Kávéház
A
kerületi civil szervezetek civil stratégiát készítenek
Panelmisszió
Tisztelt Olvasó!
Örömmel tudatom, hogy megszületett a XV. kerület
levelezőlistája.
Amennyiben feliratkozik, a jövőben értesülni fog Újpalota, Rákospalota
és Pestújhely eseményeiről.
Létrejöttünk célja az információáramlás az építés, a szépítés, a
fejlesztés érdekében.
Az olvasóink egyben íróink is. Bármilyen szerveződésről, találkozóról,
fórumról küldhető üzenet a list@palota.lx.hu címre, melyet a lista
minden tagja automatikusan megkap.
Céltalan levelezgetéseket fővesztés terhe mellett kéretik kerülni!
Feliratkozás a subscribe@palota.lx.hu
címen, vagy az egyszerűség kedvéért az oldal alján található mezőbe
írja be az e-mail címét!
Kérem, amennyiben van lehetőségük, tájékoztassák a helyi ismerőseiket
a levelezőlista létezéséről.
Köszönöm!
Szabó Bori
A kerületi civil szervezetek
civil stratégiát készítenek
Mint arról már beszámoltunk korábban, a kerületi
önkormányzat képviselőtestülete rendeletet alkotott A civil szervezetek
önkormányzati támogatásáról címen (12/2004. (III.12.). E rendelet
értelmében a civil szervezetek évi támogatását a Polgármester Tanácsadó
Kollégiuma nevű tíz tagú grémium készítené elő javaslataival. A
grémium kilenc tagját a civil szervezetek választhatnák, a tizedik
pedig a polgármester úr civil referense lenne (jelenleg Avarkeszi
Béla). A kerületi civil szervezetek képviselői a Polgári Érdekképviseleti
Egyesület és a kerületi Civil szervezetek Egyeztető Tanácsa (CET)
kezdeményezésére összegyűltek március végén, hogy megválasszák a
kilenc főt e grémiumba. Úgy határoztak, hogy nem személyeket választanak,
hanem civil szervezeteket, amelyeknek joguk van egy, véleményük
szerint a legalkalmasabb tagjukat képviselőként küldeni e grémiumba.
A nyilt szavazás eredményeként az alábbi civil szervezetek képviselője
került be a grémiumba:
Athosz Művészeti, Közéleti és Irodalmi Társaság
Budapest XV. kerületi Ipartestület
HEP Közhasznú Egyesület
Lehetőség a Rászorulóknak Közhasznú Alapítvány
Palotai Polgárőrség
Pestújhelyi Pátria Közhasznú Egyesület
Polgári Érdekképviseleti Egyesület
Rákospalotáért Közhasznú Egyesület
Újpalotaiak Baráti Köre
Ezen a fórumon arról is tanácskoztak és döntöttek,
hogy az önkormányzat Civil Stratégiájával párhuzamosan megalkotják
a civil szervezetek saját „civil stratégiáját” is, amely a konszenzus
alapján számukra irányadó és meghatározó lesz a továbbiakban.
Erre a célra is választottak bizottságot. A stratégia-alkotó bizottság
tagjai:
Báder György (Pátria)
Báthory Béláné (Toronyhír)
Báthory Béla (ÚBK)
Czibik Tamás (Nyitott Gondolkodók Egyesülete)
Matolcsiné dr. Szimon Ildikó (Rákospalotáért Közhasznú Egyesület)
Mészáros Lászlóné dr. (Polgári Érdekképviseleti Egyesület)
Péterfi Ferenc (Nyírpalota Társaság)
Volentics Józsefné (HEP).
Május 25-én összeültek – igaz, nem mind – a fentiek,
közülük ketten előre elkészítették javaslatukat, s addig nem fejezték
be a tanácskozást, amíg mondatról mondatra alaposan meg nem tárgyalták
a javaslatokat. Az általuk elfogadott változatot szétküldik mind
a nyolc tagnak, akik június elején ülnek össze. Ha ők is megtárgyalták
és végül elfogadják, akkor június 17-én kerül sor a civil stratégia-tervezet
megtárgyalására az összes civil szervezettel, illetve – amennyiben
megegyeznek - az elfogadására.
Mindezeket azért tartjuk fontosnak, mert nemcsak az országnak, hanem
a kerületnek is szembe kell néznie az Európai Unióba belépés által
teremtődött új helyzettel, számba venni értékeinket, hagyományainkat,
és felmérni, milyen irányba kell tovább lépnie a helyi társadalomnak.
A demokrácia fokmérője és biztosítéka a helyi civil társadalom önszerveződése
saját életének és helyzetének jobbítása érdekében.
Nem csak beszélni kell a demokráciáról, hanem elgondolkodni valódi
jelentésén, s utána felmérni céljainkat, cselekvési lehetőségeinket
és tennivalóinkat. A civil stratégia ezt a célt is szolgálja.
(Lásd e fentiekhez korábbi írásainkat!)
be
Fel
Kezdő oldal
Először gyülekezet
kell, aztán a templom felépül magától
LAKÓTELEPI KONFERENCIA
A REFORMÁTUS EGYHÁZBAN
2004. május 2-5. között különleges alkalom színhelye volt a Kálvin
téri Protestáns Missziói Tanulmányi Intézet. Olyan református
lelkészek több napos tanulmányi konferenciájára került sor, akik
az ország valamely településének lakótelepén végzik szolgálatukat.
Budapestet az őrmezői, gazdagréti, csepeli, káposztásmegyeri és
az újpalotai lakótelepek lelkésze képviselete. De a vidéki városokból
is érkeztek lelkészek, így Dunaújvárosból, Pécsről, Szigetszentmiklósról,
Szombathelyről, Debrecenből, Kecskemétről, Miskolcról, Sajószentpéteriből.
A megbeszélések során egyértelművé vált, hogy bár különböző helyzetekben
szolgálunk, és a gyülekezetépítés különböző stádiumban tart egy-egy
lakótelepen (van, ahol már áll a templom, van, ahol most épül,
s van, ahol még csupán imádságainkban létezik), mégis meglepően
sok kérdés, tapasztalat köt bennünket össze.
A
konferencia vasárnap délután, egy hálaadó Istentisztelettel kezdődött,
melyet a most elkészült gazdagréti református templomban tartottunk.
Hálaadásra volt és van okunk, hiszen közös tapasztalatunk, hogy
az ország bármely lakótelepén indult el gyülekezetépítés, azt
Isten gazdagon megáldotta élő közösségek létrejöttével. A hálaadó
Istentiszteleten a különböző lakótelepi gyülekezet tagjai (tehát
nem a lelkészek) mondták el, mit kaptak a gyülekezet által, mit
jelent számukra lakótelepi gyülekezetben élni.
Hétfőn reggel pedig elkezdődött a tanulmányi munka. Délelőttönként
előadások hangzottak el. Az elsőt a Dunamelléki Református Egyházkerület
püspöke, dr. Szabó István tartotta, aki maga is évekig szolgált
lakótelepi környezetben. Előadásában a lakótelepen élő ember világát
és lelkiségét tárta fel. Szó esett mindarról, amit mi újpalotaiak
is átélünk a magány és az elidegenedés által. Izoláltság, bezárkózás,
kimozdíthatatlanság, a közösség hiánya, közösségi tér hiánya,
cella-lét. Íme, néhány általunk is ismert kulcsszó a lakótelepi
embert szorongató valóságból. Fel kell készülni a lakótelepek
amortizálódására, öregedésére. Mit tehet egy református gyülekezet
ebben a helyzetben? Az evangélium hirdetése által közösséget,
közösségi teret alkot, kimozdít a cella-létből, szerető közösséget
ad az elmagányosodó ember számára.
A délelőttök további részében a lelkipásztorok csoportokban számoltak
be lakótelepi szolgálatuk egy-egy vonatkozásáról. Nekem, mint
az újpalotai lakótelepet képviselőnek, a civil szervezetekkel
való kapcsolattartás volt az egyik témám.
A konferencia két délutánján igazán érdekes dologra került sor,
hisz tanulni indultunk két jól működő lakótelepi gyülekezetbe.
Tudatosan két nem református gyülekezetet választottunk, hiszen
szerettük volna látni, melyek azok a közös pontok a szolgálatra
és a lakótelepi közösségre nézve, melyek felekezeteket áthidaló
valóságok. Hétfőn a Havanna lakótelepen tartottunk terepszemlét
az Agapé gyülekezetben. Ez a gyülekezet önmeghatározása szerint
egy szabadkeresztyén-karizmatikus közösség. Már maga az Istentiszteleteik
helye is beszédes, hiszen egy volt közértet vásároltak meg, melyet
átalakítva és kibővítve használnak. Perjési István lelkipásztor
bemutatkozásából én most csak egyetlen üzenetet emelek ki. Utalt
arra, hogy a gyülekezet a maga lehetőségeivel élve mindent megtesz
a lakótelep egésze létszínvonalának emeléséért.
Kedd délután pedig Káposztásmegyerre indultunk, ahol a helyi római
katolikus gyülekezet életével és szolgálatával ismerkedtünk. Az
elkészült szép templom több lehetőségű terei mind arról tettek
bizonyságot, hogy a gyülekezet nyitott a lakótelep felé. Ott létünk
alatt is a templomhoz tartozó játszótéren anyukák és gyermekek
nagy csoportja volt látható.
Az ismerkedés után, mindkét gyülekezetben lehetőségünk volt, hogy
magunkra hagyva, mi, református lelkészek megbeszéljük a látottakat
és hallottakat.
A lakótelepi konferencia szerdán a tanultak összegzésével és előre
tekintő irányvonalak megbeszélésével zárult. Ez a pár nap szoros,
baráti közösséggé formált bennünket, s engemet is bátorított a
szolgálat végzésében.
Fogarasi Gábor
református lelkész
A Nyírpalota Társaságról a sajtóban megjelent cikkek:
|