Pax vobis ego sum
Fóti séta az Ybl-építette templom körül
Egy napsütéses, hideg, januári vasárnapon ellátogattunk
Fótra, hogy megnézzük a híres fóti templomot közelebbről is. A Régifóti
útról kocsival tíz perc alatt kijutunk Fótra, s eltéveszthetetlen a templom,
ugyanis messziről kimagaslik a tájból. A rákospalotai gazdák a fóti templom
magasságát akarták lepipálni, amikor 1897-ben építtetni kezdték a rákospalotai
nagytemplomot.
Egy rokonszenves fiatalember a plébániáról lett néhányunk idegenvezetője.
Tőle tudtuk meg, hogy a templom építésére 1845-ben adott megbízást Ybl
Miklós építésznek gróf Károlyi István, a környező uradalmak, köztük Rákospalota
és Fót földesura és birtokosa. Az építészre nagy hatást gyakoroltak az
afrikai (arab?) építészeti megoldások (a gróf első felesége észak-afrikai
származású volt), s ezzel magyarázható, hogy un. romantikus stílusban
tervezte meg a két tornyú, katedrális-szerű templomot egy mesterséges
domb tetején. A romantikus stílust a rendkívül gazdag, szinte vibrálóan
dús ornamentika, színvilág jellemzi s az összes korábbi, érzelemgazdag
építészeti megoldások összehangolt együttese. A templomot vele azonos
stílusban épült kálvária veszi körül, s a két oldalán található épületek
– pl. a plébánia is – símulnak látványához.
A templom belül is monumentális, oltárképeit hirességek festették, a jobboldali
képen a Károlyi-család nőtagjai és maga Károlyi gróf van megörökítve.
A bejárattól jobbra eső kis kápolnában pedig Szent Luczenczius ereklyéjének
maradványai nyugszanak. A templomépítés örömére adta a pápa Károlyi Istvánnak
az egykori, keresztény hitre áttért, mártíromsága miatt szentté avatott,
római légionárius csontvázát, melyet a római katakombákból szállítottak
ide. A háború alatt a szovjet katonák azt hitték, kincsek vannak a koporsóban
és szétdúlták, így pihennek ma már csak az ereklye maradványai az üvegkoporsóban.
A templom ékessége az orgona is, bár az eredeti, két-manuálos orgona a
templom kövezetén áll múzeumi tárgyként. A múzeum-szerű templomrész ékességei
még azok az archív fotók is, melyek 1912-ben, 1926-ban, 1927-ben és 1932-ben
készültek a katolikus óvoda gyermekeiről az őket nevelő apácákkal együtt.
A templom alatt található az altemplom, amely kripta is, ott nyugszanak
koporsókban a gróf Fekete- és a gróf Károlyi-család elhunyt tagjai.
Gróf Fekete György 1749-től birtokosa a Fót-központú uradalomnak. Fia,
Fekete János igen művelt férfiúja volt korának, Voltaire-rel is levelezett,
mivel a felvilágosodás híve volt. Sok időt töltött a birtokán, s botrányt
keltett szabados viselkedésével, például meztelenül hűsölt kastélya kertjében
a forró nyári napokon. Fekete János 1803-ban meghalt, a birtokot a rengeteg
adóssággal Csekonics József ezredes vette át, s 1808-ban adta el gróf
Keglovich Ágostonnénak, aki első házasságából származó fiainak, Károlyi
Istvánnak, Lászlónak és Györgynek vette nevére. Istvánnal pereskednek
majd a rákospalotai parasztok a földekért, amiket a mocsarak lecsapolásával
nyertek, megműveltek, s a törvény értelmében ezért meg is nyerik a pert.
Eközben kezdi építtetni István a fóti templomot, pontosabban ad megbízást
a kor egyik legjelentősebb építészének, Ybl Miklósnak a tervek elkészítésére.
Közben kitört az 1848-49-s forradalom és szabadságharc, amiben István
gróf a maga költségén 1800 fős lovashadsereggel vett részt Kossuthék oldalán,
amiért is a szabadságharc leverése után börtönben ült évekig, s csak utána
tudta folytatni a templomépítést.
A Károlyiak kastélya, melynek ablakaiból ráláttak a templomukra, a fóti
gyermekváros központi épülete lett a szocializmus idején, s bár a parkba
be lehet sétálni, a kastélyt látva ma már nehéz elképzelni, hogy a Károlyiak
milyen főúri életmódot folytathattak benne.
Amúgy Fótnak ez a része unalmas kisváros képét nyújtja, csak némely házacska
őrzi műemlék jellegét. Érdemes viszont a Somlyó-hegyre kirándulni a Fáy-sétányon
át a Fáy-présházba. Fáy András írónk (1786-1864) korának egyik legműveltebb
és legfelvilágosultabb férfiúja volt. Négy nyelven beszélt, olvasott,
levelezett. A forradalomtól is, ellenségeitől is megrettent, ezért teljesen
visszahúzódott a közéletből, a politikai viharok elől. Legismertebb regénye,
a Bélteky-ház ma már jószerivel olvashatatlan, de jó, ha tudjuk, hogy
ez volt ösztönzője a nyomdokaiba lépő magyar regényíróknak, s ha végiggondoljuk,
hogy legnagyobb regényíróink, Jókai, Mikszáth, Móricz s a többiek könyveit
általában alig lehet letenni (már ha belekezdünk, amit tiszta szívvel
javaslok!), akkor nagyobb tisztelettel tekintünk e présház egykori íróember,
tudós tulajdonosának emlékére is. A présházban ma már jónevű vendéglő
működik, étel- és itallapját felkereshetik a www.faypreshaz.hu
honlapon, ahol korabeli rajzot is láthatnak az ódon épületről.
A Pólus Centerben való céltalan és rosszkedvű sétálgatásnál, vagy a tévé
előtti üldögélésnél jobb egy ilyen kis kirándulás! Minden kedves Olvasónknak
melegen ajánljuk, emelkedjen fel, induljon neki, s ne hagyja, hogy úrrá
legyen rajta a lustaság, az apátia, melyek minden rossz melegágyává válhatnak!
Báthory Béla
|
