Az állampolgári jogok országgyűlési biztosának általános helyettese válaszolt

Mi várható el
"az önkormányzat által jelentősen támogatott sajtószervtől"?

A Rákospalotáért Közhasznú Egyesület, a Pestújhelyi Pátria Közhasznú Egyesület és az Újpalotaiak Baráti Köre Művelődési és Érdekvédelmi Egyesület a tavaly őszi népszavazási kezdeményezésük lezárása után a Városházi Naplóban szerették volna megjelentetni köszönetnyilvánításukat mindazoknak, akik támogatták kezdeményezésüket, még akkor is, ha fél százalék hiányzott a választópolgárok 10 %-ának támogatásából, azaz az érvényességtől. A Városházi Napló főszerkesztője ettől elzárkózott, végül a három civil szervezet 56 ezer forintért, fizetett hirdetés formájában jelentette meg a köszönetnyilvánítást.
Kéréssel fordult azonban az állampolgári jogok országgyűlési biztosához, hogy törvényesen járt-e el a Városházi Napló főszerkesztője, amikor visszautasította köszönetnyilvánításuk közlését, s csak fizetett hirdetésként volt hajlandó megjelentetni.
2006 augusztusában Takács Albert, az állampolgári jogok biztosa általános helyettese válaszolt a három civil szervezet levelére. Négy oldalas levelében leírja, hogy milyen lépéseket tett az ügy tisztázása érdekében (pl. vizsgálat tartását kérte a polgármester úrtól, tájékoztatást kért a Városházi Napló főszerkesztőjétől, áttanulmányozta a Sajtótörvényt és a Választási törvényt).
Takács Albert úrnak, az állampolgári jogok országgyűlési biztosa általános helyettesének 2006. augusztus 21-én kelt leveléből idézünk:
"A Városházi Napló szerkesztősége a panaszosok közleményének ingyenes közzétételére vonatkozó kérését azért nem teljesítette, mert abban támogatóként számos politikai párt is fel volt tüntetve."
"... a lap szerkesztői - nem mellékesen saját szerkesztői döntésük alapján -  "Nyilvánosságot a civileknek" című cikkükben maguk ajánlották fel a kerületi civil szervezeteknek a megjelenés lehetőségét. Gyakorlatilag tehát a panaszosok a szerkesztőségen a saját döntésük  megvalósítását 'kérik számon"...
"...egy helyi önkormányzat által jelentősen támogatott sajtószervtől - úgyis, mint a helyi közösségi tér egyik biztosításának egyik lehetséges formájának - elvárható a lehetőségeihez mérten sokrétű és tárgyilagos tájékoztatás a választópolgárok helyi közösségét érintő kérdésekről. Amennyiben azonban a helyi lap ennek mégsem tenne eleget, a választópolgároknak - a közvetett demokrácia eszközeit kivéve - nincs érdemi lehetőségük arra, hogy a tájékoztatás kiegyensúlyozottságát 'kikényszerítsék'. Figyelemmel azonban a lapalapítás gyakorlatilag teljes szabadságára, sokkal inkább a szerkesztési szabadság korlátozása eredményezne alkotmányos joggal összefüggő visszásságot, nem pedig az, ha egy - mégoly fontos - kérdésről szerkesztői döntés alapján nem történik tájékoztatás... Mindez azonban semmiképp sem jelentheti azt, hogy a sajtószervek elfeledkezhetnének arról, hogy a Sajtótörvény 2.§ (1) bekezdése értelmében a sajtó feladata - a hírközlés más eszközeivel összhangban - a hiteles, pontos és gyors tájékoztatásról való gondoskodás..."

"Figyelemmel arra, hogy a jelentésemben feltárt - jogállamiság elvével és az abból fakadó jogbiztonság követelményével kapcsolatos - visszásságok a politikai hirdetésekre vonatkozó jogi szabályozás hiányára (hiányosságára) vezethetők vissza, az Obtv. 25. §. alapján javaslom az Országgyűlésnek, hogy a Választási törvény módosításával, illetve kiegészítésével határozza meg a politikai hirdetés fogalmát, valamint az annak közzétételére vonatkozó alapvető szabályokat.
ugyancsak az Obtv.25.§. alapján javaslom az Országgyűlésnek, hogy a Médiatörvény módosításával teremtse meg a Médiatörvény és a Választási törvény fogalomrendszerének összhangját, egységét, hogy az mindenki számára egyértelművé váljon."

Gyurcsánszky János alpolgármester úr szavait idézve: NO COMMENT.
De azért saját szavainkkal még hozzá tesszük: mire képesek a demokráciában a civil szervezetek, még akkor is, ha háromszáz-valahány aláírás híján nem sikerült érvényesíttetni népszavazási kezdeményezésüket.

be