Archívum


Környezetvédelmi Szakmai Kollégium
Budapest, XV. kerületi civil szervezetek  ( Rákospalota, Pestújhely, Újpalota)

Állásfoglalás és észrevételek a Rákospalota-dél (Dobó utca - Beller Imre utca – Dugonics utca - Pázmány Péter utca által határolt terület) Szabályozási terve KSZT 2006. április 24.-i tervismertetése után
1.
Általános, az egész területre vonatkozó észrevételek
Az 1904-ben kialakított lakóterület sajátos beépítéssel rendelkezik. A korabeli mintatervek szerint (ld. Csokonai Művelődési Ház kiállítási anyaga, 2006. január) a jellemző épülettípusokkal zártsorú, hézagosan zártsorú beépítések váltak jellemzővé. Egyes helyeken, nagyméretű telkek esetén villa-szerű, szabadon vagy oldalhatáron álló épületekkel épültek be.
A háborús időszakok miatt általánossá vált, hogy a telkeken egy kisebb (egy vagy két szobás) lakást építettek meg elsőként (jellemzően oldalhatáron, az utcavonaltól hátrahúzva) majd később épültek meg „fejépület”-szerűen a nagyobb, gyakran három vagy négy szobás, kényelmes polgári lakások. Sok esetben a fejépület már a II. világháború miatt nem épülhetett meg.
Később (az 1949 körüli években) a többlakásos vagy négyszobás épületeket államosították. A lakók egy része maradhatott bérlőként („szocialista megőrzésre átvették” írja a tábla pl. az Eötvös utca egyik romjaiban is impozáns épületén), más részüket kitelepítették, illetve új lakókat telepítettek be. Ez alapvetően visszavetette a szerves fejlődés lehetőségeit, ha mégis volt felújítás, akkor a FIK brutális építési munkái jelentős rombolásokat okoztak az építészeti részletekben és a kertekben, utcaképekben. A tehetősebb lakók megpróbáltak elmenekülni, más esetekben évekig állt minden kezdeményezés újabb lakótelepek építésének lehetősége miatt.
Jelenleg is több olyan épület van még, amelyben van önkormányzati tulajdon, holott tömeges lakáseladás volt, főleg 1995-ben. Jelenleg a legrosszabb állapotban sajnos azok az épületek vannak, ahol ez az önkormányzati tulajdon még megvan. Ezeket véleményünk szerint kiemelten kellene kezelni, és mintaszerű felújításokat kellene elvégezni rajtuk. A vegyes tulajdon esetében érdemes visszaállítani az önkormányzati tulajdont, mert a kerületben a bérlakás-állomány a tolerálható szint alá csökkent. Nem tartjuk elfogadhatónak, hogy magántulajdonú lakás-vásárláshoz vissza nem térítendő támogatást adnak, miközben a bérlakásoknál középkori állapotok uralkodnak.
I. A KSZK továbbra is kéri, hogy az Önkormányzat alkossa meg a lakáskoncepcióját, és minden szabályozási terv esetében ehhez igazodva készüljön a szabályozás.
  A II. világháború utáni időkben épített épületek a legtöbb esetben eltérnek az eredeti beépítésektől, kényszerek és megalkuvások mentén a mezővárosi utcakép egyre romlott.

  • Különböző okok miatt hosszabb-rövidebb időszakokon keresztül építési tilalom volt érvényes ezen területek nagy részére, ami a terület, ill. a lakóépületek folyamatos karbantartását, ill. megújulását akadályozta,
  • Az építési tilalom miatt a terület infrastruktúrája, - így közutak, közterületek, zöldfelületek és a járdák állapota folyamatosan romlott, az alapvető infrastruktúra hiányzott, a terület szennyvíz csatornával történő ellátottsága csak az utóbbi években vált teljessé,
  • A közművek nagy része (gáz, szennyvíz) lakossági társulásban jött létre, a kapacitás tervezése és építése során az eredeti lakásszámot (és max. 25 %-os beépíthetőséget) alapul véve.
  • Ezen negatív hatásokkal egyidejűleg a terület természeti környezete, az elmaradt karbantartások és pótlások miatt folyamatosan elöregedett és pusztulásnak indult, aminek következtében jelenleg olyan elhanyagolt állapotba került, ami egyszerű pótlásokkal már nem javítható és nem újítható meg.
  • Az erodálódott környezeten a korábbi (jelenleg ideiglenesen hatályon kívüli szabályozás) olyan beépítési paramétereket engedett meg, amelyre az itt élôk nem készülhettek fel.

A jelenleg érvényes (egyes helyeken a 60 %-ot is megengedő) beépítési mérték ellentmondott az építési törvény egyes előírásainak is (illeszkedés, stb.), nem mellesleg nem vette figyelembe a generált forgalom terhelését és a közművek kapacitását sem (amit pedig az itt élők finanszíroztak meg a rendszerváltás időszakában).

  • A területre beépült új többlakásos társasházak esetén a kerületben alkalmazott helyi építési szabályok (pl. mely szerint utcafronti beépítés esetén lakószoba a földszinten nem rendelkezhet utcai ablakkal) teljes mértékben ellentmondásba kerültek az utcaképpel,
  • A terület határán – a Pázmány Péter utca északi oldalán és a Karácsony Benő park környékén – kialakult funkciók és nehezen szabályozható tevékenységek (fémhulladék átvevő telep, bolha piac stb) olyan mértékben rontják egy-egy kisebb terület használati értékét, hogy azokból a irányokból a terület romlása fokozottan megindult.

2.
A terület környezetének hatásai és következményük
Az Önkormányzat a Pázmány Péter utca vasút felől határos iparterületein hozzájárul olyan tevékenységek végzéséhez, pl. vashulladék gyűjtő telep, melynek elemi feltételei nem állnak rendelkezésre, az alábbiak miatt:

  • a Pázmány Péter utca jelenlegi kiépítettsége a megnövekedett tehergépkocsi- és kamion forgalomra alkalmatlan szélességű és kivitelű, ezen túlmenően ez a többlet cél és átmenő forgalom az itt lakók számára folyamatos zaj és környezeti többletterhelést okoz,
  • a Pázmány Péter utcában a tehergépkocsik és kamionok utcán történő parkolási feltételei ezen ipari és nagykereskedelmi tevékenységekhez nincsenek kialakítva, ami esetenként a normális közlekedést lehetetleníti el.

A helyi Önkormányzat a területen lakók érdekeit és tiltakozó aláírásait figyelmen kívül hagyva engedélyezi a „Bolha” piacnak a városközponttal is határos területen történő üzemeltetését, annak az érintett lakókörnyezetre és az itt élők életminőségére ható minden káros és hátrányos következményeivel.
Mivel ezzel a területtel a Rákospalota-Városrészközpont tervében sem foglalkozott az önkormányzat, érthetetlen, hogy most miért mellőzik ezt a jelentős problémákat okozó gócot.  Ezért a terület szabályozási terve önmagában, a környezetéből kiragadott módon, például a területet közvetlenül határoló ipari építési övezet, ill. a „Bolha” piac hatásainak ismerete és vizsgálata nélkül nem alakítható ki kellő megalapozottsággal.
Nem teljesen érthető a Dugonics utcai lehatárolás sem, mivel a terület természetes határa a Dembinszky utca, keleti irányban pedig a Rákos út.
II. A KSZK továbbra is kéri és javasolja, hogy a terv határoló területeit változtassák meg, és kerüljön be a fent megnevezett két területrész, oly módon, hogy a Dobó utca - Beller Imre utca – Dugonics utca - Pázmány Péter utca által határolt terület helyett a Dobó utca – Rákos út – Dembinszky utca – MÁV vasúti terület – Karácsony Benő park – Bethlen Gábor utca szerepeljen.  Tekintetbe véve azt, hogy a Rákospalota-Városrészközpont egy évvel ezelőtt elkészített terveinek módosítása is szükséges a tervezett új tornacsarnok miatt, ez a területhatár-módosítás egyébként is releváns lehet.

3.
Jelenleg kialakult állapot

  • A felsorolt okokból bekövetkező, folyamatosan romló életkörülmények miatt a korábban ezen a területen hosszú ideje itt élő, jellemzően középosztálybeli és patrióta hagyományokkal rendelkező lakók jelentős része kihalt, vagy elköltözött,
  • A jelentős fluktuáció eredményeként ideköltözők egyrészt szükségszerűen kevésbé lokálpatrióta módon gondozzák a környezetüket, másrészt jelentős arányban anyagilag szerényebb lehetőségekkel rendelkeznek, ami tovább rontja a terület önerőből történő megújulási képességét.
  • A korábban tulajdonos állam sem járt el megfelelő gondossággal az államosított épületek esetében.
  • Egyes esetekben felmerül a törvényszegést súroló gondatlanság: pl. Eötvös-Rädda Barnen utca sarkán álló iskolaépület története mutatja. (Innen először kiköltöztették a híres zeneiskolát, mondván, hogy életveszélyes az épület, majd néhány évig üresen állt az impozáns épület. Ezután alapítványi iskola lett belőle, most pedig a tulajdonosi szerkezetet vizsgáló lapon láthatjuk, hogy az iskola és a sporttelek magántulajdonúvá vált! Miközben életveszélynek természetesen - szerencsére! - nyoma sincs.)
  • A területen egyformán megtalálhatók a nagyértékű, szépen felújított családi házak, és a leromlott állapotú társasházzá nyilvánított szoba-konyhás épületek.
  • Megjelentek a környezetbe semmilyen vonatkozásban nem illeszkedő, új, többszintes társasházak, amelyek kirívóan rontják a környezetükben lévő lakóépületek használati és piaci értékét (pl. Beller Imre utca 147., Dugonics utca 30., 32.)
  • Az egyik ilyen épület (Bethlen Gábor utca 24.a) váltotta ki azt a közfelháborodást, aminek eredményeképpen először csak 850 aláírást gyűjtöttek össze az ilyen mértékű beépítések ellen, majd népszavazási kezdeményezést is indítottak a kerületi lakosok. Ennek eredménye  4330 ellenôrzött, elfogadott aláírás volt. További 4879 aláíró azt is kérte, legyen helyi népszavazás arról, “hogy a XV. kerület képviselő-testülete készíttessen új, átfogó Település- és Közlekedésfejlesztési Koncepciót, amely figyelembe veszi a kerület hagyományait és értékeit, és alapjául szolgál a kerület arculatát és működését meghatározó szabályozási tervnek”.
  • Sajnálatos módon a korábban érvényben lévő (most ideiglenesen hatályon kívüli) szabályozási terv-készítésnek idején (annak ellenére, hogy akkor ez már törvényi előírás volt) nem került sem a lakosság, sem a civil szervezetek elé, sem bemutatásra, sem véleményezésre.
  • Nem kizárható azonban, hogy egy-egy telek esetében már történt olyan ingatlanértékesítés, mely során a telket már kimondottan továbbértékesítésre vásárolták meg, abban bízva, hogy a területen lehetséges lesz a lakossági ellenállás figyelembe vételének mellőzésével a sűrű beépítésű soklakásos társasház építése. (Jelenleg pl. hirdetésekben szerepel az Eötvös utca 130. szám alatti telek, amelyre 12 lakást ígérnek építeni.)

III. A fentiek alapján a KSZK kéri és javasolja, hogy a rendelkezésre álló népszámlálási adatok és mikrocensus alapján készüljön demográfiai összefoglaló is a területről, annak érdekében hogy a beindult pozitív jelenségek (pl. fiatalabb családok megjelenése) ne álljon le mondjuk óvoda vagy iskola hiánya miatt, illetve a környezet romlása ne riassza el a középosztály érdeklődő és szociális támogatásra nem szoruló rétegét.
A fentiekből következik, hogy

  • a lakóterület és környezete mára olyan állapotba került, hogy önmagától, a területen élő lakók saját önerejéből megújulni nem képes, az itt élő tulajdonosok eddig sem kaptak még eszmei támogatást sem az önkormányzattól,
  • területfejlesztések, ill. az ezzel egyidejűleg kívánatos környezet-rehabilitáció kizárólag külső, vállalkozói érdekekre bízva szükségszerűen nem az itt élők érdekeinek elsődleges figyelembe vételével fog bekövetkezni,
  • az itt lakók érdekei szerinti területfejlesztés és rehabilitáció csak önkormányzati segítséggel lehet eredményes és hosszú távra célravezető,
  • ennek megfelelően döntő és alapvető jelentőségű az a körülmény, hogy az itt élők érdekeit elsődlegesen figyelembe vevő Szabályozási terv kerüljön kialakításra, önkormányzati támogatásra és elfogadásra.

Az előzmények összefoglalása

Véleményünk szerint egy Szabályozási Terv célja az adott terület fenntartható fejlődését biztosító építési keretek és lehetőségek szabályzásán túl az ott élők életminőségének javítása, ill. azon feltételek kialakítása és támogatása, melyek az ott élők életfeltételeit és életminőségét javítják. Mindezen okok miatt a területen az életminőség jelentős javulását csak olyan átfogó, hosszú távú stratégiai célokkal is rendelkező Szabályozási terv fogja segíteni, mely:

  • a szabályozott területen túlnyúló, az egyéb hátrányos környezeti hatásokat is oldó és enyhítő javaslatokkal is rendelkezik,
  • megoldást kínál az átmenő személygépkocsi- és tehergépjármű forgalmat ésszerűen szabályozó és csillapító módszerekre,
  • tartalmazza a helyben élők kényszerű, közterületen történő parkolási igényekre vonatkozó javaslatokat az ésszerű gépjárműforgalom egyidejű és hosszú távú fenntarthatósága és biztosítása mellett,
  • tartalmazza a helyi, kerékpárral történő biztonságos közlekedés kialakításának vizsgálatát, ill. lehetőségeit,
  • ezen kívül a természeti környezet rehabilitációjának javaslatát is magába foglalja, az útfelújításokkal egyidejűleg végzendő, szükség esetén akár teljes mértékű fásítással és zöldfelületek kialakításával,
  • és amelyet végeredményében a helyi Önkormányzat is elfogad, és az itt élők érdekében, azokkal egyetértésben támogat.

A Szabályozási tervre vonatkozó konkrét észrevételek és javaslatok

Környezeti kérdések:
A közlekedésbôl adódó terhelések csökkentése:
Személygépkocsi forgalom és parkolás kérdése:
Az átmenő forgalom a területen jelentős. Minden eszközt meg kell ragadni arra, hogy ezt csökkenthető legyen.
A Szerencs utca vasúti kereszteződésbeli forgalmát már három évtizede tervezik.
Véleményünk szerint a vasút szint alá helyezése (nyitott árokban) lehetőséget jelentene arra, hogy Újpest és Rákospalota újra összenőjön. (Ez a terv az I. világháború előtt már élt, Rákosrendező vasútállomás átépülésével újra előtérbe kerülhet.)
A szabályozandó területen kialakult jellemző telek-szélesség, valamint az utcasori beépítési adottságok jellemzőek, ami miatt a telektestekre személygépkocsival történő behajtás általában nem lehetséges. Emiatt a helyben lakók személygépkocsijai jellemzően a közúton kénytelenek parkolni.
IV. Javaslataink a konkrét tervben a személygépkocsi forgalommal kapcsolatban:

  • szükséges a lakóutcák kijelölése forgalomcsillapítással (nem fekvőrendőrrel, hanem egyéb forgalomcsillapító eszközökkel)
  • parkolás megoldása: új épületek esetében telken belül, ahol a telekszélesség és a járdamagasság lehetővé teszi
  • minden útfelújítás esetében utcaszakaszonként – ahol lehetséges fásított – telkenként egy db ingyenes, más esetekben bérelhető parkolókat kell kialakítani azok részére, akik nem tudnak beállni
  • lakótömbönként ki lehet alakítani bérparkolókat, bérgarázsokat is, és ezt támogatni kellene
  • a 25-ös és a 70-es busz forgalma ne menjen egy utcában
  • javasoljuk a buszok egyirányúsítását is az utcák egyirányúsításával együtt, ez csökkenti az egyes utcák forgalmi terhelését.
  • a buszmentes utcákban vissza kell állítani a nem vízzáró burkolatokat (bazalt, keramit, fagyálló tégla, egyéb térkő) amely: csökkenti a túlterhelt csatornarendszerből adódó, éves rendszerességgel megjelenő problémákat, megmaradna a hagyományos, zöldfelületben gazdag utca jellege, a fasorok élettere és életesélyei javulnának.
  • a helyi közlekedéshez kerékpárút és kerékpáros csomópontok kialakítása szinte minden utcában lehetséges, érdemes lenne egyes utcákat kijelölni erre a célra.

Teherforgalom: Nagy átmenő jellegű teher-forgalom kezelése
Az ipari tevékenységre alkalmas területek közlekedési teherforgalma jelentősen terheli az utca egyébként is meglévő átmenő jellegű forgalmát. A Pázmány Péter utca mind szélességében, mind állapotában alkalmatlan ekkora mértékű teherforgalom elvezetésére. Az utca felújításával és parkoló-sávokkal történő szélesítésével egyidejűleg az itt élők védelme érdekében a Szabályozási Terv forgalomtechnikai fejezete tartalmazzon forgalomcsillapító és sebességcsökkentő javaslatokat.
V. Javaslataink a teherforgalommal kapcsolatban:

  • A nagy teher-forgalom igényű ipari és kereskedelmi tevékenységek korlátozása. (Igazgatási osztály hatásköre a telephely-engedélyezés.)
  • Az ilyen célú tevékenységek engedélyezése és a meglévő engedélyek felülvizsgálattal történő meghosszabbítása a telephelyek belső területein történő parkolási feltételek megléte esetén legyen csak lehetséges. (Lásd Észak-Pesti Kórház területén bérbeadott épületek, amelyek esetében az üzemeltető nem rendelkezett a tevékenységéhez engedéllyel!)
  • Az ipari és kereskedelmi tevékenységek lakossági szolgáltatás felé történő fokozatos átterelése.
  • Az iparterületnek a lakóterületet a vasúti közlekedés okozta káros hatásaitól védő sávvá történő átsorolása, védőerdő ill. park telepítésével.
  • Az ipari tevékenységre kijelölt telkek esetében többszörös fasor telepítésének és fenntartásának kötelezettsége.
  • A gépkocsik csak telken belül parkolhassanak, minden anyagmozgatás csak a telken belül, oda beállva, a védő zöldterület és zajvédő fal mögött legyen lehetséges.

Építési elôírások, javaslatok a telkek beépítésére és a szabályozásra

A területen jelentős számban találhatók a századfordulóból illetve a nemzeti romantika és a szecesszió időszakából családi házak. A tervezési területen található közintézmények egy része is építészeti értéket képvisel, amelyek közül pl. Bocskai utcai iskola műemléki védési eljárása megindult.
VI. Kérjük, hogy a tervezők tegyenek javaslatot védett épületekre és utcaképekre a továbbiakban is megőrizendő a kertváros mezővárosi jellegét.
A telektestekre megengedett nagyobb lakásszám az egyébként is meglévő nagy átmenő jellegű forgalomtól túlterhelt utcában további személygépkocsi forgalomnövekedést, és környezeti többletterhelést, valamint jelenleg még nem mindenütt érzékelhető, de nagy valószínűséggel bekövetkező parkolási igény növekedést és ezzel együtt járó többlet-feszültségeket fog okozni. Ezért a területen általánosan jellemző kb. 10,0 – 12,0 m szélességû, kb. 600 – 800 m2 alapterületű telkekre építhető megengedett lakások száma négy, a kb. 20,0 – 22,0 m széles telkek esetén maximum hat lakás legyen az egyébként területen belül javasolt lakásszámnak megfelelően az esetleges telekösszevonások esetében is oly módon, hogy a lakásonként 200 m2 telekterület biztosítása kötelezően előírt legyen. Új építésű épületek esetén legyen kötelező érvényű a telektesten belül történő parkolás.
Véleményünk szerint – mivel a telkenkénti szabályozás sajnos nem megoldható – a területre egységes, a jelenlegi intenzitást nem növelő, inkább azt elsimító vagy kiegyensúlyozó szabályozásnak kell létrejönni.
VII. Nem értünk egyet azzal a javaslattal, hogy akár a Pázmány Péter utcán akár a Dobó utcában eltérő, magasabb és sűrűbb beépítés jöhessen létre.

  • A Pázmány Péter utcában inkább a környezeti terhelés csökkentése a cél, nem pedig újabb növekedés ide vonzása, amivel a lakóépületek válnának zajvédő fallá.
  • Tekintettel arra, hogy a Dobó utca másik oldalán a Rákospalota- Városrészközpont szabályozási tervében lefektetett szabályok még jelenleg is erőteljes lakossági ellenérzést váltanak ki, inkább annak távlati visszacsökkentése legyen a cél, mintsem a tiltakozást kiváltó szabályozáshoz való igazodás.

Ugyanakkor teljes mértékben ellentmond a legutóbbi építési gyakorlatnak, hogy max. 2 lakásos övezet jöjjön létre azon a területen, ahol éppen az elmúlt néhány évben engedélyeztek nagyobb lakásszámú társasházakat. (a Bocskai utca és Beller Imre utca Szerencs utca és Dugonics utca közötti szakasza. ) Véleményünk szerint indokolatlan az eltérő szabályozás, itt is a max. 4 (6) lakás, illetve 200m2 telek/lakás mutató az elfogadható.
VIII. Az itt élők nem tartják hátrányosnak azt a beépítési módot, amit a zártsorú - hézagosan zártsorú - beépítés hozott létre.
Véleményünk szerint az így létrejött utcakép kellően változatos, egységes, de nem unalmas. Nincs értelme az előkertes építésmódot előírni ebben az esetben.
A telkek utcára merőleges oldalán – történelmileg - kialakult épületnyúlványok egyes építészek szerint nem segítik a tömbbelső egységes zöldterületként való hasznosítását. Az oldalhatáron létrejött „fejépület” nélküli épületek esetében javasolni kell az utcával párhuzamos gerincű épületbefejezéseket.

  • A használatban ugyanis a hátranyúló épületszárnyak segítik az intim használatú telekrészek kialakulását.
  • Véleményünk szerint megengedhetők az egyszintes, alápincézetlen, hátranyúló épületrészek, amennyiben nem rontják a meglevő épületek benapozását, illetve a lehetséges napenergia-hasznosítást.

Az utcafronti beépítés nem hátrányos abban az esetben, ha az utcák forgalmát nem gerjesztik tovább, vagyis a mai lakásmutatót nem számban, hanem minőségben és méretben kell javítani. Összességében a lakások száma nem növelendő, mert az a környezet minőségének rombolásával és egészségkárosodással járhat.
IX. A telkek beépítése során fokozottan figyelembe kell venni az illeszkedés szabályát, és a meglevő környezeti minőség megőrzését:

  • A beépítés max. 35 % legyen.
  • A megengedett lakásszám: max 4 db (a nagyobb telkek esetében max. 6 db), de lakásonként 200 m2 telekterület betartásával (a bemutatott tervlapokon nem szerepel a szintterületi mutató!)
  • A telkeken minimum 50 % zöldfelület maradjon, burkolt felületek esetében a lélegző és nem vízzáró burkolat legyen kötelező.
  • Térszínt alatti építmény esetében a zöldtető területe 50 %-ban számítható be.
  • Az utcafronti épületek esetében a homlokzati nyílászárók elhelyezése során az utcaképhez történő illeszkedés legyen a helyi építési előírás része.

Beépítési vonal:
X. Nem értünk egyet a Dobó utcán a beépítési vonal áthelyezésével. A meglevő állapot megfelel a kisvárosi jellegnek, a forgalom növekedését inkább csökkenteni kell, mint azt még tovább gerjeszteni.
Homlokzat magasság

  • Az új építésű épületek homlokzati magassága jellemzően ne legyen nagyobb, mint a szabályozandó területen belül lévő telkek esetében javasolt, ugyanis egy új magasabb homlokzatmagasságú épület a meglévő és továbbiakban is jelenlegi állapotában megmaradni kívánó szomszédos belső kertekkel rendelkező telkek használhatóságát és a kialakult életvitelt nagymértékben ellehetetleníti.

XI. A fenti indokok alapján a Pázmány Péter utcában, ill. a Szabályozási Tervben érintett terület határain, a jellemzően családi házas környezetben élők életvitelének védelme érdekében a megengedett homlokzat magassága ne legyen nagyobb, mint a szabályozandó területre általánosan javasolt érték. Ehhez igazodva a Dobó utca eltérő beépítési szabályozása sem elfogadható!

  • Az illeszkedés szabálya itt is kerüljön bele a helyi építési szabályzatba.

Építészeti eszközök:

  • Az építési engedélyezési eljárás során be kell mutatni (fotomontázs) a környezethez való igazodást.
  • Az utcai homlokzat vonatkozásában színezési tervet kell készíteni.
  • Meg kell határozni az alkalmazható anyagokat és színeket, oly módon, hogy az igazodjon a környezethez, és természetes anyagokat használjon fel, és ne építsenek be helyidegen anyagokat.
  • A helyi tervtanács tartson nyilvános és ingyenes bemutatókat, illetve a műemlékek világnapján adjon ingyenes tanácsot az építkezni szándékozóknak.

XII. Ennek érdekében az a tervtanács állítson össze olyan esettanulmányokat, ahol a jó megoldásokat be lehet mutatni.
Természeti környezet megújítása, környezetjavítás
A szabályozandó területen lévő fasorok foghíjasak, elöregedett állapotban vannak.
Szükségesnek tartjuk, hogy a Szabályozási Terv környezetvédelemmel foglalkozó munkarésze tartalmazza a védendő fák és fasorok jelölését is. Így például a MÁV által a Pázmány Péter utcában még a múlt század első felében telepített kanadai nyárfák rendkívül törékenyek, ami rendszeres balesetveszélyt jelent, ezen kívül a tavaszi időszakban intenzív virágzásuk allergiás tüneteket okoz.
Az elmúlt időszakban rendkívüli módon érzékennyé vált a helyi lakosság a sokszor szabálytalan csonkolásokra és fakivágásokra.
Környezeti értékjavító és környezetvédő feladat ezen fasorok részleges, ill. szükség esetén teljes megújítása. Ennek megfelelően az útfelújítások, ill. a Pázmány Péter utca felújítása csak a fasorok rehabilitációjával, szükség esetén új fasorok telepítésével együtt legyen - akár az itt lakók anyagi hozzájárulását is igénybe véve – kivitelezhető.
A zártsorú beépítés esetében a járda és úttest közötti zöldsáv szinte az előkertek szerepét tölti be, porvédő és zajcsillapító hatású.
XIII. Ebben a vonatkozásban is fontosnak tartjuk hogy a helyi lakosokat ebben támogassák, illetve szabályozzák, vagy egyenesen tiltsák meg a zöldsáv parkolóként való használatát. (Jelenleg pl. tilos a zöldfelületen parkolni, ugyanakkor hallgatólagosan ezt szinte támogatja a hatóság. Érdekes módon egy törmelék-szállításra rendelt konténer esetében azonnali bírság jár a környéken, míg a fák kivágása a zöldsáv házilagos lebetonozása, és parkolóként való használata semmilyen retorzióval nem jár.)
XIV. Kérjük, hogy a közlekedéssel foglalkozó munkarészben szerepeljenek az esetlegesen parkolásra igénybevehető szakaszok jelölése a fásítással-fasorral együtt megtervezve, míg minden ettől eltérő helyen a parkolás legyen tilos.
A zöldfelületek és fasorok csökkentését semmilyen formában nem tudjuk elfogadni, a megnövekedett helyi és – sajnos – átmenő forgalom hatásának csökkentésére nincs más lehetőségünk, mint a növényfelületek növelése.
XV. Felhívjuk az Önkormányzat figyelmét arra, hogy még egy kertes családi házas beépítés esetében is szükség van a térfalat megszakító teresedésekre, parkokra, tágasabb terekre. Éppen emiatt a 87234 és 87209 hrsz alatti telkek esetében (meglevő park és sportpálya) beépítés ellen határozottan tiltakozunk, erőteljes lakossági tiltakozás is előrejelezhető.
XVI. A területre jellemző értéknek tekintjük a szűkebb utcákban a sarkok 45 fokban történő kialakítását, és ennek kiterjesztését javasoljuk minden esetben.
Így ezek kialakításához javasoljuk, hogy az Önkormányzat tegyen meg mindent ezen területek növelésére. Különösen előnyös lenne nagyobb zöldterület kialakítása a jelenleg tervezési területen kívüli ipari funkcióra kijelölt zónában.
Egyebek:
A Szerencs utca vasúti kereszteződésével kapcsolatban támogathatónak látjuk a forgalom elosztását a Pázmány Péter utca és Szerencs utca között. Ezzel kapcsolatban azonban mégsem tudunk állást foglalni, mert nem áll megfelelő információ a rendelkezésünkre.
Javasoljuk, hogy a később kidolgozandó helyi építési szabályozás vesse fel a tartalékfűtés kérdését az építési engedélyezési előírásában.
Úttörő jelentőségű lenne, ha ökológus is részt venne a tervezésben!
A bemutatott tervlapokban még vannak pontatlanságok (pl. Eötvös utca 135/b alatt lakóépület található, nem intézmény, stb.)
Budapest, 2006 május 06,
Novák Ágnes (KSZK)                        
László Tamás (Magyar Szinergia Ház Egyesület)
Báthory Erzsi (Toronyhír Újpalotai Média Alapítvány)

 
 
     

© Toronyhír Újpalotai Média Alapítvány