„Amerre a tőke mozdul...”

A civilek véleménye szépségflastrom
a képviselőtestületi döntéseken?

December 14-én 16 órára az Őrjárat utca 1.-5. számú ingatlanról (értsd az un. Észak- Pesti Kórházról) folytatandó „civil tanács ülésre” hívta meg a polgármester levélben a civil szervezetek vezetőit. A Polgármesteri Hivatal Dísztermében, kivetítőn látható volt a Toronyhírből már kb. négy hete ismerhető, a Kasib Mérnöki és Menedzser Iroda Kft. által készített hatástanulmány némi változáson átment terve. Amíg az eddig ismert tervrajzon volt török-görög fürdő, „otthon” jelölésű házacskák, „kultúra” jelölésű mozi- vagy színházterem, szintmegjelölés nélküli étterem, szálloda, nővérszálló, kereskedelmi orvosi szolgáltatás funkciót ellátó kiszolgáló épület, addig a most bemutatott tervrajzon mindezek nem, viszont új elemként lakóházak jelentek meg a terület Pestújhelyi úti oldalán.
Az összejövetel tárgyát a kivetítőn látható, Észak-Pesti Kórház elnevezésű, új tervrajz alapján előadott koncepció-vázlat képezte.

Az önkormányzat részéről jelen volt Gyurcsánszky János alpolgármester, Balázs Zoltán Ádám főépítész, Avarkeszi Béla polgármesteri referens, Podmaniczky Elek képviselő (MSZP), Rezács Antalné képviselő (MSZP), dr. Ódor József, a polgármester politikai tanácsadója és Fehér István, a Városházi Napló főszerkesztője.
A civil szervezetek részéről jelen volt a Polgári Érdekképviseleti Egyesület, a Rákospalotáért Közhasznú Egyesület, az Újpalotaiak Baráti Köre Művelődési és Érdekvédelmi Egyesület, a LABE Újpalotai Szervezete, a Nagycsaládosok Újpalotai Szervezete, a Szövtárs, a POFOSZ, a Nyitott Gondolkodók Egyesülete, az Egészségmegőrző Egyesület, a Cortex Alapítvány, a Szinergia Ház Közhasznú Egyesület, az Idősek és Nyugdíjasok XV. kerületi Egyesülete, a Garabonciás Egyesület, a Toronyhír Újpalotai Média Alapítvány képviselője és még néhány, a régiek által nem ismert civil szervezeti képviselő, akik viszont nem szóltak hozzá a beszélgetéshez, így a nevüket sem sikerült megtudni.

(A tudósító kénytelen valamilyen rendszerbe önteni a két és félórás beszélgetés-félét, ezért először felidézi, hogy a hivatal és az önkormányzat képviselői miképp terjesztették elő mondanivalójukat a megjelenteknek.)

A főépítész bevezetőjében hol civil tanácsnak, hol szakmai fórumnak nevezvén a megjelenteket, a Hivatal nevében ismertette a területről szóló jelenlegi koncepciót: egészségügyi és szociális intézmények, valamint a fenti szolgáltatásokhoz kapcsolódó lakóházak létesítése, melyre a fővárosi főépítészi iroda által is jóváhagyott IZ, azaz intézményi zöldterület átsorolással, lakossági fórumokon, közmeghallgatáson történő megvitatás, véleményeztetés után képviselőtestületi döntés alapján szabályozási terv készíthető. Hangsúlyozta, hogy a szabályozási terv nem jelölhet funkciót (?!).
Gyurcsánszky János alpolgármester párbeszédnek nevezvén a polgármester úr által levélben összehívott civil szervezeti képviselőkkel folytatott beszélgetést, kifejtette, hogy a szóban forgó területet hasznosítani kell akár közvetett, akár közvetlen módon és a befolyt összegből máshová kell egészségügyi intézményeket építeni. A hasznosítás pedig attól függ, hogy „a tőke merre mozdul”.
Podmaniczky képviselő úr örült, hogy lakóházak kerülnek a Pestújhelyi úti oldalra, amitől Pestújhely felvirágzását várja.
Rezácsné képviselő asszony – kiemelve civil nézőpontját, lévén az Idősek és Nyugdíjasok XV. kerületi Egyesületének nemrég megválasztott elnöke - dicsérte a tervet. Időpocsékolásnak nevezte a korábbi, e témában tartott – formális és informális - összejöveteleket, s figyelmeztetett, hogy helytelen az Észak-Pesti Kórház elnevezés használata, mert ezt a lehetőséget a történelem keresztülhúzta. Megrótta az időközben eltávozott László Tamást, amiért az nem várta meg az ő hozzászólását.
Dr. Ódor József polgármesteri politikai tanácsadó - mint kiemelte - szintén civilként szólt hozzá. Megkérdőjelezte a László Tamás képviselte Szinergia Ház Közhasznú Egyesület jogosultságát a véleményezésben, mivel – utánanézett (?) – 17 tagja közül csak László Tamás kerületi lakos, a többi tag Budapest területén máshol lakik. Hangoztatta, hogy a műemlékké nyilvánítás névtelenül történt, ami „sandaság”, s nemtetszését fejezte ki afölött, hogy az elidegenítés szó, bár csak egyszer szerepel a hasznosítási felhívásban, mégis mindig emlegetik a civilek.

(A tudósító összevonja a Polgári Érdekképviseleti Egyesület, az Újpalotaiak Baráti Köre, a Rákospalotáért Közhasznú Egyesület, a Szinergia Ház Közhasznú Egyesület és a Toronyhír Újpalotai Média Alapítvány képviselője által elmondottakat, ugyanis mindannyian arra törekedtek, hogy a jelen összejövetel célját és jellegét tisztázzák, s felhívják az önkormányzat és a hivatal jelenlévő képviselőinek figyelmét arra, hogy dokumentumok és felkészülési idő nélkül nem várhatnak véleményeket a civilektől. Egyúttal más tisztázni valókat is tisztázni kívántak.)

A hozzászóló civilek az alábbiakat szögezték le.
A kerületi vagyon: közösségi vagyon, aminek szabályozásáról, hasznosításáról az önkormányzati törvény értelmében kötelező az állampolgárok véleményét kikérni és meghallgatni.
A fővárosban bárhol lakó állampolgár jogosult a kerületi/fővárosi közügyekben véleményt mondani, s az önkormányzat(ok) köteles(ek) véleményét kikérni, meghallgatni.(Aki ezt megkérdőjelezi – pláne ha a testület első emberének tanácsadója -, az a demokratikus állampolgári jogokat korlátozza. Szerk.)
Nem civil tanács az, amit a Hivatal hív össze a civilekkel történt előzetes egyeztetés nélkül. S ha összehívás után felkérte volna a megjelenteket, hogy alakuljanak civil tanáccsá, az sem lett volna érvényes az összes kerületi civil szervezettel való egyeztetés, vagy legalább az egyeztetés kísérlete nélkül. Ez a gesztus emlékeztet a „civil szakmai műhelyek”-re, azaz a civilek által az „un. államosításra tett próbálkozás” indokával elutasított régebbi önkormányzati javaslatra.
Nem szakmai fórum az, amire a civileket előzetes tájékoztatás, dokumentációk időbeni kiküldése nélkül összehívják, mert a civilek nem építési-beruházási-várostervezési szakemberek. A fórum tárgyának és anyagának ismerete nélkül szakemberekkel előzetes konzultációra nem volt lehetőségük.
Nem nevezhető sandaságnak a műemléki védettségre tett civil javaslat, amennyiben azt az Országos Műemléki Hivatal, azaz egy országos szakintézmény szentesítette. (A sanda kifejezést egy nevezetes közéleti fórumon, az ÚBK meghiúsított ülésén Szabó István hajdani tanácselnök-helyettes használta – 1983-ban -, de az a rendszer belebukott abba, hogy megpróbálta eltiporni a civil társadalom önszerveződéseit. Amikor a politikai tanácsadó urat erre emlékeztette a hozzászóló, ő azzal hárított, hogy ne emlegessük folyton a múltat, mert az már elmúlt. Elmúlt volna?! szerk.)
A tervezett övezetátsorolás (IZ, azaz nagy zöldfelületű intézmények övezete) nem nyújt garanciát arra nézve, hogy a jövőben valóban megjelenne az egészségügyi szolgáltató funkció e területen, mivel a rendelet ezt külön nem nevesíti. A jelenlegi, azaz a K-EÜ keretövezetben a 46/1998. (X.15.) Főv.Kgy. Rendelet alapján egészségügyi intézmények, kórházak, szanatóriumok, valamint e rendeltetésnek megfelelő kiegészítő, kiszolgáló funkciójú épületek létesíthetők, tehát a terület nem csak kórházként hasznosítható.
Egy politikai párt képviselője, vagy a polgármester politikai tanácsadója nem civil, hanem politikus, legalábbis politikailag egyértelműen elkötelezett, bár törvény nem tiltja, hogy pl. politikai párt megválasztott képviselője civil szervezetet vezessen. Mivel politikai pozíciója, valamint a közpénzekhez, az információkhoz és a döntéshozatalhoz való közvetlen hozzáférési esélye miatt civilként, vagy civil szervezeti vezetőként behozhatatlan előnyt élvez a többi civilhez, illetve az általa képviselt civil szervezet a többi civil szervezethez képest, a helyi civilek, illetve civil szervezetek között megkérdőjelezi az esélyegyenlőség elvének érvényesülését, már pedig ebben az esetben alapvető alkotmányos jog sérül.

A beszélgetés valójában a fentiek megléte, illetve tisztázása után indulhatott volna meg, de addigra a jelenlévők többsége egyenként távozott, köztük alpolgármester úr is. Utóbbit se civil hozzászóló, se Rezácsné képviselőasszony nem rótta meg.
A teljes eltávozás előtt a civilek ígéretet kaptak a főépítésztől, hogy CD-n megkapják a dokumentációt és 2006. január 31-ig javaslatot nyújthatnak be a fenti témában a főépítészi irodához.

Amennyiben az önkormányzat nem veszi figyelembe a lakossági véleményeket, a lakosságnak joga van népszavazási kezdeményezéshez folyamodni, s ezt megkérdőjelezni egyenlő az alkotmányos jogok megkérdőjelezésével. Az állampolgárok kérdéseivel összefüggésben felvetni azt, hogy jogosak-e vagy sem, szintén az alkotmányos alapjogok megkérdőjelezése.

1990/65. Önkormányzati Törvény 5.§.:A helyi önkormányzati jogok a településen választójoggal rendelkező lakosok (továbbiakban választópolgárok) közösségét illetik meg. A választópolgárok az önkormányzati testületbe választott képviselőik útján és a helyi népszavazásokon való részvételükkel gyakorolják az önkormányzáshoz való közösségi jogaikat.

KÖZMEGHALLGATÁS AZ ŐRJÁRAT UTCA 1-5. SZÁMÚ INGATLAN ÜGYÉBEN: KOLOZSVÁR UTCAI ISKOLA EBÉDLŐJE, DECEMBER 19-ÉN 17 ÓRAKOR

Tudósítónktól