A Nyírpalota Társaság felhívása

Milyen önkormányzatot és milyen polgármestert akarunk?

Egy év van az önkormányzati választásokig. Még nem kezdődött semmilyen kampány ebben a témában, így talán alkalmas az idő, hogy erről eszmét cseréljünk. Gondoljuk végig, fogalmazzuk és vitassuk meg: a helyi társadalom, a települések, városrészek lakói és azok közösségei milyen helyi önkormányzatokat, s azok élére milyen polgármestert akarnak!
Ennek végiggondolására hív fel itt az újpalotai lakótelepen - s ha kedvet kapnak ehhez, a másik két kerületrészben működő civil szerveződéseknek is, erre tesz ajánlatot - a Nyírpalota Társaság.

A képviseleti demokrácia alapján az önkormányzatokról szóló törvény átmenetileg a helyi képviselőtestületekbe megválasztott képviselőkre bízza a közösséget érintő kérdésekben a döntéshozatalt. („A helyi önkormányzás lehetővé teszi, hogy a választópolgárok helyi közössége - közvetlenül, illetőleg a választott helyi önkormányzata útján - önállóan és demokratikusan intézze a helyi érdekű közügyeit. Az Országgyűlés, támogatva a helyi közösségek önszervező önállóságát, segíti az önkormányzáshoz szükséges feltételek megteremtését, előmozdítja a közhatalom demokratikus decentralizációját.” Id: 1990. évi LXV. törvény a helyi önkormányzatokról)
Az idézett törvény is határozottan jelzi, hogy a demokrácia nem pusztán azt jelenti, hogy 4 évenként elmegyünk szavazni, hanem hogy a választási ciklusok közötti időben is résztvevői, alakítói vagyunk lakóhelyünk, közösségünk ügyeinek.

Tehát azt a lehetőséget és felelősséget kívánjuk hangsúlyozni, hogy dolgunk és jogunk a saját életünk és közösségeink sorsának folyamatos alakítása és képviselete, s ebben a folyamatban szükséges, hogy partnerei legyünk a helyi önkormányzatoknak. Legalább ennyire szükséges, hogy viszont: a helyi önkormányzatok is partnerei legyenek a lakossági civil kezdeményezéseknek és akaratoknak. Ezért is fontos, hogy milyen önkormányzatokat és polgármestereket választunk magunknak!
Több kutatás és tanulmány azt a következtetést vonja le a hazai képviseleti rendszerről, hogy abban a lakosság által választott képviselők hűsége és függése erősebb a saját pártközpontjukhoz, mint az őket megválasztó helyi polgárokhoz. Ez is az egyik oka, hogy gyakran a helyi szakmai kérdéseket - ésszerűtlenül elszakadva a helyi problémáktól - pártfrakciók alapján kezelik.

Kezdeményezésünk lényege tehát:
Szeretnénk, ha a helyi polgárok, civil társaságok számba vennék, hogy milyen társadalmi légkört, milyen együttműködési készséget várnak el önkormányzatuktól. Kiemelt jelentőségű meghatározni azt is, hogy milyen feltételei vannak annak, hogy az itt élők azt érezzék: az önkormányzat és az azt vezető polgármester, igazi együttműködő partnernek tekinti a kerület állampolgárait. Azt is végig kívánjuk gondolni, hogyan teremthető meg annak a garanciája, hogy ez a viszony a teljes választási ciklusban fennmaradjon.

Alapkérdésünk: melyek azok a témák, amelyekben feltételeket kell megfogalmaznunk a következő önkormányzatok számára?
Javaslataink:
- Hogyan történik a nyilvánosság feltételeinek biztosítása a településen, a kerületben? (A helyi médiumok függetlenségének kérdése, ezek társadalmi ellenőrzése, a hozzáférés biztosítása a helyi információkhoz, a döntési folyamatok egészének nyilvánossága.)
- Milyen fórumokat szükséges garantálni a folyamatos lakossági beleszólás és egyeztetés esélyeihez? A társadalmi ellenőrzés- kontroll kérdése.
- Hogyan garantálható a civilek részvétele az önkormányzat szakmai bizottságaiban, oly módon, hogy az ne a pártok közötti osztozkodással teljesüljön?
- Hogyan szervezik meg a település/kerület - fejlesztési koncepciójának a megalkotását és folyamatos frissítését?
- Hogyan lehet garantálni, hogy szakmai kérdések ne pártfrakciók érdekei szerint legyenek kezelve?
- Milyen a viszonya az önkormányzásban a többségnek az ottani kisebbséghez?
- Hogyan fogadja a képviselőtestület a civil társadalom javaslatait, illetve bírálatát?

A leendő polgármesterrel kapcsolatban a következő kérdések alapján javasoljuk a közösségek elvárásait megfogalmazni:
- Mennyire képes partneri és egyenrangú együttműködésre a helyi civil társadalommal?
- Hogyan viszonyul a társadalmi ellenőrzéshez, a közösségi kezdeményezésekhez?
- Mennyire elkötelezett az övétől eltérő felvetések, javaslatok, vélemények mérlegelésében, befogadásában?
- Mennyire képes függetlenedni, felülkerekedni a saját pártjának érdekein, s annak mindenáron való képviseletén, így tud-e az egész település (kerület) polgármestere lenni?

Milyen konkrét lépéseket ajánlunk tehát?
Javasoljuk, hogy Újpalotán a Nyírpalota Társaság - s ha ehhez kapcsolódnak a másik két városrészben az ottani civil szervezetek, egyesületek, úgy ők is - rendezzen a témában belső műhelybeszélgetéseket és egyidejűleg szervezzen nyilvános dialógusokat, fórumokat. Határozzák meg, hogy ezek-e a legfontosabb kérdések számukra. Ha kell, egészítsék ki ezeket a sajátjaikkal. Vállalja egy-egy ember, vagy kis csoport, hogy felkészül valamelyik kérdésből, vagy témából, s ezeket találkozókon vitassák meg. A fontosabb, vagy összetettebb kérdésekhez egymásnak írásokat, szakirodalmakat lehetne ajánlani elolvasásra.
Ha ez lehetséges, használják az egyeztetésekhez az e-mailes levelezés lehetőségét is.
A találkozók, párbeszédek eredményeként tudatosodik a résztvevőkben a saját viszonyuk, elvárásuk a saját önkormányzatukkal, s megszületik egy írásbeli követelménysor, közösségi állásfoglalás, amelyet aztán bemutatunk a nyilvánosság számára is. Ezzel az itt élőknek lehetőséget nyitunk az általuk kimunkált szempontokhoz, felhíváshoz a szélesebb körű csatlakozásra is.
Így a helyi polgárok az önkormányzati kérdésekben tanulási folyamatokon keresztül, tudatosan alakítanak ki egy viszonyrendszert.
Megfogalmazódik bennük, hogy milyen önkormányzatot és polgármestert akarnak!

A társadalmi diskurzusban megfogalmazódó ígéretek, vállalások lehetséges garanciáinak tekintetében érdekes lehet az a hagyomány, amelyet reverzálisnak neveznek. Ez - egyebek között - a vegyes házasságot kötők esetében egy írásbeli kötelezettségvállalást jelentett hajdanában, amelyet az egyik szülő adott annak ígéretére, hogy közös gyermeküket a másik fél vallásának követésére nevelik.
Valami hasonló REVERZÁLIS nyilvános vállalására, aláírására, a közösséggel szemben vállalt magatartás számon kérhetőségére lehetne rábírni azokat a helyi képviselő- és polgármester jelölteket, akik ebben az egyezkedési dialógusban részt vesznek.

Váljék fontossá mindannyiunk számára, hogy a következő választási ciklusban milyen önkormányzatot és milyen polgármestert akarunk választani magunknak!

Budapest, 2005. szeptember 1.

Nyírpalota Társaság
1157 Bp. Zsókavár u. 15
info@toronyhir.hu