Rákospalota az elmúlt évszázadok alatt fejlôdött zöldség-gyümölcstermelô és iparos faluból várossá. Ennek a fejlôdésnek egyik meghatározó szakasza volt például a váci vasút elkészülte a nyaralóteleppel, majd az 1900-as évek elején az Újfalu kiépítése. Ezekben az években mintegy 80 különbözô épületet tartalmazó mintalapot is kibocsájtottak a település egységes képének segítésére. A mintalapok szerint nem túlzottan sok épület jött létre, de az kétségtelen, hogy ez a település sajátos utcaképpel, és általában jó minôségu, nagyméretu, jellemzôen többlakásos családi házakkal épült be. Késôbb a MÁV telep mára védendô területével bôvült, és ide csatolták Pestújhely települést is.
1950-ben XV. kerületként Budapesthez csatolták. 1969-ben kezdték építeni a kerület Szentmihály felé eső, jórészt lakatlan területén Újpalotát, az akkor 46 ezer főre tervezett panellakótelepet.

Közünk van a városközponthoz is

A Fôvárosi Tervtanács 2005 január 26-i Állásfoglalásában a következôk szerint foglalta össze véleményét a Rákospalota Városközpont szabályozási tervrôl:

“A Tervtanács azt javasolja az önkormányzat, a megbízó és a tervezô számára, hogy az elhangzott vélemények figyelembe vételével vizsgálják felül a tervezési programot, valamint a tervezési terület lehatárolását és új szabályozási koncepció alapján kidolgozott tervet mutassanak be ismét a Tervtanács elôtt. A tervezôk munkáját elismerve a most bemutatott szabályozási program továbbtervezését, annak alapján a szabályozási terv véglegesítését és jóváhagyását nem támogatja.”

Azon a délutánon, amikor a Fôvárosi Tervtanács - támaszkodva Aczél Gábor opponensi véleményére - a bemutatott koncepciót nem fogadta el, 8 km-el távolabb a helyi képviselôtestület egy tartózkodással megszavazta! Ott a már megszokott „atomerômu-kerékpártároló párhuzam” szerint zajlott a testületi vita. A képviselôk az elôterjesztést késôn kapták meg, így érdemben tárgyalni sem tudták a bizottságok. A szabályozási terv kapcsán így szinte a legnagyobb vita a kutya-wc és kutyafuttató hiánya körül bontakozott ki.

Korábban a helyi lakosok már ostromolták az önkormányzatot a területen elindult mértéktelen átépítések miatt. (A korábbi szabályozási terv a földszintes egy-három lakásos családi házas területre 80 % beépítettséget és 3,5-szeres szintterületi mutatót is lehetségessé tett. Akkoriban az XV. kerületi Önkormányzat Polgármesteri Hivatala még a közszemlére tételt sem teljesítette. A helyi lakosok akkor értesültek a nagy változásokról, amikor fölszintes, ámde igen jó állapotú, vagy éppen frissen felújított lakásuk és kertjük mellett hirtelen megjelent egy 5 lakószintes, külsôfolyosós 296 lakásos épület.)

Miután kiszivárgott, hogy új szabályozás készül, a helyi civil szervezetek összefogtak, és látva a képviselô testület probléma iránti értetlenségét úgy döntöttek, hogy törvényes jogaikkal élve javaslatot készítenek a képviselô testület számára. Igy több kerekasztal beszélgetést is tartottak, ahol felkért helyi építészek és várostervezôk ismertették a település értékeit és gyenge pontjait, valamint a településen nagy hagyománnyal rendelkezô Ipartestület vezetôje foglalta össze a városért megfogalmazott gondolatokat. Az egyik elôadás fôként a kertváros és a paraszt-polgár Palota értékeit állította szembe az elmúlt évek “fejlesztéseivel”, míg a másik elôadás a széles közösségi alapokon nyugvó társadalmi részvétel elvén muködô tervezési folyamatot ismertette.

A kerületi honlap Fórum rovatában már korábban indult egy-egy idevágó kérdéssor, így az interneten is lehetett véleményt nyilvánítani. Ezt az önkormányzat is bátorította, azzal, hogy az oda elküldött javaslatokat figyelembe veszik és beépítik a tervbe. Ez megfelelt a participáció elvén nyugvó közösségi elvárásnak is. A civilek összeállítottak egy javaslat-sort, ami foglalkozott a városi funkciók hiányosságaival, és nagy figyelmet szenteltek a jelenlegi szerkezet és értékes épületállomány védelmének. A “Párbeszédben álló város” c. anyag segítségével elkezdték kidolgozni a társadalmi párbeszéd forgatókönyvét is.

A civilek és magánszemélyek az elmúlt hónapokat tehát adatgyujtéssel, esettanulmányok készítésével és javaslatokkal készültek a márciusi lakossági fórumra és az áprilisi közmeghallgatásra, melyet a Polgármesteri Hivatal szervezett.
Ekkor kiderült, hogy a kerületnek nincs fejlesztési koncepciója, és a szóban forgó szabályozási terv igazi motorja egy könnyuszerkezetes típusú tornacsarnok elhelyezésének gyors megoldása, melyet négy különbözô felekezeti templommal szemben szeretnének elhelyezni a sportpálya futókörére téve.
A jelenlévôk azt is csalódottan észlelték, hogy a januárban szakmailag is kifogásolt terven változtatások nem történtek. A fórumon és a közmeghallgatáson is újra felajánlották, hogy egy civil szervezet (az Ipartestület) összefogásával újra benyújtják javaslataikat. Ezt azonban az önkormányzat jelen lévô képviselôi nem fogadták el, sôt támadásként értékelték. Kioktatták a jelenlévôket (akik többnyire évtizedek óta itt élnek, de voltak olyanok is, akik már egy másik ilyen eltársasházasított kerületbôl menekültek ide néhány éve), hogy “akadályozzák a kerület érdekeit”, a szomszéd kerületben bezzeg “állnak a toronydaruk”, örülhetnének, hogy “nô az ingatlan forgalmi értéke”. A legnagyobb felháborodást az váltotta ki, hogy a polgármester megintette a jelenlévôket, hogy legközelebb “alaposabban szerezzék be információikat és megalapozottan szóljanak hozzá az ügyhöz”.
Ezek után többen elmondták, hogy milyen durva eszközökkel próbálják meg rávenni ôket arra, hogy adják el a telküket egy beruházónak, aki már eddig is több olyan társasházat épített, melyek egységes felháborodást váltottak ki. A történetekben szerepeltek mérgezett kutyák, kiszúrt kocsikerekek, megrepedt házfalak és egyéb válogatott rémségek.

Ekkor elhatározták, hogy élve a nyilvános ülések lehetôségével elküldik képviselôiket a legközelebbi Fôvárosi Tervtanácsra. A XV. kerületi önkormányzat írásos anyagában azt az információt tette közzé, hogy ennek idôpontja május 5. csütörtök lesz. A gyanakvás magja azonban már gyökeret eresztett, így kedden egyikük telefonált a fôvárosba, hogy pontosan mikor is lesz a Tervtanács. A Fôvárosban mindíg szerdán van a Tervtanács, volt a válasz, így ez is május 4.-én lesz. A 8 civil szervezet tehát csak két tagot tudott elküldeni a Fôvárosi Tervtanácsba.

Ez a délután csak megerôsítette ôket abban, hogy önkormányzatuk semmit nem vett figyelembe a hónapok óta zajló vitából, és a konkrét javaslatokat sem fogadta be, nem fogadta be azokat a szakmai elvárásokat, amit a januári Tervtanács megfogalmazott, és figyelmen kívül hagyta az itt élôk elvárásait is.
A május 4.-i Fôvárosi Tervtanács újabb megcsúfolása volt a szakmának és a társadalmi párbeszédnek is.
Ebben a szakaszban a visszahozott tervet Eltér István, a Magyar Építész Kamara elnöke opponálta, és sorra vette, hogy az elôzô szakmai kifogásokat mennyiben orvosolta a terv. Arra a következtetésre jutott, hogy semmiben. A tervet újra elutasította a szakma, és a legnagyobb kifogás a koncepció hiánya volt. (Valaki felvetette, hogy ebben az esetben nagyon is tettenérhetô egy bizonyos koncepció: az értékek szándékos rombolása, és az itt élô lakosság kicserélése.)

2005. május 25.-én lesz testületi ülés a XV. kerületi Önkormányzatnál. Egyik napirendi pontja éppen a bemutatott Városközpont Szabályozási Terv.

Novák Ágnes