Zöld udvar, hajh!

Két hónapja is lehet már, hogy elkészült és megnyílt a Zsókavár utca végében a zöld udvar. Emlékszünk, a Zsókavár utca közepén lakók sokáig zúgtak-zajongtak ellene, büdös lesz, zajos lesz, veszélyes lesz...
Most már – gondoltam -, beüzemelődött, megnézem hát, hogy működik. Pláne, hogy a barátnőm lelkendezve meséli, hogy tiszta, szagtalan, egy fiatalember veszi át a hulladékot, sepreget, öntöz, rendben tartja a zöld udvart, el lehet vinni a háztartási használt étolajat is, pillepalackot, papírhulladékot, fémdobozokat. A fiatalember azt is megkérdezi, hogy maradhat-e a nejlonzacskó, amiben barátnőm el szokta vinni, s akkor a fiatalember maga önti a megfelelő helyre a hulladékot (ugyanis nehéz a konténerek tetejét megemelni).
Azzal kezdem a tudósítást, hogy engedélyt kellett kérnem a Főkefe (Fővárosi Közterületfenntartó Rt. vezérigazgatóhelyettesétől (a sajtóval foglalkozó Szegedi Péter úr szabadságon volt). A telefonon történő engedélykérés igen simán ment, Varga László vezérigazgatóhelyettes úr titkárnője kedves volt, készséges és barátságos, még vissza is hívott, hogy megvan az engedély.
A titkárnő a fiatalembert is értesítette a zöldudvarban, így zöld utam volt a fényképezkedéshez.
A mellékelt képek tanúsítják, hogy minden rendben, éppen fel volt locsolva a terület, tujabokrok, zöld pázsit, rend, tisztaság. Szelektív hulladékgyűjtő egyén viszont, egy szál sem jött, hiába álltam lesben egy darabig kellő távolságból.
A zöldudvar melletti park szemétgyűjtője viszont csordultig tele pillepalackkal, üdítős dobozzal, és mint Zsókavár utcai ismerősöm mesélte, az aranyláncos nepperek is megjelentek a zöldudvar környékén az értékes aluminium sörös dobozok ügyében...
Azt hiszem néha, hogy csak a barátnőm visz oda hulladékot, mert – mint mondja tömören és határozottan – nem akarja, hogy Újpalota Havanna legyen.
És a többiek? Az újpalotaiak?
Minek?! Úgyis összeöntik – mondta egy ismerősöm, amikor megkérdeztem, miért ellenzi annyira a szelektív hulladékgyűjtést. Miért vigyorognak mások, ha látják, hogy akad valaki, aki összetapossa a pillepalackot, nejlonzacskóba gyűjti és elvándorol vele az Erdőkerülő út végén található zöld szigetig. Miért nevetik ki azt, aki nejlonzacskóval felszedi a kutyája piszkát az útról?
Hová jutottunk? Vagy van még lejjebb is?
A szakemberek azt mondják erre a mentalitásra, amit leegyszerűsítve én apátiának, közönynek nevezek, de ott sejtem mögötte az önzést és az irigységet, e két pusztító és önpusztító tulajdonságot, hogy mindezek a homo kadaricus, a kádárkorszak emberének jellemző tulajdonságai, ezt az embertípust az a történelmi-társadalmi folyamatsor termelte ki, amely a második világháború utáni évtizedekben Magyarországon lezajlott.
Nem hivatkozom Európára, mert már talán azon is csak csúfondáros mosolyogni valót találnak sokan. De arra azért hivatkoznék, hogy jó lenne végig gondolni, hová vezet mindez. S talán megborzongva észlelni, hogy rossz irányba.
De mintha a zöldudvartól indultunk volna ki. Hajh!

-bálint-