A zöldövezet és a családi ház érték!

A kertváros védelmében

Több mint 5000 aláírás született a három városrészi érdekvédő civilszervezet által tavaly ősszel kezdeményezett és a Fidesz, valamint a helyi KDNP, a helyi SZDSZ (az Észak-Pesti Kórházra vonatkozó kérdés kivételével), a helyi MDF és az MSZMP által támogatott helyi népszavazásnak a kertváros védelméről szóló kérdésére. Ezen túlmenően további több mint 850 aláírás gyűlt össze a jelenleg szóban forgó kertvárosi terület, Dél-Rákospalota túltervezett beépítése ellen.

Ugye, senki sem gondolja, hogy csupa eszement tiltakozik a környezetében készülődő túlépítés ellen? Ennek a jelentős tiltakozásnak az eredménye lett - nagyon helyesen - az un. változtatási tilalom, vagyis a végleges szabályozási terv elfogadásáig tilos bármilyen jellegű építkezésre engedély megadása, a bontásra is. Most újabb mozgolódás is van egy másik változtatási tilalom érdekében. Tévedésben van, aki azt hiszi, hogy a több ezer aláíró saját érdekeit sutba vágta volna, sőt: számukra az életkörülmény az érték, nem pedig az számít, hogy mennyiért lehetne eladni az ingatlant. Akik pedig eladásra vásároltak, azoknak megfelelő körültekintéssel kellett volna lenniük. Néhány kirívóan megvalósult épület nem jelenthet jogalapot további ilyen cselekedetekre. Vannak, akik ezt a területet nagymértékben elöregedettnek és védelemre alkalmatlannak tartják. Az itt élők szerint pedig a zöldövezet és családi ház érték. Még akkor is, ha egy befektető számára nem az. Lehet, hogy mi már "elöregedettek" vagyunk, de otthonaink és kertjeink alkalmasak lesznek gyermekeink és unokáink számára is. Ezek az otthonok az esetek nagy részében tágasak és több generáció is komfortosan élhet bennük. (Nyilván van kivétel, sajnálatos módon az önkormányzati tulajdonban álló épületek karbantartása és korszerűsítése maradt el legjobban, ott az önkormányzatnak kell nagyon hamar a megfelelő műszaki színvonalat biztosítani.) Az itt élő családok sokszor 100 éves lakásukat újítják fel olyan színvonalon, amely színvonalat a mai építésű úgynevezett korszerű technológiák egyre kevésbé képesek biztosítani. Nálunk például nem szükséges a légkondicionáló, s ezért nekünk nyáron nem kell tízezreket fizetni, mert megfelelő vastagságú falaink vannak, és a zöldfelület alkalmas a nyári meleg csökkentésére, hogy csak egy-kettőt említsek a sok közül. Mondja már meg nekem, milyen számítás szerint juthatnék egy telekárból, még ha az magasra srófolt is, helyi védettségre érdemes utcaképű, de XXI. századi belső tartalmú 160 négyzetméteres otthonhoz egy 600 m2-es kertben??? Megmondom: sehogyan sem, csak ha felvennék egy rakás hitelt, mert - mondjuk - el kell menekülnöm a közelemben zajló környezetrombolás miatt. A mi gyermekeink nem lesznek lakásigénylők, nem fognak segélyre szorulni, mert otthonuk mindig lesz. Amíg önök tönkre nem teszik a környezetünket. Utána már csak lakásunk lehet.

Van, aki azt állítja, hogy itt nincs építészeti érték. Bátran mondhatom, hogy van. Ezt támogatja egy sor szakmai grémium vélekedése is. Érték a településszerkezet, érték a zöldfelületek struktúrája, érték a gazdag homlokzat, érték a tágas alaprajzú lakás. (Nekünk a hálószobánk akkora, mint az ezekben épülő egy-egy lakás egésze, s mi ezt nem tartjuk korszerűtlennek és elavultnak.) Nagyon sokan ezt a környezetet értékelve maradtak helyben, bővítették lakásukat, vagy építettek új családi házat a telken, olyat, amely a környezetbe illeszkedik, és hoztak létre különlegesen szép kerteket. Most pedig a kertjük mellett mélygarázs és parkoló lesz a szomszédos telkeken. Minden bíróság kimutatná az értékcsökkenést, melyet a mélygarázs vagy a nagykiterjedésű burkolt parkoló felület, a zaj és porterhelés okoz. Ilyen jellegű pert már nyert meg családiház-tulajdonos a fővárosban - Újpesten -, pedig a perelt építkezés nem szomszédos, hanem szemben lévő volt. Mert az alkotmányban biztosított az egészséges környezethez való jogon túlmenően a magántulajdon háborítatlansága is. Akinek pedig családi háza volt, ahhoz továbbra is joga fűződik, az életmóddal együtt. Lehet, hogy egy befektető ebből nem sokat értékelhet, annak a pénzforgás gyorsítása az érdeke. Sajnos Magyarországon jelenleg ez az általános befektetői viselkedés. Vannak persze magasabb építési és környezeti kultúrával rendelkező országok, ahol már nem. Ezért kell nálunk az illeszkedési szabályok törvényekbe és rendeletbe foglalásával megvédeni az alacsony érdekérvényesítő képességű lakosságot az erős érdekérvényesítő képességű pénzügyi befektetők befektetői érdekeivel szemben. Amennyiben a befektető ez ellen harcol, akkor közösségellenesen cselekszik. Ne csodálkozzon, ha azok, akik megtehetik, jogi útra terelik sérelmeiket. Elvégre joguk van hozzá. Más aggályok is vannak. A szóban forgó területen, a kertváros legnagyobb részén a közművesítés nagy részét (a gázközművet és a csatornavezetéket) lakossági közműtársulások hozták létre. Jelentős saját pénzzel. A közműveket akkor úgy tervezték, hogy a területen egy családi ház legfeljebb két lakást tartalmazhatott. Most erre a MI pénzünkön kiépített közműhálózatra korábbi két lakás helyett telkenként akár 12-16 lakást is rákötnének az úgynevezett befektetők. Az itt élők úgy gondolják, hogy vagy akkor préseltek ki jogtalanul belőlük ekkora, többszörös kapacitású közműre pénzt, vagy a hálózat nagyon hamar nem fogja bírni ezt az óriási terhelést, és majd újra nekünk kell fizetni azért, mert valakik busás haszonnal akartak ingatlanügyletelni. A befektető közművesítsen magának, és hozzon létre olyan környezetet, ahol az általa preferált lakóépületek mindenki számára elfogadható környezetet eredményeznek! A közlekedési terhelés irdatlan növekedéséről most nem írok részletesen, de ha valakinek a szomszédos telken, a hálószobája mellett, az addigi hajnali madárcsicsergés helyett naponta 12 autó indulását és esti érkezését kell végighallgatni, jogosan ragad meg minden lehetőséget, hogy ez ellen az embertelen és kényszerű életmódváltás ellen felemelje szavát, vagy akár jogi úton próbáljon meg ellene tenni.

A helyzet jelenleg ugyanis az, hogy a befektetői lakásépítés egy dologra nincs figyelemmel: a környezet értékeire. Illetve dehogyisnem: zöldövezeti lakásként árulja a portékáját, nem ritkán az alábbi szöveggel: Családi házas környezetben új építésű társasházi negyedik emeleti lakás eladó. Így a befektető bezsebeli a korábbi előnyös és kellemes környezet anyagi hasznát, maga után hagyva az irdatlan monstrumokat, a kivágott fákat, a lehetetlen közműves és közlekedési állapotokat.

Lehetne még további részleteket szemezgetni a befektetők pártján állók hozzászólásaiból. Egy bizonyos: mindenkinek az az érdeke, hogy jogilag tiszta helyzetben szerves fejlődés jöhessen létre a Mi lakóhelyünkön. Ehhez pedig az kell, hogy a kerületi érintett hatóságok az itt élők érdekeit képviseljék. Ha kell, akkor a tiltás eszközeivel is.

Egyebek... Ugye nem gondolja senki komolyan, hogy pl. amennyiben egy bontási határozat nem emelkedett jogerőre, akkor nem KÖTELESSÉGE a hatóságnak azonnal - és nem 24 órán belül - intézkedni? Ha nem intézkedik azonnal, akkor jár el törvénytelenül. Vagy a lakossággal való "összejátszásnak" tekinthetjük-e azt, hogy egy fellebbezést akár 2 hónapig sem továbbítanak - amit 3 napon belül kötelességük megtenni! -, vagy amennyiben szinte egy tucatnyi érintett ügyfél több mint 3 hónapig nem kap meg számukra fontos határozatokat, az a fejlődés érdekében lenne? Sajnálatos módon téves az a feltételezés, hogy a választott képviselőnek bizonyos ügyiratokba szabad betekintésük van. Ha nem "befektető-pártiak", igencsak meg kell küzdeniök minden információért.

Megismétlem, mindenkinek az a fontos, hogy a rendeletek és törvények betartása ne csak az itt élőknek legyen kötelessége, hanem az itt élők által létrehozott értékes környezeten pénzt kereső befektetőknek és az engedélyező hatóságnak is. A kerületi vállalkozók nagy része pedig sok szép munkát találna ebben a környezetben is. Mi személy szerint szinte minden alkalommal helyi, kerületi vállalkozóval végeztetjük el azokat a munkákat, amelyek a házunk körül adódnak. Az itt élők számára a fejlődést és haladást nem a mellettük esetlegesen épülő 24 lakásos társasház jelenti, hanem ha biztonságos a járda, hiánytalan a fasor, jó az egészségügyi ellátás, gondozottak a közparkok és közterületek. Persze nyilván itt is van kivétel, és vannak, akiknek más értékrend fontos. De minden jel szerint ők vannak kevesebben. A több mint 5000 és több mint 850 aláíró - érdekelt - tulajdonos ellenében néhány felheccelt személy, aki nem is itt él.

Novák Ágnes
okl. építészmérnök
5 vk. képviselője

További adalékok. Az országgyűlési biztos 2005-ben 373 építésügyi panaszt vizsgált. A panaszos gyakran nincs tisztában jogaival és kötelezettségeivel, ezért még valós érdeksérelmeit sem a megfelelő eszközökkel kívánja orvosoltatni. Ilyenkor a széles körű tájékoztatás segíti az állampolgárokat panaszaik rendezésében.

Az "illeszkedés" szabályának tág megfogalmazása tered enged a visszaélésekhez. Mivel a rendezési tervek elkészíttetése nem kötelező, és ha "nem megfelelően szabályoz" is, alapot ad az építkezésre és az illeszkedés szabályának alkalmazhatóságára, gyakorlatilag bárhol bármire lehet engedélyt kapni. Az engedélyeket nem küldik meg a tényleges érintetteknek, nem tesznek különbséget a családi ház ablakcseréje esetén értesítendő szomszédok és a bevásárlóközpont környezetében érintettek között. Mivel a nagyberuházásokat általában közterület veszi körül, így azoknak gyakran nincs is érintett szomszédsága - a hatóságok szerint. Az ilyen módon "zárt körben" kiadott engedélyeket kiadásuk napján jogerősítik, az építtető "jóhiszeműen szerzett és gyakorolt" jogára tekintettel a világon semmiféle - mégoly megalapozott - ellenérv vagy ellenérdekeltség sem érvényesülhet. Az építtetők a beruházás ellen potenciálisan felléphető szerveket és személyeket kizáratják az eljárásból, az esetleg mégis kikényszerített jogorvoslati eljárások ideje alatt a létesítmény építése akadály nélkül folyik (OBH 4113/2004; 5237/2005.). Lehetőség nyílt jogszerűtlen lépésekkel a jogszerzésre. Amennyiben bejelentenek egy engedély nélküli építkezést, és az építtető pl. pert kezdeményez, vagy csak "húzza az időt" (határidő-módosítást kér, nem ad be fennmaradási tervdokumentációt, hiányosat, nem megfelelőt stb), eltelik egy év, és az engedély nélkül épített létesítmény fennmarad. Az engedély nélkül építkező és az érintett szomszédság vagy a társtulajdonosok nem egyenlő rangú ügyfelek (OBH 6254/2004). A hatóságok nem ellensúlyoznak, jobb esetben asszisztálnak, rosszabb esetben elősegítik az egyenlőtlen helyzeteket. A közigazgatás nagyon gyakran nem lép fel a "köz" érdekében, nem látja vagy nem veszi figyelembe azt. Nem tesz annak érdekében, hogy a fejlődés valóban fejlődés legyen. Pillanatnyilag szó sincs fenntartható fejlődésre törekvésről, vagy esetleg a jövő nemzedék érdekeinek figyelembevételéről. A hatóságok gyakran kerülnek kényszerhelyzetbe is, mert az államigazgatási jogkörben okozott kár érvényesítésével való fenyegetés már-már zsarolássá fajul. Mivel ilyen pereket sokkal inkább a beruházó-építtető képes indítani, szemben a hatásterületen élő, egyes érintett állampolgárral, a hatóság a kisebb ellenállás irányába megy el, és "kiküszöböli" a fellebbezőket, a jogaikat érvényesíteni kívánó ellenérdekelt ügyfeleket. Változatlanul súlyos probléma az építési hatóság függetlenségének hiánya. A jegyző szerepeinek keveredése táptalaja a nem hatósági megfontolásokból, nem a hatályos jog keretei között hozott döntéseknek (OBH 3013/2005; 4113/2004.). 2005 folyamán ismételten változott az építésügy ágazati hovatartozása. Talán ennek is tudható be, hogy a központi szakmai irányítás változó színvonalon és inkább kiragadott ügyekben valósul meg, mintsem az országosan egységes hatósági ügyintézés biztosításában, vagy az ország építészeti arculatának megőrzésében-fejlesztésében, az "épített környezet védelmében", amit a hatályos építésügyről szóló törvény is megcéloz. Megkérdőjeleződni látszik az építésügyi hatósági eljárásnak, illetve magának a hatóságnak a létjogosultsága is. A kecskeméti Malom Center úgy kapott építési és használatbavételi engedélyt, hogy diszponibilis (meghatározatlan funkciójú) terek sora volt benne, a rózsadombi egykori SZOT szálló úgy, hogy a homlokzatára az építési engedély megadása után írtak ki tervpályázatot. Ha sem a homlokzatnak, sem a belső elrendezésnek, illetve rendeltetésnek nem kell ismertnek lennie az engedély megadásához, továbbá a település szerkezetére, a városképre tekintet nélkül bárhová bármi elhelyezhető, akkor mire kell egyáltalán a hatóság? (OBH 4113/2004; 5237/2005.)

Nem változtak lényegesen az eljárási típusú jogsértések sem, túllépik az ügyintézési határidőket, nem értesítik az érintetteket, nem terjesztik fel a fellebbezéseket, nem tisztázzák a tényállást stb. Változatlan a végrehajtások elégtelensége is (OBH 3706/2004; 5686/2004; 4011/2005; 4490/2005.). A biztos visszatérően vizsgálja és állapítja meg azt is, hogy az épített környezet továbbra sem akadálymentes. (OBH 3237/2005.)