Hol a demokrácia (mostanában)?

Ez év január 17-én írtam Polgármester Úrnak egy levelet, íme:

Tisztelt Polgármester Úr! Véletlenül alkalmam volt hétfőn délután a KTV 15 órai, a Közmeghallgatás az Újpalotai Közösségi Házban című műsorát megnézni. Annál is inkább érdekelt, mert hozzászóltam, mint Ön is tudja, s kíváncsi voltam magamra, azt mondtam-e, amit szándékoztam. Legnagyobb elképedésemre az én hozzászólásom nem volt a műsorban. Felhívtam a KTV-t, Katona Attila nem értette a dolgot, hívta azt a munkatársát, aki megvágta az anyagot. A Tóni nevű munkatárs elismerte, hogy ő vágta ki, mert - mint mondta - hallhatatlan volt, csak tátogtam.
Ez a történet mélységesen felháborító!
Ha tényleg nem működött a mikrofon, amit érdekes módon senki sem érzékelt, Gyurcsánszky alpolgármester úr és Ön sem, hiszen válaszoltak a hozzászólásomra, akkor csak az történhetett, hogy a mikrofon nem volt kapcsolatban a kamerával. Érdekes viszont, hogy miért csak az én hozzászólásomnál viselkedett így a mikrofon, és ha csak ekkor, akkor miért nem reagált rá az operatőr, akinek folyamatosan kellene figyelnie a felvételt.
Szeretném tudni ezek után, hogy mi került a közmeghallgatás jegyzőkönyvébe a hozzászólásokról, pl. az én hozzászólásomról. Az esetből több tanulságot is le lehetne szűrni, én egyet szűrök le most: a mérhetetlen dilettantizmust.
Ragaszkodom ahhoz, hogy hozzászólásom akár írásban is nyilvánosságot kapjon, s az is kapjon nyilvánosságot, hogy önkényesen KIVÁGTAK EGY HOZZÁSZÓLÁST A KÖZMEGHALLGATÁSON a felvételből, anélkül, hogy ezt bárhol, az érintettel, érintettekkel közölték volna.
EZZEL MEGTÉVESZTETTÉK A KERÜLETI ÁLLAMPOLGÁROKAT IS!
A helyreigazításhoz akkor is ragaszkodom, ha a történtekkel kapcsolatban teljes mértékben ki lehet zárni a szándékosságot, ugyanis a hozzá-nem-értés ugyanolyan káros a kerület egésze szempontjából.
Tisztelettel Báthory Erzsi
újpalotai lakos, 1157 Páskom park 13.

Erre a levélre mindmáig nem kaptam választ, jóllehet egy márciusi képviselőtestületi-civil szervezeti közös ülésen rákérdeztem, s Polgármester Úr azt mondta a nyilvánosság előtt, hogy természetesen válaszol rá. A levélből kimaradt annak hangsúlyozása, hogy ez a (mondjuk ki:) Közösségi Kábeltelevízió a testületi ülések és egyéb, közérdekű kerületi rendezvények felvételével és sugárzásával közszolgálati feladatot lát el, ami a 2004. évben (működéssel, fejlesztéssel és felújítással együtt) 25 724 000.- Ft-ot emésztett fel a kerületi költségvetésből (2004. decemberi, III. módosítás szerint). Mivel közpénzből működik és közszolgálati feladatokat lát el, joggal kérdezzük, milyen szabályzat szerint működik? Joga van-e a technikusnak nyomtalanul kivágni a szerinte nem megfelelően sikerült felvételből egy hozzászólást, anélkül, hogy azt legalább felirattal helyettesítené? Mivel ezt nem tette, lehetséges, hogy a kivágásnak más oka volt. Vagyis felvetődik, hogy joga van-e esetleg a városvezetés bármelyik tagjának beleavatkozni a KTV által felvett dokumentáció „megszerkesztésébe” netán politikai érdekből, ha úgy véli, hogy nem célszerű azt egy-az-egyben a nyilvánosság elé bocsátani? (De ezt a változatot csak merő spekulációból vetettem fel, mert kizártnak tartom, hogy az önkormányzattól bárki is latolgatna egy ilyen lépést.)
Három kulcsszót rejt ez a kérdéskör: közpénz, közszolgálat és hiteles dokumentáció. A polgári demokráciákban ismereteink szerint ezen fogalmakat tiszteletben szokás tartani!
Sőt: azt is el tudnánk képzelni, hogy a helyi önkormányzat, saját védelmében, felállít egy un. kuratóriumot a helyi (minden pártot) képviselőkből és mérvadó civil szervezetek küldötteiből a helyi nyilvánosság sokoldalúságának, hitelességének védelmében és (egyes) pártpolitikai célokra való felhasználhatatlanságának érdekében. Az pedig egyenesen példaértékű lett volna, ha mindezt már magától megtette volna...
Írtam egy levelet Dr. Nagy Antal jegyző úrnak is, a kerületi törvényesség őrének. Miután Balázs Zoltán Ádám főépítész úr a decemberben vele készített interjút februárig nem küldte vissza jóváhagyással, sőt egy idő után nem válaszolt e-mailjeinkre s telefonon is kitérő válaszokat adott (az interjút egy doktorandus szociológus készítette a városfejlesztési elképzelésekről), megkérdeztem a Jegyző Urat, a kerületi törvényesség őrét, hogy összefér-e ez a köztisztviselői viselkedés az önkormányzati, illetve a sajtótörvénnyel, a „lakosságbarát” szlogent már meg sem említve. Netán Balázs főépítész úr fütyül a helyi sajtóra, mások munkájára és a városfejlesztés iránt érdeklődő helyiekre?..

Erre sem kaptam mindmáig választ, s óvatos vagyok a válaszra kérdező akciók terén, mert egyszer már egy ügyben a második, tiszteletteljes rákérdezésemet Főjegyző Úr „méltatlankodásnak” titulálta. Isten ments, hogy méltatlankodjak a késlekedő vagy az elmaradt válasz miatt! (Notabene nem rám nézve kötelező a maximum 30 napon belüli válaszadás.)

Egy szó mint száz, szépen hangzik a „lakosságbarát”, meg az „üvegzsebű” stb jelző az önkormányzat szó előtt, de akkor lenne itt demokrácia, ha nem nevezné magát „lakosságbarátnak” az önkormányzat, hanem vallaná és tenné, hogy a LAKOSSÁGÉRT VAN, A LAKOSSÁGGAL SZOROS EGYÜTTMŰKÖDÉSBEN, EGY KÖZAKARATON.

A városközpont fejlesztésről szóló lakossági fórumokon, illetve közmeghallgatáson harmadszor van szerencsém résztvenni, és én még ebben a kerületben nem láttam együtt ennyi eltökélt embert, aki nem hagyja, hogy megfosszák eddigi megszokott életminőségétől, jogaitól, nyugalmától, otthonától, elődeitől örökölt jussától, A VÁROSÁTÓL.
De minden jel szerint a városvezetés bekeményített. A legutóbbi közmeghallgatáson, ahol egymás után csak a városfejlesztési tervet ellenzők hozzászólásai hangzottak el, polgármester úr az egyik képviselő hozzászólását (amiben a képviselő - történetesen nem polgármester úr frakciójának a tagjaként - arra hívta fel a figyelmet, hogy a kerület díszpolgárának javaslatát, hogy ti. halasszák el a városfejlesztési terv tárgyalását és üljenek le párbeszédre a helyi civil szervezetekkel és a lakossággal, méltatlan és sértő gesztus válasz nélkül hagyni!) kampánybeszédnek nevezte, majd teljesen szabálytalanul és nem tisztességes módon beárulta, hogy kik, hányan, hányadik fordulóban nem szavazták meg az illető díszpolgárságát, majd egy szolgálatkész szocialista képviselő egyenesen „felkért előadóknak” nevezte azokat a helyi lakosokat, akik amellett, hogy érintett lakosok és háztulajdonosok, még szakértők (építészek!) is. Csak azt felejtette el kifejteni ez a szintén „felkért előadó úr”, hogy kik által vannak felkérve az építészek: netán a civil lakosok által? (Mi tudjuk, hogy ő viszont ki által volt felkérve...)Ti. a civileknek ahhoz maximálisan joguk van, hogy szakértőket kérjenek fel egy-egy közmeghallgatáson a saját érdekeik védelmében. A Toronyhír több ízben felvetette, hogy a közmeghallgatásokon a felkészült városházi szakemberekkel abszolút laikusként áll szemben a lakosság, s így utóbbinak esélye sincs, hogy álláspontját érvényre juttassa, netán érvekkel vitázhasson, ezért szakértőknek, de legalábbis a hasonló profilú civil szervezeteknek kellene ellátniuk a lakosság érdekei mellett szószólók feladatát.
A közmeghallgatás végén Gyurcsánszky alpolgármester úr mesterien keverte a lakossággal való párbeszéd vállalását a burkolt fenyegetéssel, hogy ti. minden vita végén úgyis a képviselőtestület dönt. Természetesen a választók akaratából!

A demokráciát itt nem a demokráciára hivatalból felesküdött képviselők és a városvezetés képviselte, hanem az Ipartestület némileg megalázott és figyelemre nem méltatott elnöke, az a Juhász Sándor - kerületi díszpolgár! - , akinek családja 350 esztendeje lakik Rákospalotán. Hangsúlyozta ugyanis felszólalásában, hogy megérti, ha a városvezetés másként látja érvényesülni a város érdekét, s a befektetésekkel, vállalkozásokkal elősegíteni akarja a kerület gyarapodását, de üljenek le a lakosság képviselőivel és a szakemberekkel és vitassák meg, és lépésről lépésre győzzék meg egymást, hogy a gyengébb fél, a lakosság ne azzal fejezze be a beszélgetést, hogy érdekei súlyosan sérültek, s nincs senki, aki megvédhetné.

Szóval demokráciából rosszul vizsgázott a kerületi városvezetés.
Nem ügyelt a többpárti demokrácia szabályainak betartására.
Nem tartotta tiszteletben mások emberi méltóságát.
Kettős mércével mért és ellenséget szimatolt a vele szemben más nézetet vallókban, vagyis visszaidézte a pártállami időszak légkörét s ezzel öngólokat lőtt.

Reméljük, időben felismeri ennek súlyos következményeit, s megszívleli az őszinte szavakat.

U.i. A Városházi Napló, amelyik jóllehet ügyesen kijátszotta az önkormányzati törvény összeférhetetlenségi passzusát azzal, hogy az egri nyomda vezérigazgatóját nevezi meg a kiadásért „felelős vezetőnek”, a 2004. évben 21 072 000.- Ft közpénzt emésztett fel. Míg közel s távol egyetlen önkormányzati újság sem ennyire elfogult a saját többségi frakciójával szemben (csak az kap cikket, ami a többségi frakció érdekei szerint való, annak politikai céljait segíti, szolgálja), addig legalább a honlap, a www.bpxv.hu igyekezett hírt adni a kerületi mindenféle eseményekről, civil szervezetekről, fórum és vendégkönyv rovatában meg lehet vitatni bármilyen helyi kérdést. Mostanában azonban a kerületi közérdekű eseményekről szóló tudósítások szerzője erős szelektív halláscsökkenésről tesz tanúbizonyságot. Vagy ott sincs és információt csak egyetlen, felettes forrásból vesz igénybe, vagy könnyedén kihagyja azokat a hozzászólókat és hozzászólásokat, amelyek nincsenek tökéletes összhangban a városvezetés álláspontjával, s netán visszhangra találhatnak a lakosság körében. Mivel a honlap szerkesztői és szerzői a városháza állományába tartoznak, így nincs módunk megsaccolni sem, hogy a polgármesteri hivatal 6,7 milliárdos évi költségvetési kiadásából vajon mennyi esik e szelektív hallású szerzőre.

Báthory Erzsi