Az Országos Társadalombiztosító Intézet Munkáskórháza Pestújhelyen

A XV. kerületi civil szervezetek listája

Újra nyitva Nagy Előd műterme március 20-21-én 11-től 19 óráig

A Pestújhelyi Kórház jelene és jövője sokunkat foglalkoztat a kerületben, különösen a pestújhelyieket, akik néma és szomorú tanúi a valaha gondozott intézmény részbeni pusztulásának, s különösen az újpalotaiakat, akik legalább közeli és kerületi kórházról álmodnak, ha már kórházba kell menniük. Nem tudjuk, hogy döntenek azok, aki döntéshelyzetben vannak, s kérdés, hogy befektetés- és profit-orientált korunkban figyelnek-e az öregedő lakosság szükségleteire, vágyaira. Mindenesetre egy régi-régi újságból felidézzük az un. Munkáskórház születését: alapításának körülményeit, működésének pontos megtervezését és szervezését. Izgalmas és meglepő olvasmány.

Az Országos Társadalombiztosító Intézet Munkáskórháza
Pestújhelyen

(Igazgató: Dr. Pekanovich István m. kir. e. ü. főtanácsos, egyetemi magántanár)

Az Országos Munkásbetegsegélyző és Balesetbiztosító Pénztár a biztosítottjainak intenzívebb gyógykezelése érdekében minden lehető alkalmat megragadott, hogy annak a legteljesebb mértékben eleget tehessen. Így 1912. évben a beállott gazdasági pangás dacára ideiglenes munkáskórház létesítése és annak az Országos Pénztár kezelésébe adása érdekében megtörténtek a döntő intézkedések. A Pénztár elnöksége 1912. március hó 5-én tartott ülésében kimondotta, hogy a Pestújhelyen lévő Niedermann szanatóriumnak kórházzá való átalakítását, átvételét és vezetését az Országos Pénztár részéről teljesítendőnek tartja és elrendeli, hogy az igazgatóság elé ilyen értelmű előterjesztés tétessék. Az igazgatóság 1912. május 7-én tartott ülésén egyhangúlag elhatározta, hogy a Niedermann-féle szanatóriumot ideiglenes munkáskórház céljaira átveszi, az elnökség által részletesen megál1apítandó és az igazgatóságnak bemutatandó költségvetés alapján fölszereli, személyzettel ellátja, üzembe helyezi és üzemben tartja.
Az 1912. szeptember 21-iki elnökségi ülés hosszabb vita után a munkáskórház első költségelőirányzatát elfogadta és az igazgatóság elé terjesztette. Az igazgatóság 1912. szeptember 30-án a beterjesztett költségvetést elfogadta.
A Pénztár vezetősége az elnökség 1912. december 31-ikén tartott ülésében bejelentette, hogy a kereskedelemügyi miniszter leirata alapján 1912. december 30-án megtörtént a Niedermann féle szanatórium átvétele.
A kórház címe: Az Országos Munkásbetegsegélyzö és Balesetbiztosító Pénztár Munkáskórháza.
A kórház az Országos Munkásbetegsegélyző és Balesetbiztosító Pénztár kebelében létesített magánkórház, melyben az Országos Munkásbetegsegélyző és Balesetbiztositó Pénztárnak kórházi ápolást igénylő igényjogosult tagjai, amíg fekhely van, felvétetnek. A kórház tulajdonképpeni hivatása, hogy a munkásbetegsegélyezés és balesetbiztosítás különös feladatainak megfelelő gyógykezelést biztosítsa a pénztár tagjainak. A kórházban tehát elsősorban a munkásbiztosítás szempontjából gyógykezelést, vagy megfigyelést igénylő betegek veendők fel.
A kórházadminisztraciós, igazgatói teendők ellátására Dr. Hahn Dezső főorvos nyert megbízást. Az orvosi teendők vezetésére pedig Dr. Lévay József h. főorvos, igazgatóhelyettes nyert megbízást. A Munkáskórház berendezésénél és felszerelésénél azt az elvet tartották szem előtt, hogy ennek a kórháznak különleges feladata van. Feladata a pénztárak biztosított tagjainak megadni azt a speciális gyógykezelést, amelyet más gyógyintézetben nehezen, vagy sehogy sem kapnak meg. Ezért rendezkedett be a kórház ipari betegségek megfigyelésére és kezelésére, baleset folytán sérült munkások munkaképességét javító műtétekre és baleseti sérültek mechanotherapiás utókezelésére. Erre a speciális irányzatra a háború előtt csak ez a kórház volt berendezve és ezzel úttörő munkát végzett. Az egyes osztályok abban a sorrendben nyíltak meg, ahogyan felszerelésük elkészült.
A belgyógyászat osztálya 1913. június 3-án, a sebészet osztálya július 15-én, az ipari megbetegedések osztálya július 21-én, a nőgyógyászat osztálya július 29-én, a fülészet osztálya szeptember 3-án, az ideggyógyászat osztálya szeptember 9-én és a szemészet osztálya szeptember 11-én.
A kórház összesen 280 fekvőhellyel rendelkezett.
A háború kitörése után a Pénztár felajánlott a kórház ágyaiból 180, majd újabb 100 ágyat katonai sebesültek és betegek gyógykezelése részére.
1918. évben a katonai ápoltak száma az összlétszámnak mintegy felét, míg az 1919. évben annak már csak elenyésző részét képezték. A háborús viszonyok a betegek ellátását ezekben az években is megnehezítették, amihez hozzájárult még a forradalom és a kommün, ami a kórház felett sem vonult el nyomtalanul.
A kórház szemészeti osztálya 1918-ban, a fül, orr és gége osztálya 1918. évben megszűnt. A nőgyógyászati osztály 1916. évben újra megkezdte a háborúban szünetelő működését és ugyanez évben létesíttetett a tüdőgyógyászati osztály 100 ággyal. Mint fentebb ismertettük, az Országos Pénztár működésének első éveiben már azon fáradozott, hogy minél több szanatóriumot létesíthessen. Az Országos Pénztár vezetősége tudatában volt annak, hogy a tüdőbeteg tagjai gyógykezelésének tökéletesítésével, a tüdővész elleni küzdelem tervszerű szervezésével nemcsak tagjainak egészségügyi érdekeit s ezzel a pénztár anyagi érdekeit szolgálja, hanem az egész nép közegészségügyének szolgálatot tesz. A pénztár ennek a nemzet szempontjából is nagy jelentőséggel bíró osztály élére, annak idején, speciális tudással rendelkező orvost, név szerint Dr. Pekanovich István egyetemi tanársegédet nevezte ki osztályvezető főorvosnak.
Az Országos Pénztár 1920 és 1921 év folyamán a kórházüzem zavartalan épségben tartása érdekében beruházásokat eszközölt és nagyobb munkálatokat és átalakításokat végeztetett el. Az V. sz. pavillonra emeletet építtetett rá, úgy, hogy ezzel az ágyak számát 80-nal növelhette. Ekkor összesen 360 ágy állott a kórház rendelkezésére. .
A m. kir. Népjóléti Miniszter úr kórházunk részére az 1921. év folyamán házigyógyszertár felállitásának jogát engedélyezte. A házigyógyszertár 1922-ben felállíttatott.
1921. évben a Népjóléti és Munkaügyi Minisztérium a kórház igazgatófőorvosává Dr. Lévay József udvari tanácsost, volt országos pénztári főorvost nevezte ki.
1925-1926 években a jelentkező betegeket a kórház túlzsúfoltsága miatt mind gyakrabban csak hosszabb idő, néha hetek, hónapok múlva vehettük fel. Az áldatlan helyzetnek kiküszöbölése érdekében az Országos Pénztár vezetősége újabb kórház felállításának gondolatával foglalkozott. Erre annál is inkább szükség volt, mert mint már említettük, az Országos Pénztár ál1andóan és minden rendelkezésére álló eszközzel küzdeni törekedett korunk legelterjedtebb betegsége, a tuberkulózis ellen.
. Az 1927. évben jelentős változás állott be. Ebben az évben újabb kórház és szanatórium létesítése folytán a mi kórházunk kizárólag tuberkulózisban szenvedő betegek ápolására rendeztetett be.
1928. szeptember 3-án a Kormányzó úr Öfőméltóságának jelenlétében ünnepélyes keretek között nyílt meg újból kórházunk Országos Társadalombiztosító Intézet Dr. Vass József Munkáskórháza névvel. Az államfő a legnagyobb elragadtatás hangján nyilatkozott az őt kalauzoló kórházigazgató főorvosnak a kórházról és annak berendezéséről és azzal vált el tőle: "Büszke lehet, hogy egy ilyen nagyszerű kórházat vezethet!"
Ekkor az ágyak száma már 450 volt. Az Intézet ugyanis Dr. Pekanovich István igazgató főorvos tervei szerint a legmodernebb kivitelben két új pavilont építtetett egyenként 50-50 ággyal összesen 240.000 P.-ért. Két régi paviIon 500.000 P. költséggel teljesen átalakíttatott az újabb rendeltetésnek megfelelően és a legmodernebb berendezéssel belgyógyászati osztályokon kívül gümőkóros sebészeti, bőrgyógyászati és orr, torok, gége osztályok létesültek.
A kórház vezetésével Dr. Pekanovich István egészségÜgyi
tanácsos, kórházigazgató főorvos bizatott meg.
A férőhelyek száma ma 457 - 18 pótággyal.
Az OTI. Dr. Vass József Munkáskórház az Országos Társadalombiztosító Intézet tulajdona, így az Intézet központjának egy része, mely az O.T.l. saját kezelésében és az igazgatóság vezetése alatt áll.
A kórház vezetősége évi költségelőirányzat tervezetet készít, amelyet jóváhagyás végett az Intézet központjához terjeszt fel.
A kórház az Intézet illetékes tényezőinek hozzájárulásával és a m. kir. Belügyminiszter úr jóváhagyásával ellátott költségvetés alapján müködik.
Az O.T.I. Dr. Vass József Munkáskórház felett a felügyeletet a m. kir. belügyminiszter gyakorolja. Közegészségügyi szempontból a m. kir. népjóléti és munkaügyi miniszter 1.300/
1932. N. M. M. eln. számú rendeletében előírt hatósági felügyelet alá tartozik. .
A betegek kezelése az orvostudomány mai állásának megfelelőleg a legmodernebb eszközökkel történik. Minden újonnan érkezett beteg a felvételi osztályra kerül, ahol fürdetés és megfelelő tisztálkodás után a részére kijelölt ágyat elfoglalja. Megkapja a kórházi ruházatot, magával hozott felsőruháit azonban elveszik és kellő fertőtlenítés és takarítás után pavillononkint a beteg ágyszámának megfelelő számmal ellátott szekrényben a pavillon raktárában elhelyezik. Az átvett ruhákról a beteg elismervényt kap, amelynek ellenében távozáskor ruháit ismét visszakapja. A megfigyelő, illetve felvételi osztályon a beteg kb. egy heti megfigyelés alatt áll. A beteget érkezése napján megvizsgálják és sürgős esetekben megfelelő rendeléssel ellátják, majd Röntgen átvilágításra kerül. A physikalis vizsgálat és Röntgen átvilágítás alapján dönt az osztályvezető főorvos vajjon a betegnek röntgenfelvételre van-e szüksége. Pozitív köpetlelet esetén a beteg kórtörténetén jelezve van ez a körülmény Kochpositiv jelzésű bélyegzővel, úgy hogy a bacillus minták állandóan és mindenkor nyilván vannak tartva. Ezeket havonként. az Országos Közegészségügyi Intézetnek előírás szerint bejelentjük. Azok a betegek, akiknek műtétre van szükségük, ismételten a Röntgen.laboratóriumba kerülnek, ahol hetenként egyszer orvosi consiliumot tartunk. A consiliumon a röntgen-laboratórium vezetőjén kívül részt vesz a beteg osztályos főorvosa, kezelőorvosa és az egyik sebész főorvos. Bemutatásra kerülnek a röntgen átvilágítási és felvételi leletek, esetleg a sorozatos felvételek, amelynek alapján közösen döntünk a sebészeti beavatkozás felett. A megoperált betegek ismét visszakerülnek osztályukra és szükség szerint orvosi consiliumra.
A kórházból távozó betegek kezelőorvosukhoz címzett értesítést kapnak, amelyben az osztályvezető főorvos a kivonatos kórtörténeti adatokkal és rajzokkal közli a kórleletet, a kezelés eredményét és javaslatot tesz a további kezelést illetőleg. Külön séma szerinti értesítést kapnak azoknak a pneumothorax kezelésben részesülő betegeknek az orvosai, akiknek további kezelésre van szükségük A leveleket zárt borítékban egyenesen a kezelőorvosokhoz küldjük.
A kórház ezenkívül a betegeket foglalkoztatja és a betegek a kórház igazgatójának felügyelete és irányítása mellett ugynevezett munkatherápiát folytatnak, ami egyelőre a kertészkedésben merül ki. A kórháznak erre a célra berendezett mintakertje van, ahol a kórház főkertésze a betegeket elméleti és gyakorlati oktatásban részesíti. A munkatherápiában résztvevők az önként jelentkező betegek közül kerülnek ki, s állandó orvosi ellenőrzés alatt állanak. Munkatherápiára a főkertész csakis megfelelő orvosi igazolvány alapján fogadhat el betegeket. folyt. köv.

Fel

Kezdő oldal

Edit konyhája

Az Újpalotaiak Baráti Köre tavalyi, szeptemberi erdélyi kirándulásán sokan vásárolták Az erdélyi és székely konyha legismertebb receptjei című, Tamási Piroska szakácskönyvét, amit az Erdélyi Gondolat Könyvkiadó jelentetett meg.
Néhány receptet szeretettel tovább adunk.

Tárkonyos leves
Hideg vízbe főni tesszük a sertéscsontokat és a húst. Miután felfőtt és a habját eltávolítottuk, apróra vágott hagymával, sárgarépával és petrezselyemmel gazdagítjuk. Ízesítjük tárkonylevéllel, sóval, ecettel, egész borssal. Habarékot készítünk liszttel és tejföllel. Tálaláskor tojássárgáját kevés levessel kikeverünk és rátöltjük a levest. Lehet dúsítani kockára vágott burgonyával is.

Dara(gríz) galuska
Elsősorban zöldség- és húslevesek tartozéka. A tojást habosra verjük, enyhén sózzuk és folyton verve hozzáadunk annyi darát, hogy már nem folyékony, de még nem is kemény masszát kapjunk (kb. 3-4 evőkanálnyit). Evőkanállal adagoljuk a levesbe. 1 tojásból 2-3 személynek készíthetünk galuskát. 5-6 percig főzzük.

Erdélyi kocsonya
A kocsonyának valót (sertés fejrésze, orra, körmök és bőrdarabok, kevés disznóhússal) 1 fej hagymával, 1-2 fej fokhagymával, pár szem borssal, kevés sóval, 1 szál sárgarépával főni tesszük annyi vízbe, hogy bőségesen lepje el. Vigyázzunk, hogy lassan, gyöngyözve főjön, különben zavaros lesz a kocsonya. A főzés akár 4-5 óráig is eltarthat, addig, amíg a hús könnyen leválik a csontról.
A húst kicsontozzuk és apró darabokra vágjuk. Tálakban ízlésesen elhelyezzük. A kocsonya levét ízlés szerint sózzuk, átszűrjük és a tálakba töltjük. Hideg helyre tesszük, amíg megkocsonyásodik. A jó kocsonya rezgős és átlátszóan tiszta. Tálaláskor pirospaprikát szórunk a tetejére. Ecetes hagymával fogyasztjuk.

Pánkó, azaz fánk
Még mindig tart a farsangi időszak. Próbáljuk ki ezt az erdélyi fánk-receptet!
3 dk élesztőt tejben felfuttatunk. Az így nyert kovászból 60 dk lisztből, fél liter tejjel, 6 dk olvasztott vajjal, 5 dk cukorral, kis sóval. 3 deci rummal és 3-4 felvert tojással jó puha tésztát készítünk. Fakanállal kell verni addig, amíg hólyagos lesz. Meleg helyen, letakarva kelesztjük. A megkelt tésztát ujjnyi vastagúra kinyújtjuk, borospohárral vagy pogácsaszaggatóval kivágjuk, és bő forró olajban mindkét oldalát pirosra sütjük. Vaníliás porcukorral szórjuk be. Tejföllel vagy lekvárral is fogyasztható.
Jó étvágyat!

Fel

Kezdő oldal

Még mindig helytörténet...

Irigykedve forgatjuk a szomszéd kerület Újpesti helytörténeti értesítő című kiadványát, ami immár tízedik éve jelenik meg s keresi-kutatja, idézi fel Újpest múltját.

Madarász Adeline: Női fej, 1909

Mójzes Ildikó, a Rákospalotai Múzeum igazgatója kérdésünkre lemondóan ingatja a fejét: nem hiszi, hogy a mi kerületünkben lenne lakossági és politikai vezetői akarat egy hasonlóra. A kilencvenes évek közepén volt kísérlet egy helytörténeti civil egyesület létrehozására Galgóczy Társaság néven (Galgóczy Károly /1823-1916/ gazdasági író, tudós ember 1876-77-ben megjelentetett Pest-Pilis-Solt-Kiskunmegye monographiája I-III. című munkájában először dolgozta fel tudományos alapossággal kerületünk, az egykori Nyírpalota nevű település, majd Palota község történetét), de az - egy ügyvéd által készített és többször átdolgozott - alapító oklevél érthetetlen módon nem talált elfogadásra a fővárosi bíróságnál, s végül, a gyér, de lelkes tagság lassú elkedvetlenedése miatt a társaság feloszlott. Egyetlen nyoma maradt, a pár éve megjelentetett helytörténeti iskolai olvasókönyv, aminek létrejöttében tényleges szerepet játszott.
Pedig az európaiság, a polgárosodás biztos jele, hogy egyre többen keressük-kutatjuk a hely történetét. Ahogy fontos az, hogy mivé fejlődik ez a jelenleg sokarcú, mégis jellegtelenné lett kerület – s ezért noszogatjuk fáradhatatlanul a városvezetést egy városfejlesztési koncepció kidolgozására -, az is fontos, hogy milyen volt, milyen adottságok, egykori kezdeményezések, torzók ösztökélnek folytatásra, kínálnak továbblépést, befolyásolhatják a jövőképet.

Madarász Victor: Madarász Adeline, 1888

Akit mindez érdekel, látogasson el a Pestújhelyi út 81. szám alatti Rákospalotai Múzeumba. A múzeum három termében megismerkedhetünk az egykori rákospalotai parasztcsaládok lakáskultúrájával, régi mesterségek megőrzött kellékeivel és világával, s többek között Madarász Victor festő historikus-romantikus képeivel (bizonyára sokan ismerjük művészettörténeti könyvekből a leghíresebbeket, a Zách Felicián-t, a Zrínyi és Frangepán a bécsújhelyi börtönben címűt, a Kossuth-portrékat vagy a Dobozi-t.) A művész képeit lánya, Madarász Adeline, aki maga is festő volt és 1945 után itt élt haláláig Rákospalotán az egykori Erzsébet utcában, hagyta a Rákospalotai Múzeumra. Női fej című, itt látható képe egyszerre idézi a múlt század elejének megkapó impresszionizmusát s a szinte toulouse-lautrec-i lényeglátást.
Kellemes gyönyörködést kívánunk kis tárlatunkban!

- d. dénes -