Archívum


Felszólalás a Fővárosi Önkormányzat május 25-26-i képviselő-testületi ülésén

Tisztelt Fővárosi Képviselőtestület! Tisztelt Hölgyeim és Uraim!
Egy olyan egyesület nevében szólalok fel, amelynek kiemelt célja az emberi együttműködés fejlesztése, ezzel kapcsolatos módszerek terjesztése, kutatása. Budapest XV. kerületében magánszemélyek és civil szervezetek – köztük a miénk - együttműködésével létrejött a Palota Akadémia, amely a helyi kultúra fejlesztésére helyezi a fő hangsúlyt, és ebbe a körbe tartozóan számos településfejlesztési kérdéssel is foglalkozik. Kiemelten a Budapest Főváros Településszerkezeti Tervével, annak is a XV. kerületet érintő részeivel. Javaslatainkat csokorba szedtük és a jelenleg ellenzékben lévő Fidesz azok közül sokat módosító indítványként be is nyújtott. Most csak néhány általános megjegyzést teszünk.
Kerületünk „külváros”, annak minden szépségével és hátrányával. Jelenleg ennek a külvárosi létnek egyre inkább a hátrányait „élvezzük”, az előnyeiből egyre kevesebbet. A mohó spekuláció és plázagyűrűk az élhető környezetet egyre inkább elsorvasztják, a zöldfelületeket megeszik. A közlekedés ezen a vidéken szinte csak átmenő forgalom, aminek csak a kárát látjuk, a kerületet teljes mértékben szigetekre szaggatta a közlekedés – M3-as, Szentmihályi út és társai. Olyan fővárosi intézmények vannak itt, amelyeknek csak a szennye jut nekünk. Ld. Szemétégetőmű, amelynek a kapacitását 30 %-al növelték a rekonstrukció után, vagyis a szennyezés összvolumene nem csökkent, hanem még inkább nőtt.
Ezen indokok miatt csak olyan fejlesztéseket tudunk támogatni, ami a kerület elsősorban kertvárosi jellegét erősíti. Megengedhetetlenek számunkra azon fejlesztési elképzelések, amelyek az újpalotai lakóteleptől keletre eső részen, a Rákospalotai határút mentén olyan lakóterületet képzel el, ahol 400.000 m2 bruttó szintterület építhető. Ki kell mondjuk, hogy ennél az újpalotai lakótelep is jobb. Megengedhetetlen az Észak-Pesti Kórház területének átsorolása Központi Vegyes Területté, amelyben a jelenlegi 45.000 m2 bruttó szintterület helyett majdnem 250.000 m2 lenne építhető. Ezért is ellenezzük a terület eladását. Ellenezzük a kerület minden olyan törekvését, amellyel a meglévő hármas plázagyűrű mellett egy újabbat építene ki – a Bányakavics tó környezetében olyan övezet kijelölését kezdeményezi a ker. önkormányzat, amelyben 35 %-os beépítettséget és 2,4-es (!) szintterületi mutatót engedne meg – egy zöld folyosónak, átszellőzési sávnak elképzelt területen. Továbbá egy tematikus intézményparkot javasol szintén 35 %-os beépítettséggel és 2,5-ös (!) szintterületi mutatóval. Mi lesz így ezzel a várossal, a meglévő – egyenlőtlen - növekedéssel kapcsolatos feszültségek sem elviselhetőek. Azt mondom, hogy védelmet kérünk a kerületi önkormányzat mohóságával és szűklátókörűségével szemben mind az ellenzékben, mind a hatalmon lévő képviselőcsoportoktól!
Közlekedési tekintetben is csak olyan javaslatokat tudunk elképzelni, amelyek segítségével a kerület valaha összefüggő részei újra összenőhetnek, egy egészséges városszerkezet áll elő. Ezért javasoljuk az M3-as felemelését a Szentmihályi úttól a Körvasútsorig, a váci vasútvonal lesüllyesztését, árokban vezetését, ezért szeretnénk egy belső harántoló villamosvonalat a kerületben, amely lehet akár hibrid üzemű is, erre számos nagyszerű példa van ma Európában. Mi még mindig autóbusz-vonalakat létesítenénk, mert van itt hely, van szabad terület, a szennyezést elfújja a szél?
Nem, itt zöldövezet van, itt emberek élnek, akik az élhető környezet érdekében sok mindenre hajlandók lesznek. Kimondjuk világosan, hogy ez a hely, ez a kerület foglalt, az itt élők által elfoglalt. Kimondjuk azt is, hogy lehet itt fejleszteni, de csak oly módon, hogy a meglévő feszültségek oldódjanak, az ellentétek csökkenjenek és újabbak ne keletkezzenek.

Budapest, Rákospalota-Pestújhely-Újpalota, 2005. május 25.

László Tamás

 
     

© Toronyhír Újpalotai Média Alapítvány