Képviselőtestületi-civil szervezeti közös ülés
a kerületi Civil Stratégia egy éves tapasztalatainak
összegzése jegyében 2005. február 9-én

A párhuzamosok a végtelenben találkoznak

A polgári demokratikus hagyományú országokban különbséget tesznek a társadalmi részvétel (social participation) és a civil részvétel (civil participation) között.
A társadalmi részvételen a különféle érdeklődési, hobbi, műkedvelő, szabadidős és hasonló érdekcsoportokban kifejtett, szervezett tevékenységekben való részvételt, s az ennek kapcsán születő személyes kapcsolatokat, kölcsönhatásokat értik. Míg a civil részvétel inkább az állampolgári aktivitás különféle megnyilvánulásaira vonatkozik: a helyi ügyekben való egyéni részvétel és a helyi ügyek befolyásolására való képesség, a döntéshozó fórumok, s az önkormányzat/kormányzat működésének kontrollja, ellenőrzése. Alapja az intézményekbe vetett bizalom.
A hazai civil társadalom, de különösen a nonprofit szervezetek viszonylag egyoldalúan fejlettek. A bejegyzett szervezetek túlnyomó többsége többnyire a társadalmi részvétel fogalmának megfelelően különféle szabadidős, hobbi, vagy valamilyen szakmai szolgáltatói tevékenységet végez. Ezek - akár környezetvédelmi, szociális, kulturális, oktatási, vagy bármilyen más tartalmúak is -, nagyon fontos társadalmi értékeket jelentenek, megkérdőjelezni semmiképpen nem szabad őket.
Ám igen gyenge a hazai szektor a civilség egy másik fontos területén: mindenféle érdekvédelemben (fogyasztói, szülői, munkavállalói, polgárjogi, lakásügyi, stb.), a társadalmi ellenőrzés - a kontroll - megszervezésében országos és települési szinten egyaránt, a helyi nyilvánosság szélesítésében. Azokban a kérdésekben, amit a nemzetközi gyakorlat civil részvételnek nevez: a hatalommal való pörölésben, a helyi közügyekben való mozgósításban.
A hazai civil társadalom ebben szorul leginkább megerősítésre.

A kerületvezetés határozottan büszke arra, hogy a Nemzeti Civil Alapprogram nyomán szinte elsőként hozta létre kerületi Civil Stratégiáját a helyi civil szervezetekkel való együttműködésről. A Nemzeti Civil Alapprogram nyomán hangsúlyozza a civil szervezetek hasznosságát, függetlenségét, autonómiájának tiszteletben tartását. Civil referens sincs sok kerületben, itt lám már sok éve működik.

A Szövtárs Egyesület vezérkara, fotó: Kelemen Árpád

Mi az, amit a kerületvezetés és a képviselőtestület a civil szervezeteknek adni tud, hogy működhessenek?

Évenkénti támogatást, aminek szétosztására pályázatok alapján a civilek által választott 9 fő + a civil referens által tett javaslat szerint oszt el a polgármester. 2004-ben 5,1 millió jutott a költségvetésből a civil tevékenységek támogatására. Az elosztás nem igazán sikerült a fenti módon, mert a tíztagú tanács több órás tépelődés-vitatkozás után egyhangúan meghozott javaslatát két bizottságban is felülvizsgálták, polgármester úr is kért némi módosítást, végül is – bár a bizottságok hangsúlyozták külön-külön, hogy nem ismerik a civil szervezetek munkáját – itt-ott rendesen „beleszabtak” a javasolt összegekbe. Legrosszabbul a Toronyhír járt, a javasolt 260 ezer forintból 120 ezret elcsippentettek, s aztán soha többé nem is korrigálták. (Még jó, hogy legalább nem ismerték a tevékenységét.)
A kerületvezetés szerződést köt egyes civil szervezetekkel bizonyos közfeladatok ellátására: polgári védelem, polgárőrség, egészségmegőrzés, létminimum alattiak ellátása, lakásbérlők lakhatási körülményeinek és feltételeinek gondozása stb. A civilek javasolták, hogy a kerületvezetés és az egyes kerületi civil szervezetek között a közfeladatok ellátására létrejött szerződések kerüljenek nyilvánosságra. Ez sem eddig nem teljesült, sem a mostani korrekció nem tesz erről említést.

A kerületi Civil Stratégiában szerepel, hogy a civil szervezetek ágazati műhelyekbe tömörüljenek, s ezek a műhelyek működjenek együtt a képviselőtestület megfelelő bizottságaival, illetve a polgármesteri hivatal megfelelő osztályaival, hogy ily módon a civilek közreműködhessenek a döntéselőkészítésekben. Erre azonban a civil szervezetek körében nem volt fogadókészség, ennek ellenére most ismét elfogadták.

Mi az, amit a civil szervezetek kértek és kapni szeretnének?

A támogatásnak a költségvetés százalékában való meghatározását, az elosztási szempontok és a végleges támogatási összegek teljes nyilvánosságát, beleértve a közfeladatra vállalkozó civil szervezetekkel kötött szerződéseket is.
A Városházi Naplóban lehetőséget a bemutatkozásra, de nem formanyomtatványok kitöltése útján. A leadott bemutatkozó szövegekkel összefüggő polgármesteri aggályokra (hogy ti. politikai megszólalásokra nem ad lehetőséget a városvezetés a helyi ingyenes, közpénzen megjelentetett újságban) pedig egyetlen válasz van: a civilek nem politizálnak. Ha politizálni akarnának, pártba/pártokba lépnének be, vagy maguk alakítanának pártot/ pártokat.
Egy kerületi Civil Házat, ahol a civilek találkozhatnak, esetleg tanácsadó irodát tarthatnának fent, lenne internethozzáférés stb.
A döntéselőkészítési folyamatokban való közreműködést, társadalmi párbeszédet a városfejlesztésről, a környezetvédelemről stb.

A február 9-i közös képviselőtestületi-civil szervezeti ülés az egy évvel ezelőttihez hasonló módon zajlott. Egy képviselő – egy civil szervezeti vezető szólalhatott fel felváltva 3-3 percben. A felszólalásban gyakorlatlan civilek szinte egyike sem tudta elmondani mondanivalóját 3 perc alatt, s a formális sorrend miatt semmiféle párbeszéd, pláne vita nem alakulhatott ki.
Az időt mutató óra a civilek számára illogikusan mutatta az időt, így az e téren szintén gyakorlatlan civilek nem tudták figyelemmel kísérni, valójában hány percet használtak fel, illetve mennyivel rendelkeznek.
Bori Ferenc képviselő javasolta, hogy a Rákospalotáért Közhasznú Egyesület által ismertetett, a civil szervezetek által tavaly nyáron megalkotott Civil Stratégiát ismerjék meg, s annak ismeretében térjenek vissza a képviselőtestületi Civil Stratégiáról szóló határozat megszavazására. Ezt a javaslatot Hajdu László polgármester „be sem fogadta”.
A képviselőtestület végül határozatot fogatott el arról, hogy a 2004-ben megalkotott Civil Stratégia megvalósította a testület szándékát, elképzeléseit, ezért az eltelt egy év tapasztalatai alapján megerősítették akkori határozatukat.

Az alábbiakban közöljük Matolcsiné Szimon Ildikó (Rákospalotáért Közhasznú Egyesület) és Báthory Erzsi (Toronyhír Újpalotai Média Alapítvány), Báthory Béla (Újpalotaiak Baráti Köre Művelődési és Érdekvédelmi Egyesület betegség miatt írásban leadott) hozzászólását. Amennyiben a civil szervezeti vezetők közül mások is átadják hozzászólásukat, a Toronyhír természetesen leközli azokat.

be

Rákospalotáért Közhasznú Egyesület
1151 Budapest, Károlyi Sándor út 140.

Tisztelt Polgármester Úr,
Képviselőtestület,
civil szervezetek!

Hozzászólásomban az önkormányzati civil stratégiáról szóló előterjesztés egyetlen pontját érinteném, mivel véleményem szerint, a múlt heti előzetes polgármesteri egyeztetés során a civil szervezeteknek több eredményt is sikerült elérniük, néhány módosító javaslatuk bekerülhetett a mai előterjesztés anyagába.
Az egyetlen, amihez hozzászólnék, az előterjesztés 2.oldalán a 2.pont, mely
szerint a kerületben nem alakult ki semmiféle civil összefogás. Már a múlt heti egyeztetőn is jeleztem, hogy ez nem fedi a valóságot. A kerületben elindult a civil szervezetek összeszerveződése, ha még nem is tökéletes formában. Tulajdonképpen az Önkormányzatnak köszönettel tartozunk, hogy tavaly megalkotta a Civil Stratégiáját, és egy viharosnak mondható testületi ülésen ez megvitatásra került 2004. február 29-én. Ennek a testületi ülésnek köszönhető, hogy a kerületi civil szervezetekben megfogant a gondolat, hogy saját önbecsülésük érdekében megalkossák a maguk civil stratégiáját. 2004. márciusában a kerületi civil szervezetekből megalakult egy 8 tagú grémium, melynek feladata ennek életre hívása volt.
A civilek Civil Stratégiája megszületett, és reményeink szerint a közeljövőben minél több szervezet által aláírásra is kerül, mert nem titkolt szándékunk az,
hogy ezt eljuttassuk a képviselőtestülethez, valamint a polgármester úrhoz, és összevessük az önkormányzat civil stratégiájával. A későbbiekben, szándékaink szerint, ezen egyeztetés után létrejöhetne egyfajta kerületi civil-önkormányzati egyezség, melyet a megfelelő formába önthetnénk.
Köszönöm a felszólalás lehetőségét!

Matolcsiné Szimon Ildikó

Budapest, 2005. február 9.

Nyírpalota Társaság
Toronyhír Újpalotai Média Alapítvány nevében Báthory Béláné

Tisztelt Kerületi Vezetés, Tisztelt Képviselőtestület! Tisztelt Civilszervezeti Képviselők!

A polgári demokráciákban, s így az Európai Unióban is a civil részvétel - az intézményekbe vetett bizalom alapján - a helyi ügyekben való egyéni és civil szervezeti részvételt, a helyi ügyek befolyásolására való képességet és készséget, valamint a döntéshozó fórumok, az önkormányzat működésének kontrollját, ellenőrzését jelenti.
Ennek a szellemiségnek nem találtuk nyomát ajánlásaink ellenére a képviselőtestület Civil Stratégiájában.
Ezért dolgozta ki tavaly nyáron a helyi civil szervezetek megbízásából egy nyolctagú civil grémium a kerületi civil szervezetek Civil Stratégiáját, amely az Európai Unió szellemiségének megfelelően fogalmazta meg a kerületi civil szervezetek stratégiájának alapelveit, alapértékeit és a célkitűzéseket. A Nyírpalota Társaság ennek jegyében működik több mint két éve.
E civil részvétel és ellenőrzés elismerése, illetve igénye hiányzik a képviselőtestület Civil Stratégiájából, azaz a kerület életéből is. Két konkrét területről szólnék most.
Az egyik a kerületi média
Ebben a kerületben több mint ötven éve érvényesül töretlenül a közpénzen történő egyoldalú tájékoztatás - kivéve Kiss Vera főszerkesztői tevékenységének néhány évét, a kilencvenes évek elejét. 2004 januárjától, az önkormányzati törvényben szereplő összeférhetetlenségi elv betartása érdekében a Városházi Napló kiadója az egri nyomda lett, felelős vezetője a nyomda vezérigazgatója, bizonyos Kopka Ferenc. Kérdezzük: mi köze van „Rákospalota, Pestújhely, Újpalota polgárai lapjának” - ez van a fejlécen! - az egri nyomda vezérigazgatójához, mint a kiadásért felelős személyhez?!
A közösségi kábeltelevízió működése mindenféle kontroll nélkül zajlik. A közpénzen rögzített ülések, közmeghallgatások anyagából a technikus önkényesen kivág és megsemmisít anyagot, anélkül, hogy erről bárkit, az érintettet, az érintetteket értesítené. Mindez egy jogállamban megengedhetetlen. Ez ügyben január 17-én levelet írtam polgármester úrnak, választ még nem kaptam, de türelmesen várom.
Az egyetlen civil médium, az 1989 óta létező Toronyhír országos vagy uniós pályázati sikereinek köszönheti fennmaradását, mert a kerületvezetés csak olyan mértékben támogatja az évi pályázati keretből, hogy meg ne szűnhessen, de hatékonyan működni se tudjon. Tavaly egyedül a Toronyhírnek - a tíztagú civil testület által megszavazott - 260 000.- Ft támogatásából vett vissza a MOS-bizottság 120 000. -Ft-ot.
Rendkívül fontosnak tartjuk kiemelni, hogy a kerületi honlap, mióta létezik, nagyon komoly lépéseket tesz a sokoldalú tájékoztatásért, de – mint tudjuk – sajnos, ebben a kerületben igen keveseknek van internet-hozzáférésük, különösen a helyi közélet iránt érdeklődő lakossági rétegekben.
A kerületi médiában feltétlenül szükségesnek tartjuk a civil részvétel és kontroll feltételeinek megteremtését. A civilek erre készen állnak.
A másik terület a civilek részvétele a döntéselőkészítésben és a döntések kontrolljában.
A képviselőtestület Civil Stratégiája maximum ennyit enged meg: „a civil szervezetek segíthetnek a döntések előkészítésében, a lakossági fórumok jobb megszervezésében”.
A Nyírpalota Társaság 2003 februárjában felajánlotta a kerületfejlesztési terv elkészítéséhez a társadalmi párbeszédet. Több ízben javasoltuk a városrészi érdekvédő civil szervezetek bevonását mind a kerületfejlesztés, mind a környezetvédelem területén kidolgozandó koncepciók, tervek előkészítésében, legutóbb az Ipartestület elnöke, Juhász Sándor, kerületünk díszpolgára is erre tett javaslatot a civilek és a kerületvezetés január végi összejövetelén.
A Nyírpalota Társaság működésének bő két éve alatt bebizonyította, hogy lehetséges célra orientált, hatékony lakossági fórumokat összehívni és tartalmasan megtartani, mindössze annyi a titok, hogy egy érdekvédő civil szervezet kizárólag a lakosság érdekeit, szempontjait, életminőségének javítását tartja szem előtt, semmi mást. A Főtérről tartott kerekasztal beszélgetés és fórum arról is példát adott, hogy hogyan nyerhet rengeteg információt, értéket, tervezési szempontot a kerületvezetés és hogyan spórolhat meg ugyanakkor rengeteg időt, energiát, vesződséget stb-t.
Nem véletlen, hogy a lakosságnak csupán elenyésző töredéke vesz részt aktívan a közmeghallgatásokon, módja sincs felkészülni, s a civil érdeklődőkének sokszorosát teszi ki a jelenlévő hivatalnokok és a politikusok száma. A városrészi érdekvédő civil szervezetek ezt a szakadékot hidalhatnák át.
Az Európai Unió tagja vagyunk lassan egy éve, a világ halad, a civilek részt akarnak venni a világ és közvetlen lakóhelyük lakhatóvá és élhetővé tételében, miközben eszük ágában sincs átvenni a politika feladatkörét.
Javasoljuk a képviselőtestület Civil Stratégiájának átdolgozását az európai szellemiség és a helyi civil szervezetek igényének és javaslatainak jegyében.
Köszönöm a figyelmet.

Újpalotaiak Baráti Köre Művelődési és Érdekvédelmi Egyesület

Tisztelt Képviselőtestület, Tisztelt Civil Szervezeti Barátaink!

A képviselőtestület Civil Stratégiájában nem megjelenő, de továbbra is érvényes javaslataink a következők:

1. A közfeladatokra szerződést kötő civil szervezetek szerződései továbbra sem nyilvánosak.
2. Hozzászólásomat a január végi civil szervezetek-városvezetés összejövetelen félreértették: a hobbi és klub szervezetek figyelembe vételét a támogatásoknál semmiképpen sem a jelenlegi, regisztrált civil szervezetek keretének terhére gondoljuk. Annál is inkább, mert még mindig érvényben van az a képviselőtestületi határozat, miszerint a regisztrált civil szervezetek választják a 9 tagú tanácsadó grémiumot, mint javaslattevőt a támogatások elosztására, valamint az is, hogy a regisztrált civil szervezetek részesednek a költségvetési támogatási keretből.
3. Továbbra sem talált pozitív visszhangra a civil szervezeteknek az a javaslata, hogy eleve százalékosan határozzák meg a civil szervezeti támogatás keretét a kerületi költségvetésen belül.
4. Ismételt kérésünk, hogy a kerületi költségvetés elfogadása után a lehetőségek szerint azonnal írják ki a civil szervezetek támogatására a pályázatot, s viszonylag gyorsan bonyolítsák le (ne októberben!), mert a civil szervezetek létét veszélyeztetik, ami – bizonyosan – nem érdeke a kerületi vezetésnek.
5. Az előterjesztésben szó esik egyes civil szervezetekről, akik csak kritizálnak, s nemkivánatosnak tartják rendezvényeiken a kerületi vezetést, de a támogatásokra igényt tartanak. Nagyon sértőek ezek a sommásan célozgató megjegyzések, s az is, amikor polgármester úr arról beszél, hogy a civil szervezetek a támogatásra igényt tartanak, de bezzeg a Halottak Napja előtti kerületi nagytakarításban nem vesznek részt. Nem ezen mérhető a kerületi civil szervezetek tevékenysége vagy hatékonysága. A civil szervezetekben a tagok szabadidejüket áldozzák ingyen és bérmentve különböző, nélkülözhetetlen és más szervezetek, intézmények által fel-nem-vállalt közösségi célokért, elég különös tőlük elsősorban a köztisztaságot számonkérni.