Archívum

Tervezzük együtt a jövőt!
Javaslatok a Nemzeti Fejlesztési Terv kerületfejlesztési tervéhez

XV. ker. Önkormányzat

Tisztelt Polgármester Úr, tisztelt Dóczi Noémi!

A Nyírpalota Társaság a „Tervezzük együtt a jövőt” című felhívásukra az alábbi javaslatot fogalmazza meg a Nemzeti Fejlesztési Tervhez kapcsolódó kerületi fejlesztési stratégia készítéséhez:

Határozott álláspontunk, hogy bármilyen tervezés, s főként stratégia alkotás első lépéseként egy széleskörű, holisztikus alapú (tehát az élet valamennyi területét összefüggéseiben egyidejűleg vizsgáló) feltáró-elemző munkának kell megtörténnie ahhoz, hogy ne esetleges, a pillanatnyi érdekviszonyoknak alárendelt stratégia és terv készüljön. Ehhez Társaságunk néhány területen részleges, másutt mélyebb előmunkákat végzett: körültekintően igyekeztünk foglalkozni a környezeti kérdésekkel, az idősödő korosztály esélyeinek alapos számbavételével, s a kerület egy meghatározó városrészének alapos demográfiai elemzésével. (Utóbbi részletes elemzés bázisadatai mellé korábban megvásároltuk a KSH-tól a másik két kerületrész 2001- évi népszámlálási adatainak részletes bontását is, s azokat megkeresésre több kerületi szakintézménynek, a Polgármesteri Hivatal több munkatársának és önkormányzati képviselőnek is díjmentesen rendelkezésére bocsátottuk.) A mi elemző tevékenységünk azonban többnyire csak az egyik városrész: Újpalota területére terjedt ki – ez volt az erőnk szerinti eredeti vállalásunk is.

A fent szükségesként jelzett elemzés tartós folyamat jellegű energia-befektetést, munkát igényel, ennek mi ezidáig parciális területeivel foglalkoztunk, de tettük ezt éppen azért, hogy a meglévő helyismeretünkre épülő véleményeinket és érveinket tényekkel támasszuk alá.
Egy ilyen széleskörű feltáró elemzés az egész XV. kerületre kiterjedő kerületfejlesztési koncepció készítésének első állomása kellene legyen, amelyben az elindulástól kezdve a leginkább érintetteket: a helyi lakosságot kell szisztematikusan bevonni. Ennek a szakszerű metodikájához szeretnénk segítségként ajánlani egy erről szóló tanulmányt, amely a BM Településfejlesztési füzetek sorozatban jelent meg a közelmúltban. Az anyagot – semmiképpen nem kioktatásként, hanem a legőszintébb segítés szándékával - csatoljuk javaslatunkhoz.

Alapvető javaslatunk, hogy a további tervezésben a XV. kerület mindhárom arcát értékként kezelve szükséges megtartani, s ezeknek a karakterelemeknek a továbbépítését kell megerősíteni. Tehát itt – ellentétben a köznapi érvelésben gyakran előforduló állítással – nem az energiák szétdarabolása történne meg, hanem éppen ellenkezőleg, a helyi erőforrásokból, kapacitásokból, értékekből történne egy FELÉPÍTÉS, amelynek a közösségi erőforrások éppúgy részei lehetnének, mint az épített környezet, a természeti adottságok, a helyi tradíciók-hagyományok, stb. kínálta erőforrások becsatornázása.

Úgy gondoljuk, hogy mindhárom városrésznek a fentiek alapján szükséges megtalálni és tovább kibontani az építészeti, szellemi, gazdasági középpontját, centrumát (ezt jelenti a jól kialakított három városközpont), s ezek köré rendezni – ahogy a városépítészet hagyományai azt kívánják – a területek többi funkcióját.

A továbbiakban mi csupán Újpalota vonatkozásaira térünk ki, ezen a területen látjuk jobban a saját kompetenciánkat.
- Alapvető fejlesztési kérdésnek tekintjük itt is a városrész központjának körültekintő és szakszerű kialakítását. Az utolsó pillanatban, de erre még jó esélyt látunk.
A városközpontot mindenképpen a mostani Főtér körzetében tartjuk racionálisnak. Ehhez igen sok adalékot szolgáltatott mind a szakértők, mind a lakosság részéről a közelmúltban szervezett fórumunk is. Meggyőződésünk, hogy első lépésként ezen a területen szükséges alapvető fejlesztéseket elvégezni, hiszen ez a városrész legintenzívebb területe, geometriai központja jelenleg is. Az itteni fejlesztések – éppen az előzőekben jelzett centrális helyzet miatt – egyszerre érintik, illetve vannak hatással a városrész egészére. A fejlesztés tartalmát most nem részletezzük – azt sokkal körültekintőbben megtette fórumunk -, csupán arra utalunk, hogy többféle városközponti funkció párhuzamos megteremtésére van itt lehetőség és szükség. Ezek a fejlesztések véleményünk szerint a következő másfél évben (2005-2006-ban) jelentősen el kell kezdődjenek. Még egyszer hangsúlyozzuk, az itteni szellemi, szakmai, fizikai fejlesztések a lakótelep egészét közvetlenül, vagy közvetve érintik, tehát nem csak a fejlesztés algoritmusa, de az érintettség hatékonysága szempontjából is az innen való elindulást tartjuk elkerülhetetlennek.
- A várostervezés, az urbanisztika és a közösségfejlesztés szakterületei is hosszú ideje központi kategóriaként használják a szomszédság fogalmát. Ez is indokolja, hogy az egyben nehezen kezelhető nagy várostestet szét kell bontani ilyen szomszédságokra. Ezen a fogalmon azt az építészeti, gazdasági, közösségi tagolást értik, amely az ott élők számára még átélhető lakóhelyi egység, amelyben jó eséllyel felkelthető az otthonosság, az összetartozás, a felelősségtudat – tehát a társadalmi integráció, a „belső társadalmiasodás”.
Úgy látjuk, hogy Újpalota a fentiek szerint kb. 5-6 ilyen szomszédságra lenne „felfűzhető”. Javaslatunk szerint ezekben a kisebb lokalitásokban kellene decentrumokat kialakítani a középtávú fejlesztés során. A különféle ellátási és a közösségi viszonyoknak a hatékony megszervezése, s ennek következtében az öntevékenység kibontakozása ebben a dimenzióban lehetséges jó hatékonysággal. Ennek a szerveződésnek a fizikai csírái részben ma is léteznek (az ABC-k, az iskolák, a játszóterek) ezek tudatos átalakítására, továbbfejlesztésére, egyebek között agórák – találkozási- és kommunikációs terek megszervezésére, helyi szuverenitások megerősítésére lenne szükség.
Ezzel a lépéssel kiterjesztődne a fejlesztés a városrész egészére. Itt már helyi részadottságok (jellemző életkori helyzetekhez kapcsolódó sajátos funkciók, helyi szociális adottságokhoz igazodó ellátási formák, stb.) is jelentős mértékben kalkulálhatók és kialakíthatók lennének úgy, hogy abban a helyi közösség meghatározó szerepeket vállaljon.
- Meghatározó szempontnak tartunk két jelenséget tényként kalkulálni a fejlesztésben: a gyorsan fogyó lakosságszám és az életkor jelentős átsruktúrálódásának - növekedésének kérdését. Mindkét jelenség kezelésére közös gondolkodást kellene elindítani, amelyet követően határozott társadalompolitikai lépések szükségesek. Ez a két jelenség „átmetszheti” (részleteiben erősen befolyásolhatja) a stratégiai tervezés egészét.
- Hasonló alapkérdés a panelrehabilitáció, amely nem csupán egyszerű fizikai felújítást kell jelentsen, hanem egy kifinomult, részleteket is kalkuláló és megtervező körültekintő beavatkozást. Meggyőződésünk, hogy ennek radikális gyorsítása, valamint ehhez központi és európai erőforrások mozgósítása szükséges, hiszen ilyen strukturális kérdések messze meghaladják a kerületi önkormányzat kapacitásait. Ám ennek a folyamatnak az elnyújtása a kezelhetetlenség veszélyét jelenti. Ha mielőbb megszületik egy közmegegyezésen alapuló terv ebben az ügyben, az jelentősen növelné az esélyét a kerületi támogatási kérelemnek, a külső forrás megszerzésének.
- Rapid lépéseket követel Újpalotán a közösségi intézmények hiánya: könyvtár, bővülő közösségi terek kialakítása - talán a központban is, de még inkább az egyes szomszédsági körzetekben. Ez utóbbi terepeken a működtetés társadalmiasítása sok fenntartói könnyítést jelentene.
Ezeknek az azonnali megteremtése megítélésünk szerint a fejlesztés rövidtávú lépéseiben kell, hogy szerepeljen.

Összefoglalva javaslatainkat:

• A háromarcú kerület különleges értekeinek megtartását- karaktereinek megerősítését javasoljuk
• Mindhárom városrész organikus központjának a kibontását, fejlesztését javasoljuk, hogy a további lépések ezekből elindulva történjenek
• Újpalotán a Főtér körültekintő és sokfunkciós szerepének fejlesztését induló lépésként, s azt követően
• szomszédságokra tagolt kis decentrumokra épülő fejlesztését tartjuk fontosnak.
• A panelrehabilitáció felgyorsítását és differenciált megvalósítását,
• A többi helyi adottság mellett a demográfiai folyamatok alapvető figyelembe vételét
• A hiányzó központi közösségi terek soron kívüli és a lokális közösségi terek mielőbbi kialakítását
• S az egész folyamatban a társadalmi nyilvánosság kiszélesítésével a helyi közösség erőteljes bevonását tartjuk elengedhetetlenül fontos feladatnak a kerületben.

Ebben az egész folyamatban a Nyírpalota Társaság egyenrangú partnerként kínálja fel közreműködését a XV. kerületi Önkormányzat számára.

Budapest, 2005. február 15.

Javaslat a városfejlesztési koncepcióhoz

Véleményünk szerint a városfejlesztési koncepció meghatározza az egész kerület arculatát, fejlesztési irányát, jövőképét.
Az, hogy melyik utcát, csatornát stb. hogy újítják fel, mit szélesítenek, hová építenek házakat, közintézményeket, áruházat, banképületet stb, csak a városfejlesztési koncepció intézkedési terve lehet.
Az az előterjesztés, amit városfejlesztési terv címen megismerhettünk, gyakorlatilag intézkedési terv, s alapvetően vállalkozói-beruházói szemléletről tanúskodik. Hivatkozik ugyan a „lakható városra”, valójában ezt kizárólag a közművek, közlekedés, lakóépületek növekedése, helye stb. szempontjából, vagyis vállalkozói szemszögből szemléli.
A civilektől átvett „lakható” jelző mellett a civilek használják az „élhető” jelzőt is, s a kettő egymástól elválaszthatatlan. Az élhető szó pedig egyértelműen a legfontosabbat, a meghatározó tényezőt, az emberi-közösségi szempontot adja a városfejlesztési koncepcióhoz.

Fentiek szellemében az alábbi javaslatot tesszük:

1. Budapest XV. kerületének három városrésze három különböző arculatú, különböző hagyományokkal és múlttal rendelkező városrész, amit megbocsáthatatlan tett lenne megváltoztatni vagy figyelmen kívül hagyni. Rákospalota elsősorban falusi-kertvárosi, Pestújhely kisvárosi, Újpalota pedig (torz, vagy még inkább torzó-) nagyvárosi jellegű település.
A városrészi érdekvédő civil szervezetekkel együttműködve kellene meghatározni, melyik városrésznek mi a hagyományos értéke, mik a meghatározó sajátosságai, mi az, amiért az ott lakók ragaszkodnak hozzá, szeretik, milyen hagyományokat őriznek s akarnak továbbvinni, s mi az, ami mindezek alapján továbbfejlesztendő, gazdagítható, mi az, amit a lakható és élhető város érdekében változtatni kellene. Ez a helyi civilek, a helyi társadalom, az érdekvédő szervezetek nélkül meghatározhatatlan.

2. Ha a három városrész fejlődési iránya, jövőképe a lakossággal, a civilekkel való konszenzus nyomán megrajzolható, akkor kellene kitalálni az egész kerület fejlődési irányát, jövőképét, hogy mi az, amire mindháromnak szüksége van, s azt is, hogy hová illeszthető, hogy az egész kerületrész magáénak érezze, hasznát és örömét lássa, találja benne. Pl. az Észak-Pesti Kórház, az újpalotai parkerdő, a bányató, egy uszoda-komplexum, tinipark stb.

3. Egyetlen szó sem esik a tervekben a közösségi terekről, sem a generációsokról, sem a több generációsokról. Még az újpalotai Főtérről sem találtunk konkrét tervet, holott ennek felújítására-átalakítására ígéret van a polgármester úr, illetve a képviselőtestület részéről. A lakosság többször kifejezte igényét és elvárásait a nagyon is hiányzó közösségi terek iránt. Ezek célját, helyét, formáját stb szintén az érdekvédő civil szervezetekkel, s az általuk összehívott lakossági fórumokon kellene kitalálni, megfogalmazni, véleményeztetni.

4. A tervtanácsnak nem egy-egy foghíjbeépítésről, vagy egy-egy lebontott, felszámolt épület pótlásának hogyanjáról kellene döntenie, mint ahogy jórészt most teszi, hanem éppen ezen városrészi arculatok, elképzelések, igények alapján kidolgozandó jövőképek megvalósításának konkrétumairól. Ha a városfejlesztési koncepció a kerületben a civil társadalom és a képviselőtestület egyetértése alapján törvényként elfogadtatott és létezik, akkor ennek konkrét végrehajtásáról, szellemének megfelelő beruházásokról, építkezésekről dönthet a tervtanács, illetve döntései alapján az egyes telkeken létesülő lakóházakról, azok magasságáról, a beépíthető területről, a zöldnövényzet elhelyezéséről, méreteiről, a homlokzat képéről stb. további döntéseket már a városépítési osztály hozhat.
A jövőkép nélkül, pillanatnyi beruházói érdekek alapján hozott döntések évtizedekre, akár évszázadokra meghatározhatják egy város, városrész arculatát, jövőképét, fejlődését, vonzó vagy taszító küllemét, ezáltal a lehetőségeit is, a lakható és élhető város igényéhez képest az értékét, s felelőtlenül, a lakosság részvétele nélkül hozott döntések kényszerhelyzeteket teremtenek a jövő nemzedékei számára. Akik ezt tudatosan magukra vállalják, nem alkalmasak városvezetői feladatokra.
(Így lett volna/lenne elkerülhető, hogy a kerület központja egy közlekedési csomópont legyen, s az odavezető négy (helyenként hat)sávos főútvonal egyik oldalán egy, a két világháború közti munkáskerületek igénytelenségét idéző, hosszú és fantáziátlan bérház-falanszter álljon, ráadásul félig lakatlanul, most már ki tudja, hány évre, évtizedre megváltoztathatatlanul „bebetonozva”, a balesetveszélyesen többszintű járdával.)

Báthory Béla
Újpalotaiak Baráti Köre Művelődési és Érdekvédelmi Egyesület