Kísérleti panelfelújítás EU
támogatással
Az első, alacsony energiafelhasználásúra átalakított panelház
Dunaújváros
SOLANOVA program
A kassel-i egyetem építéstechnikai kutatócsoportja pályázatot készített,
melyben egy mintaprojekt kidolgozását vállalta egy (akkor még meghatározatlan)
magyarországi önkormányzattal együttmuködve. A projekt célja az volt,
hogy bemutassa, hogy a témakörben adott Európai Uniós direktívák hogyan
érvényesíthetők a gyakorlatban.
Direktívák:
1. A mindenkori hőtechnikai követelményeket nemcsak új épületekre, hanem
1000 m2-nél nagyobb lakóterületű épületekre is be kell tartani
2. Felújítás esetén az energiatudatos intézkedések alkalmazása kötelező
3. 10 évenként energetikai minőségi tanúsítvány (Energiepass)
4. A kazánok rendszeres műszaki felülvizsgálata
5. Klimatizálás háttérbe szorítása.
A kutatócsoport több városban is keresett együttműködő
önkormányzatot, így a fővárosban is. A projektet végül Dunaújváros fogadta
be. A tervezés, méretezés, épületfizikai számítások egy része német és
magyar know-how, a gépészeti számítások nagy része német tudásra épült.
A beépítendő technikai megoldások egy része német, osztrák, kis részük
magyar gyártmány. A kivitelezés teljes egészében magyar munka.
A lebonyolításban és a pénzügyi háttér biztosításában a legfőbb partner
a Dunaújvárosi Víz- Csatorna- és Hőszolgáltató Kft. Az épület társasház
(7 lakószint, szintenként 3 lakás, a két lépcsőházban 42 lakás, valamint
a földszinten üzletek).
A képviselő személye kiemelten fontos volt, mert a lakók felé sokszor
neki kellett “lefordítani” az egyes lépéseket.
A tervezés során több alternatíva felmerült:
Mivel 7 emeletes a lakóépület, lehetséges lett volna:
- magastetővel egy új szint ráépítése,
- egy új szint lapostetővel, és tetőteraszokkal,
- használati zöldtető teraszként.
A lakókkal interjúk készültek és kérdőíves felmérések segítették az elvárások
felmérését. Rendelkezésre állt adat arról, hogy hány fő, milyen életmóddal,
milyen vagyoni helyzetben használják a lakásokat. Készült egy kívánságlista
is, és egy felmérés arról, hogy mi zavarja a lakókat leginkább. A lakások
víz- és hőfogyasztását a tervezési időszakban egy évig mérték, ugyanakkor
egyes lakásokban a téli és nyári komforttényezőket is folyamatosan figyelték
(hőmérséklet, páratartalom, egyes esetekben zajszint, stb). A lakásszám
növelése zsákutcának bizonyult, a környezet nem volt alkalmas arra, hogy
magas színvonalú lakást befogadjon, vagyis hiába lett volna nagyon jó
minőségű a lakás, a lakókörnyezet miatt erre nem lett volna fizetőképes
kereslet. A piackutatás szerint akinek ennyi pénze lenne lakásra, máshová
menne lakni Dunaújvárosban.
Ezek után – és mert közben kiderültek a projekt véges
anyagi keretei is – egy egyszerűsített megoldás készült:
- a földszint humanizálása:
nagyobb lépcsőházi bejárati előtér és téglaburkolatos földszinti homlokzat.
- a lakószintek átalakítása az “alacsonyenergiaigényu” épületnek megfelelő
kritériumok szerint:
- 16 cm, illetve egyes helyeken 18 cm külső homlokzati hőszigetelés
- 2 rétegű, magas minőségű árnyékolóval ellátott déli ablakok,
- 3 rétegű hőszigetelő üvegezésu északi ablakok,
- a lakásokban a radiátorok mérete jelentősen csökken, mert kicsi
lesz a hőveszteség,
- a szemétledobó megszűnik, a helyiséget a lakók használhatják,
- a lapostetőn 30 cm hőszigetelés után járható zöldtető és terasztető
készül,
- a földszinten a déli homlokzaton az üzletek felett melegvíztermelő
napkollektorok készülnek, amelyek egyben árnyékolják az üzletek portáljait
is.
A Dunaújvárosi Víz- Csatorna- és Hőszolgáltató Kft. nagy
részt vállalt a költségekből. A lakókkal történt megállapodás szerint
a lakók a megtérülési időszakban csökkentett díjat fizetnek ugyan, de
nem a valódi, lényegében tényleg minimális árat, mert a Dunaújvárosi Víz-
Csatorna- és Hőszolgáltató Kft-nek a költségek egy részét vissza kell
nyernie az üzemeltetés során. A kft-nek célja, hogy a nyári időszakban
a napkollektorok esetlegesen fel nem használt melegvizét a szomszédos
épületeknek is értékesíthessék, ami szintén csökkenti az üzemeltetési
költségeket.
A projekt pénzügyi mérlegét segíti a Gazdasági Minisztériumtól elnyert
forrás is, amelyet az energiahatékonysági pályázaton nyertek.
Az EU-s pénzügyi forrás a kutatás, a tervezés és a know-how finanszírozására
volt elég, illetve a továbbiakban a projekt eredményeinek terjesztése
is EU-s forrásokból történik.
A lakók lakásonként 280.000 Ft-al szálltak be a költségekbe. (Az összes
költség egy lakásra vetítve meghaladja a 2 millió forintot.)
Az épületen jelenleg kicserélték az összes homlokzati
nyílászárót – a lakók minimális zavarásával – , a külső homlokzat és a
zöldtető készítése folyik. Szeptember végén a gépészeti szerelések befejeződnek,
és több kijelölt lakásban folytatódik a mérés. Így rendelkezésre állnak
majd az összehasonlító adatok, és a régi állapottal összevethető lesz
az épület energiamérlege.
http://www.solanova.energia.bme.hu
Novák Ágnes
építész, tervező
|
