Archívum

A Budapest XV. kerületi önkormányzat képviselőtestülete megalkotta Civil Stratégiáját. A képviselőtestületi civil tanácsadó testületről szóló rendelet értelmében megalakult egy tíz tagú grémium, amelybe kilenc tagot a kerületi civil szervezetek delegáltak választás útján. A kerületi civil szervezetek képviselői úgy határoztak, hogy megalkotják a maguk Civil Stratégiáját, amiben megfogalmazzák céljaikat, alapelveiket, értékeiket. A civil szervezetek képviselői által választott nyolctagú grémium európai minták alapján kidolgozta a civilek Civil Stratégia tervezetét, amit elfogadás után a megjelent civil szervezetek képviselői elé terjesztett 2004.június 24-én. A Zöld Klubban megjelent civil képviselők minimális módosításokkal jóváhagyták e tervezetet.

- Budapest Főváros XV. kerületi civil szervezetek –
CIVIL STRATÉGIA

A./

I. A stratégia célja:

- meghatározni és kinyilvánítani a civil társadalom autonómiáját,
- megfogalmazni a szektorok közötti együttműködés és a társadalmi részvétel garanciális alapelveit.

Alapját a következő értékek kölcsönös elismerése képezi:

- felelősségvállalás és közösségi részvétel,
- esélyegyenlőség, befogadás,
- szolidaritás,
- partnerség,
- tolerancia,
- nyilvánosság, átláthatóság,
- kreativitás.

A jelen okmányt aláíró civil szervezetek tevékenységüket a fenti alapértékek szerint a közjó érdekében, illetve annak tiszteletben tartásával végzik.

II. A kerületi civil szervezetek együttműködésének céljai:

- kitágítani a civil szféra lehetőségeit tevékenységük fejlesztése érdekében,
- szélesíteni az egyenrangú párbeszédet az önkormányzat, a gazdasági szféra, a kerület polgárai és egymás között,
- képessé válni egymással és a külvilággal való hatékonyabb kommunikációra,
- szerepet vállalni az önkormányzati közérdekű döntések előkészítésé-
ben és megvalósításában,
- elnyerni a civil szféra önkéntes tevékenységének elismerését és a társadalmi élet szereplői általi támogatását.

III. A stratégia elemei

1. A széleskörű párbeszéd, amely magában foglalja

- a civil szervezetek korai bevonását a társadalmi szükségletek meghatározásába és az önkormányzat döntéselőkészítési folyamatába (nyilt jogalkotás),
- egyeztető fórumok szervezését az önkormányzat, a helyi gazdasági szféra és a civil szervezetek között,

- a civil szervezetek tevékenységének és működésének megismertetését a helyi társadalommal, illetve ezen keresztül a lakosság hatékonyabb
bevonását a programok kialakításába, megvalósításába a kapcsolatok folyamatos fejlesztése érdekében.

2. A társadalmi párbeszéd elengedhetetlen feltétele a széleskörű nyilvánosság, melynek eszközei:

- a helyi közszolgálati médiumok igénybe vételének garanciális biztosítása, és működésük társadalmi kontrollja,
- az Internet lehetőségeinek kihasználása és fejlesztése,
- a civil szféra tevékenységét objektíven bemutató kiadványok körének bővítése.

3. A köz érdekében végzett önkéntes tevékenység a társadalom részéről több szinten is támogatásra szorul. A támogatás eszközei:

- az önkormányzati éves költségvetés konszenzuson alapuló, meghatározott százalékának biztosítása,
- az adományozás (mecenatúra) és a támogatás (szponzoráció) lehetséges formáinak kimunkálása,
- a személyi jövedelemadó 1 %-a felajánlási lehetőségeinek terjesztése a lakosság széles körében.

Mindezek megvalósításához szükségesnek tartjuk egy civil szolgáltató iroda (intézmény, civil ház) létrehozását, amely az együttműködést, a képzést, az információk hozzáférését segítené. Ugyanezen szolgáltatás biztosítaná a civil szervezeteket érintő megállapodások, a párbeszéd dokumentálását, és az ezekhez való hozzáférést.

B./

Részletes és konkrét indoklás

I. A civil szervezetek és az önkormányzat együttműködésének alapelvei:

1. A civil szervezetek szükségesnek tartják - a helyi civil társadalom autonómiájának mindenkori tiszteletben tartása mellett - a helyi civil szervezetek működésének megkülönböztetés nélküli biztosítását az önkormányzat részéről. Fontosnak tartjuk, hogy ezt az önkormányzat költségvetésében elkülönített fejezet biztosítsa a teljes költségvetés konszenzus alapján megállapított százalékából.
2. Az önkormányzat közcélú feladatainak ellátásában részt vállaló civil szervezetek tevékenységüket kölcsönösségen alapuló ellátási szerződések alapján végzik. Az ilyen módon juttatott forrás nem minősül támogatásnak. Fontosnak tartjuk, hogy ezek a szerződések nyilvánosak és civil szempontból is ellenőrizhetők legyenek.
Ezen közfeladatok a következők:
- nevelési és oktatási tevékenység,
- művelődési és kulturális tevékenység, helytörténet,
- szabadidős- és egészségmegőrző sporttevékenység,
- egészségügyi, szociális és karitatív tevékenység,
- gyermekek üdültetése, táboroztatása,
- szenvedélybetegek gondozása,
- fogyatékkal élők gondozása,
- közrend és vagyonvédelem,
- környezetvédelem,
- település- és közösségfejlesztés,
- jogvédelem,
- stb.
3. A kerület három sajátos városrésze mindegyikének már van érdekvédő civil szervezete: Rákospalotán a Polgári Érdekképviseleti Egyesület és a Rákospalotáért Közhasznú Egyesület, Pestújhelyen a Pestújhelyi Pátria Közhasznú Egyesület, Újpalotán az Újpalotaiak Baráti Köre Művelődési és Érdekvédelmi Egyesület és a Nyírpalota Társaság. Célszerűnek tartjuk, ha az adott városrész városfejlesztési elképzeléseit, terveit, koncepciójának kidolgozását minden esetben az adott városrész érdekvédelmi civil szervezete véleményezi, véleményük nyilvánosságot kap, közbeszéd tárgyává válik. Ilyen témájú lakossági fórumok előtt fontosnak tartjuk, hogy a polgármesteri hivatal illetékesei értesítsék az adott érdekvédelmi civil szervezetet, hogy képviseltethesse magát és felkészülhessen.
4. A kerületi hagyományos lakossági rétegek mindegyikének van érdekvédő civil szervezete: az iparosságnak a Budapest XV. kerületi Ipartestület, a gazdáknak a Budapest XV. kerületi Gazdakör, a lakásbérlőknek és lakástulajdonosoknak a Labe XV. kerületi Tagszervezete, mint ahogy a nagycsaládosoknak, a létminimum alatt élőknek, a szenvedélybetegeknek stb. több is. Célszerűnek tartjuk, ha az adott rétegeket érintő intézkedések (pl. az iparosok önkormányzati helyiségbérleti díjának felemelése, lakbéremelés, segélyezési eljárások stb) előtt az önkormányzat véleményezteti az adott érdekvédelmi civil szervezettel a tervezett intézkedést, s döntését a fenti értékek méltánylásával hozza meg. (Pl. előnyben részesíti a helyi kisiparosságot, vagy a több évtizede helyben lakót).

5. A helyi társadalom erősödését, sokoldalú tájékozódásának, kulturális szintjének emelését, önszerveződését biztosítják azok a civil szervezetek, melyek:
- a helyi nyilvánosság megteremtéséért, erősítéséért,
- a civil kiadványok, sajtó, média sokszínűségéért,
- az önkéntes, csoportos önkifejezésért, alkotásért, közös gondolkodásért, tudásszerzésért tevékenykednek. Fontosnak tartjuk ezen civil szervezetek lét- és működési feltételeinek biztosítását.
6. Elérendőnek tartjuk, hogy az önkormányzat és a helyi társadalom pártfogoljon minden olyan civil szervezeti kezdeményezést, amely az időskorúak, a gyermekkorúak, a családok aktivitásának, egészségének megőrzése, társadalmi hasznossága, önellátása, önképzése, közösségi időtöltése érdekében tesz lépéseket.

II. Értékeink:

1. Lakó- és élőhelyünk, Budapest XV. kerülete három sajátos, külön történettel és hagyományokkal rendelkező városrész együttese. E hármas arculatban rejlik lakóhelyünk egyedisége, értéke és jövője, ezért megőrzésének és sajátos, öntörvényű fejlődésének, valamint egyenrangú, kiegyensúlyozott és közös érdekeik kölcsönös tiszteletén alapuló együttélésének biztosítása az önkormányzat és a civil társadalom érdeke és kötelessége.
2. A civil társadalom autonómiája, szuverenitása, önszerveződése a demokrácia fokmérője és egyben biztosítéka. Az önszerveződés formái többek között a civil – vagy non-profit – szervezetek, melyek önkéntes létrejöttének és zavartalan működésének feltételeit biztosítani, a civil szervezetek autonómiáját tiszteletben tartani és tartatni mind a kormányzatnak, mind a helyi önkormányzatoknak érdeke és kötelessége.
3. A globalizáció erőteljes térhódítása – számos előnye mellett – veszélyezteti lakóhelyünk természeti környezetét, a történetileg kialakult városrészek épített környezetének kiegyensúlyozott, hagyománytisztelő és humánus fejlesztését, egyes, hagyományos lakossági rétegek megélhetését, jogait. A civil szervezetek az európai szellemiségnek megfelelően alapvető értéknek tekintik a természeti és épített környezet védelmét, a hagyományok megőrzését és gazdagítását, valamint a veszélyeztetett (vagy majdan veszélyeztetett) lakossági rétegek érdekeinek messzemenő védelmét, illetve szükség szerinti előnyben részesítését, mely minden egyes helyi polgár érdeke és kötelessége is.
4. A XV. kerület elődei, az önálló települések, Rákospalota és Pestújhely, az 1950. esztendőt megelőző időkben gazdag helyi sajtóval, helyi nyilvánossággal, számos civil szervezettel rendelkeztek, amik lehetővé tették, hogy a helyi társadalom minden polgára részt vehessen a köz ügyeinek alakításában, s hogy a köz ügyei a „helyi közbeszéd” tárgyai legyenek. Az alkotmányban rögzített sokoldalú tájékoztatáshoz való állampolgári jog érvényesülése érdekében is szükség van sokszínű helyi médiára, s ennek pártatlan biztosítása mindannyiunk érdeke és kötelessége a helyi nyilvánosság és a köz ügyeinek megtárgyalását biztosító „helyi közbeszéd” megteremtése, a társadalmi ellenőrzés érdekében.
5. Az önkormányzat és a helyi társadalom kiemelt értékének tekintjük a lakosság kulturális ellátottságának, fejlesztésének, önművelődésének az önkormányzat és a civil önszerveződések összehangolt közreműködése útján történő biztosítását, aminek szükségességét számos statisztika és szociológiai felmérés külön hangsúlyossá teszi.
6. Az időskorúak arányának erőteljes növekedése a lakosságon belül kerületünkben is kötelezettséget ró mind az önkormányzatra, mind a civil szervezetekre. Az önkormányzat közösségi terek biztosításával, a civil szervezetek számos civil tevékenységgel és lehetőséggel segíthetik, hogy az időskorúak ne kliensek, hanem erőforrások legyenek az egész társadalom és alapvetően önmaguk hasznára, értelmes emberi önkiteljesedésére. Ez mind az önkormányzat, mind a civil lakosság érdeke és kötelessége. A derűs, öntevékeny időskor a társadalom egyik meghatározó értéke.

Mindezen értékek fennmaradása érdekében fontosnak tartjuk, hogy a kerületi pártok konszenzusra jussanak abban a tekintetben, hogy nem igyekeznek pártcélok szolgálatába állítani egyetlen civil szervezetet sem. A civil szervezetek – pártsemleges tevékenységeikből adódóan – céljaik megvalósításához ne vegyék igénybe a pártok támogatását. A civil szervezetek ne foglaljanak állást pártpolitikai kérdésekben.

III. Helyzetértékelés és garanciánk

1. A demokrácia fokmérője és biztosítéka a civil társadalom, az emberek önzetlen, szabadidős, értelmes és egészséges önszerveződése. Kerületünkben kedvező jelek mutatják ennek igényét és fokozatos kiépülését, de mindez a lakosság túlnyomó többségét még nem érintette meg. Az emberi és közösségi életfeltételek jobbításának igénye – a lakható-élhető természeti és épített környezet, jó közérzet, tevékeny mindennapok, közösségi terek, jó szomszédság, szolidaritás, hasznos és értelmes időtöltés, kulturális sokszínűség, érdeklődési területek tágítása, védekezés a magány, a betegségek, a kiszolgáltatottság ellen stb – aktivizálhatja a helyi társadalmat, s ehhez adhatnak mintát a már működő helyi civil szervezetek.
2. A helyi civil szervezetek elfogadták, hogy az önkormányzat Civil Stratégiája értelmében a tíz tagú tanácsadó kollégiumba kilenc főt delegálnak. A civil szervezetek - miután nem pénzszerző, profit-orientált tevékenységre szerveződtek -, támogatások nélkül nem tudnak működni. A támogatások mértékén és elosztásán túl azonban sokkal fontosabbnak tartják, hogy értékrendjük a jelen stratégia szellemében, s az általuk fontosnak ítélt együttműködési formák kialakításával a kerület mindennapi gyakorlatában és működésében megvalósuljon.
3. Amennyiben a helyi civil szervezetek által elfogadott Civil Stratégia egyes pontjai önös helyi politikai és gazdasági érdekek által sérülnek, a civil szervezetek a nyilvánosság minden fórumát felhasználják arra, hogy e sérelmeket közhírré tegyék, és hogy ezen sérelmek a demokratikus jogállamokban szokásos módon orvosoltassanak.

Budapest, 2004. június 14.

…............................................................................
Báder György (Pestújhelyi Pátria Közhasznú Egyesület)
…............................................................................
Báthory Béla (Újpalotaiak Baráti Köre Művelődési és Érdekvédelmi Egyesület)
…............................................................................
Báthory Béláné (Toronyhír Újpalotai Média Alapítvány)
…............................................................................
Czibik Tamás (Nyitott Gondolkodók Egyesülete)
…............................................................................
Matolcsiné Szimon Ildikó (Rákospalotáért Közhasznú Egyesület)
…............................................................................
Mészáros Lászlóné dr. (Polgári Érdekképviseleti Egyesület)
…............................................................................
Péterfi Ferenc (Nyírpalota Társaság)
…...........................................................................
Volentics Józsefné (Hosszútávú Egészségmegőrző Program Egyesület)