Archívum

Tisztelt Polgármester Úr!

„A városfejlesztési feladatoknak két nagy ellensége van: a még korán és a már későn.” Az idézet Rakovszky Ivántól, a Közmunkák Tanácsának egyik elnökétől származik. A Rákospalotai Városrészközpont Szabályozási Koncepciójának tárgyalása kapcsán mindkét „ellenség” jelen van.
A „már későn”, amikor a városvezetés arra hivatkozik, hogy a nagy – és azóta is folyamatosan fájó – közfelháborodást okozó épületek (mint pl. a Penny Market, a benzinkút a Régi fóti út sarkán, vagy a zöld fal a Szőcs Áron utcában és a beékelődött és léptékromboló társasházak a rákospalotai hangulatot őrző utcákban) már ott vannak, ezekhez kell alkalmazkodni.
A „még korán” viszont nekünk, rákospalotaiaknak, újpalotaiaknak, pestújhelyieknek jut eszünkbe, mert egy olyan terv körvonalazódik a szabályozási koncepcióban, amelynek nagyon sok elemével nem tudunk egyet érteni. A rákospalotai városközpontban és sajnos a kerületben sok helyütt megjelenő – olykor az itt élők életkörülményeit is romboló – káros és méltatlan fejlesztések a városvezetéssel szembeni bizalom megfogyatkozását eredményezték. Ezért gondoljuk úgy, hogy településfejlesztési kérdésekben a civil szféra, a lakosság és hatalom között egy egészséges és célravezető párbeszédnek kell megindulni. Az együttmuködésnek, együttgondolkodásnak ezen a téren elengedhetetlen szerepe van, csak így teremthető meg a városközpont egészének és egyes elemeinek összhangja. A párbeszédet azért kezdeményezzük, mert a rákospalotai hagyománnyal, az itt kialakult életmóddal ellentétes változások indultak meg és ennek útját kívánjuk állni. Nem a vállalkozói nyomásnak kell meghatározni azt, hogy mi történjen a lakókörnyezetünkben, hanem nekünk, akik itt élünk több generáció óta és azt szeretnénk, hogy a családjaink több generáció múlva is itt éljenek. Ugyanez vonatkozik a rákospalotai városközpontba tervezett (és a véleményünk szerint nem tervezett) középületekre is. Ezeket ne szuk lobbiérdekek, pillanatnyi szükségletek és korlátozott lehetőségek határozzák meg, hanem a távlatos és maximális közjó biztosítása.

Azt látjuk, hogy a most bemutatott – és a képviselőtestület által, a Fővárosi Tervtanács elutasítása ellenére sajnálatosan egyidejuleg (az elutasításról mit sem tudva) megszavazott – szabályozási koncepció előkészítéseképpen nem készült mindenre kiterjedő vizsgálat, helyzetfeltárás és nem született ún. fejlesztési koncepció, amelyek az Építési Törvény szerint előfeltételei a további tervezési lépéseknek. Véleményünk szerint vissza kell térni ezekre a tervezési fázisokra, annak érdekében, hogy a múltbeli tapasztalatok és a vágyak, az ideálisnak tartott állapot elérésére való törekvés összhangja – reális, de távlatos célok megfogalmazásával – elérhető legyen. Ez a mai helyzetben csak társadalmi tervezéssel biztosítható. Egy városközpontban, ahol nagyon sok – olykor egymásnak ellentmondó – érdek ütközik, nagyon nehéz olyan megoldást találni, ahol az egyes elemek hatása összegződik, sőt kívánatos módon hatványozódik. Ma olyan terv születésének vagyunk tanúi, ahol az egyes elemek – meglévő és tervezett elemek – vitában, sőt olykor haragban állnak egymással.

Kívánatosnak tartjuk azt, hogy a tervezést előkészítő vizsgálatok során a lakosság, az itt élő és muködő vállalkozók széles körét hallgassák meg egy biztosabb és megbízhatóbb – a hibákat, hiányosságokat kendőzetlenül feltáró, az értékeket, pozitív adottságokat számba vevő – helyzetfeltárás érdekében. Enélkül a tervezés el sem kezdhető! Az álmok – a városközpontra vonatkozó fejlesztési koncepció elemei – csak ezután fogalmazhatók meg. Egy városközpont esetében az egyes fejlesztési céloknak a funkcionális szükségleteken túl elengedhetetlenül téralkotásról, közösségszervezésről, esztétikai kérdésekről, sajátos jelentést hordozó épületek tartalmáról is beszélni kell. Ennek a jelenlegi szabályozási koncepcióban még nyomait sem látjuk. A rákospalotai jellegnek és hagyománynak is meg kell jelennie a tervben, amit a Fővárosi Tervtanács opponensi véleménye is hangoztat.

Tisztelt Polgármester Úr! Mi büszkék szeretnénk lenni városunkra, engedje meg nekünk, hogy éppen ezért közösségeink, civil szervezeteink, szakértőink bevonásával segíthessünk Önöknek a rákospalotai városközpont kialakításának tervezésében, hogy az unokáink számára is vonzó, élhető, a hagyományainkra alapozott, abból kinövő városunk legyen! Ezt az együttmuködést más fejlesztési elképzelésekben (Észak-Pesti Kórház, Kolozsvár utcai piac, újpalotai Fő tér stb.) is igényeljük. Az eddigi kerekasztal-beszélgetésen, lakossági fórumon elhangzott lakossági vélemények alapján számunkra elképzelhetetlen, hogy az együttmuködést, a társadalmi tervezésben való részvételi szándékunkat elutasítsák. Ha mégis így történik, vagy akár a jogszabályokkal ellentétesen idő előtti döntéseket hoznak ezekben a számunkra nagyon fontos kérdésekben, úgy – a gyerekeink, unokáink jövője érdekében – a véleményalkotás, lakossági kezdeményezés, petíciós aláírásgyujtés teljesen jogszeru eszközeivel élni fogunk. Hogy ne legyen se „túl késő” és „se túl korán”…

Az együttmuködés reményében tisztelettel: