A kiegyensúlyozott tájékoztatáshoz
és információszerzéshez való állampolgári jog

 

A Nyírpalota Társaság november 25-én sajtótájékoztatót tartott az Újpalotai Szabadidő Központban, ahol beszámolt kutatásainak eredményéről Merre tart az újpalotai városrész a legfrissebb társadalomstatisztikai adatok tükrében címmel. (Lásd ehhez korábbi anyagainkat). A sajtótájékoztatóra és az esti lakossági fórumra, ahol ezt a témát dr. Vidor Ferenc professzor bevezető előadásával az érdeklődőkkel közösen megvitatták, több száz meghívót küldött és hordott szét a társaság sok tagja, a helyi és országos sajtó értesítésén túl, kiemelten az önkormányzati képviselők és a polgármesteri hivatal hivatalvezetői, a kerületi civil szervezetek, az újpalotai társasházak és lakásszövetkezetek tagjai, valamint szomszédok, ismerősök, barátok részére.
A tájékoztatón megjelent az országos sajtó részéről a Budapesti Nap újságírója, a helyi média részéről kamerával a kábeltévé munkatársa, valamint a Városházi Napló tudósítója, Riersch Tamás. Utóbbi figyelt, jegyzetelt, akárcsak kollégái, s magával vitte az ott kapott, több oldalas anyagot. Akárcsak kollégái. A Népszabadság újságírója másnap e-mailben kérte el a dokumentációt, mivel személyesen nem tudott részt venni a sajtótájékoztatón.
A társaság sajtótájékoztatójáról beszámolt a Budapesti Nap, két kolumnás (egyharmad oldalas) cikkben a Népszabadság, az Újpalota 2000 című helyi lap (lásd dokumentumainkat), s természetesen a Toronyhír az Interneten.
Csak a Városházi Napló nem. Mindmáig.
Amivel a Nyírpalota Társaság fenti című dolgozatában foglalkozott, az minimum érint 38 ezer újpalotait, és közvetve kb. 80 ezer kerületi lakost. Az a bizonyos fent idézett, alkotmányban rögzített jog azonban nem függ össze azzal, hogy hány embert érint konkrétan a tájékoztatás.

Az alaptörvény a tájékoztatás kötelességét írja elő azoknak, akiknek ehhez hatalom, pozíció, közpénz, bizalom stb adatott, mert: mindenkinek joga van a tájékozódáshoz, a tájékoztatottsághoz, az információszerzéshez.

Mennyiben tesznek eleget a közpénzen készülő önkormányzati lapok a kiegyensúlyozott tájékoztatáshoz és információszerzéshez való állampolgári jog alkotmányban rögzített előírásának?

IDÉN JANUÁRTÓL EGYÉBKÉNT AZ ÖNKORMÁNYZAT NEM ADHAT KI SAJÁT ÚJSÁGOT. A HELYI LAPOKRA ÁTRUHÁZHATJA E TÉREN KÜLÖNBÖZŐ FELADATAINAK ELLÁTÁSÁT A MEGFELELŐ FORRÁSOK BIZTOSÍTÁSÁVAL.

Megvizsgáltuk három kerület, a miénk mellett a XIII. és a IV. kerület, közel azonos időben, vagyis a karácsonyi ünnepek előtt megjelent lapját, mi mindenről tájékoztatnak és informálnak.

Hírnök
A magát „legdinamikusabban fejlődő”-nek nevező XIII. kerület Hírnök című, ingyenes terjesztésű, többszínnyomású önkormányzati lapját a Sprint Kft. adja ki. A húsz oldalból 6 oldal hirdetés (a lapterjedelem 33 %-a). A november 26-i számban a címoldalon, kiemelt helyen jelent meg két cikk, két-két képpel: Új, korszerű fogászati műszer a Visegrádi utcai rendelőben és a Díjátadás mozgássérült sportolóknak, illetve a 32 képviselőhöz intézett két körkérdés felvezetése. A 2. oldalon folytatódnak a közérdekű tudósítások a képviselő testület november 13-i ülésén elfogadott rendeletekről és módosításokról (a szavazás eredményének közlése nélkül), a Phare-pályázatra való benevezésről (az Integrált helyi fejlesztési akciók ösztönzése című program keretében a Megújuló Angyalföld, 1,2 milliárdos komplex fejlesztési szabályozási tervről, s a 150,3 milliós önrész elkülönítéséről a költségvetésben), a Nyírő Gyula Kórház új részlegéről. Egész oldalon számolnak be A Szociális Munka Napját ünnepeltük címmel a szociális munkát végzők ünnepléséről és kitüntetéséről, s szintén csaknem egy egész oldal foglalkozik az Önsegítő klub a fogyatékkal élőknek címmel a július óta működő speciális, 17 taggal bíró klubról. Féloldalnyi olvasói levél és azokra adott hivatali válaszok következnek, majd a Rákóczi-emléknapról beszámoló. Interjú a Vízöntő Pinceklub új tanfolyamáról, tudósítás a 15 éves Derűs Alkony nevű idősek otthonáról, majd az indiai lakáskultúra új tárházáról az új Lehel-házban után az utolsó teljes oldal Fikner Piroska festőművész kiállítását mutatja be hat színes fotóval. A húsz oldalból három és fél oldal foglalkozik a tágan értelmezett kerületi kultúrával (a lapterjedelem csaknem 20 %-a). A sport összesen fél oldalt kapott: Rangadó a Komjádiban, ezúttal Vasas győzelemmel című tudósításban. Az egyes kerületrészekre vonatkozó, egészségügyi vagy városfejlesztési beruházásokról, tervekről szóló tudósítások mellett három réteg-témát találtunk (idősek, szociális munkások, fogyatékkal élők). A cikkek közé betördelve színházi, művelődési házi (4 van a kerületben) programok, valamint különböző meghívók civil rendezvényekre.
A lap közepéből négy teljes oldalt foglal el abc-sorrendben a 32 képviselő egyenlő terjedelmű válasza a két körkérdésre: 1. Hogyan értékeli a képviselőtestület, és benne a saját munkáját?, 2. Melyek a további tervei, javaslatai. A 32 képviselőből 21 MszP-s, vagy SzDSz-es, vagy a két párt közös jelöltje, 3 MIÉP-es, két munkáspárti, a többiek a polgári szövetség képviselői. Válaszaik egy-két kivételtől eltekintve korrekt és felelősnek tűnő, rövid elemzések. A többséghez tartozók általában büszkén sorolják az év eredményeit, s adják elő saját terveiket, s csak néhányan tesznek oldalvágásokat az ellenzék felé
(„a tisztelt olvasó elbírálhatja...vajon igazuk van-e azoknak, akik „álprogramként”, színvonaltalannak”, „fantáziátlannak” jellemzik ezeket” - értsd: a terveket és az eredményeket). Bár az egyik MszP-s képviselőnő számokat sorol a szociális tevékenységről, egy FIDESZ-MDF-MKDSZ-es utal a szűkölködők számának növekedésére és a középosztály helyzetének romlására. A munkáspártiak a bérlakás-építések számának növelését és a díjemelések miatti növekvő elszegényedést emelik ki. A pénzügyi bizottság elnöke a polgári szövetség képviselőjeként jutott mandátumhoz, ő nyilatkozik talán a legkiegyensúlyozottabban: elismeri a gazdálkodás és a pályázati források terén elért eredményeket, de nem titkolja, hogy „a kerületi önkormányzat vezetői az ellenzéki képviselők által felvetett, jobbító szándékú észrevételeket, javaslatokat sokszor nem veszik figyelembe, biztos többségük tudatában csökken az empátiás és kompromisszumra hajló készségük”. Számokkal igazolja a Lehel Csarnok látványos, de veszteséges beruházását, mint mondja, a veszteség pótlása fontos területekről vonja el a pénzt, s megállapítja, hogy amin változtatni kellene, az „a nyilvánosság szerepének erősítése, mert ennek hiánya a kerület egészséges fejlődésének gátjává válhat”. Egy másik ellenzéki örömét fejezi ki afölött, hogy fogynak a régi, sivár, kényelmetlen házak, de azt is elmondja, hogy „már ma sem lehet egy új városrész büszkesége sok alig elkészült ház, ma sem mondhatjuk azt, hogy átgondolt városrendezési szempontok döntöttek. Nehéz magunkénak tekinteni a szerves fejlődést megcsúfoló lezárt lakóparkokat, a fölös számban üresen árválkodó irodaházakat”. Egy harmadik elítéli azokat, akik „a nyilvánosságot, a sajtót szűk csoportérdekeik szerint képzelik el”...

Újpest
A 163 éves város önkormányzati lapja saját kiadású, ingyenes és kéthetenkénti megjelenésű, de fekete-fehér és csak a borító kétszín nyomású. Méretre a legkisebb a három közül (alig nagyobb a géppapír méreténél), s fénytelen, olcsó papíron jelenik meg 20 oldalon (amiből kb. 6 oldal hirdetés, vagyis a lapterjedelem 33 %-a). A szerkesztőség a polgármesteri hivatalban működik.
A címoldalon az Újpest Galéria festészeti kiállításáról, a káposztásmegyeri AstraZeneca Jégcsarnok Diótörő-előadásáról és a csatornarekonstrukciós munkák állásáról tudósítanak képekkel. Ezek közül az első kettőről a továbbiakban teljes oldalas beszámolókat olvashatunk. A december 11-i szám főcikkének tűnik az interjú dr. Derce Tamás polgármesterrel: Újpest továbbra sem kér a prostitúcióból. A téma – köztudottan – szinte minden lakost érint, a polgármester a teljes lakosság támogatásának tudatában ecseteli a helyzetet. Utal kerületünkre is, amikor a riporter felveti, hogy a XV. kerület egyetlenegy utcára kiadta a hatósági bizonyítványt, s ezt megoldásnak tartaná-e. Dr. Derce válasza: „Az Alkotmánybíróság szerint ez is jogszabályellenes, hiszen türelmi zóna kijelölése a fővárosi önkormányzat jogköra. Sem korlátozás, sem kijelölés nem lehetséges a kerületek jogszabályalkotásában” - tudjuk meg. Tekintettel az ünnepi készülődésre a rendőrkapitány ad jó tanácsokat. A két oldalnyi Sulimix az iskolák rendezvényeiről számol be sok képpel. Az Újpesti polgárok rovatban Dávid Árpádné foltvarróval ismerkedhetünk meg, a Pop-Rock rovatban Makovics Dénes muzsikussal. Az önkormányzati közérdekű információk mellett (a gépjárműadó-változásról, az idősek átmeneti ellátásáról, felsőoktatási ösztöndíjakról, a lakosság szájápolási szokásairól készült kerületi felmérés eredményeiről) számos civil szervezeti rendezvényről kap tájékoztatást az olvasó a kerületi közösségi házak, múzeumok, illetve a KTV műsorárának ismertetése mellett. Kiemelném a Károlyi István 12 évfolyamos Gimnázium által kiírt pályázat eredményéről szóló hangulatos tudósítást („...az erdők suttognak bennünk...”), az újpesti Zsidó Hitközség elnökének 80. születésnapján tartott ünnepségről szóló híradást, az Újpesti Helytörténeti Értesítő idei negyedik számának megjelenéséről szóló hírt, s a lelkes ismertetést a karácsonyra megjelent Hajrá lilák! - Újpest futballtörténete 1885-2002 kiadványról. A könyvajánlón és a sporthíreken kívül találtunk egy sorozatot is Felkészülés az EU-csatlakozásra címmel, ezúttal a versenyhelyzet várható alakulásáról.

Városházi Napló
A XV. kerület önkormányzati lapja saját kiadású, kéthetenkénti megjelenésű, ingyenes, többszínnyomású, nyolc oldalas újság. Ebben a december 19-i számban csak 2 oldal hirdetést találunk (általában 3 oldalnyi, azaz a lapterjedelem 30-40 %-a hirdetés). A címoldalon három kerületi eseményről olvashatunk tudósítást: Döntés előtt az egyházak támogatása, Amikor a pedagógusok felelnek (a Pedagógusok Kreativitási Versenyéről) és Környezetünk védelméről (a Magyar Környezetvédelmi Egyesület csillebérci nemzetközi tapasztalatcseréjéről). Kiss Péter és Hajdu László országgyűlési képviselőkként, illetve miniszterként és polgármesterként díszkeretben kívánnak boldog, áldott ünnepeket és sikerekben gazdag új esztendőt, kiemelve az év történelmi jelentőségét. A 2. oldalon Riersch Tamás Sajtótájékoztató c. cikkében beszámol a képviselőtestület november 26-i üléséről (költségvetési előzetes, hitelfelvétel a Kolozsvári piac rehabilitációja miatt, a környezetvédelmi program továbbfejlesztése, a Száraznád utcai új postaépület építkezéseinek megkezdése és 2004. évi várható átadása, a lakásbérleti díjak – mérsékelt, 5 %-os – emelése). Ugyanitt a polgármester tájékoztatta az újságírókat a China Mart megnyitásáról, a 13. havi kifizetésekről, a kerületi gyerekek számára a Fővárosi Nagycirkuszban megtartott Mikulásról s egyéb karácsonyi ünnepségekről... A lap 3. oldalán Fórumok – önkormányzati tervek címmel ugyancsak „Tamás” cikke található, ebben Gyurcsánszky János alpolgármester számol be a közelmúltban lezajlott lakossági fórumokról: MÁV-telepi védett utca, Kosd utcai erdősáv és az Erdőkerülő úti 8100 nm-es ingatlan hasznosítása. Mindhárom fórumról az alpolgármesterrel készített interjúból kapunk információkat, ebből pedig nem tudható meg, elhangzott-e más vélemény, mint az az egy, ami megegyezett az önkormányzatéval (pl. az Erdőkerülő úti ingatlanon mélygarázs parkkal).
Közérdekű hatósági információkat kapunk a Fővárosi Lakásrezsi Támogatásról, pályázatról a hivatal gazdaságvezetői álláshelyére, ebtartók veszettség elleni oltási kötelezettségéről, a házassági névhasználat változásairól, a Családvédelmi Szolgálat szolgáltatásairól, és egy teljes oldalon egy októberi, egy novemberi és egy decemberi önkormányzati rendelet szószerinti közleményét találjuk. A közlöny-jellegű lapterjedelem 2 oldalnyi, azaz 25 %. Az Anno 2003 művészeti rendezvénysorozatról két félkolumnás cikk számol be, s az utolsó háromnegyednyi oldal a sporthírekről, a REAC tétmérkőzéséről, illetve Géczi István és Vass Károly magas szintű kitüntetéséről, azaz a kultúra a lapterjedelem kb. 5 %-át kapja, a sport kb.
10 %-át.

Kerületünk lakosságának egyik kedvenc társasjátéka szerint megszámoltuk, melyik önkormányzati lapban hányszor látható a kerület vezetője. A Hírnökben (XIII.kerület) a 20 oldalból dr. Tóth József polgármester egyszer a címoldalon, Borszéki Gyula alpolgármester kétszer (egyszer mint önkormányzati képviselő). Az Újpest 20 oldalából dr. Derce Tamás egyszer. A Városházi Naplóban a nyolc oldalnyi terjedelemben Hajdu László polgármester kétszer (az elsőn és az utolsón), illetve egyszer hátulról a kerekasztalnál, Gyurcsánszky János alpolgármester egyszer.

Igyekeztünk maximális tárgyszerűséggel elvégezni az elemzést. Az elfogultság minimális látszatának is elkerülése végett ezennel kitérünk az összefoglaló, pláne az értékelés elől. Nem is lenne jogos egy-egy lapszám alapján. Az Olvasó azért vállalkozhat arra, hogy miután türelmesen elolvasta e hosszú szöveget, maga összeveti az olvasottakat a címmel, s egy kicsit eltűnődik.
Jó tűnődést kívánunk!

-be-
-bálint -

Fel

Kezdő oldal

 

Bevezetés a szelektív hulladékgyűjtés gyakorlatába

A lakosság „átszellemülése” még hátra van

Decemberben tanúi lehettünk a helyesen bumfordi, színes hulladékgyűjtő böhömök megjelenésének az Erdőkerülő út végén, a Sparral szemben. Meglepő, de sokan vándoroltak el hozzájuk, vitték szelektáltan a papírt, üveget, műanyagot, s dugdosták be a megfelelő böhömök kis nyílásán. Majdnem úgy, mint az Európai Unió bármelyik országának bármelyik városában.
Németh Tibort, a XV. kerületi Polgármesteri Hivatal Városüzemeltetési Osztályának osztályvezetőjét kérdeztük, hogy mit szól a Hivatal a helyi szelektív hulladékgyűjtés első lépéseihez.

–Azt tudni kell, hogy az egész hulladékgazdálkodásnak mi csak egy szeletét végezzük, az illegális, vagyis „elhagyott” hulladék eltakarítását, az összes többi fővárosi feladat. A szelektív hulladékgyűjtő udvarok és az un. zöld szigetek, a hulladékgyűjtő konténerek helyének kijelölését közösen végeztük a Főkefével (értsd. A Fővárosi Közterület Fenntartó Rt. Szakembereivel.) A zöld udvarok felügyelettel, nyitvatartással működnek, nagyobb profillal, pl. ott még a kisebb háztartási gépeket is átveszik, de veszélyes kategóriába tartozó háztartási hulladékot is, pl. a háztartási főzőolajat, akkumulátorokat, szárazelemeket. Az igazi veszélyes hulladékot persze továbbra sem, mert azok más típusú technológiát igényelnek, s legközelebb a XIV. kerületben található átvevőhelyük. Kerületünkben a Fővárosi Településtisztasági és Környezetvédelmi Kft. látja el ezt a feladatot. A zöld udvarok helyére az önkormányzat három javaslatot tett, s a főváros megfelelő vizsgálatok elvégzése után a Zsókavár utca végét fogadta el, ott, ahol a hosszú házsor véget ér, s a parkoló a parkban folytatódik, illetve csatlakozik az Erdőkerülő úthoz. Ez viszonylag központi helynek minősíthető, könnyen megközelíthető. A távfűtő és a volt kenyérgyár közötti terepet nem fogadták el. Egyébként az más, fontos közcélra is hasznosítható, mondjuk parkoló ház céljára... Ennek a Zsókavár utca végén kijelölt helynek az építési engedélyezése megtörtént. A kijelölt területnek rendelkeznie kell az összes közművel. Teljesen zárt konténerekbe történik majd az átvétel és a tárolás az elszállításig, a tisztaság rendkívül fontos. Középmagas fákkal lesz körülvéve. Nyolc helyen pedig már megvalósultak a zöld szigetek is. Öt különféle hulladék szelektív gyűjtésére alkalmasak: műanyag, fémdobozok, papírhulladék, fehér és színes üveg.

–Vannak-e már tapasztalatok?
–Igen. Például a konténerek nyílásai kissé magasan vannak, gyerekek nem érik el. Aztán a lakosság nem egyforma tempóban gyűjti a különféle hulladékokat, van olyan konténer, amelyik hamar megtelik, ilyen a műanyag, és a papír, s van, amelyik lassabban.... A szállítási gyakoriságot még nem tudjuk igazán szabályozni. Aztán felvilágosításra lenne szükség, hogy ti. a pet-palackot levett kupak mellett kell lábbal összelapítani a padlón, majd utána rátenni a kupakot, vákum képződik, s így lapos alakzatban marad a palack, vagyis több fér a konténerbe. Ez banális, de mégis mutatni, mondani kell. Igazából a gyerekeknél kell kezdeni a nevelést.

–Az iskolák és óvodák bevonása a szelektív hulladékgyűjtésbe mikor kezdődik?
–A 48 zöld szigetben, amit már leteszteltek a fővárosiak, benne vannak az iskolák bejáratánál elhelyezett gyűjtők. Ezek a helyek az intézmények maximális egyetértésével lettek kijelölve.

–Hát én nem lennék elbűvölve pl. a lila helyében, hogy a bejárat mellé egy sor böhöm legyen felállítva, bármilyen bájosak is...
–Fontos szempont a telepítésnél a lakossági megközelíthetőség, elérhetőség és az elszállíthatóság! A konténereket darus kocsik szállítják el, a kocsinak melléjük kell tudni állni. Az is fontos, hogy amikor a szülő a gyereket viszi az iskolába, együtt bedobják az otthon összegyűjtött és szelektíven szétválogatott hulladékot.

–Igaz, ezek sem elhanyagolható szempontok. A kisebb kereskedelmi egységek mellé nem kerülhetnek ilyen gyűjtő konténerek?
–Közterületekre igen, viszont itt az a probléma, hogy ezeknél felmerül az esély, hogy a kereskedelmi egység közpénzen fogja majd elszállíttatni a vállalkozási hulladékot is... Erről még gondolkodnunk kell.

–Mi történik az elszállított szelektív hulladékkal? Netán összeöntik a végcélnál?
–Nem, nem, ezeket tovább kell válogatni a Hulladékhasznosító Műben. Mi mindenesetre arra törekszünk, hogy átlássuk a szelektív hulladékgyűjtés teljes vertikumát....

–Van-e stratégia, van-e kidolgozott nevelési program, kampány, propaganda?
–A főváros első ütemben kb. ezer hulladékgyűjtő szigetet kíván létesíteni. Ebből a mi kerületünkben most nyolcat telepítettek. Ez nagyon kevés! Ellenben további 48-ra nyílik még lehetőség, de még ez sem fedi le a kerületet. Hátra vannak még a bevásárló központok, a családi házas városrészek...Hát a nevelés, a lakosság felkészítése a szelektív hulladékgyűjtésre sajnos lemaradt a gyűjtőhelyek felállításának programja mögött, vagyis a lakosság „átszellemülése” még várat magára...Valójában az egész szelektív hulladékgyűjtési program késésben van. De ez nem a városüzemeltetési osztályon, nem is a kerületen múlt.

–Jártak-e tapasztalatgyűjtés céljából az uniós országokban, hogy hogyan kell felkészíteni a lakosságot? Még a köztudottan könnyed és bohém olaszoknál is nagyon katonásan folyik az egész...
–A programunkban benne van, s ebben az egész hivatalnak össze kell hangolódnia... A civil szervezeteknek is óriási szerepük lenne ebben.

–Minket senki sem kérdezett, vagy kért, de mi lépnénk. Február 3-ára fórumot hívunk össze az újpalotai Közösségi Házba, várjuk Önt is, s minden szakembert, közreműködőt, segítőt, hogy megtárgyalhassuk, hogyan, mi módon lehet elindítani a széles lakosság körében a szelektív hulladékgyűjtés gyakorlatát.

Báthory Erzsi

Fel

Kezdő oldal

 

NOVÁK ÁGNES felszólalása a közmeghallgatáson

Az épített környezetért Alapítvány szakértôi áttekintették a Budapest XV. kerület Újpalotai lakótelep szabályozási tervének elôterjesztését, melyet a közmeghallgatásra ismertettek.

Az írásos és rajzi anyag áttekintése során a következô megjegyzéseket tesszük:

A lakótelep elnevezés helytálló, mivel a területen kevés a munkahely és szolgáltatás, így valóban a lakófunkció dominál. Éppen ezért kiemelten fontosnak tartjuk a lakó és lakásminôség kérdését. Véleményünk szerint ugyanis a szabályozási tervnek erre kell megoldást adni, és nem a parkolóhelyek száma a legfôbb gond. (Azzal együtt, hogy ez is mutat valamit, de lehet, hogy mégsem ezzel kellene foglalkozni a leghangsúlyosabban.)

A területfelhasználás beépítés és épületvizsgálat fejezet átfogó, de elnagyolt képet ad a lakóteleprôl.
• Semmilyen formában nem érinti a vizsgálat a lakásállomány tulajdoni megoszlását.
• Nem tartalmaz adatokat a népességmozgásról. (A fôvárosból elköltözött 300.000 fô között bizonyára voltak itteni lakosok is.)
• Nem tartalmaz arról adatokat, hogy a lakosság mennyire elégedett a lakóterület adottságaival, illetve milyen fejlesztéseket hiányolnak. (Valószínűleg ezzel az adatsorral az Önkormányzatnak rendelkeznie illenék, mielôtt egy nagyértékű szabályozási tervet megrendel.)
• Tömegközlekedéssel jól ellátott területnek nevezni a lakótelepet eufémizmus (6. oldal 4. bekezdés) mivel nem nevezhetô annak. (Javaslunk egy buszos túrát a képviselő testületnek a 73 és 173 buszokon.)
Az övezeti vizsgálat fejezetrészben is szembetűnik az egysíkú településszerkezet, amin valóban változtatni kellene a szövet-jellegű, egymásba hatoló területek kijelölésével.
• Fontos és elôremutató elgondolás a zöldtetôk beszámítása a zöldfelületbe.
• Ezt továbbfejlesztve javasoljuk a zöld-homlokzatok felvetését is, mert a levegő porszennyezettségét és a zajterhelést hatásosabban csökkentik, mint a 11 szintes épületek tövében található feltöltések.

Kiemelkedô hangsúllyal szerepel a vizsgálatok között a közlekedés vizsgálata, ami valóban központi kérdéssé válhat hamarosan.

A mindennapi élet szempontjából nem tekinthetjük még legalább 15-20 évig reálisnak a 4.metró megépítését (már a neve sem DBR - Dél-Buda - Rákospalota!), sem a tervben Thököly úti villamosnak nevezett volt 67-es és 44-es villamosokat ismervén a fôvárosi fejlesztések irányultságát. (Azoknak a vágányait éppen most betonoztatta és aszfaltoztatta le a Fôváros.) Tehát a tömegközlekedés siralmas.

Ez különösen figyelemre méltó akkor, ha tekintetbe vesszük azt, hogy a lakótelep méreteibôl és szerencsétlen településszerkezetébôl adódóan még a lakótelepen belül is tömegközlekedéssel vagy gépkocsival kell megközelíteni egyes alapvetôen fontos szolgáltató vagy intézmény épületét. (Nem kell sajnos ezért csodálkozni azon, hogy mindenki aki teheti autót használ.)

• Nagyon fontos lett volna tehát, ha a terv és az Önkormányzat mint megbízó sokkal nagyobb figyelmet fordított volna a gyalogos és kerékpáros közlekedés fejlesztésére.
• A lakótelepen jószerivel nem lehet gyalogosan közelekedni, tekintetbe véve a járdák állapotát és az átkelési lehetôségeket, valamint a biztonság iránti igényt.
• A kerékpáros közelekedés nem lehetséges, holott ez kézenfekvô lenne. (Természetesen ehhez kerékpár tárolókra is szükség lenne, amire a terv a parkolókkal ellentétben nem tér ki.)
• Ugyanígy kiemelkedôen fontos, és törvényi kötelezettség az intézmények, a külső környezet és a tömegközlekedés akadálymentesítésének magas színvonalú és biztonságos megoldása. Ha a kerékpáros és gyalogosközlekedés megfelelô súllyal szerepelt volna az anyagban, akkor már ebbe az irányba is egy nagy lépést tettünk volna, hiszen a kerékpárutak szinte teljes mértékben használhatók a kerekesszékesek számára. (Rossz példa azonban sajnos az akadálymentesítésre a gyakorlatban az Önkormányzat előlépcsôjére szerelt korlátlift, mivel a megközelítése balesetveszélyes, az érkezésnél pedig nem áll elegendő hely rendelkezésre az ajtó kinyitásához sem. A szakértô tervezés sajnos nem hagyható ki még az ilyen egyszerűnek tűnő beruházásnál sem. A korlátliftek alapjában véve nagyon rossz megoldást adnak, és ebben az esetben is sokkal hasznosabb lett volna pl. egy emelőlap.)

Különösen fontosnak tartjuk ezt a felvetést annak tükrében, hogy a gyalogos és kerékpáros közelekedés magas utaskilométereket jelenthet, a költsége viszont csak töredéke a gépkocsiközlekedés biztosításának.
A közművizsgálatok nem tartalmaznak különösebb érdekességeket.
• Hiányként kell azonban felfognunk azt, hogy a szabályozási terv nem biztosít helyet a szelektív hulladékgyűjtésnek, ami már minden új tervnél alapvetô környezetvédelmi szempontként kellen hogy érvényesüljön.
• Nem helyeselhető az sem, hogy a nagyszabású mélyépítési munkák mellett (melyet a parkolószám biztosítása érdekében terveznek) nem szerepel a csapadékcsatorna hálózat kiépítése. Egy ekkora terület esetében az elválasztott csapadékcsatorna bőven biztosítaná a zöldterületek ápolásához szükséges locsolóvizet, vagy havária helyzetekre a tüzivizet.

A zöldfelületek vizsgálata, és a tervezett korlátozott használatú zöldfelületek kijelölése végre egy újabb jó gondolat a zöldtetôk mellett.
• A terv nem javasol beavatkozás a zaj és porszennyezés csökkentésére, holott ezek a legalattomosabb ártalmak közé tartoznak egy lakóterületeten.
• A terv nem tartalmaz javaslatot az energiafelhasználás csökkentését lehetôvé tevő megoldásokra (zárterkélyek, hôszigetelések, szélvédô fasorok stb.) mely az életminôséget jelentôsen befolyásolná (alacsonyabb rezsiköltség).
• Teljes mértékben melléfogásnak tűnik a lakásszám növelése. Ha az önkormányzatnak növelni kell a bérlakásállományát (ami bizonyos, hogy feladata lenne) az eladott és megvásárlásra alkalmas lakásokat kellene inkább vissza-vásárolni, semmint olyan beruházásba kezdeni, aminek látható a vége (15 év múlva bontás).
(Nyugat-európai tapasztalataink szerint mindenütt a szintszám csökkentése, a magasházak elbontása és a hagyományoshoz közelítô épületformálás valamint lakásalaprajz kialakítása a jó megoldás.)

Arra nincs tapasztalat, hogy a magántôke a lakótelepekre áramlana, sôt, a lakótelepek problémája éppen az, hogy a fizetôképes lakóréteg lassan (de egyre gyorsulva) elvándorol.

Ez nem jelenti azt, hogy nem kiemelten fontos a lakótelep és az épületek humanizálása. Ennek lehet eszköze a magastetô, és abban funkció is elhelyezhető, de a lakásszám és a lakósűrűség növelése rossz mederbe tereli a fejlesztéseket. Ennek kifejtése lett volna a szabályozási terv feladata, vagy az Önkormányzatnak alapvetően erre kellett volna választ kérni a tervezőktôl.

A megtekintett dokumentumokból az látható, hogy az Önkormányzat egy PARKOLÁSI TERVET csináltatott a valódi szabályozási terv helyett. Ezek után szinte hôstettként értelmezhető a tervezô zöld-terület érzékenysége és zöld-tető előírásai.

Budapest 2003. február 04.

Novák Ágnes
okleveles építészmérnök

Fel

Kezdő oldal

 

A Nyírpalota Társaságról a sajtóban megjelent cikkek: