Nem "hasznosítani" akarjuk életünk kereteit, százéves házainkat, kertjeinket, hanem használni. Akik itt élnek, nem „ingatlannak”, hanem otthonnak tekintik környezetüket.

Tágra zárt kapuk

2005. április 13-án a Közmeghallgatásra tartottunk, melyet a Városközpont témájában hirdettek meg. Az épület felé haladva az Eötvös utcából látszott, hogy a “nagykapu” ki van nyitva. A Hubay térről be lehetett menni a főbejáraton a Városházába! Máskor ezt a termet csak a Bocskai utcai hátsó bejáratot használva, a parkolók felől, a folyosó-kígyón és az udvaron félszintet fel-fél szintet le-félszintet fel lehetett elérni.
A Városháza főbejáratának zártsága eddig is szimbólum volt. Annak a szimbóluma, hogy a Városháza lakói a mellékutca szuk és barátságtalan hátsóbejáratát fontosabbnak tartják, mint a térre nyíló nagykaput.
Ez most egy rövid időre megváltozott.

Az ülésteremben (először ölésteremben-t gépeltem, talán nem is véletlenül, mint látható később) a közmeghallgatás levezetője a Polgármester úr, jobb és bal oldalon nagyjából a helyükön a képviselők voltak. Mindkét oldal hiányosan szerepelt. (A mi választókörünk képviselője sem volt ott. Erre az időpontra egy másik programot is szervezett, melynek vendége a kancelláriaminiszter volt.)
Megjelent helyi lakosság: 55 fő
A falon egyik oldalon kirakva a témához tartozó tervek egy része: jelenlegi állapot, szabályozási szöveg, tervezett szabályozás.
A civilek is készültek erre az alkalomra. 200 darab képeslap méretu másolatot készítettek azokról a mintatervekről, amit 1904-körül nyomtattak ajánlásként Rákospalota Újfalu telkeinek beépítésére. A képeslapokat kiosztották a közmeghallgatás résztvevőknek.

A Közmeghallgatásról hivatalosan is készül jegyzőkönyv, így nem térnék most ki a felszólalásokra. (Készítettem ugyan egy gyors összefoglalót másnap, és kíváncsi vagyok majd a hivatalos verzióra is.)

Ebben a témában ez a harmadik lakossági összejövetel volt.
Az elsőt civilek szervezték (március 9.-én), kerekasztal beszélgetés formájában, ahol természetesen jelen voltak a hivatal részéről is. A lakossági kerekasztal hangulata, a felvetett témák, a közvetlen beszélgetés lehetősége egészen mást jelentett a jelenlévőknek, mint a lakossági fórum vagy a közmeghallgatás.
A kerekasztal esetében is voltak felkért előadók, és a három különböző megközelítésu előadás után párbeszéd alakult ki a jelenlévők között. Ezt felvette és többször le is adta a KTV.

A másodikat lakossági fórumként rendezte az Önkormányzat március 22-én.
A lakossági fórum nem a párbeszédet tekintette elsődlegesnek.
Előrelépésnek tekinthetjük, hogy eltérően az eddig alkalmazott gyakorlattól, a tervező részt vett a terv ismertetésében. Most történt meg első ízben, hogy nem valamelyik alpolgármester magyarázta térkép és rajzi anyag nélkül a terveket.
A lakossági fórum mégsem volt alkalmas érdemi véleménycserére. A tervező ismertette a koncepciót. (Bár gyanakvásra adhatott okot, hogy éppen a legfontosabb tervlapot nem mutatták be, hanem szép légifotókat láthattunk a környékről.) A "lakosság feltehette bátran a kérdéseket”, akár huszat is egymás után. Majd az összefoglaló szerint a válaszokra már nem maradt elég idő, így majd mindenkit írásban megkeresnek. Természetesen a jelenlévők ezzel nem voltak megelégedve. Talán nem kell csodálkozni azon, hogy a KTV a lakossági fórumnak a végét nem adta le.
(Hallhattuk a lakossági fórum mufajáról - magánbeszélgetésben - már a az apparátustól: nem kell izgulni, itt most kihőzöngik magukat, azután úgysem lesz semmi.)

Ezen a fórumon látszott, hogy az eddigi, az elöljárók által “fejlesztésnek” nevezett építkezések az itt élőkből nagyon erős ellenérzést váltottak ki. A benutatott tervek sem tudták meggyőzni őket arról, hogy például az “emeletes járda” és a mögötte lévő gangos monstrum, ami az Eötvös és a Bocskai utca elején alakult ki, valódi XXI. századi vívmány lenne. A hangulatos utcák rombolása az elmúlt években egységes ellenállást váltott ki .

Az áprilisi Közmeghallgatáson a nyitott kapuk mögött süket füleket, a beszélgetés elől elzárkózó önkormányzati képviselőket találtunk.
A januári közgyulésen - tekintettel a várható vitákra - a testület megszavazta, hogy a Városházi Naplóban bemutassák a Szabályozási Terv Koncepcióját rajzokkal és fotókkal. Ez nem történt meg, az Önkormányzat saját határozatát nem tartotta be. Szerencsére az itt élők szívós kitartásának köszönhetően - a Hivatal fejlődőképességét is bizonyítva - az eddigiektől eltérően a tervek nagy része megtekinthető volt egy iskolában, sőt a honlapra is felkerült, igaz ehhez is kellett némi noszogatás. A honlapon lehetőség volt a "kérdések felvetésére" is.
A korábbi civil beszélgetések összegzéseként ennek megfelelően több mint két tucat konkrét ajánlás és javaslat is felkerült a honlapra.
Mivel ugyanazt hallhattuk mint korábban, ha lehet még élesebb kritikát kapott a szakmai tervtanács előtt is megbukott terv. Az eltelt 3 hét alatt ugyanis egyetlen lakossági javaslat sem került még megfontolásra sem. Az Ipartesület felajánlását a lakossági elvárások és követelések összefogására a Hivatal és a képviselők is elutasították.
Ennek ellenére 8 kerületi civil szervezet és több magánszemély is aláírta a Polgármester Úrnak átadott a petíciót, ami újra megfogalmazta a civil szervezetek követelését a Szabályozási Terv koncepciójának nyilvános tervezésével kapcsolatban.

A Közmeghallgatás után az alábbi következtetések vonhatók le:
1. Nincs koncepció az élhető város kialakítására
Annak ellenére hogy 2004 februárban volt közmeghallgatás Rákospalota Fejlesztési Koncepciója és a szennyvíz-főgyujtőcsatorna témájában, az nem került a Kőzgyulés elé. Ellentétben a polgármester úr állításával nincs elfogadott és érvényben lévő Fejlesztési Koncepció. Éppen ennek a koncepciónak a hiányát kifogásolták a civil szervezetek már több ízben korábban is.

2. A rendeletek alkotása során sorozatos törvényességi problémák jelentkeznek továbbra is.
Az önkormányzat folyamatosan felváltva használta a Szabályozási Terv Koncepciót és a Szabályozási Tervet, holott az két külön tervtípus, más jogi menet és következmény tartozik mindegyikhez Előbb kell a Szabályozási Terv Koncepció, utána a Szabályozási Terv. A Főváros január 26.-án a Koncepciót is megkifogásolta, és visszakérte újabb tervtanácsra. A következő Tervtanácson május 5-én a hivatal már a Szabályozási Tervet akarja véleményeztetni.
Hozzá nem értésből adódik-e vagy tudatos, nem tudhatjuk, mindenesetre törvényesen nem állja meg a helyét ez a tervezési folyamat.
Az önkormányzat továbbá azzal is törvényt sért, hogy a tervbe nem építi be a civilektől kapott javaslatokat, pedig az törvényben is foglalt kötelessége. Ha május 25-én így megszavazzák a képviselők, törvénysértést követnek el.
Könnyű megjósolni, hogy a Szabályozási Terv az Alkotmánybíróságon fog kikötni, hacsak már a közigazgatási eljárásban el nem bukik.

3. A nagypolitika teszi lehetetlenné helyi szinten az együttműködést.
A nagypolitikát leképező Önkormányzatnál kötelező ellenségnek tekinteni a másik oldalt helyben is. (Pedig az Önkormányzatok függetlensége az Alkotmányban is megfogalmazott alapérték.)
Farkába harapó kígyó: aki más politikai nézeten van, mindíg „ellenkezik”, tehát nem kell figyelembe venni. Akinek más a véleménye a város gondjairól, biztos más politikai nézete is van. Tehát nem kell figyelembe venni. Ennek megfelelően az évizedekre meghatározó városi döntések nem érvek mentén születnek, hanem a szavazógép dönt helyettünk. A helyi képviselők nem is kíváncsiak a körzetükben élők elvárásaira, nagy részük mégcsak el sem megy ezekre a nyilvános rendezvényekre.

4. A helyi közösségeket sem a Hivatal sem az Önkormányzat nem tekinti partnernek. Sokkal inkább ellenségnek, akit vagy altatással (az információk megvonása), vagy erővel (megfélemlítéssel) kell közömbösíteni.
A hivatalban ülők teljesen elhiszik, hogy ŐK tudják a JÓT, a buta lakosok meg nem akarják EZT A JÓT. Nem akarják azt a jót, hogy sok pénzért el tudják adni a házukat, hogy arra egy szép, nagy, új, "korszeru" ház épülhessen. Sajnos a Polgármester úr szájából hangzott el az érvelés, mi szerint az olyan ingatlan, amire társasházat lehet építeni, sokkal többet ér. Igen, ha még idejében el akarom adni. De ha már nem messze tőlünk állnak a kaszárnyák, akkor az ingatlan használati értéke jelentősen lecsökken. Ekkor az ára is zuhanni kezd. Újpest már szembesült ezzel, folyik az első precedens értéku per, amit egy családi házas lakó indított az önkormányzat ellen értékcsökkenés miatt!
Nem "hasznosítani" akarjuk életünk kereteit, százéves házainkat, kertjeinket, hanem használni. Akik itt élnek, nem „ingatlannak”, hanem otthonnak tekintik környezetüket.

5. És ami még rosszabb, a városi vezetők még mindíg nem vették észre hogy a “város” nem erről szól. Hanem az élet minőségéről! A bemutatott tervek megvalósulása esetén az itt élők jelenlegi életminősége jelentősen romlana, a városi lét előnyei pedig még messzebb kerülnek.
A szavazógép hiúsága, süket fülei és elzárkózó antidemokratikus módszereik miatt.

A Szabályozási Terv következő, nyilvános tervtanácsa május 5-én lesz a Fővárosi Tervtanácsban.
A helyi képviselőtestület május 27-én kívánja megszavazni a bemutatott, de az itt élők által el nem fogadott, sőt elutasított tervet.

Meg tudjuk akadályozni?

Fogjunk össze, használjuk fel a helyi tudást, hívjuk segítségül a legszélesebb nyilvánosságot, és állítsuk meg a XXI. század új falurombolását!

Novák Ágnes
építész
Rákospalota, 2005. április 16.

Egy, a városvezetés által 1904-ben kiadott lakóház mintaterv-kiadványból
(a régiek tudták, mi az "építészeti minőség"...)