Magyar Nemzet, 2005. márc.23. Újra nyakunkon a tanácsrendszer?
„..Hajdu László, a XV. kerület szocialista polgármestere szerint a működést gond nélkül biztosítja a 14,2 milliárdos büdzsé, amelyben 120 millió forintnyi hitelt terveztek zeneiskola építésére, amelyhez uniós pénzekre is pályáznak. Nőtt a felújítási keretük, s jövőre egy sportcsarnok-beruházásba is belevágnak...”
Az újságíró ezt magától nem találhatta ki. Előző nap, március 22-én zajlott le a Városháza Dísztermében az a lakossági fórum, amely a kerületi városközpont keretszabályozási koncepciójáról és tervéről szólt, s ahol a jelenlévők annyira egységesen léptek fel a tervvel - s benne többek között a tervezett Sportcsarnokkal - szemben, hogy az minden jelenlévő számára félreérthetetlen volt. Nézzük hát, hogyan zajlott le ez a kerületvezetés által összehívott lakossági fórum.

Rehabilitálni, revitalizálni és
védeni kell a várost!

Térképek és szabályozási terv-rajzok borították a Dísz-terem egyik falánál álló paravánsort, s Berényi Mária építész, az Urbanitás Kft. képviselője, aki hosszan ismertette az elvégzett munkát, számítógépes kivetítőn is bemutatta minden részletét a keretszabályozási tervnek. Sajnos a jelenlévők nagy többsége olyan laikus volt, akiknek időbe telik az ilyen térképeken való eligazodás, még akkor is, ha a tervező valóban szemléletesen „körbe vezeti” őket a leendő városközpont határain, fő- és mellékútjain, háztömbjein és minden egyes körzetének tervezési látványosságain. Az építésznő mindjárt az elején hangsúlyozta, hogy az eredeti tervhez képest visszaléptek a kisvárosias település felé, ahogy azt a Fővárosi Tervtanács is javasolta. Javasolják tehát ők, a tervező építészek is a beépítettség visszafogását, a Járműszerelvények Gyárában a fejlesztési lehetőségek megszüntetését, a gyár mielőbbi kitelepítését, a házak magasságánál a maximális 10,5 métert (földszint és 2 emelet), a Dobó utcának a földszintes családi házakkal szembeni oldalán a maximális 9,5 métert.
Ezután a helybelieké lett a tér. Egymás után kértek szót a Bocskai és az Eötvös utcában lakók, akik generációk óta itt élnek elődeik építtette családi házukban, s kétségbeesetten figyelik az ingatlanbefektetők nyomulását, agresszivitását. A családi házak mellé 36 lakásos társasház épül (Eötvös u. 9.), elveszi a napot, az új lakók belebámulnak a kertjükbe, autóik a családi házak előtt parkolnak, kutyáik a szomszéd kertjében végzik dolgukat... Egy hölgy előre figyelmeztette polgármester urat, hogy ne lepődjön meg, ha majd panaszra jön hozzá valamelyik Bau-...-képviselő, mert ő bizisten előbb-utóbb eltöri a hátukon a seprűnyelet.
Juhász Sándor, az Ipartestület elnöke az Ipartestület vezetőségének álláspontját tolmácsolta, személyes elkötelezettségét sem titkolva: a helyi iparos családok több száz éve élnek itt Rákospalotán, s az utóbbi negyven évben kénytelenek voltak elviselni a Rákospalota-ellenes intézkedések hosszú sorát, lásd Kossuth utca, Énekes utca stb, mert nem szólhattak ellene. Most már szólhatnak, ezért szólnak is. Az utóbbi tizenöt évben sikerült megakadályozni, hogy a római katolikus templom mellé benzinkutat építsenek, de nem sikerült megakadályozni, hogy a Régi Fóti út templomsorával szemben felépüljön egy benzinkút és egy Penny Market. A Szőcs Áron utcai házsor minősíthetetlen, elfogadhatatlan, s most már ki tudja meddig itt fog csúfoskodni, eladhatatlan lakásaival együtt. Az Oroszlán utcában egy iparos társ nem kapott telepengedélyt, miközben a Városháza szomszédságában
a Járműszerelvények Gyára működik, sőt engedéllyel fémbarakkokat építtet.
Nem arra játszik-e tulajdonosa, hogy a kisajátításkor még több pénz üsse a markát? A Polgármesteri Hivatal környékén egyre-másra épülnek a szörnyű társasházak, amelyek se formában, se stílusban semmihez nem illeszkednek, sőt tűzfalaikkal merednek a szomszédos családi házakra. Családi házas övezetben a vállalkozók telkeket keresnek, s azonnal építési engedélyt kapnak 50-70 %-os beépítettséggel, pl. a Fazekas utcában. Az Ipartestület megkeresi a rákospalotai építészeket, hogy működjenek közre a város épített környezetének tervezésében, s időt kér a kerületvezetéstől, hogy végiggondolhassák együtt a kerület jövőjét. Hangsúlyozta, hogy a
várostervezésnél a megrendelő a lakosság.
Bárdosi György településszervező közölte, hogy a terv címével is gond van, mert addig nem készülhet sem tervkoncepció, sem keretszabályozási terv, amíg
nincs jövőképe
a városnak. Hangsúlyozta a megbízói felelősséget, hiszen az építészek megbízás alapján dolgoznak, a vízió, a jövőkép kitalálása nem az ő feladatuk.
Novák Ágnes építész szerint „borzadva szemlélik” mindazt, ami a kerületben építészetileg folyik, s amiről a tervek szólnak. Az eddigi szabályozási tervet folytatni bűn,
a Penny Market és a benzinkút merénylet, a tűzfalak mementók.
Megfogalmazta a feladatokat: elsősorban rehabilitálni, revitalizálni és védeni kell a várost!
Péterfi Ferenc közösségfejlesztő, a Nyírpalota Társaság egyik ügyvivője nagyon izgalmasnak találta a városról folyó dialógust, s örült, hogy a lakóhelyükért aggódók eljöttek és megfogalmazták aggodalmaik okait. Feltette a kérdést, hogy: mit mondtak a tervezőknek a megbízók? Azt-e, hogy kellene egy városközpont, vagy azt, hogy ebből legyen a városközpont? Ugyanis a tervező a megbízás alapján végzi a munkáját. A jelenlegi központban két testidegen létesítményt nevezett meg: a Járműszerelvények Gyárát és a sporttelepet. Szégyenletesnek és netán szándékosan elhelyezett bombának nevezte a Zsinagógával szemben felépített Penny Marketet.
Vizér Klára képviselő (Fidesz-MPSZ) megköszönte Berényi Máriának a látványos információkat, s feltette a kérdést, hogy miért éppen ez a városközpont? A város szélén van, a forgalom átzúdul rajta, nem lehet tereket nyitni... A sporttelep és a Penny Market létesítését alkuk eredményének tudja, a benzinkutat megszüntetné, a Penny Marketet a Sódergödör lakópark mögé telepítené. A Karácsony Benő parkra költendő 100 millió forintot kéri félretenni, a park a felüljáró és a Novák-piac miatt sohasem lesz központi közösségi tér, nem érdemes rá több pénzt elkölteni. Ha a Bácska utca sétálóutca lesz a tervek szerint, akkor a forgalom a Fő utcára zúdul, lehetetlenné téve nemcsak az ottlakók életét, hanem a Dózsa György Gimnázium működését is. Végül felhívta a figyelmet, hogy az ingatlanbefektetők nyomulása és társasházak felépítése a családi házak közvetlen szomszédságába
a magántulajdonhoz való állampolgári jogot is sérti.
Báthory Erzsi bevallotta, hogy maga budai születésű, kötődésű, de rákospalotai születésű férjének,valamint 35 éves újpalotai helybenlakásuknak, ottani volt munkahelyének köszönhetően kötődik Rákospalotához. Felidézte, hogy a városvezetés által meghirdetett hosszútávú kerületfejlesztésre érkező javaslatokról főépítész úr a Czabán téri lakossági fórumon azt állította, hogy használhatatlanok. Ezért Dr. Dóczi Noémitől kért információt, s megtudta, hogy 40 írásos javaslat érkezett, köztük 3 civil szervezettől. Mivel kettő elkészítésében maga is benne volt, tudja, hogy azokban megfogalmazódott a kerületi jövőkép, amin lehet persze vitatkozni - ha nyilvánosságra kerülne -, mindenesetre a jövőkép-tervezéshez kiindulópont lehetne. Nem hiszi, hogy használhatatlanok a javaslatok, csak nyilvánosságra kellene hozni őket, hogy megismerhessük.
A hozzászólások fogytán, befejezésként a városüzemeltetési osztály vezetője és az építési iroda vezetője megvédte a mundér becsületét, Berényi Mária építész azonban férfiasan fogadta a kritikákat. Bevallotta, hogy nem neki kellett volna állnia a sarat tervezőként, hiszen megbízás alapján dolgozott.
Építészeti minőségnek léteznie kell
- mondta -, akkor is, ha nincs megfogalmazva a szabályokban. A Penny Markettel és a benzinkúttal kapcsolatban az önkormányzat elővásárlási jogának kimondását javasolta a felszámolásukhoz járható útnak a kisajátítás helyett. Az építkezéseket mindenképpen lehet korlátozni - jelentette ki. Értékkatasztert kell csináltatni a védett épületekről - javasolta az építészeknek. A forgalomcsillapítás feltétlenül szükséges és megoldható. Az újpesti vasútállomás pedig megoldandó fővárosi és IV.-XV. kerületi feladat, a BUVÁTI már dolgozik a vasútállomás és az elvezető utak koncepcióján. Berényi Mária is kiemelte, hogy a civil szervezetekkel párbeszédet kell folytatni a konszenzus érdekében.
Ezt főépítész úr is aláhúzta záró szavaiban.
A polgármester és az alpolgármester a fórum zárása után eltávoztak, a tervező-építész, a kerületi főépítész és a helyiek még sokáig szenvedélyesen vitatkoztak.
Egy biztos: körvonalazódott, megfogalmazódott a köz akarata. Bebizonyosodott, hogy a helyieknek fontos a városuk hagyományainak, sajátos arculatának megóvása, és a kerület jövőképének közös, párbeszéden alapuló kialakítása.

- dénes -