékről, illetve a festék színezéséről mit lehet tudni?
M: a technológia lényege a drájvit háló, amit ragasztómasszával felvisznek a felületre, majd a vékony színes vakolatot spaknival húzzák fel erre, végül ez az egész megkeményedik, kopogtatni lehet. Csak az ablakok kávája lesz más színű vékony vakolattal bevonva. Az indulásnál a színről volt vita, elfogadta a többség a mályvaszínt, ráadásul az erősebb árnyalatot.
T: Volt-e szó preferált vállalkozóról?
M: Preferált vállalkozóról szó sem volt. A Hullám Bt. szakembere eljött a közgyűlésre és ajánlotta magát, de akkor felállt egy tulajdonos, hogy van nála egy szórólap, miszerint 2000.- Ft-ért le- és felszerelik a redőnyöket.. Mindenki azt választja, ami neki megfelel. Az nyilvánvaló ugyanis, hogy az egyes lakások egyéni felszerelése nincs benne az összegben, pl. a loggia beépített szekrénye. Aki nem engedte leszereltetni, annak előfordulhat, hogy penészedni fog a lakása.
T: Az emberek nem ezt nehezményezték, hanem azt, hogy nem tudták előre, hogy nekik kell le- és felszereltetniök.
M: Mindenki tud olvasni, ki volt írva mindenütt.
T: Mire számítanak a távhőfogyasztást illetően?
V: A mi lakásszövetkezetünk már korábban áttért a termosztátos hőszabályzós rendszerre. Akkor 20 ezer GigaJoul volt a fogyasztásunk, jelenleg 16 ezer GigaJoul fogyasztásnál tartunk, számításaink szerint a szigetelés után 14 ezer GigaJoulra le tudunk menni. Mai áron kb. 3000.- Ft 1 GigaJoul, így 12 millió forintot tudunk megtakarítani évente. A lakások ára közben 1 millióval növekszik, máris rengeteg a csereigénylő, az utóbbi hónapokban 9 tulajdonosváltozás történt.
T: A loggiák beüvegezésének szükségessége felmerült-e?
M: A loggiákat a tulajdonosok fokozatosan építik be. Jelenleg 96 db van beüvegezve.
T: A területfoglalási engedély kérése megtörtént-e a munkagépek felvonulásához?
M: Igen, az önkormányzattól megkérték a területfoglalási engedélyt.
Gugyella János: Én 1970. április 17-én vettem át az építőktől a lakosság nevében a lakáskulcsot. Szégyenletesnek tartom, hogy a Toronyhír olyan képpel kezdődik, amiről mindenki azt gondolhatja, hogy megindult a gettósodás.
T: Az az Erdőkerülő út végén a Lidl-nek eladott terület. Kérdezze meg az ott lakókat, hogy élik meg a park, a harminc éves fák felszámolását, kivágását.
G: Szeretném, ha a szigetelési munka elvégzése után kép jelenne meg az épületünkről, hogy milyen szép lett.
T: Ezt biztosra megígérhetem. Egyébként folyamatosan készítünk fotókat a munkálatokról.

Mit mond a szakértő?

- Mit várhatunk el a közpénzek felhasználása során -

Sajnálom, hogy néhány kérdésben ellent kell mondanom a társasházi képviselőknek. Azt különösen sajnálom, hogy a döntéseket nem műszaki szakértőkkel egyeztették, továbbá – bár a legjobb tudásuk szerint cselekedtek! – döntéreikhez nem kaptak támogatást sem az állami programfelelősöktől, sem a helyi hatóságtól. Remélem, hogy ezen még lehet javítani, és a kivitelezés során a jó megoldások felé fordulhatnak.

„Viták voltak, mert különböző cégek különböző technológiákat képviseltek.“
Ez egészen biztosan így van, azonban ne feledjük, ez a program nem a cégeknek és nem a bankoknak az érdekében jött létre, hanem a tulajdonosokat kell, hogy segítse. A tulajdonosoknak nem a cégek képviseletei által javasolt technológiát kell választani, hanem alapvetően a program műszaki tartalmának kell megfelelni, különös tekintettel arra, hogy a program 66 %-ban közpénzt használ, amelynek fele önkormányzati, vagyis helyi közpénz. (Ilyen helyzetben a családiház tulajdonosok, vagy az egyéb társasházak sosem voltak, és nem is lesznek. A legújabb nagy médiafelületen beharangozott támogatás a költségek maximum 15 %-át jelenti támogatásként, önkormányzati rész nélkül, és ez az összeg maximum 270 ezer forint lehet. Ehhez viszonyítva a 600.000 Ft vissza nem térítendő támogatás felhasználásának eredményessége különösen fontos, mert joggal keltene ellenérzést, ha itt visszáságokat találnánk, vagy nem magas szinten hasznosuló beruházást.)
A program tehát arról szól, hogy az energiapazarló, ezért környezetszennyező és drágán üzemeltethető panelházakat energetikailag megfelelően újítsák fel az elkövetkező 40 évre.

A Közbeszerzési Pályázaton a terranova rendszert fogadták el.
A közbeszerzések esetében az az alapelv, hogy a közbeszerzésben meghatározzák a műszaki tartalmat (jelen esetben pl. a homlokzati hőszigetelés mértékét) és a pályázók annak ismeretében tesznek műszaki és pénzügyi javaslatot. Feltételeznünk kell tehát, hogy terveket is készítenek a kivitelezéshez. A tervekben pedig szereplenek a műszaki megoldások (nyílt hézag tömítése, felület portalanítása, a hőszigetelő táblák ragasztási módszere, részletek balkonoknál, földszinti kialakítás és a loggiák szegélyezése). Ezeket a terveket nyilván a tulajdonosok is ismerik, hiszen ők a tulajdonosok. (Sok helyen a terveket pl. kifüggesztik a közösségi helyiségekben jó előre, egy idősávos munkatervvel együtt, hogy mindenki ismerje a kiviteletezés minden részletét.) Nyilvánvaló, hogy a terveket a kerületi építési hatóság engedélyezte, hiszen a főútvonal menti homlokzati átalakítás (ld. mályva és egyéb szín az ablakok körül) építési engedélyköteles tevékenység még ebben a kerületben is.

..., minden rendben van, ez egy rendszer, amit már sok helyen alkalmaztak, többek között Kőbányán, Budafokon, de tíz éve az újpalotai Nyugdíjas Házban is. Vannak ugyan ellenzői, de a tapasztalatok szerint eddig bevált..."

Amit sok helyen alkalmaztak, egyáltalán nem biztos, hogy bevált. Kézenfekvő példaként említem, hogy nagyon sokfelé alkalmazták a paneles lakásépítési technológiát, mégsem állíthatjuk, hogy bevált…. Az újpalotai nyugdíjas ház nem 10 emeletes, nem fekszik főút mellett, más a kialakítása, és más a belső terhelése is, ráadásul 10 évvel ezelőtt más volt a hőtechnikai szabvány és az energiaár is. Tehát a hivatkozás téves, nem lehet összevetni a kétféle épülettípust, főleg nem hőtechnikai, tűzvédelmi és páratechnikai vonatkozásban.

„Pályázni csak olyan rendszerrel lehetett, ami el van fogadva.“

Pályázni az energetikai javítással lehetett, a pályázók abban azt vállalták, hogy a közpénzek segítségével milyen energiamegtakarítást érnek el.

„A szigetelőanyag 5 cm-es, erre jön a ragasztó, a háló, és a terranova vakolat.“

Végtelenül elszomorít, hogy 2007-ben olyan hőszigetelést alkalmaznak, amelyek a 12 évvel ezelőtti szabványnak felelnek meg. Nem is értem, hogyan tudták kimutatni az elvárt megtakarítást.
2006 szeptembertől már az új hőtechnikai előírásoknak kell megfelelni az épületfelújításoknak is, amennyiben elérik az 1000 m2 területet. Egy ilyen épület hússzorosan is meghaladja ezt az alapterületet. Tapasztalataim szerint egy olyan épület esetében, ahol a tető hőszigetelését nem növelik, továbbá erkélyek vagy loggiák is vannak a homlokzaton, az előrások teljesítéséhez minimum10 cm külső oldali hőszigetelésre van szükség. A habszerű hőszigetelő anyagok esetében pedig a végső külső szín hatással van a hőszigetelés tartósságára. A sötétebb szinek alatt a napsugárzás és a szórt fények hatására a hőszigetelés jobban felmelegszik, így hamarabb tönkremegy. Vagyis a sötétebb szín esetében elképzelhető, hogy a habszerű hőszigetelés sajnos nem használható. Ilyenkor vakolható kőzetgyapotot kell elhelyezni.
A 10 szintes épületek esetében a tűzvédelmi meggondolások is a vakolható kőzetgyapot mellett szólnak. Ennek ellenére van olyan habszerű hőszigetelő anyag, amely megfelel a tűzvédelmi és napsugárzási követelményeknek is, ezt azonban igen ritkán építik be, mert ára nagyon magas.

„Az indulásnál a színről volt vita, elfogadta a többség a mályvaszínt, ráadásul az erősebb árnyalatot.“
Nagyon remélem, hogy az engedélyező hatóság ismeri ezt a megegyezést, és a szinezés szerepel a terveken is. Az utcakép kiemelten fontos, az első felújított panelház nem lehet nevetség tárgya, rossz példa vagy kudarc.

„Aki nem engedte leszereltetni, annak előfordulhat, hogy penészedni fog a lakása.“

A penészesedés oka többféle lehet. Az egyik az, hogy a műanyag ablakokat résszellőző nélkül építik be, valamint az, hogy a loggiák, erkélyek hőhíd hatása nehezen csökkenthető. Azok szakszerű hőszigetelő beüvegezése viszont jelentős javulást hozatna. További probléma lehet a vékony hőszigetelés a panelcsatlakozásoknál, hiszen a benntrekedt pára a szerkezetnek a vasalati, teherhordó kapcsolati részén éri el a telítési határértéket, vagyis az acélszerkezetek korróziója meggyorsulhat. Amennyiben jelentősen növelik a hőszigetelési vastagságot, úgy a fal belső felületi hőmérséklete lényegesen magasabb lesz és nem jön létre páralecsapódás, vagyis korrózió sem.
Nagyon remélem, hogy legalább a konyhákban, ahol gáztűzhelyek vannak elhelyezik a páraszabályozást lehetővé tevő résszellőzőket. Javaslom tovább, hogy a tetőszinten elhelyezett elszívó ventillátorokat felügyeljék, és semmiképpen ne csökkentsék a szellőzést.

„...jelenleg 16 ezer GigaJoul fogyasztásnál tartunk, számításaink szerint a szigetelés után 14 ezer GigaJoulra le tudunk menni.“

Talán ez a mondat az, ami miatt a legtöbb kérdés felmerült bennem. Az eredeti 20 ezer Gjoule azt jelentette, hogy a lakások fűtési energiafogyasztása meghaladta a 292 kWh/m2/év értéket.
Ezt a lakók már eddig csökkentették az általuk korábban beépített műanyag ablakokkal és a közösség az új gépészeti szabályozó rendszerrel 234 kWh/m2/év fogyasztásra.
A panel-program segítségével, evvel a munkával 14 %-os megtakarítást remélnek, a jelzett 198 kWh/m2/év ezt mutatja. (Megjegyzem a100 éves családi házakban ennél kisebb az energiafelhasználás.)
Nem is értem, ez a csekély eredmény hogyan kaphatta meg a támogatást. Remélem, valami elírás van a dologban, és legalább 45 %-os megtakarítást tűztek ki célul. Az energetikai célú felújítás esetében az elvárt eredmény szerint az energiafogyasztás nem lehetne több mint 120 kWh/m2/év!
Az új hőtechnikai szabvány pedig ezt az értéket is csökkenti, hiszen az elvárt fűtési energiafogyasztás ilyen geometriai paraméterű épületnél nem lehetne több mint 80 kWh/m2/év. (A SOLANOVA programban felújított dunaújvárosi panelház mért éves fűtési energiafogyasztása: 30 kWh/m2/év fűtésre, és 30 kWh/m2/év melegvízre.)