A lakásszövetkezetekről szóló új törvényről

A lakásszövetkezetekről szóló 2004. évi CXV. törvényről, mely 2005. január 1-től, s bizonyos előírásai 2006. január 1-től lépnek hatályba, tájékoztatót tartott február 26-án az újpalotai Közéleti Házban a Szövtárs Egyesület.Az egyesület vendége volt dr. Koszorú István ügyvéd, a Lakásszövetekezetek és Társasházak Országos Szövetsége, a LOSZ (www.losz.hu) jogi munkabizottságának tagja, aki részletesen ismertette a változásokat a korábbi, 1992. évi I. törvényhez képest.
Fontos tudni, hogy a lakásszövetkezetek számára a fenti törvény az alap, ezt követi a szövetkezet alapszabálya, amelybe minden, a szövetkezet életét, működését meghatározó feltételt, tényezőt rögzíteni lehet és célszerű, majd ezek után, sérelem vagy bármi más probléma esetén már a Polgári Törvénykönyv által előírtak lépnek életbe.

I. fejezet Alapvető rendelkezések
1.§. (1) A törvény hatálya lakásszövetkezet alapítására, fenntartására, szervezetére, működésére, gazdálkodásának alapvető szabályaira, továbbá a lakásszövetkezet és tagjai közötti jogviszonyra, a lakásszövetkezet szervezeti átalakulásaira és megszűnésére, valamint a lakásszövetkezeti érdekképviselet sajátos szabályaira terjed ki.
2. §. (1) A lakásszövetkezet a lakóépületek építésére és fenntartására létrejött gazdálkodó szervezet. A lakásszövetkezet jogi személy.
(5) A lakásszövetkezet tevékenységét a saját részére, tagjai, továbbá a nem tag tulajdonosok részére végzi, amellyel kapcsolatban nyereségszerzésre nem törekszik.
(6) A lakásszövetkezet a tevékenységének ellátása céljából – e törvény rendelkezéseinek figyelembevételével – vállalkozási tevékenységet is folytathat. A lakásszövetkezetnek az általa üzletszerűen végzett társasházkezelői, illetőleg ingatlankezelői tevékenység esetén, a társasházakról szóló külön törvény erre vonatkozó rendelkezéseit megfelelően alkalmaznia kell.

2. fejezet Általános rendelkezések
Az alapszabály
4. §. (1) Az alapszabály a lakásszövetkezet szervezetének, működésének és gazdálkodásának alapokmánya; tartalmát a lakásszövetkezet tagsága a lakásszövetkezt céljait és adottságait figyelembe véve állapítja meg.

A törvényalkotó most az új törvényben kötelezi az igazgatóságot, hogy írásban értesítse a tagokat a meghozott határozatokról, tehát ha nem is voltak jelen a közgyűlésen, megtudhatják a határozatok tartalmát. A lakásszövetkezet igazgatóságának erre harminc napja van, míg a tagok számára hatvan nap áll rendelkezésre, ha meg akarják támadni valamelyik közgyűlési határozatot.

A törvényalkotó némileg bővítette az iratbetekintés jogát, és az új törvény azt mondja, hogy a közgyűlési jegyzőkönyvbe, valamint az alapszabályba betekinthet a lakásszövetkezet tagja, továbbá minden olyan iratba, amely jogaival, kötelezettségeivel kapcsolatban keletkezett. Ha az igazgatóság bérbe ad egy közös helyiséget egy üzletnek, akkor elvileg a bérleti szerződésbe nem nézhet bele a lakó, mert ez közvetlenül nincs kapcsolatban az ő lakásával, de mivel az üzlet nyilván fizet bérleti díjat, ami a lakásszövetkezet bevétele, akkor az a bevétel csökkentheti a lakók befizetési kötelezettségét. Aligha lehet olyan iratot említeni a lakásszövetkezeten belül, amelynek tartalma így vagy úgy, közvetve vagy közvetlenül tehát ne befolyásolná a tag jogait és kötelezettségeit.

A lakásszövetkezeti tagoknak természetesen nemcsak jogai, de kötelezettségei is vannak. Az új törvényben két újdonság van. Az egyik az, hogyha a lakásszövetkezeti tag a lakásában építkezést, átalakítást tervez, akkor az építkezésről értesítenie kell az igazgatóságot, amely, ha meg akarja nézni az építkezést és ellenőrizni akarja, hogy a közös helyiségeket érinti-e és ha igen, akkor biztonságos-e, a lakó köteles beengedni a lakásába őket. A társasházi törvényhez hasonlóan: ha egy közös helyiséget csak úgy lehet felújítani vagy javítani, hogy az egyes lakásokba is be kell menni, akkor az esetlegesen ott keletkező károkat a lakásszövetkezetnek meg kell téríteni.

Az új törvény önmagában nem terheli meg a lakásszövetkezet tagját adatszolgáltatással, de ha az alapszabályban a lakásszövetkezet él azzal a lehetőséggel, hogy meghatározott körben, a lakásszövetkezet érdekeinek, működésének védelmében adatszolgáltatást ír elő, akkor az érvényes kötelezettséggé válik a lakásszövetkezet tagjaira. De ez a lakásszövetkezet működését megkönnyíti, közvetve pedig valamennyi tag lakhatását segíti. Ha valaki bérbe adja a lakását, csak akkor kell ezt bejelentenie, ha az alapszabály ezt előírja, ellenkező esetben ilyenfajta kötelezettsége nincs a tagoknak.

(folytatjuk)
A tájékoztatóról készült videófelvétel az EMKTV által működtetett kábelcsatornákon folyamatosan látható. Tudomásunk szerint a Matáv által működtetett kábelcsatornákon is valószínűleg hamarosan látható lesz. Kölcsönözhető a Szövtárs Egyesület igazgatóságától.

BE