Már megint azok a fránya civilek!

Válasz Avarkeszi Béla civil referens Civil, civilebb, legcivilebb cikkére, mely megjelent a Helyi Témában Önkormányzati hírek alatt, fizetett hirdetésként

Avarkeszi Béla civil referens urat jólelkű, szelíd embernek ismerjük, aki a légynek sem tud ártani, példás családapa és még példásabb nagyapa. Mi is pirultunk, amikor egyszer polgármester úr a civil szervezetek előtt megfeddte őt bizonyos munkaköri mulasztás miatt, s szégyelltük, hogy tanúi vagyunk az efféle, felettes-beosztott konfliktusnak. ("Büntibe" is kerülhetett Avarkeszi Béla civil referens úr, mert egy ideig nem találtuk a neve mellett a munkakörét jelölő "civil referens" kifejezést.)
Jó sokáig böködhették, nyüstölhették őt felettesei, míg ez a szelíd és jólelkű ember ilyen jellegű, szellemes címmel ellátottnak mindenképpen, de politikusnak egyáltalán nem nevezhető támadást intézett némely helyi civil szervezet ellen, egy - a többségi frakcióban csak "veszélyesnek" titulált - helyi újságban, fizetett hirdetés formájában. (Vajon attól tartott-e, hogy - a Városházi Napló gyakorlatához hasonlóan - a Helyi Témában is csak pénzért jelenhet meg ilyen jellegű írás?!)
Miről is szól a polémia?
Ehhez illik vázolni a körülményeket.
Az 1990. év előtti állampárti rendszer alapállásából nézve valóban példamutató az önkormányzat hozzáállása a helyi civil szervezetekhez: évi 5, sőt már 6 millió forintos keret terhére pályázhatnak támogatásért, van külön civil referensük, aki csak a civil szervezetekkel foglalkozik, rendezvényeikről hírt adnak a helyi, közpénzből fenntartott médiumok, az önkormányzatnak van civil stratégiája, amely szelektíve biztosít bizonyos jogokat kizárólag bejegyzett civil szervezeteknek, a kerületi vezetők személyesen is részt vesznek némelyek tevékenységében, sőt tagjai is több civil szervezetnek.
Az Európai Unió, a jogállamiság, a többpárti demokrácia alapállásából nézve azonban már más a helyzet. A civil szervezetek ugyanis e szisztémában olyan törvényekben rögzített, érdekérvényesítő szerepet is betöltenek, amellyel nyomást gyakorolhatnak a politikára a helyi irányításban, döntéshozatalban való állampolgári részvétel - alapvető állampolgári jogok! - érvényesítéséért. Például környezetvédelmi, városfejlesztési kérdésekben, a köztulajdon és a közpénz felhasználásának kérdésében, a kerületvezetés és a lakosság közötti párbeszéd működtetésében, a helyi nyilvánosság megteremtésében, a helyi közbeszéd kiszélesítésében stb.
Természetesen nem mindegyik civil szervezet vállalja ezt fel, s nem is kell mindegyiknek ezt felvállalnia. Hiszen sok civil szervezet azért jön létre, mert az állam - az önkormányzat - nem tud megfelelően, személyre szólóan foglalkozni az elesettekkel, a betegekkel, a perifériára szorultakkal, a hátrányos helyzetűekkel, s ők ezt nemes erkölcsi indíttatásból, emberszeretetből, szolidaritásból megteszik. Őket illeti a legnagyobb tisztelet minden civil szervezet között, ők a társadalom élő lelkiismerete és gyakran elveszettnek látszó, gondoskodó karja.
Vannak azonban olyan civil szervezetek, amelyek direkt érdekvédelemre szerveződtek, s bármilyen hihetetlen: céljaikat napnál világosabban meg is fogalmazzák Alapító Okirataikban (pl. a rákospalotai családiházas övezet érdekeiért, az épített környezet védelméért, az újpalotai lakosság önkifejezési lehetőségeiért, élhető-lakható körülményeiért stb).
Meg kell tehát cáfolnunk civil referens úr ügyesen megfogalmazott, de azért egyértelmű utalását, hogy ti. az érdekvédelemre szerveződött civil szervezetek nem az alapító okiratuknak megfelelően tevékenykednek, ha a fenti, törvényben biztosított jogokért, érdekek érvényesítéséért harcolnak. Bizony, bizony, ez ott olvasható az Alapító Okiratukban, amit az önkormányzat (több másolatban is!) bekért, iktat, őriz.
Vagyis hol a bibi?
Ott, hogy az önkormányzat - s lássuk be: bármilyen vezetői posztra került egyén vagy csoport! - nehezen viseli a vitát, az érveket, a szakemberek jogos kérdéseit, legeslegfőképpen pedig a kitartó, szakszerű, törvényen alapuló tiltakozást törvénysértő, a lakosságot, vagy a lakosság egy részét hátrányba hozó intézkedések ellen. Holott pontosan tudják, hogy a rendszerváltás óta az állampolgároknak ehhez törvény adta joguk van.
Egyszerűbb, ha nehezen kezelhetőknek, ha (a lojális berkekben az ellenzéki frakció vezetőjére szívesen alkalmazott szóval:) "kekeckedőknek" nevezik őket, ha a politikai ellenfelekhez lökdösik, sértegetik őket, "no comment" megjegyzéssel válaszolnak felvetéseikre, javaslataikat formálisan bekérik, majd "használhatatlanoknak" titulálják... Ó, a variációk száma végtelen!
Valójában az állítja szembe egymással a civil szervezeteket, aki csak a "szép csendben" tevékenykedőket szereti, s a vitázókat, érdekvédőket nem szereti, mert azok keresztbe tehetnek, útban vannak, bezavarnak.
Tisztelt Civil Referens Úr! Kérjük, olvasgassa gyakrabban az alapító okiratokat és az európai demokráciákban az állampolgári jogokat ismertető írásokat (például a www.toronyhir.hu -t)!
Együttérzésünk az Öné.

Báthory Erzsi
Toronyhír Újpalotai Média Alapítvány