Impresszum

A Pestújhelyi Munkáskórház születése és működése

Mit kiván Újpalota?

Tisztelt Olvasó!

Örömmel tudatom, hogy megszületett a XV. kerület levelezőlistája.
Amennyiben feliratkozik, a jövőben értesülni fog Újpalota, Rákospalota és Pestújhely eseményeiről.
Létrejöttünk célja az információáramlás az építés, a szépítés, a fejlesztés érdekében.
Az olvasóink egyben íróink is. Bármilyen szerveződésről, találkozóról, fórumról küldhető üzenet a list@palota.lx.hu címre, melyet a lista minden tagja automatikusan megkap.
Céltalan levelezgetéseket fővesztés terhe mellett kéretik kerülni!
Feliratkozás a subscribe@palota.lx.hu címen, vagy az egyszerűség kedvéért az oldal alján található mezőbe írja be az e-mail címét!
Kérem, amennyiben van lehetőségük, tájékoztassák a helyi ismerőseiket a levelezőlista létezéséről.

Köszönöm!

Szabó Bori

Feliratkozás a(z) 'palota' csoportra

A helyi nyilvánosság kifejezést ritkán szoktuk használni idehaza, annyira ritkán, hogy nem is tudjuk pontosan, mit jelent. A Lajtán túl meg azért nem használják, mert természetes, hogy működik. A helyi nyilvánosság ugyanis azt jelenti, hogy a helyi közügyek – bármely helyi lakos által elérhető fórumon - a helyiek számára közbeszéd tárgyai. Úgy is mondhatnánk, hogy a helyi ügyekről un. társadalmi párbeszéd zajlik vezetők és választóik között, mely közbeszéddé terebélyesedik, s testet ölt különböző koncepciókban, fejlesztésekben, beruházásokban, rendeletekben a köz javára.
Mifelénk egyelőre még mindig többféle helyi szinten zajlik az un. közbeszéd. Van a Városháza és a képviselő testület által gyakorolt közbeszéd, amit a politika furmányos útvesztői szabdalnak. Azt most ne feszegessük, hogy a hivatali épületben hányféle közbeszéd létezik a folyosósarkokon, zárt ajtók mögött, a vécék előterében...Van aztán az abszolút többséget élvező párt képviselői mögött egy határozott tömegű tagság, amelynek „közbeszéde” igencsak meghatározó, jóllehet az ismert okoknál fogva nem nevezhető egészen európai szellemiségűnek. Létezik közbeszéd a különböző, szórványos közösségi terekben. Leggyakoribb közbeszéd-színterek a lakóházak előterei és jó idő esetén a házak előtti padok, de ne felejtsük ki a kocsmákat és talponállókat sem, melyek egy négyzetkilométerre eső mennyisége a szociológusok szerint is feltűnően magas kerületünkben.
Ezekkel a közbeszédekkel csak az a baj, hogy párhuzamosan, egymástól igen csak elkülönülten zajlanak, s legfeljebb, mint a párhuzamos egyenesek, a végtelenben találkozhatnának.
Ahol létezik helyi nyilvánosság, ott párbeszédes formában működik a közbeszéd, s általában a hely fejlődését, kiegyensúlyozottságát, az ott élők jó közérzetét, elégedettségét, mozgalmas közösségi életét eredményezi. Ezeken a helyeken a nyilvánosság színterei a helyi médiumok, a helyi sajtó, a (közösségi) televízió is.
Hát nálunk?

Egy kicsivel közelebb nem lehetne...?

Általában csak vájtfülűek szoktak impresszumot olvasgatni, legtöbbünk azt sem tudja, mi az, de minek is tudná, általában semmi szüksége sincs rá. A Toronyhírnek a nyomdai megjelenése idején is volt impresszuma, s most is van (olvasni is jó, képek is vannak rajta, látogasson oda, most!) Mindenesetre ünnepélyesen ide írjuk, mit is jelent ez a szó:

impresszum(impressum) latin eredetű, nyomdai szakszó. Sajtótermékek belső címlapjának a hátán vagy az utolsó oldalon a kiadásra vonatkozó adatoknak (a megjelenés helye, ideje, kiadó, nyomda stb) közlése.
imprimál latin, nyomdai szakszó: engedélyt ad a kinyomtatásra.

Ugyanis az impresszumot minden nyomdai terméken kötelező feltüntetni! Különben honnan lehetne tudni, hogy ki adja ki azt a bizonyos nyomdai terméket, s ki felel a benne olvasható szövegekért? Nézze meg kedvenc napilapját vagy heti újságját, minden példányban ott az impresszum!
Kedvenc helyi lapunk, a Városházi Napló impresszumát sem szoktuk nézegetni, mert minek is? Tudjuk, hogy ősidők (1992) óta az önkormányzat adja ki, felelős kiadó a mindenkori polgármester, az utóbbi nyolc évben konkrétan Hajdu László. A felelős szerkesztő (aki a lap tulajdonosának, illetve a felelős kiadónak felel a lap irányvonaláért, értékrendjéért, tartalmáért, színvonalas szerkesztéséért) változott ugyan az első megjelenés óta, hosszú évekig Varga József volt, majd váratlanul Fehér István lett és főszerkesztőnek hívják. Újabb meglepetést kedvenc lapunk megszokott kül- és belcsínében (a kiszínesedő képek után) az hozott, amikor tavaly megjelent a fejlécen a Rákospalota, Pestújhely, Újpalota polgárainak lapja felirat. Azóta egyfolytában polgároknak érezzük magunkat, s dehogy hagyjuk félrevezetni mindenféle ósdi téveszméktől, amik a polgár-létről kavarognak tyúkagyunkban.
Idén január közepén azonban érdekes cikkre lettünk figyelmesek egyik kedvenc országos napilapunkban, a Magyar Hírlapban. A cikk a Ketyegő nyilvánosság címet viselte, s cikkírója bizonyos Zöldi László. A cikkben az alábbiakat olvashattuk:

„Bomba ketyeg a gyanútlan polgármesterek széke alatt. Az önkormányzati törvény még nem utalt arra, hogy a polgármester nem lehet felelős kiadója az önkormányzati médiumnak. Idestova egy esztendeje azonban már a helyi előljárókra is vonatkozik az összeférhetetlenségi rendelet...Elég megnézni az önkormányzati tulajdonban lévő lap impresszumát, s ha az újság adatai között szerepel az a kitétel, hogy a felelős kiadó jogát a polgármester gyakorolja, akkor a területileg illetékes bíróság megállapítja az összeférhetetlenséget. Az előljáró megszűnik a település első polgára lenni, jogait át kell adnia...Hány polgármestert érinthet a helyi nyilvánosság átalakulása? Hiteles adatok nincsenek. A szakértők többé-kevésbé egyet értenek abban, hogy körülbelül ezerötszáz médium van önkormányzati tulajdonban...félezer polgármestert érinthet az összeférhetetlenségi törvény, a háromezerből minden hatodikat...Az első lépés az volt, hogy az önkormányzati médium nem igényelhette vissza az áfát, elvégre a szerkesztőség az adófizetők pénzéből létezett. Ez arra késztette a fineszesebb polgármestereket, hogy lemondjanak a kiadói jogról. A „privatizált” újságot, rádiót, televíziót működtető sógor, vadásztárs, üzlettárs már visszaigényelhette az általános forgalmi adót, ami egy kéthetenként megjelenő újság esetében akár milliós összeg is lehetett. Ráadásul a médium megmaradhatott a polgármester szócsövének...A következő lépés az volt, hogy...helyet vagy időt vásárol magának a helyi médiumban...melyik nem-sógor, nem-vadásztárs, nem-üzlettárs főszerkesztő engedi meg magának, hogy az önkormányzattól való bevételt veszélyeztesse mindenféle hepciáskodással?...
...Lassanként tisztult a helyzet...a kézi vezérléses módszer hatékonyságát csökkenti az összeférhetetlenségi törvény kiterjesztése...A helyi médiumok...betölthetik végre azt az ellenőrző funkciót, amely az Európai Unióban jellemzi az egyre kevésbé önkormányzati kötődésű szerkesztőségeket...”

Szép befejezés! Nem csoda, ha rögtön kaptunk a mi Városházi Naplónk után, s lázasan kerestük meg az addig nem nagyon olvasott impresszumot. S mit látunk? A főszerkesztő úr (aki már nem felelős szerkesztő úr, mint volt pl. Varga József úr) a polgármesteri hivatalban székel, továbbra is Varga Gábor az újság fotósa, csak a felelős kiadót nem leljük sehol! Kiadó és nyomda, persze azért van, még pedig az Egri Nyomda Kft. A kiadónak és a nyomdának persze van felelős vezetője, bizonyos Kopka László úr.
Egy kicsivel közelebb nem lehetett volna?! - fogalmazódott meg bennünk az első kérdés.
Volt, de drága, s gyorsan kellett lépni – válaszolta kérdésemre Hajdu László polgármester úr. Hogy mihez képest „gyorsan”, arra kedvenc újságunk, a fentebb idézett Magyar Hírlap cikke talán választ ad... Tájékozódásunkra kiderült, hogy egy nagy hagyományú nyomda nyomja Egerben a Rákospalota, Pestújhely és Újpalota polgárainak lapját, s információnk szerint nem is drágábban, mint az eddigi, a budapesti Szikra Nyomda, legfeljebb a szállítási költség drágítja kissé, de azt meg a visszaigényelhető áfa milliói ellensúlyozzák. A két-három oldalnyi hirdetés is hoz valamicskét, mondhatnánk, bőven fedezi az előállítás költségét. Megnyugodhatunk tehát. Harmonikusan elrendeződtek dolgaink.
Kérdésünk van azért: ki és miért (nem-)felel ez után a mi (nem-)önkormányzati újságunkban? S milyen újság ez a polgármesteri hivatali újság, amelyik nem-önkormányzati?
Rákospalota, Pestújhely és Újpalota polgárai igen-igen elszomorodnak, ha belegondolnak, hogy egy becsületes egri nyomdavezérigazgató (nem-)felel a helyi újságjukért, ami (nem-)önkormányzati...Mi hát az övék?!
Drága Képviselő Testület, drága Polgármester Úr!
Bizonyára nagyon fontos a takarékos gazdálkodás, a törvény berkeiben való ügyes bújócska, s a helyi médium mindenáron való, kizárólagos birtoklása, a győzelem. De mi mégis azt kérdezzük: nem lehetne egy kicsivel közelebb menni Rákospalota, Pestújhely és Újpalota szegény, szomorú, magányos polgáraihoz, s elbeszélgetni VELÜK a köz ügyeiről?

báthory erzsi

Fel

Kezdő oldal

A Pestújhelyi Munkáskórház születése és működése
2.rész

Tizenkét hold és 456 négyszögöl területen

Ha olvastuk az első részt, s most belekezdünk a második rész böngészésébe, azt is hihetjük, hogy a cikk a napjainkban zajló egészségügyi vitához szól hozzá. Pedig a harmincas évek elején jelent meg...
Minél tovább haladunk az olvasásban, annál inkább elképedünk korszerűségén: pl. a kórházgondozásnak nevezett komplex tevékenység bevezetésén az un. hospitalizáció (a kórházi légkörnek a gyógyulók számára gyakorolt káros hatása) ellen, a munkaterápián, a gyógyíthatatlan betegekkel való együttlét következményeinek elkerülésén, a korszerű ravatalozó helyiségen, a ravatalozó felajánlásának gesztusán a kisváros halottai részére, a bentlakó orvosok és ápoló személyzet számára kötelezően kiveendő un. fertőzési szabadság biztosításán, a számukra biztosított szórakozási, kikapcsolódási lehetőségek megteremtésén, a tudományos tevékenységhez szüksége feltételek biztosításán... szóval felsorolni is sok. Külön álmélkodhatunk azon, ahogy precízen beszámolnak a tisztítás, a fertőtlenítés, a mosoda, a konyha működtetése (utóbbi 49 fős személyzettel!), a vízszükséglet biztosítása stb. feltételek megteremtéséről. A legcsodálatosabb a két kút a kórház területén, amik közül az egyikből sós víz eredt, s gyógyvízként való felhasználásának engedélyeztetése folyamatban volt...Most folyik történetük folytatásának felkutatása.
Tanulhatnánk az egész történetből, úgy, ahogy van! Emberközpontúságából, szervezettségéből, funkcionalitásából...Nem is sorolom, szívfájdító, hogy mindez a múlté!
De talán mintát vehetünk: tudjuk, hogy minimum mit szeretnénk mi most...

A munkatherápia népszerűsítésére a kórház nagytermében az egyik osztályos főorvos időnkint előadásokat tart, amelyet a betegekhez rádión közvetítünk. Hasonlóképen előadásokat tartottunk a sebészi therápia népszerűsítése érdekében, továbbá a tbc elleni védekezésről, a kórházból való távozás utáni magatartásról és általában olyan egészségügyi kérdésekről, amelyek a tbc-ben szenvedőket a legjobban érdeklik. A kórház igazgatója 1928-ban előterjesztést tett kórházgondozás bevezetése végett, mint amire éppen a pestújhelyi kórházban ápolt betegeknek a legnagyobb szükségük van. A kérdés azonban még nem nyert elintézést.
A betegek szórakoztatása céljából a kórház egy Standard gyártmányú 6 lámpás és megfelelő erősítésseI ellátott rádiókészülékkel rendelkezik A betegeket fejhallgatókkal láttuk el, úgyhogy a szórakoztató előadásokat, zenét, híreket, a vizit idő kivételével, bármikor hallgathatják este 9 óráig.
Ezenfelül saját mikrofonnal is rendelkezünk. Ezt akkor vesszük üzembe, amikor orvosaink eJőadótermünkben a tuberkulozissal. vagy a munkatherápiával kapcsolatos oktató előadásokat tartanak betegeink részére. Így azok is hallgathatják az előadásokat, akik ágyukat nem hagyhatják el.
A Magyar Királyi Távbeszélő Központ a kórház parkjában, betegeink részére, postai pénzbedobó távbeszélő állomást létesített.
A kórház 12 hold és 468 négyszögöl területen fekszik. Pavillon rendszerben épült és ez idő szerint tizenöt pavillonból áll.
A kórház kizárólag biztosított tagok, így elsősorban OTI-tagok elhelyezésére szolgál. Férőhely esetén azonban más betegbiztosító intézmények tagjai, sőt magán ápoltak is felvehetők Ezek részére azonban magasabb ápolási díj van megállapítva.
1927. évi május hó 1. óta kizárólag tüdő tbc-ben szenvedő betegek elhelyezését szolgálja és pedig: I. II. III. belgyógyászati osztály, 1. II. sebészeti, 1. orr, torok. gége osztállyal.
Az egyik belgyógyászati osztálynak felvételi osztály jellege van, ide kerülnek az új betegek, akik egy heti megfigyelés után más osztályokra kerülnek. A kórháznak külön súlyos osztálya nincsen, gondosan kerüljük a látszatát is annak, éppen a betegek lelkivilágára való tekintettel. Hogy súlyos, illetve gyógyíthatatlan betegek részére külön kórtermek legyenek. Legnagyobb kórtermünk 12 ágyas, ebből minden emeleten 2-2 van, a kisebbek 5-2, illetve 1 ágyasok, amelynek száma időnként változik.
A kórház Röntgen-laboratóriuma a terület közepe táján fekvő három szobás külön pavillonban van elhelyezve, amely a filmarchívumot is magában foglalja. A Röntgen-berendezésünk modern, közepes teljesítményű készülék, amely ezidő szerint csak átvilágításokra és felvételekre alkalmas. A modern nagy therápiás készülék beszerzése folyamatban van.
A kórháznak centrálisan elhelyezett laboratóriuma van, ahová az összes vizsgálandó anyagok kerülnek.
A kórház jól felszerelt házigyógyszertárral is rendelkezik, ahol az összes szükséges gyógyszerek, gyógyászati segédeszközök rendelkezésre álJanak.
Van a kórháznak ezen kívül prosecturája és ravatalozó helyisége is, modern hűtőberendezéssel ellátva.
Ravatalozó helyiségünkben, tekintettel arra, hogy Pestújhely községnek ravatalozó helyisége nincsen, méltánylást érdemlő körülményekre tekintettel és a község lakosságának szocíális viszonyait figye1embe véve, tehát egészségügyi okok miatt, a községben elhaltak ravatalozását mindenkor készséggel engedélyezzük.
Parkunk elrendezése francia rendszerű, egyenes sétányok és fasorok teszik lehetővé, hogy a betegek, kik idejük nagy részét a szabadban töltik, kellemesen érezzék magukat.
A parkban fenyvesek telepítésével és örökzöld évelők ültetésével van a pavil1on rendszer parkírozás szempontjából amúgy is kedvező helyzete élénkítve.
Parkunkat főkertészünk vezetése mellett házi kezelésben állandóan gondozzuk. Fák, cserjék, bokrok, növények, évelők utánpótlásáról ugyancsak mi gondoskodunk. E célból virágkertészetet tartunk fenn. 9 üvegházzal is rendelkezünk, úgyhogy növényeinket, virágainkat télen is szakszerűen gondozhatjuk, ápolhatjuk.
A házi mosodánk jelenleg redukált üzemmel működik. Kézi mosáshoz szükséges berendezéssel rendelkezünk. A szennyes ruhánk nagyobb részét addig, míg a tervbe vett új mosodánk el nem készül, budapesti gőzmosoda intézetnek adjuk ki.
Ezenkívül ruhafertőtlenítő és köpőcsésze-fertőtlenítővel is rendelkezünk. Mindkettő gőzzel működik. Cyán kamrát is létesítettünk, amelyben szükség esetén a bútorban, vagy ágyneműben észlelt férgeket irtjuk. Prosecturánk részére egy géphűtéssel ellátott hűtőkamrát is létesítettünk. Az osztályokon felgyülemlett szemetet és kötszereket egy erre a célra szolgáló kemencében égetjük el.
A kórházban szükséges vizet a Máv-val kötött szerződés alapján, a MáV az istvántelki főműhely telepéről szolgáltatja kórházunknak 18 filléres köbméterenkénti árért.
Vízszükségletünk teljes biztosítása érdekében két artézi kutat fúrattunk, úgyhogy a közeljövőben bőséges, teljesen tiszta víz fog kórházunk rendelkezésére állani. Az egyik kút sós vizet ad. Mivel vize gyógytényezőül szolgálhat, valószínű, hogy a jövőben gyógyfürdő fog létesülni kórházunk területén.. Efölött azonban ma végleges irányban döntés még nem tétetett.
Betegeink részére külön napozó helyeket is létesítettünk és pedig minden pavillon betegei részére külön-külön hely van kijelölve külön a nők és külön a férfi betegek részére.
A kórházban bentlakó orvosok és tisztviselők részére, akik egész napos szolgálatot teljesítenek és kórházunk fekvése miatt a fővárostól távol vannak, igyekeztünk a kórházban megfelelő szórakozásról gondoskodni. Ezzel a célzattal alakult kórházunkban az orvosi és tisztviselői kaszinó, amelynek tagja minden orvos és tisztviselő. A kaszinó napilapokat járat, kitűnő rádióval, gramofon- nal és társasjátékokhoz szükséges kellékekkel van felszerelve. A kaszinó tartja fenn az elsőrangúan megépített teniszpályát, amelyet télen korcsolyapályának használnak. A kórházi kaszinó élete élénk, más kórházak orvosaival kapcsolatokat tart fenn, időközönként közös mérkőzéseket rendez.
Miután kórházunk fertőző kórház, ahol nemcsak a betegekkel állandóan érintkező orvosok, .hanem tisztviselők és ápolók a fertőzés veszélyének vannak kitéve, a kórház vezetősége minden alkalmat megragad, hogy a fertőzés veszélyét csökkentse és az alkalmazottak szervezetének ellenállóképességét növelje. Evégből az ápoló személyzet részére időnként előadásokat tartunk a tuberkulózissal szembeni védekezésről és ily alapon kivittük, hogy kórházunkba csak vizsgázott ápolószemélyzet kerüljön alkalmazásba. Ezen kívül kivittük a kórház felügyeleti hatóságánál, hogy a kórház összes orvosai, tisztviselői és ápolói, tehát mindazok, kik a betegekkel közvetlen érintkezésben vannak, külön u.n. fertőzési szabadságot élveznek. Ezt a fertőzési szabadságot a M. Kir. Belügyminiszter pedig 1932. évi 252.416 XVII. sz rendeletével engedélyezte, illetve elrendelte. A rendelet értelmében minden kórházi alkalmazott, aki a fertőző tüdőbetegekkel érintkezik, a rendes nyári szabadságon kívül annak felét kitevő rendkívüli u.n. fertőzési szabadságot élvez, amelynek egyik felét a nagy szabadság előtt, attól teljesen függetlenül és időben is attól távolabb, a másik felét pedig a nyári szabadság utáni hónapokban veheti ki oly módon, hogy a jelzett szabadságokat a kórházon kívül köteles mindenki eltölteni, Ennek a humánus intézkedésnek köszönhető, hogy az utóbbi időben az ápolók, orvosok, valamint a tisztviselők között a tuberkulózissal való fertőzés lényegesen csökkent.
A kórház orvosai általában kiveszik részüket a tudományos munkából is, amit a kórházban az utóbbi két évben megjelent több, mint 80 tudományos dolgozat, a királyi orvosegyesületben, különböző kongresszusokon, szaküléseken tartott tudományos előadások, viták stb. bizonyítanak. A kórház vezetője szerkeszti a "Tuberkulozis" című orvostudományi folyóiratot, amely a két hazai tuberkulózissal foglalkozó orvosegyesületnek hivatalos lapja. Ennek összeállításában (tudományos cikkek, referátum ok stb.) a kórház orvosai majdnem valamennyien részt vesznek.
A kórház az összes magyar nyelven megjelenő (megszállott területeken is megjelenő) orvosi folyóiratok birtokában van, ezen kívül a mostoha viszonyok ellenére, lassanként összegyűjtött szakkönyvtárral is rendelkezik. A kórház orvosainak tudományos továbbképzését szolgálja az együttesen tartott consiliumokon kívül az időnkénti főorvosi beszámoló, ahol az osztályvezető főorvosok egy-egy általánosabb érdekű kérdésről az egész kórház orvosi karának összefoglaló ismertetést nyújtanak.
A kórház részt vesz ezenkívül az orvostovábbképzésben is, amennyiben orvosi továbbképző tanfolyamot tartanak a tuberkulózis különböző kérdéseiről, főleg pénztári orvosok részére s ezenkívül az O. T. I. tudományos szakülésein ugyancsak előadásokkal szerepelnek.
A tudományos dolgozatok közül különösen kiemelendő Bojtos Imre dr. kórházi segédorvosnak "A pestújhelyi tuberkulotikus kórház hatása a község viszonyaira" címen 1931- ben megjelent munkája, amelyben pontos statisztikai adatokkal bizonyítja be, hogy Pestújhely község gümőkóros halálozási és megbetegedési viszonyai azóta, mióta kórházunk kizárólag gümőkórosok befogadására szolgál, nemcsak, hogy nem rosszabbodtak, hanem javultak és hogy a kórháznak Pestújhely község lakossága tuberkulotikus viszonyaira semmiféle hatása nincs. Ezzel Bojtos dr. teljesen objektív tudományos alapon megdöntötte azt az eléggé elterjedt balhitet, hogy a kórház betegei a gümőkórt elterjesztik.

(Az idézett cikk mindkét része Zsámboki Zoltán, volt pestújhelyi polgár magánarchívumából való, pontos helymegjelölés nélkül. Köszönjük, hogy rendelkezésünkre bocsátotta.)

Fel

Kezdő oldal

Mit kiván Újpalota?

• Igazi főteret!

• Többfunkciós közkönyvtárat!

• Templomot!

Mit kíván még Újpalota?
Ki és mivel szeretné folytatni a listát?

Fel

Kezdő oldal

 

A Nyírpalota Társaságról a sajtóban megjelent cikkek: