Összegzés-féle
Most és itt a teremtő-alapító atyák, Varsányi Gyula, Péterfi Ferenc
és Gereben Ferenc, felidézték írásban az egyesület megalakulását,
de az alapító „tízek” névsora Mann Gyulával, Vogl Péterrel, dr.
Bodor Péterrel, Majorosi Attilával, Szakács Tamással, Nagy Előddel
és Báthory Bélával válik teljessé.
Mit akartak, mire szövetkeztek ők tizen?
Lakható városrészt formálni a növekvő számú tagsággal és a helybeliekkel
együtt a hatvanezer lakosú panelrengetegből, Újpalotából, Budapest
legnagyobb lakótelepi beruházásából.
Újpalotai önkormányzatot, művelődési központot, ökumenikus templomot,
a parkerdővé alakított kiserdőben szabadtéri színpadot éttermekkel,
kávéházakkal, nagy, tágas, ruhatáras, olvasótermes közkönyvtárat,
megfelelő méretű, korszerű postát, igazi, rendezett, hívogatón
barátságos, sajátunknak érezhető főteret, önigazgatású lakóközösségeket,
az iskolák körül sportudvarokat, sok-sok közösségi teret, közösségi
televíziót, a sokoldalú tájékozódás alapvető, állampolgári jogának
maradéktalan érvényesítése végett független újságokat, és állandó
közösségi fórumokat az itt élők közakaratának kifejezésére...
Kéthetenkénti Társalgó estjeink a rendszerváltásig a kerület egyetlen
nyilvánossága, közösségi fóruma voltak, ahol a különféle vélemények,
elképzelések, világnézetek szabadon, sandaságok nélkül találkozhattak
és szembesülhettek egymással. A rendszerváltás évében szabadegyetemet
is szerveztünk, hogy az itt élők felkészülhessenek a többpárt-rendszeren
alapuló demokráciára, az önkormányzatiságra... Ne úgy válasszon
az itt élő polgár, hosszú évtizedek után szabadon, hogy nem tudja,
mi mit jelent, mi miről is szól valójában...
Az
egyesületet olyan erőforrásnak képzeltük és alakítottuk közösen,
szívvel-lélekkel, amiből további erőforrások fakadnak, fakadhatnak
a helybeliek életének tartalmasabbá tételéhez, jobbításához.
Varsányi Gyula itt olvasható, szép, szomorú visszaemlékezésében
az egyesület első évtizedét a szabadsággal és az ifjúsággal, az
önzetlen jobbítási vággyal azonosítja, hiszen kivételes történelmi
pillanatban voltak/voltunk fiatalok, szabadok, s tettünk közösen
nagy dolgokat, ma már tudjuk.
Mi valósult meg mindebből?
Városrészi önkormányzatiságról szó sincs. A Közösségi Ház kicsi,
csak a lakótelepen élők töredékének nyújt – igaz, igényes – programot,
s évente háromszor bált csak egyesületünk rendez benne. Vasárnaponként
egy parányi katolikus és egy parányi református gyülekezet őrzi
puritánul hitét, templom mindmáig nem épült. A többfunkciós közkönyvtárért
érthetetlen ellenszélben folytatunk meddő küzdelmet. Főterünk
világcsúfja, kivilágítatlan, lepusztult, a postánkat már megnyitásakor
kinőttük. Kábeltelevíziónk régen nem közösségi, se kávéházunk,
se parkerdőnk, se szabadtéri színpadunk... független, civil újságunk,
az Újpalotaiak Baráti Köre és az Újpalotai Szabadidő Központ által
1989-ben alapított Toronyhír rendületlenül dacol a piaci nyomással,
de már két éve az Interneten, s az egész lakótelepen egyetlen
közösségi internetező hely van (két számítógéppel), a 140 négyzetméteres
közkönyvtárunk - ahol télen nincs a kabátoknak hely - most pályázik
két internetező helyre, így lesz idővel négy a 38 ezer emberre...
El lehetne gondolkodni azon, helyi képviselőink kiket és mit képviselnek.
Amúgy, húsz év után az Újpalotaiak Baráti Köre, köszöni, megvan.
A pártbizottság 1989. évi – mellékelt – leveléből is tudható,
hogy az idők során számos párttag szaporította az egyesületi létszámot,
s tudjuk, hogy a politika és a civilség - melyik-melyik a maga
sajátosságából fakadóan – nem igen fér meg egymással.
Az Újpalotaiak Baráti Köre beépített fékekkel, fénytelen történelmi
pillanatban, a hegyről a völgybe érkezvén - ahol, tudjuk, „a szabadság
futószalagon kiporciózott adagokban érhető el, fülledt a levegő,
kevesebb az oxigén” - még mindig igyekszik megfelelni alapító
atyái elképzelésének. Alapító atyái egyike nemrég támaszt is „teremtett”
mellé, hogy együtt, közös erőfeszítéssel válthassák meg magukat
ezzel a látszólag sorsára hagyott, jövőtlenségre ítélt lakóteleppel.
De hát fel a fejjel!
Az Újpalotaiak Baráti Köre még csak húszéves!
Éljen hát sokáig!
Báthory Erzsi
Fel
Kezdő oldal
