Helyi fejlesztési ügynökök, meg civilek és más csodabogarak

"Aktivizáljuk a célcsoportot"
Határtalan Civil Nap

            A Pestújhelyi Napok keretében május 20-án a Pestújhelyi Pátria Egyesület és a Civilitas Egyesület rendezésében Határtalan Civil Nap elnevezéssel tartottak egész napos tanácskozást külhoni, ezúttal  erdélyi, és itthoni civil szervezetek. Milyen körülmények között, milyen támogatások mellett, milyen formákban igyekeznek a civil társadalmat megmozdítani érdekeik védelméért és érvényesítéséért - erről szólnak kis előadások formájában a bemutatkozások. Az erdélyi civil szervezeteket az MACISZESZ, azaz a Magyar Civil Szervezetek Erdélyi Szövetsége fogja össze, vezetőjük Somai József, s újságjuk is van, a Civil Fórum. A Csáki Rozália vezette Civitas Alapítvány pedig igyekszik behálózni a magyar területeket oly módon, hogy általában a helyi önkormányzati szerveknél keres és tanít be egy-egy munkatársat, aki figyelemmel kíséri és támogatja a látókörébe eső civil szervezetek munkáját. Őket a "Helyi Fejlesztési Ügynök" projectnek köszönhetően rendszeres kapcsolattartással és amerikai típusú tréninggel igyekeznek alkalmassá tenni az ilyenfajta tevékenységre.
            A 12 vendég többsége fiatal volt. Valószínűleg a korukkal magyarázható, hogy szinte iskolai feladatnak tekintették a szervező munkát, s így hagyhatta el az egyik legcsinosabb fiatal lány száját az a lelkendező mondat, hogy különféle módszerekkel "aktivizálják a célcsoportot". A legkedvesebb egy Székelyudvarhelyhez közeli település gimnáziumi civil szervezetének, a Baróti Szabó Sámuel Iskolaközpont Diáktanácsának képviselője, Zsombori Csaba volt, aki egyrészt mindig mosolyogva kijavította az elnöklő helyiek által Dávidnak mondott iskolaközpontja nevét Sámuelre, másrészt aprólékosan beszámolt arról, hányféle módon kötik le és serkentik jó tanulásra, sportra és szolidaritásra az iskolatársakat. Amin kicsit meghökkentek a helybeliek: Vajda György, a Magyar Újságírók Romániai Egyesületének képviselője szerint nem a sajtó van a civilekért, hanem a civilek a sajtóért. Látva a furcsálkodó mosolyokat, még meg is pirongatta a más véleményt vallókat, ha ehhez a téveszméhez a továbbiakban is ragaszkodnának.
            Az összkép, amit az itthoniak kaptak az erdélyi civilekről, elsősorban biztató volt, hiszen sokféle civil szervezet működik és igyekszik talpon maradni. Jelenleg 3000 nyilvántartott szervezetről tudtak a vendégek, s ezek is jórészt a magyarországi támogatásoknak köszönhetik működőképességüket. Igaz, újságjukat a Román Nemzeti Bank támogatja, s az RMDSZ által létrehozott Communitas Alapítvány oszt még el évente kb. 800 millió forintot közöttük. A falvak még mindig fehér foltot jelentenek, s a legnagyobb szükség a szórványterületeken lenne rájuk, hiszen a magyar nyelv és kultúra megtartása lenne általuk biztosítva. Jóllehet Romániában az állampolgár adójának nem 1, hanem 2 %-át ajánlhatja fel civil szervezetnek, országosan csak az adófizetők 8 %-a teszi ezt meg.
            Kihúzhattuk magunkat, amikor Jagasics Béla, az Ifjúsági Család- és Szociális Minisztérium főosztályvezetője elmondta, hogy Magyarországon kb. 75 000 civil szervezetet tartanak nyilván. Munkájukkal évente 750 milliárd forintot forgatnak meg, a Nemzeti Civil Alapprogramtól viszont évente csupán 7 milliárdra pályázhat közülük kb. 22 ezer szervezet. Mindemellett a Nemzeti Civil Alapprogram létrehozásának fontosságát és húzóerejét nem lehet tagadni. Avarkeszi Béla civil referens szólt a kerületi civil stratégiáról, ami nem sok helyen létezik Magyarországon, s hogy a civilek által választott 9 tagú grémium osztja el pályázatok alapján az évi 6 millió forint önkormányzati támogatást a kerületiek között. Kelemen Árpád ismertette a Nyírpalota Társaság tevékenységét, Báthory Béla elmondta az Újpalotaiak Baráti Köre Művelődési és Érdekvédelmi Egyesület 1984. évi megalakulásának kalandos történetét, s a Toronyhír is bemutatkozott néhány percben. A Magyar Szinergia Ház Egyesület vezetője, László Tamás a beszámolója után kalendáriumokat és kiadványokat adott az erdélyieknek és javasolta, hogy ők is adjanak ki hasonló kalendáriumokat, hiszen e tradicionális évente megjelenő helyi kiadvány segíti a kultúra sokszínűségének fennmaradását, s főként jó út az önismerethez, az önbecsüléshez, értékeink megőrzéséhez.
            Az itthoni civil szervezetek közül kiemelkedő volt Kármánné Dr. Herr Franciska bemutatkozása. A vezetésével a Zöldövezet Zuglói Egyesület kb. félszáz tagja kitartóan küzd a természeti és az épített környezet emberi és lakossági szempontok szerinti megőrzéséért Zuglóban, s a kivetítőn be is mutatta azokat a főváros szerte jól ismert módszereket, amelyekkel a kertvárosi övezeteket pusztítják a mohó és érzéketlen ingatlanbefektetők, sokszor a polgármesteri hivatalok felelős ügyintézőitől is támogatva. A másik nagy élmény Menyhért Péter volt, aki 1995 óta igyekszik Csepelszigeten összefogni a civileket a Mosoly Nővérszolgálat elnevezésű civil szervezet segítségével.
            Bár a jelenlévők folyamatosan el voltak látva üdítővel, kávéval és különlegesen finom pogácsákkal, délben a Rákospalotai Múzeum udvarán Tóth Lajosnak, a Csokonai Művelődési Ház igazgatójának vendégei voltak egy igazi bográcsgulyásra, s közben találkozhattak a kerületi képzőművészekkel és a kertben kiállított alkotásaikkal is. Mojzes Ildikó múzeumigazgató pedig bemutatta a kerület elődjének, Rákospalotának a múltját, hagyományait, népviseletét, a 19-20. század fordulóján kezdődött városiasodásának jellegzetességeit.
            A vendéglátók, Báder György a Pátria egyesület, Sebestény István, a Civitalis Egyesület elnöke, valamint Pintér Zsuzsa a Pestújhelyi Közösségi Ház vezetője valóban érdekes és tanulságos programot állítottak össze, s teremtettek családias légkört szeretetükkel és odafigyelésükkel.

be