Tapasztalatszerző úton Esztergomban 

A lokalitás autonómiája és értékei

A lokalitás latin szót nehéz magyar szóval helyettesíteni, szó szerint a "helyi-ség"-et, a helyi jelleget, sajátosságot jelenti, legszívesebben így írnám: a Hely. A Hely, ahol lakunk, ahová tartozunk, amihez kötődünk, ami fontos, hogy élhető, lakható legyen, hogy szívesen éljünk ott, ne vágyjunk máshová. Sólyom László köztársasági elnökünk nemrégiben a demokrácia lényegének nevezte az önkormányzatiságot, mert az önkormányzatiság: a helyi közösség önkormányzása.
Kis csapat látogatott el június vége felé Esztergomba László Tamás országgyűlési képviselő, pestújhelyi lakos, építész és városfejlesztő vezetésével, elsősorban civilekként, városlakókként a sikeres önkormányzat módszereit megismerni.
 
Esztergom nevét szellemes grafikai megoldással jelenítik meg mindenhol: a betűk alakja felidézi a Dunát (vízszintes, hullámos vonalak az e betűben), a terület domborulatait, a székesegyház szerepét  a város életében (a kereszt alakú T betű), s az újjáépített párkányi hídat (a szóvégű m betű). Megjegyezhetjük: aki tervezte, ismeri és szereti a városát.

Miért nevezhető Esztergom sikeres városnak?

Történelmi szerepe igen jelentős volt a legkorábbi időktől fogva. A kelta települést a római provincia követte, majd a hun, avar, germán és frank népvándorló népek után megjelentek a honfoglaló magyarok. Géza fejedelem Esztergomot választotta lakhelyül, itt született Szent István királyunk és itt koronázták meg őt 1000-ben. István építtetett a hegy déli sziklájára palotát magának és  bazilikát az esztergomi érseknek, aki a király által alapított tíz püspökség feje lett. Kézműves és kereskedő népességével az Árpádkor legjelentősebb városa volt, az 1147-ben itt járt francia utazó így ír róla: "...a Duna számos ország kincsét és gazdagságát hordja össze a híres Esztergomba". Barbarossa Frigyes történetírója a magyarok fővárosának nevezi a várost. A tatárjárás szörnyű pusztítást végzett itt is, s IV. Béla királyunk ekkor helyezi át Budára a királyság központi székhelyét, Esztergomot pedig újjáépíti a magyar katolikus egyház központi székhelyeként. Nagy Lajos, Zsigmond és Mátyás korában tovább gazdagodik a város, a kor utazóinak, történetíróinak műveiben kiemelkedő helyet kap könyvtára, csillagvizsgálója, függőkertje, a vár lovagterme, loggiája. Bakócz Tamás érseknek köszönhetjük a középkori Esztergom egyetlen épségben megmaradt emlékét, a Bakócz-kápolnát. A százötven éves török hódítás a város történelmének sötét lapjait jelenti. 1594-ben itt halt meg a vár ostromában első igazi, nagy költőnk, Balassi Bálint. 1685-ben itt zajlik az egyik utolsó török ostrom, amiben  az esztergomi származású Bottyán János is részt vesz, később ő a II. Rákóczi Ferenc vezette szabadságharc egyik kiemelkedő vitézségű tábornoka, akinek esztergomi székhelye a mai Városháza épülete volt, az un. Vak Bottyán-ház. A török hódítás és a folytonos harcok által kipusztított területre magyar, szlovák és német telepesek költöznek, 1725-ben a város visszakapja a szabad királyi város titulust. A XVIII. században 17 céh működik a városban, amely virágzásnak indul újra, különösen a kereskedelem, a szőlészet, a bortermelés. Ekkor alakul ki a barokk városközpont, gyarapodik a székesegyház. Trianon nagy csapást jelent a városra is: korábbi, a Duna túlpartjára szélesen átnyúló, regionális jelentőségét elveszíti. A két világháború közötti korszakból ki kell emelni Babits Mihály esztergomi ottlétének szellemi kisugárzását, és az árpádkori palota helyreállítását. A régészeti feltárások, szerencsére, napjainkban is folynak.

Meggyes Tamás polgármester két ciklus óta vezeti a várost a 23 tagú képviselőtestület élén. A Városháza dísztermében, legfontosabb vezetőtársai jelenlétében és közreműködésével beszélgetett velünk, illetve: igazság szerint elsősorban ő beszélt, a Városról, a Városukról. Mondandóját azzal kezdte, hogy a pártállami időszakban sok hátrány érte Esztergomot érseki székhely mivolta miatt, felmerült, hogy Dózsafalva névre át is keresztelik, de ezt szerencsésen megúszták. Esztergom a 17. helyen áll a magyar városok sorában. A megye központja Tatabánya, amellyel nemes vetélkedésben vannak önállóságukért: ma már csak a börtön van megyei kezelésben, a város átvette saját kezelésbe a kórházat, a tűzoltóságot és az egyesített szociális intézményeket, s saját kezelésben mindet rentábilissá is tette. A kórház például 800 ágyasról 450 ágyas kapacitásúra csökkent, de ez nem jelent ágyhiányt. Hogy nővérhiány sincs, az a párkányi hídon keresztül ide munkába járó, nővér képesítésű, szlovák állampolgároknak köszönhető, illetve annak, hogy megéri nekik átjárni a (lassan eltűnő?) határon. A bíróság ugyan Tatabányán van, de a bírók szinte mind a kies fekvésű, élhető kisvárosban, Esztergomban laknak, s  buszon viszik őket Tatabányára a tárgyalásokra. (A földhivatal idehelyezését pedig éppen, véletlenül Torgyán doktornak köszönhetik! – jegyzi meg  Meggyes Tamás.) Már a fentiekből is kitűnik, hogy a város autonómiáját, saját lábakon állását tekintik alapvető szempontnak.
A polgármester a "tudáserőt" tartja a városfejlődés legfőbb forrásának. 13 milliárdos költségvetéssel dolgoznak, amelyben minden forintnak helye és haszna van. A helyi adóbevétel igen jelentős, közel  3 milliárd. Ebből működésre 8, 25 milliárd megy el, felhalmozásra 3 milliárd. Egy önkormányzati bankszámla van, az intézmények keretösszeget kapnak, amiből gazdálkodnak, s ezt a bank is számon tartja. Így elmondva olyan egyszerűnek tűnik az egész, mintha egy nagy család tervszerű, előre látó, okos és praktikus gazdálkodásáról lenne szó. A kívülálló a Suzuki gyárat gondolná a fő mozgatórugónak, de Meggyes Tamás elárulja, hogy míg a 150 milliárdos költségvetésű vállalat 3000 főt foglalkoztat, addig a városi kis- és középvállalkozások 18 ezret. Debreceni mintára 14 közüzemi-közszolgáltató cégből vagyonkezelő holdingot hoztak létre, melynek csak egyik, lassan elsorvadó tagja a bérlakásokat kezelő cég, a többi biztosítja a város zavartalan működését. Esztergom egyik büszkesége a látványfürdő, ez a világszínvonalú gyógyító, pihenő és wellness-központ. Iskolai csoportokat is fogadnak az ország minden részéből, akinek külön testedző-mozgásjavító foglalkozásokat tartanak a szakemberek. Hamarosan megnyílik a fürdőben az egykori török fürdők tökéletes mása, eredeti török csempével, fürdő- és zuhanyhelyekkel, bútorokkal, illatosítókkal és legfőképpen módszerekkel (megsúgjuk: a teljes kezelés kb. 2 órát vesz igénybe, s kb. 8 000.- Ft-ba fog kerülni).
A város büszke múltjára, ápolja hagyományait, minden erejével és tudásával biztosítja a város jelenbeli működését, és gondoskodik a jövőről.
A jövőt alapozza az országban egyedülálló Szent Miklós programjuk. 2001 óta minden esztergomi újszülött 500 000.- Ft-os kötvényt kap, s ehhez 20 esztendőn keresztül 50 000.- Ft-ot tesz a város. Húsz év múlva az esztergomi városlakó 3,5 millió forintot vehet fel, plusz kamatok. A rendszeres juttatás feltétele a tanulás, szakképzés: kinek-kinek adottsága, érdeklődése, tehetsége szerint tovább kell tanulnia, legalább középfokú, de inkább felsőfokú szakvégzettséget szereznie. A városfejlesztés is koncepciózus jövőképből indul ki. Új városrészek kialakításával növelik a város lakosságát, s ezzel erejét. Büszkén emlegették az un. „bánomi áttörést”, ami számunkra  világháborús szóhasználatot idézett fel, pedig valójában a 2-es számú főközlekedési útvonal mentén egy új városrész megszületését jelölik így, vagyis a Bánom nevű térség hasznosítását, építkezéseit, bekapcsolását a város vérkeringésébe.
Még sorolhatnánk, mi mindent tudtunk meg, mi mindenen ámultunk, mi mindennek örülhettünk… Leszögeztük, hogy városvezetés és városvezetés között a különbség a motiváció különbségében keresendő. Van városvezetés, amelyiknek az a fontos, hogy a Város fejlődjön, gyarapodjon, alapozza meg a korszerű, minden polgára számára élhető jövőt, s azzal személy szerint mindenki jól jár. Van, amelyik azt mondja, hogy mi vagyunk a város abszolút többségű urai, használjuk ki, amíg lehet, a magunk javára, a város meg úgy is elműködik, magától.
Mint látjuk, van MÁSIK!
Aki nem hiszi, járjon utána!

Báthory Erzsi