Zajti Ferenc emlékétől a Medgyaszay-emléktúráig

„Csak néztem és gyönyörködtem...”
Medgyaszay István, az építészet Bartókja

Zajti Ferenc pedagógusként évekig dolgozott az újpalotai Lila iskolában, majd az Újpalotai Szabadidő Központ munkatársaként szervezett és vezetett gyerektáborokat. De nemcsak erről nevezetes, hanem arról is, hogy az ő nagyapja az egykori pestújhelyi lakos Zajti Ferenc, a festő és az ősmagyarság-, valamint Kelet-kutató (1886-1961). (Portréja és rövid életrajza megtekinthető a kerületi honlapon is: www.bpxv.hu/kerületünk múltja/arcképcsarnok)
A híres-neves nagyapa művészeti tanulmányait Münchenben végezte, képeiből számos kiállítást rendeztek, festményei megtekinthetők a Magyar Nemzeti Galériában. A szakemberek Hollósy Simon tanítványaként tartják számon. Mitikus világképe, szinte egyetemes magányossága Csontváry Kosztka Tivadarral rokonítja, de rokonok voltak konok tudósi ambícióikban is. Jelentős ugyanis Zajti tudományos pályafutása: a Fővárosi Könyvtár Keleti gyűjteményének vezetőjeként élete végéig elszánt ősmagyarság- és India-kutató volt, aki a magyarság gyökereit keresve az indiai kultúrában számos, az ősmagyarral rokon vonást fedezett fel, s ennek köszönhetően baráti kapcsolatban állt Rabindranath Tagoréval. Mivel a pártállamban nem volt elfogadható a hivatalos felfogással szembeni, önálló teóriák alapján tudományos kutatásokat folytatni, s főként felfedezéseket tenni, ezzel függhet össze, hogy halála után szinte minden hagyatéka, számos műve, óriási gyűjteménye szőrén-szálán eltűnt, s mindmáig nem került elő.
Zajti Ferenc legjobb barátja Medgyaszay István építész (1877-1959) volt, aki 1904-ben indult el Erdélybe, a Székelyföldre, hogy felkutassa és megörökítse a székely népi építészet emlékeit. Gyűjtőmunkájának eredménye részben megjelent Malonyai Dezső máig egyedülálló, enciklopédikus munkájában, A magyar nép művészete című, nyolckötetes kiadvány (az un. „Nagymalonyai”) I. és II. kötetében (1907). (E mindmáig pótolhatatlan, egyedülálló mű a neten is olvasható az elektronikus könyvtárban.) Medgyaszay úgy lett Európa-szerte ismert építésszé, hogy – a világon először – az akkor felfedezett és divatba hozott vasbetont ősi formákkal, díszítőelemekkel konkrétan a régi, magyar népi művészet kifejező eszközeivel ötvözve használta fel az építészetben, így jött létre (és teremtett divatot) a „magyar Bauhaus”. Erről tanúskodik mindmáig, többek között, a veszprémi (1908), a soproni (1919) vagy a nagykanizsai(1926) színház épülete.
De térjünk vissza az unokához, Zajti Ferenchez!
Ferenc, Gábor testvérével együtt néhány éve filmet készített a nagyapáról, amit abban az évben az Uránia Nemzeti Filmszínházban hagyományosan megrendezett Dialektus Filmfesztiválon be is mutattak. Tavaly és idén pedig a legjobb barát és neves építész nyomdokain Medgyaszay-emléktúrát szerveztek, amelynek során végigjárták/járják Medgyaszay István útját a Székelyföldön. Tavaly a Nyikó- és Kis-Küküllő-mentén, idén a Homoród-mentén követik egykori útvonalát, s közben rögzítik a mai állapotokat, gyűjtik a még fellelhető néprajzi adatokat. Társaik néprajz-szakos vagy építész egyetemisták, de van köztük közlekedésmérnök, informatikus és biológia-szakos hallgató is. A túrán készített dokumentumokból, videokamerával rögzített mozgóképekből terveik szerint elkészítendő, Az építészet Bartókja című, Medgyaszay munkásságának emléket állító film köti majd össze a múltat a jelennel.
Álljon itt térkép annak illusztrálására, hogy hol jártak, járnak Medgyaszay útját követve a túrázók, valamint azon házak, malmok és egyéb épületek fotói, amiket a tudós építész le is rajzolt, fényképezőgéppel meg is örökített és tudományos szakszerűséggel le is írt az utókor számára!
(Az ő útinaplójában található, elragadtatott felkiáltó mondatot adtuk e cikkecske címének. Hamarosan olvasható lesz egy kattintás segítségével a Zajti-fivérek készülő filmjének szinopszisa, azaz rövid tartalmi leírása, valamint az emléktúra naplója.)

báthory erzsi