Új templom a békásmegyeri lakótelepen

Panelmisszió

Békés-egymás-mellett-élés a társasházban

„Az újpalotai gyerekek mesélnek”

 

A XV. kerületi civil szervezetek listája

Nagy Előd festőművész honlapja

 

Békásmegyer Lakótelep Templomépítése Alapítvány
által épített református templom

 

 

 

Először gyülekezet kell, aztán a templom felépül magától

Panelmisszió

Egyszer már, a kilencvenes években volt kísérlet a Közösségi Házban az ökumené jegyében a katolikus misék mellett református istentiszteletek tartására is, de az kudarccal végződött. Ez a mostani kísérlet 2002 októberében indult s – ma már elmondható – sikerrel járt. Kezdetben 20-25 helybeli jött, s mára hatvan körüli a hívek száma, van közöttük két konfirmálandó fiatal, s a felnőtteknek tartott istentisztelet idején a kis gyerekeknek un. „vasárnapi iskolát” is tartanak. Tavaly ősszel négyezer darab szórólapot dobtak be az újpalotai postaládákba, így adtak hírt magukról. Pár hete újabb akciót indítottak, s most készülnek egy még újabbra, mert a Kavicsos köz és környéke eddig kimaradt. Az istentiszteleteket, bibliaórákat, gyülekezeti összejöveteleket Fogarasi Gábor lelkész vezeti.

Fogarasi Gábor idén márciusban töltötte be 31. évét. 1997-ben végezte el a teológiát, öt évig szolgált egy rákosszentmihályi gyülekezetben, ahol főként a fiatalokkal foglalkozott. Amikor az egyházmegye vezetői megvizsgálták, hogy Budapesten hol akadnak fehér foltok, s úgy találták, hogy a legnagyobb az újpalotai lakótelepen van, akkor idejött. Tulajdonképpen a Pestújhelyi-Újpalotai Református Egyházközséghez, Tóth Kása István nagytiszteletű úrhoz tartozik ez az un. Újpalotai Református Misszió, amelynek szolgálatában Fogarasi Gábor lelkész az istentiszteleteket az újpalotai Közösségi Házban tartja, s az összejöveteleket, bibliaórákat, a konfirmálók felkészítését lakásán vagy újabban már szerencsére a Zöld Klubban. A budapesti „panelmissziót” több barátjával együtt vállalták, hivatásszerűen.

Gazdagréten, Békásmegyeren már van templom, Káposztásmegyeren most építik – mondja. Olyan sok helyen lakott már, Budatétényben, Csepelen, de még sosem lakott lakótelepen. Jelenleg a belvárosban lakik, de naponta kijár ide, s készül ideköltözni. Vallja, hogy a lakótelepieknek sajátos lelkiviláguk, mentalitásuk van, amit nagyon megszeretett. Most minden tudásával, erejével és szeretetével azon dolgozik, hogy épüljön, gyarapodjon ez a kis közösség.

Hírből jól ismeri a Nyírpalota Társaság tevékenységét. A szelektív hulladékgyűjtés ösztönzése céljából kiadott összes Toronyhír-Nyírpalota Társaság-kiadványt elvitte a Közösségi Ház portájáról, s szétosztotta, mert nagyon fontosnak tartja, hogy a környezetvédelemért, a szelektív hulladékgyűjtésért híveivel együtt megtegyenek mindent. Mostani kezdeményezésünket, amelynek elnevezése „ Az újpalotai gyerekek mesélnek”, szintén lelkesen fogadták, s lehet, az egyik első történet megszületése is nekik lesz köszönhető.
Első hallásra hihetetlennek tűnt: Fogarasi Gábor ismeri a Nyírpalota Társaságnak az 1990. és a 2000. évi népszámlálási adatokból készített társadalomstatisztikai elemzését az újpalotai lakosság összetételéről. Amikor megkérdeztük, hogyan került a kezébe, nevetve válaszolt, hogy egy napilapban olvasta, kimásolta és szétosztotta a hívei között. Amikor a gyülekezetben a terveiket megbeszélték, erre is támaszkodtak. A magányosok nagy számát maga is tapasztalja, hívei között is sokan vannak, főleg asszonyok. Előfordult, hogy három idős hölgyről itt derült ki, hogy egy házban laknak, csak korábban nem is vették észre egymást, akkor viszont nagyon megörültek egymásnak!
Májusra egy vendéget várnak Kárpátaljáról, aki az ottani református roma közösségek körében folytatott missziójáról beszél majd az újpalotai híveknek. Fogarasi Gábor fontosnak tartja, hogy a gyülekezet halljon ilyen közösségekről. Újabban már a kínai iskola foglalkoztatja, mert tudja, hogy például a Józsefvárosban igen jól működik egy kínai református gyülekezet. Érdekes jelenség – jegyzi meg -, hogy a kínaiak között erősen terjed a kereszténység, s a református vallás jobban, mint a katolikus.
Mit szól ahhoz - kérdezzük -, hogy szerintünk Újpalotának elsősorban igazi főtérre, többfunkciós közkönyvtárra és templomra lenne szüksége?
Először gyülekezet kell, aztán a templom felépül magától – mondja mosolyogva.
Higgyük mindannyian, úgy legyen!

Isten hozta közénk, Fogarasi Gábor!

be

Református istentisztelet minden vasárnap fél tizenegykor az újpalotai Közösségi Házban
(Zsókavár u. 15. szám alatt).
Minden hívőt s leendő hívőt szeretettel várnak!

Fel

Kezdő oldal

 

 

Lakóközösség

 

Akárhogy is igyekezünk, az embereknek megmaradt a gusztustalan pártállami hozzáállása. Először is utálják az új szomszédot, pláne, ha fiatal párról van szó. Gyűlölik, ha az tenni akar valamit, amitől valami megváltozna, valami jobb lenne. De nem az újító, fiatal szomszédnak nyilvánítják ki nemtetszésüket, hanem sunyi módon azonnal a közös képviselőhöz mennek panaszra. Aki szintén nem a jószándékot feltételezi, hanem már látja lelki szemeivel, amint ez az egyetlen lakó ki akarja sajátítani magának az egész házat. Nagyon megvisel ez a hozzáállás, és már nem is remélem, hogy valami mégis meg fog változni. Alig várom, hogy elköltözhessek egy olyan helyre, ahol nem bűn, ha az ajtómon kívül is tiszta a fal, friss a festés, nem repedezett és felhajlott a harminc éves linóleum, és nem sunyi, gusztustalan szomszédok vesznek körül, akik minden találkozáskor bűbájoskodnak velem, de ha éjjel kettőkor valami zakatolást, kopogást hallanak, hozzám jönnek először, hogy azonnal fejezzem be. Hányok tőlük.
A történet több mint egy éve kezdődött, egy emelkedett, lelkes pillanatomban, miután úgy láttam, és látom azóta is, hogy egyre inkább gazdátlanná válik ingatlanjaink környéke. Mindannyian abban bízunk, hogy majd egyszer valaki virágot ültet ablakaink elé, locsolja a növényzetet, a szövetkezet pedig minden szükségszerű felújítási munkát kigazdálkodik a közös háztartásunkból. De ebben sajnos hiába reménykedünk.
A lakószövetkezett elnöknőjének egy levelet fogalmaztam, melyben azt az ötletemet tártam elé, hogy a mindannyiunk által befizetett közös költség azokat a kiadásokat érintse csupán, amik mindenkit rendszeresen és egyformán érintenek (pl.: szemétdíj, közös helyiségek villanyfogyasztása…) és amik hosszútávú takarékoskodást igényelnek (pl.: falak külső szigetelése, fűtéskorszerűsítés, tetőszigetelés-tetőfedés…). Ugyanakkor arra gondoltam, hogy bizonyos egyéb, a lépcsőházakat külön-külön érintő problémák megoldása (pl.: lépcsőház festés-mázolás, postaláda csere, padlóburkolat csere) visszaszállhatna a lépcsőház lakóinak feladatkörébe, és ki-ki saját lehetőségeihez mérten (akár vállalkozót megbízva, akár egyénileg, vagy társadalmi munkában) oldja meg azokat. Vállaltam az esetleges árajánlatok beszerzését, a felújítások megszervezését, a lakókkal való együttműködés felelősségét.
Ez csak egy ötlet volt csupán. Nem küldtem el a közös képviselőnek, hanem kiraktam a földszinti faliújságra. Azt vártam, sőt kértem, hogy a lakók fejtsék ki véleményüket. Keressenek engem személyesen, levélben, vagy telefonon, és közöljék velem bármiféle fenntartásaikat a leírtakkal kapcsolatban. Velem lehet beszélni, engem meg lehet győzni. Vártam, sokáig vártam, senki nem jelentkezett. Pedig mindenkivel összefutottunk párszor a lépcsőházban, vagy az utcán. Egy idő után a levél eltűnt a faliújságról. Értettem a szóból, ennyiben hagytam a dolgot. Már-már - fájó szívvel bár - de el is felejtettem a dolgot, és hagytam tovább pusztulni a lépcsőházat, mint ahogy azt más is teszi. Az üvegek töröttek, a festések kopottak, a falakon cipő- és ázásnyomok, mély karcolások, a linóleumról már tettem említést.
Ma véletlenül összefutottam a közös képviselőnővel. Ismétlem, több mint egy év után. Fel van háborodva. Azt mondja hátbatámadtam, amiért nem azonnal hozzá fordultam. Dehát miért is fordultam volna a szomszédaim megkérdezése nélkül rögtön hozzá? Ezen kívül felvilágosított, hogy ami az ajtómon kívül van, ahhoz semmi közöm, mert nem az enyém. Bár tudtommal ami mindannyiunké, az az enyém is. Azt mondta, nem festhetem ki a lépcsőházat társadalmi munkában, még úgy sem, ha senkitől nem kérek érte egy fillért sem, és ha valaki így lázít, mint én, az a szövetkezetből is kizárható.
Én erre csak azt tudom mondani: Gratulálok! Gratulálok az összes kedves szomszédomnak, akinek megfelel ez a jólmegszokott szocialista posvány. Akinek nem bántja a szemét a lepusztultság, akinek nem fáj, hogy a háza előtt már fű sincs. Én ennél többre vágyom, bocsássanak meg érte! Csak remélni tudom, hogy egy hasonlóan igénytelen családnak fogom majd eladni a lakásomat, aki be tud illeszkedni ebbe környezetbe és közösségbe.
Akinek nem inge…

Fel

Kezdő oldal

 

„Az újpalotai gyerekek mesélnek” FELHÍVÁS A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár újpalotai fiókkönyvtára és a Nyírpalota Társaság pályázatot hirdet általános és középiskolai tanulóknak. A pályázat témája: rövid családi történetek, a családi múlt történeteinek megörökítése, leírása. CSALÁDOM LEGENDÁI – NAGYSZÜLEIM (SZÜLEIM) MESÉLTÉK címmel, tetszőleges terjedelemben várjuk az írásokat 2004. április 30-ig. Családi eseményekről, apró élményekről nagyszüleitek valószínűleg sokat meséltek, mesélhetnek. Ezeket a közös élményeket, történeteket gyűjtsétek össze, írjátok le, hogy a személyes események másoknak is élményt jelenthessenek. Keressétek és faggassátok a nagypapát, nagymamát, szüleiteket az Újpalotán, vagy máshol játszódó vidám, tragikus vagy hősies családi történetekről. A családi múlt történeteinek megörökítésére alkalmas néhány soros, vagy egy-két oldalas írásokat „Az újpalotai gyerekek mesélnek” címmel, egy kis könyvecskébe szerkesztjük, a szerzők – a meséket összegyűjtő, leíró gyerekek nevével, s az Újpalotai Napok rendezvénysorozat idejére szeretnénk kiadni azokat. Ha ügyesek vagytok, majd meglephetitek a szüleiteket, nagyszüleiteket ezzel a saját írásotokat is tartalmazó könyvecskével. A részletekről érdeklődni lehet a leadási helyeken: Az iskolai könyvtárakban, a FSZEK újpalotai könyvtárában ll56.Bp. Kontyfa u. l0. Tel.: 416-07-36 az Újpalotai Közösségi Házban ll57. Zsókavár u. l5. Tel.: 410-63-04 az Információs Irodában:1157 Zsókavár u. 2. Tel.: 418-37-76 E-mail: uszikujs@axelero.hu

 

„Ne hagyjuk, hogy az idő betemesse az előttünk álló nemzedék lábanyomát”

A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár újpalotai könyvtára a Nyírpalota Társasággal együttműködésben „Az újpalotai gyerekek mesélnek...” címmel, a családi múlt történeteinek megörökítésére egy akciót szervez. A lakótelepi iskolák, közintézmények, civil szervezetek, egyházak közreműködésével olyan családi történeteket gyűjtünk, amelyeket a nagyszülők meséltek el az unokáiknak.
A hatvanas-hetvenes évek fordulóján Újpalotára beköltöző családok akkori ifjú szülei mára nagyszülők lettek, s az akkor gyerekeknek mára saját kisgyerekeik vannak. Izgalmas lenne a mai unokák szájából hallani, hogy is történt az a beköltözés, milyen volt az új ház, az új lakás, az új iskola, a környezet, a helyi közösség, a világ, s milyen családi történetek születtek a lakótelepről, de akár azon túlról is.
Ezeket a családi történeteket egy kis kiadványba szerkesztjük – felkért helyi szakemberek közreműködésével, s az Újpalotai Napok rendezvénysorozat idejére szeretnénk kiadni azokat.

„Ahhoz, hogy legyen holnapunk, ismernünk kell a tegnapunkat, s akiktő1 ezt ismerhetjük: ők a szüleink, nagyszüleink. A nagyszülők mindig más szemmel látják a világot, mint a szülők. A szülők életét a kenyérért való küzdelem jellemzi. Kevesebb alkalmuk és idejük van arra, hogy összegezzék életük tapasztalatait. Más a kapcsolatuk velünk, mint a nagyszülőknek. Ők a jelenidejükkel tanítanak - a nagyszülők a múltjukkal.
A nagyszülők tapasztalataik lényegét, a tanulságokat őrzik. Azokat, amik valóban fontosak voltak az életükben. Ők azok, akik minden lényegtelen részletet - felejthetőt - elfelejtettek. Rostálnak, önkéntelenül is. Mást látnak fontosnak.”

Meggyőződésünk, hogy ez az akció egyszerre segíti a lakótelepi életet humanizálni, elfogadhatóvá és szerethetővé tenni; ráirányítja a figyelmet az itteni idősekre, idősödőkre; arra a társadalmi csoportra, amelyik egyre meghatározóbb lesz Újpalotán. S szolgálja a generációk közötti kapcsolat szorosabbá tételét, a fokozott odafigyelést a családi értékekre.
Kérjük, segítse ennek a kezdeményezésnek a sikerét, támogassa Ön is programunkat!

Információ:
FSZEK újpalotai könyvtárában: 1156 Bp. Kontyfa u. l0. Tel: 416-07-36
Tárnyikné Szepessy Zsuzsa
Újpalotai Közösségi Ház: 1157 Zsókavár u. l5. Tel: 410-63-04
Információs Iroda: 1157 Zsókavár u. 2. Tel: 418-37-76
E-mail: uszikujs@axelero.hu Kelemen Árpád, Simon Patrícia, Hajnal László

 

Fel

Kezdő oldal