A pestújhelyi kórházról

Újpalota népességéről statisztikusi szemmel

A helyi médiáról

A pestújhelyi Pátria egyesületről

Tisztelt Olvasó!

Örömmel tudatom, hogy megszületett a XV. kerület levelezőlistája.
Amennyiben feliratkozik, a jövőben értesülni fog Újpalota, Rákospalota és Pestújhely eseményeiről.
Létrejöttünk célja az információáramlás az építés, a szépítés, a fejlesztés érdekében.
Az olvasóink egyben íróink is. Bármilyen szerveződésről, találkozóról, fórumról küldhető üzenet a list@palota.lx.hu címre, melyet a lista minden tagja automatikusan megkap.
Céltalan levelezgetéseket fővesztés terhe mellett kéretik kerülni!
Feliratkozás a subscribe@palota.lx.hu címen, vagy az egyszerűség kedvéért az oldal alján található mezőbe írja be az e-mail címét!
Kérem, amennyiben van lehetőségük, tájékoztassák a helyi ismerőseiket a levelezőlista létezéséről.

Köszönöm!

Szabó Bori

Feliratkozás a(z) 'palota' csoportra

Budapesti Extra, 1991

„...a kisebbségben maradt önkormányzati tagok
véleményét képviselte...”

A Budapesti Extra közérdekű kereskedelmi hetilap volt a kilencvenes évek legelején, aminek önkormányzati oldalai is voltak. A mellékelt oldal-részletet az 1991. 7. (egyik februári) számból szkenneltük ide, a cikk címe is jól olvasható:
Szovjeteké volt, Észak-Pesté lesz
Mintakórház válhat belőle
A szerző, bizonyos V. F., arról számol be, hogy a kerület képviselőtestületének négy tagja küldöttségben járt Demszky Gábornál a pestújhelyi kórház jövőjének ügyében. A küldöttségben volt Domonkos István, aki a kisebbségben maradt önkormányzati tagok véleményét képviselte az ügyben (az MDF képviselőjeként került a testületbe, ami akkor, az első ciklusban, abszolút SzDSz többségű volt!) - „és annak ellenére kifejthette nézeteit Budapest főpolgármestere előtt, hogy javaslatát korábban a helyi képviselők döntő többsége leszavazta”. A cikkből megtudjuk, hogy főpolgármesteri megbízás alapján Flór Ferenc, a Dél-Pesti Kórház gazdasági igazgatója készített javaslatot a kórház működtetésére, ami szerint az új kórház elsődleges feladata a kerület, illetve a körzet fekvőbetegeinek ellátása lett volna. A javaslat szerint az akkori ötven lakásos orvos- és nővérszállóból 120 szobás szálloda lett volna a járóbeteg-ellátást igénylő vidékiek és külföldiek részére, s felszereltségét, szolgáltatásait illetően mintakórháznak képzelte el a tervkészítő. 1991-ben még katonai kórháznak minősült és a Honvédelmi Minisztérium alá tartozott (ne felejtsük el, hogy 1991. május 31-ig kellett elhagyniuk a szovjeteknek Magyarországot!), s néhány orosz katonaorvos szívesen maradt volna családostól itt, illetve a kórház alkalmazásában. Ha legfeljebb 10 % orosz tulajdonban maradt volna a kórház a létrehozandó részvénytársaságban (akkor a Társadalombiztosítási Főigazgatóság mellett több biztosító társaság és az Ausztráliában élő Andrew Sarlós is érdeklődött, mint leendő részvényesek), akkor „gondosabban bántak volna az értékes orvosi eszközökkel, berendezésekkel, épületekkel...” - állítja információk alapján a cikkíró. Ezt az álláspontot Demszky Gábor mellett dr. Török Ferenc és Mécs Imre, akkori országgyűlési képviselőink is támogatták V. F. Szerint.

Íme a kórház melletti tüntetésről néhány fotó, amit 1991. november 30-án rendezett az SzDSz kerületi szervezete a helyi lakosság nagyszámú részvétele mellett. A következőkben folytatjuk a kórház-történet közelmúltbeli felidézését.

be

Fel

Kezdő oldal

A XV. kerületi népesség főbb jellemzői a kormegoszlások alapján

A kerület mindhárom részében (Rákospalota, Pestújhely, Újpalota) – a teljes magyar lakossághoz hasonlóan – öregedő és fogyó népességet találunk, ezt a korfák un. „hagyma” formája is jól érzékelteti. (A „piramis” formájú korfák növekvő, a „harang” alakúak stabil népességet jelentenek.) Ugyanakkor ezen belül jelentősek az eltérések is. Rákospalotán még kimutatható a Ratkó-korszak alatt született „gyermek-többlet” is (a 45-49 éves korcsoportnál, az 2001-es adatok szerint), Pestújhelyen és még inkább Újpalotán viszont a Ratkó-unokák jelenléte lehet magyarázat a 25-40 éves korcsoportok nagyobb arányára. Mindez természetesen nem azt jelenti, hogy ők itt is születtek volna, hanem inkább arra utal, hogy a három kerületrészből ez utóbbiakban – főleg Újpalotán – találunk nagyobb számban beköltözőket és ezek jórészt a gyermektelen, vagy kisgyermekes fiatalokból kerültek ki. Ez annak ellenére is feltételezhető, hogy éppen Újpalota lakossága csökkent a legnagyobb arányban az utóbbi tíz évben. Úgy tűnik tehát, hogy Újpalotán zajlott le a közel múltban a legnagyobb mértékű lakosságcsere, illetve itt maradt meg legkevésbé az „őslakosság”.
Sebestény István statisztikus
(A témára folyamatosan visszatérünk, szerk.)

Fel

Kezdő oldal

Ismét, még mindig, a helyi médiáról

A Városházi Napló, a kerületi önkormányzat lapja első ízben 1992-ben jelent meg. Részlet Czibik Tamás polgármester beköszöntőjéből az 1992. évi augusztusi, első szám címoldaláról:
„...feladata lesz a korrekt, politikamentes tájékoztatás, hírközlés és nem lesz feladata az egyes döntések, határozatok politikai vagy egyéb véleményezése, bírálata. Erre a célra a kerületünkben működő helyi lapok lesznek hivatottak...”
Részlet Göncz Árpád leveléből, amit 1994. március 25-i dátummal írt a helyi lapok szerkesztőinek kétnapos országos tanácskozásához:
„...a független helyi média – legyen bár nyomtatott vagy elektronikus – az állampolgári szerveződés és az állampolgári érdekek kifejezésének pótolhatatlan eszköze. Szabad érvényesülését gátolni, politikai részcélok és részérdekek szolgálatába kényszeríteni több mint bűn. Nemcsak a jövőben, hanem a mában is, amikor az országgyűlési és a majdani önkormányzati választások előtt különösen szükséges a pártpolitikai ütközésektől mentes, a polgárok és a civil szerveződések érdekeit kifejező független helyi média léte. Ez, kétségkívül, önkorlátozást kíván az országos és helyi politikai erőktől, de nekik is meg kell érteniük: az önkorlátozás a demokrácia legjellegzetesebb jegyei közé tartozik...”

Fel

Kezdő oldal

Pestújhelyért, a pestújhelyiekért?

A legutóbbi, február 27-ei közgyűlés több gondolatot indított el bennem.
Én azért jelentkeztem a Pátria tagjainak sorába, mert azt gondoltam, hogy tenni tudok valamit Pestújhely fejlesztéséért, szépítéséért. Mindenesetre a közgyűlésen, az eredmények között nem szerepelt semmi olyan, amire azt mondtam volna: Ez az!
Szükséges megtartanunk a már korábban bevált közösségteremtő programjainkat (pl.: disznótoros), de úgyvélem ennél már tovább kellene és lehetne lépni.
Mire alakult voltaképpen a Pátria? Egyrészt az érdekérvényesítésre. Fontos, hogy figyelemmel kövessük az önkormányzati eseményeket, és harcoljunk azért, ami a miénk. Azonban érdemes odafigyelni arra is, ami kevésbé látszik jelentősnek, de közérzetünkön javíthat.

ÖNERŐ
Próbáljunk idegenként, elfogulatlanul végigmenni a Pestújhelyi úton! Mit látunk? Lepusztult utcaképet, agyon foltozott, szétfagyott aszfaltot, göröngyös járdát. A fák mellett fű helyett csak föld és szemét. Sétálni is nehézkes, nemhogy babakocsival, vagy rokkantkocsival közlekedni. A közvilágítás hiányos és csúf. Elhiszem, hogy nincs rá pénz önkormányzati, pláne Pátria szinten. De talán némelyik ügy megérne annyit, hogy pályázattal, gyűjtéssel, pátriás hozzájárulással összekuporgassuk a rávalót. Mikor mire. Nem muszáj mindent egyszerre.
Néhány szépítés nem is feltétlen kell, hogy komoly beruházással járjon. A Pátria szervezésében virágosítási akciót lehet például hirdetni, mondjuk a járda melletti fűsávra, villanyoszlopokra, parkba. Szinte minden kertben előfordulnak olyan növények, amelyek könnyen szaporíthatók. A kiszedett felesleg-növény kuka helyett közterületre kerülhetne. Én nem értek a kertészkedéshez, de szívesen veszem a jótanácsokat. Szívesen dolgozom társadalmi munkában, együtt a többiekkel.
Több helyen, kiváltképp az iskolák környékén, a sarkokon szemetesek felállítására volna szükség. És az sem volna hátrány, ha az iskolák egy kis agymosást végeznének szemetelés terén a diákokon.
A SZEM (Szomszédok Egymásért Mozgalom) nagyon jó ötlet. Ennek keretein belül megszervezhető, hogy a Pestújhelyre újonnan beköltözőket pár régi lakó házisütivel üdvözölje. Amerikai kisvárosokban él ez a szép szokás, amely persze a kíváncsiságra épül, de arra kiválóan alkalmas, hogy létrejöjjön valamilyen kapcsolat. Kialakulhat a jószomszédi viszony, ismeretség. Az első találkozás meghatározó mindkét fél számára.

LOBBI
Néhány esetben nem tehetünk egyebet, csak lobbizunk. Azt azonban nagyon határozottan, következetesen és hajthatatlanul.
Ami engem illet, feltétlenül belevenném a szabályozási tervbe a családi házas környezet védelmét. Rettenetesen zavar, hogy lassan már nincs is állandó szomszédom, csak szállóvendégek. A Klébelsberg Kúnó utca egészen kritikus. A Kaszás Böske háza volt az első, minden ízlést nélkülöző panzió, aztán a sarok után jött a következő ház, azután az amelletti, később a szemközti, és most legutóbb még a Vörös Disznó kocsma, a későbbi papír-írószer bolt épülete is. És akkor még csak egyetlen utcáról beszéltünk. Egyszerűen nem engedném. Zavar az átjáróház, zavar, hogy esélyem sincs megismerni a szomszédaimat, zavar, hogy a mindenféle idegenektől sem magamat, sem az otthonomat nem érzem biztonságban. Az is zavar például, hogy parányi telkekre hatlakásos társasházak épülnek. Sőt, a minap egy pestújhelyi húszlakásos társasház hirdetésével is találkoztam az interneten. Két lakásnál többre osztott épület felhúzását nem támogatom. Ugyanakkor jópénzű vállalkozók állnak a másik oldalon, ellenünk. De talán mégis az volna a demokratikus – remélem ez még szempont – ha a környéken lakó helyiek elképzelései kerülnének a szabályozási tervbe. Aláírásgyűjtés! Talán az segítene.
Az Észak-Pesti Kórház esetében pedig írjuk össze, hogy mi mit várunk a hasznosítástól. Önkormányzati szervezésben volt az a bizonyos közmeghallgatás, ami véleményem szerint eredménytelen volt. Funkcióját nem látta el, és azóta sem jött semmiféle válasz az ott elhangzott lakossági kérdésekre. Múlt év októbere óta folyamatosan várjuk. Még talán azt is megkapjuk, hogy nem volt lakossági ellenállás. Függetlenül attól, hogy konkrét tervek nem is hangzottak el. De abban ugye megegyezhetünk, hogy az önkormányzat egészen máshogy képzeli az osztozkodást és a hasznosítást, mint mi, a környékiek. Azt persze még mindig nem értem, hogy miért ne lehetne egy jólműködő intézménynek két üzemeltetője. De ez már csak így van nálunk. Ha a másik nem csinál semmit, akkor inkább én se. Ahelyett, hogy megmutatnám mindenkinek, hogy én mennyivel különb vagyok a másiknál. Mindenki azt akarja, hogy valaki MÁS tegyen valamit. Na mindegy! A másik dolog, amit nem értek, hogy miért kellene bármit is fizetnünk a fővárosnak? Hiszen részben az ő felelőssége, hogy 10 év alatt teljesen lepusztult a kórházunk. Valamint a főváros nem tulajdonos, csak fenntartó! Nem mindegy! Az épületek befogadhatnák a már bezárt kerületi mentőállomást, a tüdőgondozót, a pestújhelyi gyermekrendelőt és a többi, a kerületben szétszórtan működő egészségügyi szakintézményt. Egyik épület akár bérbe is adható magánkórház, magánpraxisok céljára. Bérbe! A meglévő lakások esetében pedig csakis nővér-, illetve orvosszállás kialakítását tudom elfogadni. Öröklakás és szociális bérlakás részemről kizárva.
Szintén helyi határozatba foglalnám, hogy bármiféle útfelbontást csak úgy lehessen eszközölni, ha a felbontást végző cég gondoskodik a telibe aszfaltozásról a korábbival legalább azonos minőségben. Foltozás kizárva!
Hosszú távú reményeim szerint újra láthatóvá válik a református templom. Ez természetesen komoly bontással kell járjon, ami bizonyára sérti pár ember érdekeit. A Sztárai tér parkosítása azonban többség tetszését valószínűleg elnyerné. Talán az is elvárható lenne, hogy a szemközti, viszonylag új épület kirakati ablakait időnként legalább lemossák.
És egy kis személyes: Dédapám dr. Weszter Sándor, a község első orvosa volt. Igazán önzetlenül segített mindenkin, legyen az szegény, vagy gazdag. Úgy érzem, hogy az ő érdemeivel ma már egyáltalán nem foglalkozik senki. Szeretném elérni, hogy Pestújhelyen őróla is elnevezzenek egy utcát. Esetleg azt az utcát, ahol felépítette a házát, ahol a leszármazottai ma is élnek.

PÁTRIA
Sokat gondolkodtam azon, hogy mi köze a Pátriának az asztaliteniszhez, illetve a ping-pongosainknak mi köze Pestújhelyhez? Minden elismerésem Kapuszta Csabának, aki megszervezte a csapatot, és örülök, hogy van sportolási lehetőség Pestújhelyen. Nagyon szépen hangzott az a pár sor a Disputa legutóbbi számában a Pösöcről, ezért is hangsúlyozom, nem az asztalitenisz ellen van kifogásom.
Ami azonban bosszant: Miután a legutóbbi közgyűlésen pár sportoló felvételéről nemmel merészeltem szavazni, félhangos megjegyzésekkel illettek, jóformán a közgyűlés végéig, de olyan stílusban, hogy megfordult a fejemben, hogy egy erős férfiemberrel kellene hazakíséretnem magam, mert netán még bajom történhet útközben. A jövőben a felvételt kérő jelentkezőktől hallani szeretném, vagy olvasni, hogy milyen szál fűzi, mi köti őket Pestújhelyhez. Fűzi-e valami egyáltalán? Miért jelentkezik az egyesületünkbe. A legutóbbi alkalommal már egyik tagjelölt (azóta tagtársunk) nyíltan vállalta, hogy támogatás reményében jött ide, csupán ping-pongozni szeretne. Arról azonban korábban nem tudtak, és később sem érdekelte őket, hogy tagdíjat is kellene fizetniük. „Majd a Csaba elintézi” – mondták, és tették a megjegyzéseiket.
A legutóbbi március 15-ei ünnepségen egy asztaltársaságot megbotránkoztattam a „miért jó ez nekünk” kérdésemmel. De most ebben az esetben újra fel kell tennem. Valóban minden tagra szükségünk van? Ha érzelmi szálak nem fűzik őket Pestújhelyhez, miért mozdítanák meg a kisujjukat az érdekeinkért? Kérdezzük már meg a tagokat, hogy hányan akarják őket bármimódon támogatni! Nem érzem úgy, hogy ez a Pátria feladata volna. A rájuk fordított anyagi, erkölcsi, időbeni támogatást fordíthatnánk közhasznúbb célokra is. Bár azt azért el kell mondani, hogy anyagi segítség a Pátria részéről eddig nem érkezett, és az elképzelések szerint a jövőben sem számíthatnak rá a játékosok.
Sírunk, hogy nem hívtak meg bennünket a KMB iroda megnyitására. A Polgármesteri Hivatal felelősségre lett vonva az együttműködés hiánya miatt, vagy csak magunkban duzzogunk? Mit tettünk mi azóta, hogy bepótoljuk az ismerkedést a rendőrökkel? Javaslom, hogy a Disputában jelenjen meg a rendőrök pár soros, fényképes bemutatása.
Talán nem mindenki tudja, hogy Báthory Erzsi, a Toronyhír főszerkesztője felajánlotta nekünk, hogy a Disputa cikkei megjelenhetnek a www.toronyhir.hu aktuális számaiban is. Ez bizonyos könnyebbséget jelenthet azoknak, akik nem Pestújhelyen laknak és nem jutnak hozzá automatikusan lapunkhoz. Ezúton kérem elnökünket, hogy e-mailben továbbítsa az elkészült cikkeket Erzsinek, az érdeklődők pedig látogassák a Toronyhír oldalait! Mind a Disputa, mind pedig a Toronyhír várja az olvasói észrevételeket, és helyi cikkeket.
Tervben van a www.pestujhely.hu webcím megvásárlása. A honlap feltöltése egy hosszadalmas és fáradtságos munka lesz. Elképzelésem szerint többnyire általános információkkal töltenénk fel oldalainkat, bár kétségtelenül, mindig szerepelnének rajta friss hírek, programok, események. Fontosnak tartom, hogy lehetőleg minél több fotóval tegyük színesebbé. Várom az ötleteket és a segítséget az oldal feltöltéséhez.
És még egy dolog: 2004-ben mik a további programok, javaslatok? Miért nem hangzik el a tisztújító közgyűlésen egy jövő éves terv, amit meg lehet szavaztatni, nem pedig csak utólag elfogadni.

Fel

Kezdő oldal

 

A Nyírpalota Társaságról a sajtóban megjelent cikkek: