Az Állampolgári részvétel hetéről

„Idiótának kell lenni ahhoz, hogy higgyek a nélkülem történő változás lehetőségében”.
Hamvas Béla

Civil kezdeményezés nyomán rendeztek szeptember 19 - 25-e között, az ország 18 megyéjében és Budapesten közel 100 rendezvényt, programot, akciót.
Egy öntevékeny közép-kelet-európai állampolgári hálózat indította el ezt a nemzetközi programot, aminek hazánkban igen nagy visszhangja támadt. A program fővédnöke Sólyom László köztársasági elnök, a beharangozó sajtótájékoztató vendége Göncz Kinga miniszter voltak.
Két kezdeményezést emelek ki ebben a tudósításban, az egyik az a hét végén szervezett kétnapos konferencia, amelyen az egy éve működő „Közösségi kezdeményezéseket támogató hálózat” mutatkozott be. Az ország minden részéből apró falvaktól, a kisvárosokon át, a lakótelepi terepekig, sokféle helyszínről érkeztek szakemberek és helyi önkéntesek, akik a környezetükben elinduló közösségi akaratok megfogalmazását, az első lépések közös megtételét segítették, illetve sokan a cselekvő közösségek képviselői is beszámoltak ezen a budapesti konferencián tapasztalataikról. Nagyon gazdag az a paletta, amelyen fiatalok és időskorúak programjairól, másutt a legkülönfélébb érdekvédelmi összefogásokról, kezdeményezésekről: azok örömeiről és gondjairól beszéltek a résztvevők. Feltűnő volt – és Újpalotáról nézve talán némi megerősítést is jelentett -, hogy mindenfelé milyen gyakori, hogy ha helyi akarat fogalmazódik meg egy közösségben, ha saját kezdeményezéseik vannak az ott élő polgároknak, mennyire gyakori és tipikus, hogy ez felborzolja, irritálja a saját döntéshozóik, önkormányzataik kedélyét. Sokak helyi tapasztalatából és történeteiből szűrődött le, hogy mennyire ingerült és felkészületlen a hazai önkormányzatok java része az igazi társadalmi aktivitás, az öntevékeny helyi kezdeményezésekkel kapcsolatosan. Hol politikailag akarják besorolni őket, másutt a kezdeményezők személyét igyekeznek otromba módon besározni. Az ellenzékinek egyáltalán nem mondható Ágh Attila politológus tanulmánya figyelmeztet nagyon szigorúan arra, hogy ezek a jelenségek a demokrácia legnagyobb visszafogói – más megközelítésben a diktatúra utóvédharcosi reagálásai. Ahogy a társadalomtudós fogalmaz: a „jó kormányzás” lényege, hogy a demokratikus átmenet után a társadalmi „finomszabályozásnak” kell bekövetkeznie, amikor megtörténik a váltás „a makro-politika logikájának megfelelő kormányzatról (government) a közpolitikai közösségekre és hálózatokra, a lágy, laza szabályozásra épülő kormányzásra (governance).” Ez pedig a civil társadalom kikerülhetetlenségét jelenti. De jó lenne, ha ezt mindenki értené, az is, akinek dolga van ezzel…!
A másik érdekes történése az Állampolgári részvétel hetének, hogy egy szúrópróba szerű országos kérdőíves vizsgálat zajlott a hét első napjaiban, amelynek eredményét péntekre már nyilvánosságra is hozták. A társadalomtudományokban az utóbbi években egy fontos fogalom került előtérbe: a társadalmi tőke fogalma. Ez – kicsit leegyszerűsítve – a közbizalom (a hivatalos intézmények iránti és a környezet iránti bizalmat jelenti), a kölcsönös segítés és a társadalmi és civil részvétel minőségét foglalja magába egy adott körzetben, településen. A Közösségfejlesztők Egyesülete által szervezett hazai vizsgálat ennek csak egy részét: a közbizalom bizonyos jellemzőit és az állampolgárok társadalmi aktivitását igyekezett tesztelni. Nos, 4500 embert kérdeztek meg a vizsgálatban – Újpalotán sok helyi segítő közreműködésével 305-öt -, s figyelemreméltó jelenségként az a tapasztalat született, hogy az embereknek nagyon alacsony a bizalmuk a hivatalos intézmények és választott képviselőkkel kapcsolatosan. A megkérdezetteknek a rendőrségben még közel a fele, az igazságszolgáltatásban már csak valamivel több, mint a harmada bízik valamilyen mértékben. Különösen szembeötlő, hogy a politikusokkal szemben a válaszadók 90%-a bizalmatlan, s a nagyobbik felük nagyon elutasítóan az „egyáltalán nem bízik bennük” választ jelölte. (A sors iróniája, hogy a politikusokkal kapcsolatos kérdésre az Andrássy úti forgatagban arra kerékpározó legfiatalabb kormánytag (miniszter) is hasonló fenntartását jelölte be a kérdőíven.) S bár az önkormányzatokra is 52 százalékos a bizalmatlansági választás az országos arányok szerint, ám biztató, hogy itt a bizalmukat pozitívan jelzők összesen 42 %-át teszik ki a válaszolóknak. Végül arra a kérdésre, hogy „Mit gondol: tud valamilyen befolyással lenni a lakóhelyét érintő kérdésekre?” az országos átlag közel kétharmada a „nem nagyon”, vagy az „egyáltalán nem” választ jelezte. (A program összefoglalója és a felmérés részletei megtalálhatók az arh.kozossegfejlesztes.hu weboldalon.)
Az Állampolgári részvétel hetén a kerületből a Nyírpalota Társaság most induló felhívását mutatták be a résztvevőknek, amelynek címe „Milyen önkormányzatot és polgármestert akarunk?” A kezdeményezés országos felhívássá terebélyesült. (Ennek részletes szövege olvasható itt a Toronyhír honlapon.)

(Tudósítónktól)