|
Ma álmomban találkoztunk, Szelídség.
Megjöttél, s most már itt maradsz örökre.
Ökölcsapásos rémült arcomat
Kezed alá hadd fektetem, Szelídség.
Óh cirógass te, kinek nincs ökle.
Lásd, meddig vártam rád, te drága kéz
S mily kéjesen nyújtózik a nyakam most.
Vad markolású ujjak sebhelyét
Hogy tárja, tárja szabadon feléd.
Véres igazság lobogó fáklyái
Szívem többé már sohase hevítsék,
Hát cirógass most, angyali Szelídség.
(Gellért Oszkár: Szelídség- részlet 1917.
A szelídség
„Boldogok a szelídek, mert ők öröklik a földet”
Máté evangéliuma 5,5.
Mindenkit szeretettel hív és vár az
Újpalotai Református Missziói Egyházközség.
|