Kié lesz az Észak-Pesti Kórház?

Április 20-án, szerdán a Pestújhelyi Közösségi Házban tartotta a Pestújhelyi Pátria Egyesület az Újpalotaiak Baráti Köre Művelődési és Érdekvédelmi Egyesület és a Nyírpalota Társaság, valamint helyi szakemberek támogatásával a kerekasztal-beszélgetést Merre és hogyan tovább, Észak-Pesti Kórház? címmel.
Zsúfolásig megtelt a közösségi ház színházterme az érdeklődő helybeliekkel, akik alaposan megnézegethették kezdésig a terem végében felsorakoztatott paravánokon a kórház történetét felidéző szövegeket és képeket. A kerületi Közösségi Televízió felvételt készített a beszélgetésről, s jelen volt a kerületi önkormányzati honlap (www.bpxv.hu) munkatársain túl az ÚjPalota2000, a Toronyhír és a Téma című új budapesti-kerületi lap tudósítója.

Az összejövetel okaként a házigazda Báder György a „jó gazda gondoskodását” jelölte meg, s időpontját a kórház tulajdonviszonyának végleges rendezésével magyarázta.
Vendégként és előadóként megjelent Dr. Velkey György, a Bethesda Gyermekkórház főigazgatója, Dr. Thomka György kerületi sebész főorvos, a szakelőadók Novák Ágnes és László Tamás építészek voltak. Nagy örömmel üdvözölték mindannyian a 84 esztendős Domonkos Istvánt, aki az Országos Onkológiai Intézet vezető főmérnöke volt évtizedekig, tagja az Ellenzéki Kerekasztalnak, alapító tagja az MDF-nek, s mint kerületi képviselő részese a kórházról 1991-92-ben folyó tárgyalásoknak (lásd Nagy történelmi idők tanúja c. vele készített interjúnkat: archivum/2004/június/Sétálóutca).
A beszélgetés vezetését vállaló Báthory Béla (ÚBK) kiemelte, hogy az összejövetel célja a kerületi lakosság véleményét kifejezésre juttatni és segítséget nyújtani a kerületvezetésnek a kórház helyi közösségi célú hasznosításában.

Novák Ágnes építész kivetítő segítségével idézte fel a kórház történetét a kezdetektől, a magán elmegyógyintézetből kialakított Pestújhelyi Munkáskórház - folyamatosan fejlesztett - működésétől a szovjet időkön át (amikor a földalatti összekötő folyosókat lőgyakorlatokra használták) egészen napjainkig. Bemutatta a 75 ezer m2-nyi területen található intézményeket, épületeket az eredeti helyszínrajzzal. Külön kiemelte a szecessziós épületek szépségét, egyediségét, a 80-as években épült, Ybl-díjas sebészeti pavilont, és azt, hogy a terület gyógyító kapacitása a fénykorában 600 ágyra terjedt. 2004 márciusában civil szervezetek és magánszemélyek a terület műemlékké nyilvánítását javasolták, aminek eredményeként jelenleg az egész park és 8 műemléki épület műemléki védettségi bejárás alatt áll. A lefojtott thermálvíz hasznosítását, js így jövőjét is titok övezi, s nem valós az egész területre épületekkel együtt a kb. 3 milliárdos értékmeghatározás. Az építész szerint a szecessziós műemlék-épületeket a Praktiker-faház négyzetméter-árával becsülték fel. Szerinte az egész terület az épületekkel együtt összesen 13-17 milliárdos értékre becsülhető. Novák Ágnes javaslatot is tett az elhamarkodott döntések elkerülésére: a városvezetés hirdessen egy hét bejárást a lakosság számára, mindenki ismerkedjen meg vele közelről, hiszen évtizedekig volt a lakosság számára betonkerítéssel elzárt, megismerhetetlen helyi zárvány, legyen kitéve egy füzet az észrevételek, javaslatok számára, majd üljenek le a vezetők a lakossággal ismét és jelöljenek meg közösen 2-3 alternatívát a kórház jövőjéről, s induljon meg ezekről a párbeszéd, amíg optimális egyezségre nem jutunk.
Dr. Velkey György arra építette mondanivalóját, hogy rengeteg ellátatlan feladat van ma, elsősorban a gyermekek és az időskorúak körében, aminek egyrészét elláthatóvá teszi az egyház. Felidézte, hogy a kilencvenes években a Bethesda kórháznak szüksége lett volna csöndes zöldterületre a gyermekpszichiátriához, de ma már nem lát lehetőséget a költözködésre.
Dr. Thomka György megnevezte a prioritásokat a kórházegyüttes szempontjából: egészség, oktatás, kultúra, egészséges élet. Kórházépítésben nem, ellenben a magasszintű alap-, járóbeteg- és sürgősségi ellátás biztosításában kellene gondolkozni. Az egészségügyi szakemberek elvándorlása miatt nagy szükségét látja a képzésnek, s figyelmeztetett, hogy ne azonnali haszonelv vezérelje a helybelieket, hanem hosszútávra építő befektetési kedv.
László Tamás építész fontosnak tartotta volna, hogy a tulajdonviszonyok rendeződése, azaz ez év március 3. után azonnal meginduljon a tájékoztatás az elképzelésekről, de ez elmaradt. Legfontosabbnak az egészségmegőrzést és a közcélú felhasználást tartja. Megmutatta azt az önkormányzati szerződéstervezetet, amit április 27-én tárgyal meg a képviselőtestület, s amiben hihetetlen vagyonvesztésről tanúskodó kitételek találhatók. A szerződéstervezet ellentmond az igéreteknek, s nem nevezhető másként, mint lopakodó privatizációnak. Pedig a közösség tulajdonában megtartott intézményhálózattal megvalósítható lenne a teljes ember gondozása: megelőzés, meggyőzés, rehabilitáció. A finanszírozására EU-pályázati források bőven akadnak, hozott is egy példát a városrész rehabilitációra, amelynek során másfél milliárd elnyerhető támogatásból csak 10 % a visszatérítendő kölcsön.
Jelenleg három fejlesztési alternatívát lát a kerület előtt: az eladás a minimális közjót jelenti, mert egyszeri bevétel után a vállalkozói szféra profitérdekeltsége fog dominálni a kerületben. A most divatos PPP-program 70 évre való eladósodást jelent. Végül a maximális közjót a nonprofit ingatlanfejlesztés, a fokozatos kiépítés eredményezné.
A vendégek és a felkért szakemberek után a helyieké lett a szó. Mindenki az önkormányzati tulajdon, a kerület számára hasznosítandó egészségügyi létesítmény mellett emelt szót, ezt akár lakossági kötvény formájában is hajlandók támogatni. Ilyen fontos kérdésben nem dönthet a testület - vélték többen. Voltak, akik azt is felvetették, hogy helyi származású vezetők kellenének a képviselőtestületbe, hogy az jobban magáénak érezze ezt a kerületet.
A MIBŐL és a HOGYAN körül forgott sokáig a szó. Novák Ágnes kiszámolta, hogy az egészségügyi büdzsében a kerületben élő 80 ezer embernek kb. 6,4 milliárdja kering évente, ami bőven elegendő lenne az egészségügyi és szociális ellátás megkezdésére. Volt, aki emlékeztetett az aláírásgyűjtés visszhangtalanságára, s felvetette a tüntetés lehetőségét.
Megjegyzendő, hogy az érintett terület két helyi képviselője közül egyik sem volt jelen ezen az összejövetelen, amely pedig választóiknak, a helyi lakosságnak minden jel szerint nagyon fontos.
Végül a jelenlévők megegyeztek abban, hogy ahányan csak tudnak, elmennek a 27-én tartandó testületi ülésre, hogy jelenlétükkel gyakoroljanak nyomást a képviselőkre. A következő lépéseket pedig majd az ezen a képviselőtestületi ülésen történtek fogják meghatározni. Úgy legyen!

B. Erzsi

U.i. A www.bpxv.hu honlapon olvastunk egy érdekes levelet Megjegyzések címen az Észak-Pesti Kórház üzemi tanácsának vezetőjétől, Bakos Sándortól, aki szintén jelen volt az összejövetelen, de nem szólt hozzá. Nehezményezte, hogy helyette a biztonsági őrök vezetőjét hívták meg (?) a szervezők, s javasolta, hogy a továbbiakban őt, mint az üzemi tanács vezetőjét, vagyis a kórházban működő dolgozói érdekképviseleti szerv vezetőjét is értesítsék a hasonló rendezvényekről. Kérdésünk: az Észak-Pesti Kórház jelenleg vállalat vagy önkormányzati intézmény? Az önkormányzati intézményekben ugyanis nem üzemi tanács (mert az a vállalatokra jellemző) működik, hanem Közalkalmazotti Tanács.