Archívum

Tisztelt Polgármester Úr! Kedves Laci!
Ha jól értettem leveled bevezetőjét, nem ellenzed - csak legfeljebb nem feltételezed - leveled leközlését a Toronyhír online oldalain. Íme, nyilvánosságra hozzuk. Engedd meg, hogy megszólítottként fűzzek hozzá néhány sort. Ebben a levélben, amellyel a Nyírpalota Társaság, a Segítsd az Iskoládat! Közhasznú Egyesület és a Toronyhír Újpalotai Média Alapítvány által, a Nemzeti Civil Alapprogram támogatásával megjelentetett Ha itt lakik, nem mindegy hol lakik! című kiadványra reagálsz, tizennégy oldalon próbálsz fogást találni Terrence Curryn, Takács Ferencen, a Statisztikai Hivatalon, a logikán és a történelmen, meg főként a kiadókon, a három civil szervezeten (a támogató országos szervezeten netán?). Többször elolvastam, de nem tudtam rájönni, mi bánt igazán: elrejtőztél a rengeteg sok szöveg mögé.
Néhány éve tettünk utoljára kisérletet arra, hogy megértsük egymást, s a végén csak azt tudtam megfogalmazni, hogy "a párhuzamosok a végtelenben találkoznak."
Most sem tudok mást mondani. Őszintén sajnálom.
Báthory Erzsi
(És ne haragudj, annyiszor hivatkozol kiemelten arra, hogy kiprovokálod, hogy helyreigazítsalak: Te nem vagy alapítója a Toronyhír Újpalotai Média Alapítványnak. Egyértelmű és megkérdőjelezhetetlen bizonyítéka ennek az Alapító Okirat. Csak később csatlakoztál, ami szép gesztus volt, s utólag is köszönjük!)


Kedves Laci!
Elszakadt egy húr. Nem kellett volna nagyon feszülnie sem, de Te minden áron olyan hangot akartál kicsikarni belőle, ami nem a természete.
Minden sorod arról árulkodik, hogy versenyezni és győzni akarsz, de mi kávézni, a helyi közösség dolgairól felelősen gondolkodni és magunkat jól érezni szegődtünk. Nem volt kivel harcolnod, s pláne nem volt kit legyőzni. Olyan, mintha itt állnál harci díszben, csatakiáltásokkal, s ellenfél nélkül - veszítettél.
Az aláírásoddal jelzett "elemzés" annyi csacsiságot tartalmaz, ha bármelyik részének a legszelidebb elemzésébe is belekezdenék az (hozzám) méltatlanul és akaratlanul is mélyen megsértene. Annyit nem tudok nem leírni, hogy kisüt az anyagból, hogy - talán a bevezetőt és a búcsúszavakat leszámítva - nem Te, hanem valami elképesztően silány tollnok volt a fogalmazó. Laci, öszintén mondom, adj neki egy havi jutalmat és zavard el a környezetedből jó távolra, mert nagyon kompromitál és beláthatatlan károkat fog még okozni Neked ez az ember. Még az is lehet, hogy ezt szándékosan teszi, "megvezet", de úgy, hogy közben észre sem veszed.
Én úgy érzem nagyon sokat próbáltam tenni, hogy erről a végtelenül eltévesztett útról baráti szóval eltérítselek. Nem sikerült, ezt megrendülten, de tudomásul veszem. Az a legnagyobb tragédia, hogy fogalmad sincs arról, mit jelent szabad embernek lenni, hogy mi a szabadság. Magamban is keresem a hibát, hogy nem tudtam ezt megértetni, s így nem voltam képes segíteni sem.
Nagyon sajnálom.
Üdvözlettel
Péterfi Ferenc

Toronyhír Média Alapítvány

Báthory Erzsébet
részére

Budapest

ebathory@axelero.hu

Kedves Erzsébet!

A régi barátságunkra is tekintettel a kiadványotokat igyekeztem figyelmesen tanulmányozni. Alkalmat adott nekem arra is, hogy végiggondoljam ezeket a kérdéseket. Tudom, hogy nem közlitek le, nem is ezért írom, a Te és hozzád közel álló elvbarátok részére írom meg gondolataimat.

Aki itt lakik nem mindegy hol lakik
című brosúrához hozzászólás (Kiadó: Nyírpalota Társaság a Segítsd az Iskoládat! Közhasznú Egyesület és a Toronyhír Újpalotai Média Alapítvány a Nemzeti Civil Alapprogram támogatásával. Felelős szerkesztő: Báthory Erzsébet).
A brosúra szerzői a bevezető sorokban, „amikor ez még lehetne máshogyan” című részben „… és a főnököm irodájában ülve jól láttam, hogy itt a gazdag és a drága épületekben élők bármit megtehettek, megváltoztathattak a lakókörnyezetükben. Mert gazdagok voltak, joguk, beleszólásuk, tehát hatalmuk, befolyásuk is volt, - pénzük miatt is – arra, hogy bármit a városrészben alakítsanak, elérjenek a lakókörnyezetükben és a házakban. Míg a déli részen a szegények tulajdonképpen hasonló épületekben, a környezetükben egészen más esélyekkel rendelkeznek, s még a falak színeibe sem szólhatnak bele, a változtatáshoz gyakorlatilag nincsenek semmilyen esélyeik.”
Ezek a sorok Terence Currytől, a Műegyetem építész karának professzorától származnak, aki az USA-ból érkezett és a lakosság bevonását az építészetbe vizsgálja.
Ez az idézet a klasszikus kapitalizmus időszakának társadalmi viszonyait idézi. A múlt század második felében, nem kis mértékben a létező szocializmus hatására a kapitalizmus is változott, kialakult a „humánreletions” irányzata. A magyar rendszerváltást követően, az első évtizedben Magyarországon is észlelhetők azok a jelenségek, amelyek a klasszikus kapitalizmusra jellemzőek. A modern társadalmak szereplői, mindenütt a világon, így Magyarországon is felismerték azt, hogy a demokratikus társadalmi berendezkedés nélkülözhetetlen jellemzője az állampolgárok részvételének lehetővé tétele a társadalom működésében.
A részvétel lehetővé tételének számos formája van, amelyek függenek a történelmi tradícióktól, az állampolgárok politikai iskolázottságától, aktivitásától, nagymértékben attól, hogy az állami berendezkedés, a politikai elit támaszkodni akar-e arra a hatalmas erőforrásra, amit a tömegek tapasztalata, aktivitása, kreativitása jelenthet a társadalom előtt álló feladatok megoldására. Egy modern vezetés, - legyen az állami, önkormányzati, társadalmi civil vezetés, - tudatosan törekszik arra, hogy ezt az erőforrást felszabadítsa, a társadalmi, gazdasági, tudományos célok megoldásának szolgálatába állítsa.
A rendszerváltó pártok kezdetben a hatalmi pozíciók megszerzésével, kiépítésével voltak elfoglalva, a civil társadalom szervezettsége nem rendelkezett tapasztalatokkal. A civil szervezeteket az útkeresés jellemezte. A társadalmi átalakulás, a tömeges privatizáció, egymillió munkahely megszűnése, az állami tulajdon felváltása a magántulajdonnal váratlanul érte a társadalmat, hatalmas megrázkódtatást okozott. Az új társadalmi, gazdasági viszonyokhoz való alkalmazkodás időt igényelt.
Kerületünkben Újpalotán is elindult, majd fokozatosan szervezett formát öltött a társadalmi önszerveződés: megalakult a Nyírpalota Társaság 2002. decemberben. Ösztönzést kívánnak adni Újpalota cselekvőképes erőinek, azoknak, akik szívesen tennének valamit a lakótelepért, saját életük alakításáért.
A Nyírpalota Társaság önmagát úgy mutatja be, úgy jellemzi, hogy a szerveződés független emberekből, civil társadalmi és szakmai szervezetek képviselőiből áll, nem része egyetlen pártpolitikai csoportosulásnak sem, lakóhelyi, közösségi, társadalompolitikai és szakkérdésekkel kíván foglalkozni.
Úgy gondolom, hogy ilyen civil szerveződésekre nagy szükség van, mert az ilyen civil szervezet nem csak segít, de nélkülözhetetlen tényezői lehetnek egy közösségi értékrendszer feltárásának, artikulálhatják az értékek tagozódását, sokszínűségét. Az önkormányzat legsajátabb érdeke, hogy az ilyen civil szerveződések létrejöttét, működését, megerősödését, vonzását támogassa.

Ha itt lakik, nem mindegy hol lakik, 2006 füzet szerzői:
„Egy forradalom kezdete, amikor ez még lehetne máshogyan…” (Jean Paul Sartre)
- Bevezető oldalak szerzője: Péterfi Ferenc
- Az újpalotai városrész lakossága két népszámlálás tükrében. Az elemzéseket készítették: Báthori Erzsi, Gyenes Zsuzsa, Kelemen Árpád, Klein Henni, Péterfi Ferenc, Tánczos Zsuzsa.
- Vitathatatlan – Vitatható – Párbeszéd: Péterfi Ferenc közösségfejlesztő.
- A közbiztonságról. A bűnözés nem fog megállni a felújított panellakások ajtajánál: Fogarasi Gábor református lelkész, Újpalotai Református Misszió Egyházközség.
- A XV. kerületi Szabó Ervin könyvtárak rövid története: szerző ismeretlen.
- A városi élet szimbóluma: A TÉR, Andrea Emiliani, Tonio Conti, Merhavia Könyvkiadó Budapest 2003.
- Újpalotának nincsen Fő tere: Báthory Erzsi.
- A lakótelep is otthon! Egyik alcím: Budapest = 300 kis falu: szerző ismeretlen.
- Gyakoroljuk a demokráciát. Hogyan szervezzünk Állampolgári Tanácsot?, a szerző ismeretlen.
A Nyírpalota Társaság egyik kezdeményezése a „Milyen Főteret szeretnénk?” A Főtér korszerűsítése aktuális kérdés. Újpalota eredeti terve a Főteret a városrész központ fontos közösségi funkcióival kívánta kialakítani. A Főtér eredeti tervek szerinti kialakítását megakadályozta a világgazdasági helyzet, az olajárrobbanás okozta kedvezőtlen helyzet kialakulása. Ezért igaztalan és történelmietlen a Manhattan város színes bőrű szegényeiről, a befolyásos gazdagokról és kiváltságaikról beszélni. Ezen írás szerzője is tudja, hogy a világgazdaságot megrázó olajárrobbanás a magyar gazdaságot is nehéz helyzetbe hozta. Önkéntelenül is felvetődik a kérdés: milyen politikai célja van az ilyen történelmietlen indoklásnak. Egy civil szerveződés nem attól lesz független, hogy nem tartozik pártcsoportosuláshoz, hogy szóban kinyilvánítja függetlenségét, hanem attól, hogy tárgyilagosan, a környezeti hatásokat is (világgazdasági válság, olajárrobbanás) figyelembe veszi, tiszteli a környezetében élők tapasztalatait, felkészültsége folytán a legfontosabb tényezőket is bemutatja. Sajnálatosnak tartom, hogy van olyan pártcsoportosulás, amelyik főpolgármester jelöltet állított, aki független jelöltként mutatta be önmagát, valójában egy pártcsoportosuláshoz tartozott, sőt fontos vezető párttisztséget látott el. Elegendő tapasztalatunk van arra, hogy az igazat megkülönböztessük az igaztalantól, a valódi függetlenséget a látszat függetlenségtől. Már a középkorban is elvárták, hogy a lovagok nyílt sisakkal vívják a harcot, a demokratikus berendezkedésnél, pedig elfogadhatatlan a félrevezetés. Aki jó ügyet, a közösség javát kívánja szolgálni, attól elvárható, hogy ne rejtse el hovatartozását. Egy civil szervezetben, ahol különböző felkészültségű emberek, - szakmailag felkészültek, laikusok – egyaránt szerepet vállalnak, ezért nagyon sokféle módon közelítenek meg kérdéseket. Ebből adódóan rendkívül nagy a vezetők felelőssége, hogy helyes, minden tényezőt mérlegelő útmutatást adjanak, hogy a korlátozott ismerettel rendelkezőknek pontos tájékoztatást adjanak, megfelelő irányba tereljék a résztvevők gondolkodását.
Az önkormányzat tevékenységét, döntési jogosítványait törvények, jogszabályok határozzák meg. Ezek a jogszabályok adják az önkormányzat testületeinek, a polgármesteri hivatal tevékenységének a kereteit, egyben korlátait. A civil szervezetek hatékony közreműködése, a civil kezdeményezések kibontakozása akkor lehet hatékony, ha a civil kezdeményezések, illeszkednek a törvényi-jogszabályi keretekhez.
A brosúra 8. oldalán arról ír, hogy a rendszerváltás révén tág tere nyílt a társadalmi vitáknak, a demokrácia kiteljesedésének. A közéletben való részvételt törvények biztosítják: társadalmi, párt és civil szervezeteket lehet alakítani, tevékenységüket szabadon, a törvényes keretek között gyakorolhatják.
A modern vezető ismérve, alapvető tulajdonsága, hogy kedvező feltételeket biztosítson, olyan motiváltságot teremtsen, amely nem csak megteremti a részvétel lehetőségét, de a részvételhez kialakítja a szükséges motiváltságot. Az önkormányzati törvény biztosítja a képviselő-testületi üléseken, bizottsági üléseken való részvételt az érdeklődők számára, a testületi üléseken, szabályozott keretek között a civil szervezetek képviselői hozzászólhatnak, előírja a fontos előterjesztések pl. szabályozási tervek, rendeletek előzetesen a polgármesteri hivatal hirdető tábláján ki legyenek függesztve, hogy a szabályozási tervek előzetes lakossági ismertetése céljából az érintett lakosok részére fórumot kell tartani, hogy az előterjesztésekbe, testületi ülések jegyzőkönyveibe, határozataiba az érdeklődők beletekinthetnek. Ez jelenleg évek óta tartó gyakorlat.
Nehezen értelmezhető a brosúra azon megállapítása, hogy a központi és helyi hatalom sem szívesen megy elébe, keveset kezdeményezi ezt a folyamatot. Sajnálattal tapasztaljuk azt, hogy egy-egy lakossági fórumra szóló 1000-2000 szórólap eredményeként 20-30 fő résztvevő jelenik meg a fórumon. Ugyanis a civil társadalom egy folyamat, amely mindezek ellenére áttekinthető – ha kinyitjuk a szemünket, a fülünket és az agyunkat, amely bizonyos mértékig kiszámítható, kalkulálható, amely óriási erőforrásokat: társadalmi tőkét hordoz. Ha pedig használjuk, ellentétben a gazdasági tőkével – nem elfogy, hanem mindjobban megsokszorozódik, növekszik ez a tőke.”
A fenti sorokhoz van két megjegyzésem:
- egyetértek azzal, hogy az emberek tapasztalása, részvétele óriási erőforrás. Ez az erőforrás akkor hasznosítható, ha a „hangnem” a „légkör” a résztvevők érzékelésére is hat, ha a kitűzött célok egybeesnek a résztvevők törekvéseivel, ha meggyőződnek arról, hogy a célok teljesülése életkörülményeiket, környezetük állapotát javítani fogja,
- nem értek viszont egyet azzal, hogy a gazdasági tőke, ha használjuk, elfogy. Azt tartom megalapozott véleménynek, hogy a gazdasági tőke – helyes, célszerű, gazdaságos felhasználása esetén gyarapszik, hasonlóan a társadalmi tőkéhez.
Tehát, ha a gazdasági tőkét és a társadalmi tőkét célszerűen használjuk fel, ha a társadalom, vagy a szűkebb közösség gazdagítását, anyagi és szellemi értékeinek gyarapítását szolgálja, akkor az önmagát gyarapítva megújul. Ez a bővített újratermelés lényege. Ha nem így lenne, akkor a társadalom nem fejlődne, a bővített újratermelés nem valósulna meg.

Mit kíván Újpalota?
Az újpalotai Főtér korszerűsítése megalapozott igény, tisztelet azokért a kezdeményezésekért, amit ennek érdekében a civil szerveződés tett.
A Zsókavár utcai, korábban Pajtás étterem helyén megteremtettük a lehetőségét egy korszerű, Újpalotához méltó könyvtár kialakításának. Ez a közeljövő realitása.
A képviselő-testület megteremtette a feltételét a Pattogós utcában az újpalotai templom megépítésének. A felajánlott terület Újpalota mértani középpontja, biztosítható a szükséges gépkocsi parkolók építése, szép, rendezett környezet kialakítása is.
A brosúrában leírt kívánságoknak a teljesítéséhez az önkormányzat részben megteremtette a feltételeket, illetve olyan intézkedéseket tesz, amelyek a közeljövőben kedvező feltételek kialakítását biztosítják.

Az újpalotai városrész lakossága két népszavazás tükrében
Ez a cím látható a brosúra 4. oldalán.

A lakónépesség csökkenése a 10 év során a XV. ker. egészében 9.140 fő, ez 9,6%.

Lakónépesség a Központi Statisztikai Hivatal évkönyvei szerint:

A lakónépesség csökkenése 15 év során a XV. ker. egészében 13.668 fő, 14,3%.
Az adatokból látható 1990-2001 években a lakosság 9,6%-kal csökkent, addig 2002-2005 években a lakosság 3.046 fővel, 3,59%-kal csökkent.
Megállapítható, hogy a rendszerváltást követő években, amikor gyors társadalmi- gazdasági átalakulás ment végbe, akkor gyors ütemben csökkent a kerület lakossága, a társadalmi, gazdasági konszolidáció után jelentősen mérséklődött a lakosság létszámának csökkenése
A kerület lakosságának csökkenése különböző mértékű volt az egyes városrészekben:
Újpalotán: 14,3 %
Pestújhelyen: 11,42%
Rákospalotán: 3,92% volt.
Az adatokból az is következik, hogy a kertes, családi házas lakóterületekről kevesebben, az iparosított technológiával épített lakótelepekről nagyobb arányban költöztek el a lakók. A panel lakóépületek-lakótelepek népességtartó képessége kedvezőtlen a családi házas övezetekhez képest.
A lakosságszám csökkenése 319.434 fő, Budapest egészében 15,84 %
A korcsoportok szerinti változást is érdemes figyelemmel kísérni.

A brosúra adatai pontatlanok, mert az egész lakosság helyett csak az egyik nem adatait tartalmazza.
A korcsoportok szerinti összetétel azokat a trendeket követi, amelyek lényegében Budapestet, az ország egészét jellemzik:
- a születések számának csökkenése nagymértékben kihat a 0-14 éves korcsoport létszámára, az összlakosságon belüli arányára. A gyerekes családok a kertes, családi házas övezeteket szeretik, ezért ezek köréből kerül ki az agglomerációba költözők jelentős száma,
- csökkentette az elköltözők számát az, hogy a kereskedelmi szolgáltatások jelentős számban épültek, növelték a munkahelyek számát,
- a játszóterek felújítása, korszerű játszószerekkel történő felszerelése, a kerületi óvodák és bölcsődék korszerűsítése lényegében kielégítik a szülők igényeit és ez erősíti a kerület lakosságmegtartó képességét,
- a 60 év és idősebbek aránya nagyobbrészt abból adódik, hogy ha szerényen is, de nő az átlagéletkor, hatékonyabbak a gyógyszerek, javul az egészségügyi ellátás, továbbá az idős emberek koruk miatt, alacsonyabb jövedelmük miatt, a megszokás miatt is nehezen hagyják el lakóhelyüket.
Vitatható az a megállapítás (lásd 4. oldal táblázat alatti 5-6 sor), hogy a középkorosztály (40-59 év) egy része, akik egzisztenciálisan és gazdaságilag a középosztálybeli jelleget erősítenék a lakótelepen, elvándorol,…”A középkorosztály életkori jellemző, a középosztálybeli hovatartozás elsősorban jövedelmi helyzetre, magasabb jövedelmi csoporthoz tartozást jelentheti. Valószínűsíthető, hogy a magasabb társadalmi státuszúak jelentős hányada ebbe a korcsoportba tartozik, de örvendetes, hogy jelentős számú 30-40 év közötti, több diplomával., több idegen nyelv ismeretében tehetségével felküzdötte magát a magasabb társadalmi státuszúak körébe.
Ami az elvándorlást illeti, a felmérések megerősítik azt, hogy az Újpalotáról történő elköltözésben fontos tényező a panellakások magas rezsiköltsége, a kevésbé gondozott környezet, a gyerekes családok igényeitől elmaradó játszási lehetőség. A nagy lakótelepekre jellemző szlömösödés feltételei szerencsére nem alakultak ki, kellő előrelátással ezek kialakulását el lehet kerülni. Az elköltözők aránya a kisvárosi és, családi házas lakótelepekről alacsony, mert ott elfogadható mértékű a rezsiköltség, a kertes, családi házas környezet kedvezőbb környezetet jelent a kisgyermekes családoknak, több a zöldfelület. Az elvándorlási statisztika adatai nem tartalmazzák azt, hogy csakis a magasabb társadalmi státuszúak hagyják el a panel lakótelepeket. A magasabb társadalmi státuszúak többnyire oda költöznek, ahol nagyobb telekingatlanokra tehetnek szert, ahol megfelelő, igényeikkel összhangban lévő komfort alakítható ki. A statisztika bizonyítja, hogy az utazási nehézségek, a munkahely hiánya, az agglomerációs infrastruktúra és a komfort hiánya miatt többen visszatérnek a fővárosi lakóhelyekre. E visszaköltözésnek fontos tényezője: infrastrukturális komfortot biztosító telekkínálat, nagyobb telkek kínálata, a közterületek gondozása és ápoltsága. Riasztóan hat az is az agglomerációba költözőkre, hogy a közlekedés, növekvő nehézséget jelent számukra, a közművesítés színvonala, fejlődése elmarad a várakozástól.

A brosúra 4. oldalán bemutatja az iskolázottság adatait.
Az alacsony iskolázottságúak 1990. évi 35,7%-os aránya 2001-ben 21,5%, amely az alapműveltség nagymértékű növekedését jelenti. Hasonlóan változott a középfokú végzettségűek aránya: az 1990. évi 37,4%-ról 52,4%ra nőtt. Ez más szóval azt jelenti, hogy a középfokú végzettségűek száma másfélszerese 2001-ben az 1990. évinek. Nem lehet egyetérteni azzal az 5. oldal második bekezdésében adott lekicsinylő értékeléssel, amely az alacsony iskolázottságúak arányának 1/3-os csökkenését a középfokú végzettségűek 50%-os növekedését „A lezajlott folyamatok differenciálódásának nevezhető.” Ez az értékelés azt a nagyon is pozitív irányú folyamatot, amely a kerület egészében végbement, lényegében alig több mint egy évtized alatt, differenciálódásnak nevezi. A differenciálódás nagyon észlelhető, de a pozitív és negatív értékek eredője az alacsony iskolázottságúak arányának 1/3-os csökkenése, a középfokú iskolázottságúak arányának 50%-os növekedése. Felvetődik a kérdés, vajon a brosúra írói milyen okok miatt, milyen célzattal degradálják ezt a jelentős, pozitív irányú változást? Ez a változás azt jelenti, hogy a kerület lakóinak iskolázottsága növekedett, nagyobb felkészültségükkel hatékonyabban tudnak részt venni a gazdasági és más feladatok ellátásában, a közéleti tevékenységben.
A felső végzettségűek aránya 10 év alatt 12,4%-ról 16,3%-os arányra változott. Ez az arány azonban elmarad a szomszéd kerületek arányától, amelynek számos oka van, egyebek mellett a kerületbe költözők származási helye (Szabolcs és BAZ megye) amely megyékben köztudottan alacsonyabb az általános iskolai végzettség.

A brosúra 6. oldalán a háztartási, családi jellemzőket
mutatja be, felvonultatva több fontos adatot, pl. a háztartások számát, amely 16.872, ebből 5.137 az egyszemélyes háztartás, a háztartások 1/3-a. Ezeknek a jellemzőknek a kialakulására számos tényező hatással van. Ezért, ha a folyamatokat nem mutatjuk be, akkor téves következtetésre lehet jutni. Például a lakás mobilitás kedvezőtlenül alakul, ezért vannak olyan települések, ahol a lakóházak egy része elnéptelenedik, más településeken, lakótelepeken, pedig nem áll rendelkezésre elegendő lakás. A lakónépesség alakulását számos tényező befolyásolja. Ezekből kiemelkedő tényező a munkahelyek száma, a lakóhelyi környezet, ennek részeként a kereskedelmi, infrastruktúrális ellátottság, a közbiztonság alakulása, a közlekedés fejlettsége, a környezetben lakók barátságossága, segítőkészsége stb.
A brosúra írói a legsúlyosabb problémaként az itt élők elöregedését jelölik meg. Az elöregedés azonban számos tényező eredőjeként, egy folyamat következményeként jelenik meg: a hatékonyabb gyógyszerek, az egészségügyi ellátás javuló színvonala, a fiatalok új lakásba költöznek, az idősödő emberek ragaszkodnak a megszokott környezethez, átalakul a családmodell, már nem jellemző a többgenerációs családmodell. Ha a születések száma csökken, a fiatalok (0-14 évesek) aránya csökken, akkor részben ebből is következik a 60 év felettiek arányának növekedése. Látható, hogy a bonyolult társadalmi, gazdasági folyamatok hatnak az egyes jelenségekre, és az okok feltárása, mérlegelése adhat választ a megoldásra.
A 6. oldal összefoglaló ajánlásokat tesz. A brosúra írói, szerkesztői több hasznos ajánlást tesznek:
- a kedvezőbb adottságú lakótelep-részeken a nemzedékek igényeire, magasabb színvonalat kielégítő közösségi ház kialakítására figyelmet kell fordítani, de ezzel párhuzamosan a hátrányos helyek felzárkóztatása is kapjon figyelmet.
A brosúra írói felszólítják a városvezetést, hogy „Újpalotát nem magára hagyni kell…” Ez a felszólítás azon a feltételezésen alapul, hogy a kerületi vezetés magára hagyja az újpalotai városrész lakóit. Az önkormányzat számos olyan fejlesztést valósított meg és tervez megvalósítani, amely az Újpalotán élők számára kedvezőbb környezetet, életfeltételek kialakítását biztosítottak és javítják a városrész komfortját; új, korszerű postaépület kialakításához teremtettük meg a feltételeket, több játszóteret korszerűsítettünk, ellátva ezeket EU-komform játszószerekkel, enyhítettünk a parkolás helyzetén, évente 80-110 gk. parkolót építettünk, iskoláink felújításakor a nyílászárókat, az épületgépészeti berendezéseket jelentős részben felújítottuk, évente 30 millió Ft. kamatmentes támogatást biztosítunk 9 éve a társas és szövetkezeti házak felújításához. Rendeletet alkottunk az iparosított technológiával épült társas és szövetkezeti házak energiatakarékos felújításának támogatására, lehetővé tettük kerületünkben 40 szelektív hulladékgyűjtő-sziget telepítését. Költségvetésünkben előirányoztuk 2 db társas és szövetkezeti ház energiatakarékos felújításához az önkormányzati 1/3, a 100 MFt 2006. évi hozzájárulás biztosítását.

A brosúra 7. oldal alján,
Megjegyzés alatt azt írják a szerzők, hogy a városvezetés mindmáig nem reflektált, nem indult párbeszéd a civil szervezet és a városvezetés között a statisztikai adatokból feltáruló kép elemzéséről, a megoldás esélyeiről. Szégyen, hogy magukat felelős embereknek, független személyeknek tartó szervezetek ezt leírják, és írásba adják. Számtalan fórumon, nyilvános testületi, bizottsági üléseken, a testületi előterjesztések előzetes kifüggesztésében stb. biztosítva van a nyilvánosság, a részvétel lehetősége. Ha a brosúra szerzői nem veszik a fáradtságot arra, hogy az előterjesztéseket, a Képviselő-testület, a bizottságok előterjesztéseit, határozataikat, a kerületben lezajló folyamatokat tanulmányozzák, reálisan értékeljék, hogy partneri, egyenrangú viszony kialakítására törekedjenek az önkormányzat vezetőivel, a kölcsönös tiszteleten alapuló bizalmat kifejező viszony kialakítására törekedjenek, akkor a kapcsolat továbbra is a süketek párbeszéde lesz.
Számos példát tudnék bemutatni, de terjedelmi okok miatt, egy példát kívánok bemutatni. A június 28-ai Képviselő-testületi ülés tárgyalta az Újpalotai lakótelep szabályozási tervének részleges módosítását. A szabályozási tervmódosítás olyan szabályozást tesz lehetővé, hogy egy élelmiszer áruház építéséhez, az idős korúak otthonának bővítéséhez kedvező feltételeket biztosít.
Az ellenzék részéről felvetették, hogy miért kell egy multi cég előtt behódolni, semmi szükség nincs arra, hogy az Erdőkerülő úton egy további élelmiszer áruház épüljön. Az önkormányzat miért enged az ilyen célú törekvéseknek. A javasolt és végül szabályozási tervben rögzített, rendelettel elfogadott döntés a következőket vette figyelembe:
- A LIDL Magyarország Bt. Tulajdona az Erdőkerülő u. 36. sz. alatti, 91 158/53 és a 91 158/51 hrsz.-ú ingatlanok, amelyeken új intézmények elhelyezésére van lehetőség. A magyar alkotmány biztosítja a tulajdonosok számára a tulajdonok hasznosításának jogát, ha a hasznosítás a fennálló törvényekkel, szabályozási tervekkel összhangban van. Márpedig az élelmiszer áruház építése összhangban van a módosított szabályozási tervvel, ezért ezeken az ingatlanokon nincs törvényes akadálya az építési engedély kiadásának.
A LIDL áruházlánc alkotmányos joga – mivel a szabályozási terv a két ingatlant intézményi övezetbe sorolta – hogy élelmiszer áruházat építsen. Az önkormányzat gazdálkodik a területével, nem akármit (nem lóversenypályát, nem ipari tevékenységet) kíván engedélyezni az ingatlanon, hanem az övezeti besoroláshoz illeszkedő létesítményt. Ha az önkormányzat elfogadná az ellenzék 1-2 képviselőjének javaslatát, alkotmánysértő döntést hozna, akadályozná a tulajdon szabad hasznosítására való jogot. Nincs tehát törvényes indok a LIDL ingatlan hasznosítás megakadályozására.
E kérdés, és más hasonló kérdések kapcsán rögzíthető, hogy működésünk alapja a törvények tisztelete, betartása, betartatása. Akkor és csakis akkor tudunk és kívánunk a civil szervezeteknek partnerei lenni, ha a realitások alapján, a tényeket tisztelve, a törvényesség alapján tesznek javaslatokat, ha ezeken alapul észrevételük.

Összegezve: újra és megismételve azt, hogy partnerek kívánunk lenni a lakossági kezdeményezések irányában, partnerei akarunk lenni a civil szervezeteknek, együtt kívánunk működni az ellenzéki pártokkal kerületünkben is, ha az együttműködés alapja a kölcsönös tisztelet, a bizalom, a közjó szolgálata, ha a célkitűzés a kerület anyagi és szellemi értékeinek gyarapítását szolgálja, ha valamely civil szervezet, párt úgy akar politikai és erkölcsi tőkét kovácsolni a maga számára, hogy becsmérel, lebecsül, hogy neylonszatyros .civilizációról, lakótelepi dzsungelekről beszél, sugározva a pesszimizmust, a kilátástalanságot.

Az együttműködés csakis a kölcsönösségen, a tiszteleten, egymás megbecsülésén alapulhat. Ez a brosúra sajnos nem a kölcsönös bizalom kialakítását szolgálja, hanem az évek óta épülő bizalmatlanság újabb létesítménye. Ennek ellenére nem adjuk fel a reményt arra, hogy a közös érdekek alapján, azok felismerésén, a kerület lakóit szolgálva kialakuljon a bizalom és a tisztelet. Erről nem mondhatunk le, mert ez minden tisztességes ember célja kell, hogy legyen.

Kedves Erzsébet!
Mint a Toronyhír Média Alapítvány egyik alapítója remélem, nem tettem a fenti gondolataimmal jóvátehetetlen bűnt, a szépkivitelű, drága nyomdai eljárással készült brossúrát írók ellen. Szeretném ha tudnátok én ugyanaz a Hajdu László vagyok, aki 16-17 évvel ezelőtt az UBK tagja lettem és aki a magánéletét Újpalota, Rákospalota, Pestújhely boldogulásának szánta. Biztosak lehettek, hogy legjobb tudásom szerint szolgálom és szeretném szolgálni a Budapest Főváros XV. kerületében élő embertársaimat.

Budapest, 2006. július 25.

Tisztelettel:

Hajdu László
országgyűlési képviselő
polgármester

Kapcsolódó anyagok:

• Ha itt lakik, nem mindegy, hol lakik! (teljes kiadvány)