"...legyen meg minden földi jó, mely testi és lelki egészségüket rendben tartja"
(Hyppokratesz)

Megkérdeztünk egy kerületi háziorvost

Milyen szolgáltatási kötelezettségei voltak a reformfolyamatok megkezdése előtt?

Amíg közalkalmazottként dolgoztam, mindenről az önkormányzat gondoskodott, rendelőről, eszközökről, telefonról, számítógépről. 1998-ban privatizáltam a háziorvosi praxisomat. Privát orvosként már nekem kellett gondoskodnom mindarról a feltételről és eszközről, amit korábban az önkormányzat biztosított. Egy rendelőt általában párban használunk, mint ahogy én is a kolleganőmmel. A rendelőért nem kell fizetnünk, csak a rezsiköltségek terhelnek minket, ez kb. 25-30 ezer forint havonta + a telefon, ami 6-7 ezer forint.
A rendelőnkben lévő eszközök egy részét örököltük a korábbi rendelőből, ezt önerőből fejlesztettük tovább, így a szállítási eszközünket, a rendelő teljes berendezését, a számítógépet, a telefont. Saját EKG készülékünk van. Kb. 3 évvel ezelőtt volt lehetőségünk, hogy az önkormányzat és az OEP 25- 25 %-os részvállalása mellett a fennmaradó 50 %-ot banki hitellel fedeztük, s így jutottunk az EKG-készülékhez. A két másik állami részvállaló az új rendelkezések szerint kiszállt, a hátralévő kölcsöntörlesztés teljes egészében minket terhel, ez havonta 40 ezer forint. Az asszisztens önkormányzati alkalmazott, én bérlem őt az önkormányzattól számlával. A bérén kívül a járulékok (TB, munkaadói járulék, utazás, étkezési hozzájárulás) fedezése 50 ezer forint pluszt jelent.

Milyen változást hozott a vizitdíj?

Eddig, ha a beteg úgy gondolta, adott hálapénzt, általában 500-tól 5000-ig, különbözőképpen,
de én soha a számon ki nem ejtettem, hogy tartozna valamivel az ellátásért vagy a gyógyításért. Ha ő úgy gondolta, akkor én jó szívvel elfogadtam. Most kérnem kell tőlük a 300. - Ft-ot, illetve ha házhoz megyek, a 600.- Ft-ot. Rengeteg volt a panasz, a mérgelődés, nagyon sok időnk elment ezek meghallgatására, de nem mondhatom senkinek, hogy ne könnyítsen magán legalább így.
Senki sem vitatja, hogy az egészségügyet reformálni kell, de ezt a ránk, orvosokra, asszisztensekre, betegekre erőszakolt pénzbeszedést, ezt nem tudjuk reformnak tekinteni.

Milyen egyéb változások várhatók még az un. reformfolyamat során?

Egyelőre az előttünk álló „reformok” ötleteknek tűnnek, melyek teljes rombolást fognak eredményezni. A jelenleg kiadott beutalási rend kaotikus, életszerűtlen, nem betegbarát. A betegek anyagi képességét meghaladók a terhek, pl. a lázas beteg heti 3-4 alkalommal látogat el rendelésemre, ez alkalmanként 300 Ft, vagy a házhoz hívás 600 Ft...

Csökkent vagy növekedett a havi jövedelme?

Az államtitkárnő hiába mondja, hogy növekedik, az én elszámolásom szerint csökkent. Az első hónap tapasztalata az, hogy a vizitdíjakból kb. 100 ezer forint folyik be. Mivel a befolyt összeg jövedelem, minden adóteher levonása után a hatoda marad meg, azaz 300 forintból 50 forint.
Egyébként most is, mint korábban is, az elszámolást követő két hónapon belül kapom meg a járandóságomat a betegek ellátásáért.

Ön szerint mekkora jövedelem lenne az, amekkora a háziorvos munkaerejének újratermelését optimálisan biztosíthatná? Tudja-e, mennyit keres egy háziorvos a Lajtán túl?

A Lajtán túli kollegák jövedelme ismereteim szerint ez az itteninek tízszerese, amiből már gondtalanul biztosíthatja a pihenés, a kikapcsolódás, a továbbképzés kiadásait is. Mikor a Hyppokrateszi eskünkre hivatkoznak, kifelejtik annak második gondolatát, mely szerint az egészségügyet szolgálóknak legyen meg minden földi jó, mely testi és lelki egészségüket rendben tartja. Hát ettől messze vagyunk.

k. lanyi