A Nyírpalota Társaság 2005. február 1. (kedd) 18 órakor
„Milyen Főteret szeretnénk?” címmel az Újpalotai Közösségi Házban kerekasztal
beszélgetést szervezett szakemberekkel és a lakossággal az újpalotai főtérről
Az újpalotán működő civil szervezetek és közösségi intézmények
képviselőit tömörítő társaság 3 éve alakult. A célok közt főhelyen szerepelt
a „közvéleményt megfogalmazni, alakítani; kezdeményezni és aktívan bekapcsolódni
a helyi ügyek alakításába.” A társaság mindvégig elzárkózott a pártpolitikától,
holott a civilek képviselete is óhatatlanul egyfajta politizálás. Talán
ezért is skatulyázták be hamar az önkormányzat részéről „ellenzékinek”
a sokszor kritikus Nyírpalota Társaságot. Ugyanakkor talán éppen ezért
egyre nagyobb figyelmet kaptak rendezvényeik.
A mostani rendezvény egyenesen országos figyelmet
kapott, a Népszabadság aznapi egyik cikkírója így hívta fel a figyelmet.
„Az  önkormányzatnál
merészebbet álmodnak a civil szervezetek az újpalotai Főtér átépítésénél”
alcímmel megjelent írásával (http://www.nol.hu/cikk/350404/).
A helyi sajtó itt volt, a Népszabadság újságírója jól elbújt. De legalábbis
egyelőre nem tartotta érdemesnek tudósítani a fejleményekről, noha azt
jelezte előre, hogy „önkormányzati és civil elképzelések csapnak össze,
parázs vita várható” . Rendesen meg is telt a terem, a szokásos résztvevőkön
kívül megjelent a polgármester, egyik helyettese és a nagyszámú jelenlevő
önkormányzati képviselő majdnem határozatképes közgyűlést is tarthatott
volna…
Így hát fokozott várakozás mellett kezdődött meg Balázs
Zoltán Ádám kerületi főépítész előadása. Beszámolt arról, hogy Berlin,
Varsó és Lipcse szakembereinek bevonásával egy Európa Úniós lakótelep
felújítási terven dolgoznak Ha a tervek elkészülnek esély nyílik arra
is, hogy EU-s pénzeket nyerjünk a megvalósításra is. A magyar kormány
összesen 8 milliárd forintot szánt panel rehabilitációra, ebből is szeretne
részesülni a kerület is.
László Tamás építész, főiskolai tanár: ha csak
erre a 8 milliárd forintra számíthatnánk, 100 évig tartana a hazai panel
lakásállomány felújítása. Hiszen egy panel lakás teljes felújítása akár
2 millió forintba is belekerül. Az időközben készült tervek ellenére Újpalota
központjában 35 éve nem történt fejlesztés. Az itteni terület sem nem
fő, sem nem tér; hanem 2 buszmegálló ás egy közért között futó utak tere,
amin mindenki csak átszalad, megállni nem akar. A kivetítőn olasz városokról
készült példákkal igyekezett bemutatni, hogy milyen lehet egy igazi főtér.
Végül számítógéppel készül modelleket mutatott a főtér építészetileg lehetséges
átalakításáról.
Novák Ágnes építész, főiskolai és egyetemi tanár,
a II. világháború után iparosított technológiával készült épületekkel
foglalkozó EU bizottság  magyarországi
képviselője, a Magyar Urbanisztikai Társaság Budapest öko-city munkacsoportjának
tagja a következőket fejtette ki. A mai főteret a Nyírpalota út mentén
helyezték el, amely egy szélcsatorna és emellett zajos és poros is. Mindezek
miatt a térnek rossz a mikroklímája. Az előadó szerint a legnagyobb érték
a meglévő ligetes növényi állomány. Nem-műmárvány vízfelületek létesítésével
tompíthatnánk a zajokat és javíthatnánk a mikroklímát. A villamospálya
füvesítése szintén zaj és porcsillapító hatású lenne. Majd ötleteit rengeteg
csodaszép fényképpel illusztrálta: zöld térfoltok, térhatárolók, kő-növény-fénykompozíciók,
szobrok, jelképek, játszótéri multimédiás elemek jelentek meg előttünk.
Ki kellene alakítani Újpalota jelképrendszerét, színeit, anyagait, egyedi
utcabútorait – mondta.
Mindezen kertművészeti alkotásokat viszonylag szerényebb forrásból is
meg lehetne valósítani Újpalotán – tette hozzá.
Siklósi József Ybl díjas építész a kerületi
tervtanács tagja résztvett az Újpalotához hasonló adottságú a Csallóközben
fekvő Dunaszerdahely (ma Szlovákia) városképének helyreállításában. Ott
(is) a szocializmus vívmányaként lerombolták az évszázados ódon belvárosi
épületeket és helyette 8 emeletes panel blokkokat emeltek. Ugyan a központban
alapterületében egy tér megmaradt, de nem volt emberi léptéke, minden
irányban túl nagy volt az emberekhez képes. Ezért le kellett húzni a térhatárolókat
az emberek szintjére. A panelházak elé építettek egy, a régi főtér épületeihez
hasonló földszintes üzletsort, és a világítást is „lehozták” 3-4 méterre.
Így a lenti szemlélődő a legtöbb irányból egyáltalán nem is látja a panelházakat,
és egy kellemes kisvárosi hangulatú közösségi tér állt elő, ahol „találkoznak”
az emberek, bizonyítja ezt a 8-10 kávéházi terasz is. Az előadó képekkel
is illusztrálta sikeres munkájukat.
A négy előadó után a teremben levők szólalhattak fel.
Szökőkutakat, sakkozó padokat, túrinform irodát, templomot, mozit, sportlétesítményeket
szeretnének az itt lakók. Volt aki számon kérte az önkormányzattól, hogy
az elmúlt évtizedekben semmilyen fejlesztést nem hajtottak végre Újpalotán.
Ám a beígért parázs vita helyett teljesen építő jellegű hangulat alakult
ki. Az önkormányzat nevében felszólaló Gyurcsánszky alpolgármester egyetértett
az elképzelésekkel és további párbeszédet javasolt annak érdekében, hogy
az elkezdett fejlesztések illeszkedjenek egy egységes végső kompozícióhoz.
A rendezvény végén az előadóknak egy rövid, értékelő
összefoglalásra, illetve javaslatok megtételére is volt lehetőségük:
Balázs Zoltán Ádám kerületi főépítész: Júniusra elkészül a kerület
digitális térképe, amit az önkormányzat majd kiad az érdeklődőknek, remélve,
hogy több (kert)építészhallgató választja majd szakdolgozati témának a
kerület városképének javítását.
László Tamás építész javasolta egy ötletpályázat kiírását, Novák
Ágnes ehhez hozzátette, hogy tavasszal lehetne egy nagy sátrat felépíteni
a főtéren, ahol különféle tablókat, maketteket lehetne bemutatni a terv(ezet)ekről.
Kelemen Árpád az Újpalotai Szabadidő Központ vezetője felajánlotta,
hogy az Újpalota Napok keretein belül segít megszervezni az ötletbörze-kiállítást.
A zárógondolatomat ismét a Népszabadság cikke ihlette:
„a műszaki leírás szerint a teret több ponton átszelő, hat méter széles
aszfaltutat kőburkolatúra cserélik, s új fákat, bokrokat ültetnek a régiek
helyére.” A már meglevő burkolat felesleges elbontása és újraépítése nemcsak
felesleges, hanem rengeteg energia felhasználásával egy jó nagy hulladékkupacot
termelne. Reményeim szerint nem fogják a még meglevő zöldet kivágni, és
nem azok helyére, hanem oda fognak újabb növényeket ültetni, ahol most
még nincsen. Így a burkolatcserére szánt összeget inkább a fórumon is
igényelt dolgok megtervezésére és kiépítésére költhetnék, az itt lakók
elképzeléseivel összhangban és azok aktív bevonásával.
Szerintem sok olyan ember lakik az emeletes házakban is, aki szabadidejében
szívesen kertészkedne. Bár terek és fák vannak, mégsem érezzük magunkat
parkban: a meglevő zöldterületek „élhetőbbé tételére” lenne szükség. A
panelházak között is találhatunk olyan tereket, ahol egy kis  zöldfelület
elhelyezhető. Ilyen például a magasabb házak közötti földszintes kiszolgáló
épületek (közértek, boltok) vagy a kapubejárók lapos teteje. Akár egy
méternél is kevesebb földréteg elhelyezésével zöldtetőket lehetne itt
kialakítani. Sok helyütt a panelházak előtti néhány méter széles „kert”
szépen van gondozva. Van, ahol a futónövények már több emelet magasságig
felnőttek, és lombjukkal, virágaikkal díszítik a házakat, de egyben hőszigetelő
hatásukkal nyáron hűtenek, télen fűtenek.
A parkosítás során az iskolákkal együttműködve lehetne készíteni tanösvényeket,
ahol a növények mellett információs táblán olvashatjuk a róluk tudható
dolgokat. Meghitt kisebb tereket kellene kialakítani, ahol több a pad
(pl. a Főtéren, buszmegállókban). A „sivatagi éghajlat” miatt több fa
is kiszáradt helyben, ezért az esővíz elvezető rendszert egy (akár részben
felszíni) öntöző csatornarendszerrel kellene egybekötni. Szökőkutakat,
sziklakerteket akár a szomszédos házak lakói is elkészíthetnék. Az ültetendő
növényeket akár egy helyi faiskolában is lehetne nevelni! Az önkormányzat
meglevő forrásait ne a zöldterületek lebetonozására, lekövezésére fordítsuk!
Illusztrációnak álljon itt néhány Újpalotán készült kép
annak bizonyítására, hogy az itt lakók maguktól, önerőből, szabadidejükben
milyen tiszteletre méltó módon törekednek lakóhelyük lakhatóvá és élhetővé
tételére.
Tóth József
tkj@ngo.hu
|
