Fõtér

EGYSZÁZALÉK

Bevezetés a szelektív hulladékgyűjtés gyakorlatába

A távhő-számlákról és a „Miért hideg a lakásom?” jellegű panaszokról

Gondolatok Budapest és Pestújhely – Újpalota - Rákospalota közlekedéséről.

A dilettánsok és a politika

Mit kiván Újpalota?

----->>> ÚjpalotaInfó<<<-----

Tisztelt Olvasóink!

Eljött az adóbevallás időszaka, s megérkeznek Önökhöz is (ahogy természetesen hozzánk is) a civil szervezetek 1 %-ot kérő levelei.
Megalázó és kényelmetlen helyzet ez, pláne ha kis helyi civil szervezetről van szó, amelyik még szorultabb helyzetben van, mint a nagy, országos szervezetek, s amelyiknek még kisebb esélye van arra, hogy a szervezet alapítóin, működtetőin, valamint azok rokonain és barátain kívül bárki is nekik töltse ki az adóbevallásához csatolt rendelkezési nyomtatványt az 1 %-ról.
Megoldással kecsegtet a kormány és a parlament tavaly nyáron hozott Nemzeti Civil Alapprogram törvénye, amely – hírek szerint – idén 6 milliárdot osztana szét a civil szervezetek között, s többek között működési feltételekre. Ez ugyanis a legnehezebb az egész civil szervezetesdiben: a működési feltételeket biztosítani. Mert programra sokfelé lehet pályázni, s ha az embernek elég fantáziája, kitartása, türelme és ideje van, akkor előfordul, hogy nyer is. Jó példa erre a címoldalon olvasható, látható elegáns amerikai logó, ami azt tanúsítja, hogy tavaly szeptemberben egy programunkkal pályázatot nyertünk az Amerikai Nagykövetség Small Grants Program pályázatán. Aki valaha is belelátott valami ilyesmibe, az körülbelül el tudja képzelni, mennyit kellett ezért dolgozni (a fenti esetben ráadásul mindent angol nyelven kellett beadni). Mégis nagy hálával és tisztelettel gondolunk a pályázat kiíróira és a pénz odaítélőire, hiszen nélkülük már talán nem is léteznénk...
Felvetődik a kérdés: miért csinálják mégis a civil szervezetek azt, amit csinálnak. Jó kérdés. Nincs is rá más válasz, mint ez az újság, amit éppen olvas, Kedves Olvasónk! Na meg az a sok, kerületi, budapesti és országos civil szervezet, amelyik működik, s amelyek közül sokat ismerhet is, hiszen jelen vannak, ha baj van, ha segíteni, menteni, ápolni, a bajra figyelmeztetni kell, meg akkor is, ha a természetben, a művészetben, emberi társaságban szeretne értelmesen kikapcsolódni... Számuk végeláthatatlan. Szerencsére.
A sok szöveg helyett hát ideírjuk inkább az adószámunkat. Ha nincs más, fontosabb, hasznosabb civil szervezet a közelében, vagy barátai, rokonai, ismerősei, munkatársai nem rendelkeznek az 1 %-ukról, mert vagy nem tartják fontosnak, vagy rossz a véleményük a civil szervezetekről, vagy nem tudják, kinek kedvezzenek, segítsen nekik, adja meg a mi adószámunkat! Előre is köszönjük, hogy fáradoznak.
Ne felejtsék el, hogy az adóbevallásuk mellett található másik nyomtatványon az egyházak javára rendelkezhetnek adójuk másik 1 %-áról. Ne hagyják ki, gondoljanak arra, milyen sok egyházi szervezet gondoskodik a hajléktalanokról, a fogyatékkal élőkről, a szenvedélybetegekről, a magányosokról, a boldogtalanokról... Mi lenne világunkból, ha ők nem lennének és nem tennék, amit tesznek?

Végezetül most már tényleg itt az adószámunk:
Toronyhír Újpalotai Média Alapítvány 19702322-1-42
Köszönjük, hogy végigolvasták!

Báthory Erzsi
felelős szerkesztő
az alapítvány kuratóriumának elnöke

Fel

Kezdő oldal

Bevezetés a szelektív hulladékgyűjtés gyakorlatába

A Garabonciás Egyesület, a Nyírpalota Társaság, az Újpalotai Szabadidő Központ és a Toronyhír február 3-án a Közösségi Házban összejövetelt hirdetett a szelektív hulladékgyűjtésben szerepet vállalók részére munkamegbeszélés céljából.

A szervezők a beszélgetésre meghívták Nagy László osztályvezetőt a Fővárosi Közterületfenntartó Rt.-től és Privigyei Csabát a Hulladék Munkacsoport nevű országos civil szervezettől (röviden HuMusz-tól). A polgármesteri hivatal városüzemeltetési osztályáról Lonkai György környezetvédelmi előadó és egy munkatársa, valamint Hazai Béla bácsi, a polgármester úr főtanácsadója is megjelent. Fentieken kívül az új civil referens, Avarkeszi Béla, valamint önkormányzati képviselők, tanárok, egy papírhulladékhasznosító kft. vezetője és sokan mások is részt vettek a megbeszélésen. Összesen kb. negyvenen voltunk. Villogtak a vakuk induláskor, a kábeltévé operatőre pedig végig kitartott mellettünk.
A táblára kitűzött térkép mellett a szakemberek (Nagy László, Lonkai György) szóbeli kiegészítései is segítettek áttekinteni a kerületi szelektív hulladékgyűjtés jelenlegi helyzetét, a zöld szigetek helyét és megközelítési lehetőségeit, és a közeljövőben várható lépéseket. Azt azonban mindannyian megállapítottuk, hogy a lakosság előkészítése és felkészítése rendkívüli módon elhanyagolódott, a ránevelés pedig még el sem kezdődött.

A Toronyhír az amerikai nagykövetség Small Grants Program nevű pályázatán nyert pénz egy részéből ingyenes, négyoldalas kiadványt szerkesztett és nyomtatott ki ezernél több példányban, hogy megkönnyítse az ismeretterjesztést. A kerületi közösségi házakban, az újpalotai könyvtárban ezek a kiadványok tetszőleges mennyiségben felvehetők és kioszthatók azok körében, akik szívesen toboroznak híveket a szelektív hulladékgyűjtéshez.

A kiadvány a Toronyhírben is olvasható, Németh Tiborral, a városüzemeltetési osztály osztályvezetőjével készített interjúval kezdődik, a második oldalon szómagyarázatot találunk a szelektív hulladékgyűjtés fogalmairól, valamint az Őrs Vezér Téri Fák egyesület eddigi eredményeinek összefoglalóját (ők nemcsak gyűjtik, hanem cégekkel el is szállíttatják a szelektíven összegyűjtött hulladékot, sőt még pénzt is kapnak érte!). Ennek a civil egyesületnek a tevékenységéről videódokumentum is készült, amit az Újpalotai Szabadidő Központ vezetője sokszorosított, s a videókazetta kikölcsönözhető az újpalotai könyvtárból okulás céljára. A harmadik oldalon olvashatják az érdeklődők Manfred Wurm úrnak, Bécs XXIII. kerületi polgármesterének levelét, ami a Toronyhír fenti témában írott levelére érkezett – szuper gyorsasággal – válaszként. Wurm úr példát adott európaiságból: gyors válaszában korrekt módon ismertette a bécsi hulladékgyűjtés eddigi eredményeit, de a gondjait is, s nagyszerű fényképeket küldött a tiszta bécsi utcákon álló konténersorról, ráadásul egy nagy csomagban számos prospektust is. Ami számunkra a legelképesztőbb: Bécsben számos nyelven, többek között magyarul is terjesztik a szelektív hulladékgyűjtéssel kapcsolatos tudnivalókat, ízléses szórólapokon, füzetkékben. (Úgy tűnik, abszolút komolyan veszik ezt a dolgot!). Ami Wurm úr leírásában roppant figyelemre méltó: ott kell szelektíven szétválogatni és gyűjteni a hulladékot, ahol keletkezik, mert később már nagyon macerás és költséges. Konkrétan: náluk a lakóépületekben, az irodákban és az iskolákban is vannak szelektív hulladékgyűjtők az alap-hulladékokra, mint a papír és a szerves hulladék, s csak azokat viszik ki az utcákon elhelyezett konténerekbe, amiket nem praktikus az irodákban, lakóépületekben és iskolákban gyűjteni (üveg, műanyag, fémhulladék). Ugyanilyen gazdag ismertető anyagokkal látták el a Toronyhírt olasz barátaink is, az ő fotóik azonban sajnos nem érkeztek meg időben. A fordítással is gondjaink voltak. Ugyanis az a szellemes olasz mondat, ami az utolsó oldalon látható összekulcsolt kéz ujjaira van írva (La raccolta differenziata lasciamo la nostra impronto) magyarul ugyanilyen szellemesen lefordíthatatlan. Körülbelül ilyesminek lehet bugyután lefordítani: a szelektív hulladékgyűjtéssel hagyjunk nyomot (utódainknak). Megszívlelendő gondolat, az biztos. Végül az utolsó oldalon egy, a Toronyhírben korábban közölt úti beszámoló egy részlete tájékoztat olvasmányos és kicsit játékos formában a bohémnek és könnyednek ismert olaszok szelektív hulladékgyűjtéssel kapcsolatos pedantériájáról.
Egy biztos! Az óvodákban és az iskolákban kell kezdeni a nevelést, pl. játékosan tanítani, hogy melyik színű konténerbe mit tehetünk s hogyan. Például hogyan tapossuk laposra a pille-palackot, s tegyük rá a kupakot, hogy az így képződött vákumnak köszönhetően a palack lapos maradjon a konténerben is, s így kevesebb helyet foglaljon.
Pesszimista nép vagyunk. A többség – az évekkel ezelőtti, hamvába holt kísérlet után - nem hiszi, hogy a szelektíven gyűjtött hulladékot valóban újrahasznosítják. Ezen beidegződés megváltoztatására javaslatok is hangzottak el, hogy például a kábeltévé operatőre követhetné a konténereket elszállító autó útját, s rögzíthetné az egyes állomásokat, majd leadhatná a kábeltévében a kész riportot, ezzel is meggyőzhetők talán a kételkedők. Czibik Tamás elmesélte, hogy Kistarcsán a Rügyecske nevű civil szervezet, amelyik a szelektív hulladékgyűjtés fő motorja, a játszótérre kitett műanyag padokkal igyekszik meggyőzni és lelkesíteni a lakosságot. A padokon feliratok: Ez a pad újrahasznosított hulladékból készült.
A HuMusz munkatársai azonban még fontosabbnak tartják a visszaváltható üvegek és palackok elterjedését, mert így még kevesebb hulladékot kellene összegyűjteni.
(Megjegyzés: okos ember a jég hátán is megél. Élelmes újpalotaiak pontosan tudják, hogy hol kell venni a tele üveget vagy palackot és hol kell visszaváltani az üreset, hogy természetesen merő lelkes környezetvédelmi szempontból, de nyerjenek is az üzleten. Ugyanis: ugyanannak az üvegnek vagy palacknak a különböző újpalotai szupermarketekben más és más a betéti díja.)

A jelenlévők optimisták voltak és lelkesek. A civilek elszánt buzgalma ráragadt a jelenlévő közszolgálatiakra is. Talán sikerült felkelteni érdeklődésüket.
Talán felelősségtudatukat is: nem nekik kellett volna példaként elől járni ez ügyben?

(Hajdu László polgármester úr felhívott három nap múlva mobilon, s jelképesen megveregette a vállunkat, mondván: na, látom, elkezdtetek dolgozni!)
(hm?)

bálint

.

Fel

Kezdő oldal

A távhő-számlákról és a „Miért hideg a lakásom?” jellegű panaszokról

Számos panasz, bejelentés érkezik hozzám, mint a SZÖVTÁRS Egyesület elnökhelyetteséhez, s egyben több ezer újpalotai lakás választott fűtési megbízottjához.

Mi mit jelent a számlában?

A bejelentések egy része még mindig a „nehezen érthető” Főtáv-számlákról szól. Úgy látszik, az egyszerű díjfizető fejében nagyon lassan tudatosodik, hogy mit jelent a számlában két tételsor. Az egyik az épület hőfogyasztása. Ez az a hőmennyiség, amit az egész épület elfogyasztott, de ezt egy összegben senki nem fizeti ki. A másik az épületrészre jutó hőmennyiség, s ezen a lakásban elfogyasztott hőmennyiség értendő, ezt fizeti a lakás tulajdonosa, a fogyasztó közvetlenül. A további bontás esetében, ami a fűtési és a vízmelegítési hőfogyasztásra vonatkozik, már kevesebbszer merül fel probléma.

A bejelentések másik része a lakásfűtési, de leginkább a vízmelegítési hő szorzójával kapcsolatos. Ennek részletezésére most nem kívánok kitérni (majd esetleg egy következő írásban), csak annyit rögzítenék itt most, hogy ez a szorzó az egyesület által, hődíj-felosztási szempontból kezelt házaknál, a mellékvízmérő órák fogyasztási adatainak két havonkénti feldolgozásánál kap szerepet. Kerekítéssel és két hónapos időeltolódással igaz az a „szlogenünk”, hogy mindenki annyi havi vízmelegítési hődíjat fizet, ahány m³ melegvizet fogyaszt havonta.

Fázunk?

A legtöbb probléma az egy-egy lakásban tapasztalható fűtési hiányosságok miatt van, vagyis hogy FÁZUNK a lakásban.

Az első minősítés a lakástulajdonos részéről, hogy „a Főtáv nem fűt, nem tartja be a szolgáltatási szerződésben vállalt kötelezettségét”. Pedig ilyen esetekben, ahol több száz lakás közül csak néhányban van probléma, a szolgáltató hibáztatható a legkevésbé. Csak mellékesen jegyzem meg, hogy a közüzemi szolgáltatók közül egyedül a Főtáv végez a lakásokban díjmentesen hibaelhárítást, például radiátor-légtelenítést, vagy csepegés-elhárítást. Az Elmű nem megy be lakásba, ha - mondjuk - egy kapcsoló meghibásodása miatt áram nélkül marad a lakás, de a Vízművek sem végez csap-bőrözést, ha folyik a WC stb.
A Főtáv az épület szintjén és a lakások átlagában biztosítja a megfelelő hőellátást.
Amennyiben ez sérül, intézkedéssel a megfelelő hőellátási szintek biztosíthatók. Mégis vannak fűtési szezonban hideg lakások. Miért?

A hideg lakások általam ismert leggyakoribb okai

A nyílászárok állapota általában kritikán aluli. A legutóbbi helyszíni tapasztalatom szerint egy lakásban, ahol a radiátorban áramló víz hőfoka 58 ºC, mely megfelel a külső hőmérsékleti viszonyoknak, a falak hőfoka 22-23 ºC, viszont az ablak-tok és az ablak-keret csak 10-11 ºC-os volt. Jó hőszigetelésű ablaknál 21-22 ºC-os az ablak-tok és a -keret hőmérséklete is.

A másik gyakori jelenség a radiátorok burkolása. Ez nem mindig konkrét befedést, hanem sűrű függönnyel való elhatárolást, körbe pakolást is jelenthet. Ahhoz, hogy a fűtőtest le tudja adni a hőt, a levegő áramlására van szükség, Ha a radiátor környezetét úgy elzárjuk, hogy a levegő nem tud mozogni, akkor a helyiségben nincs közeg, ami a meleget tovább viszi, illetve kiveszi a fűtőtestből. Ha ezt a fűtőtest-burkolást megszüntetik, máris 1-2 ºC-al javítható a komfort érzet.

Ha hideg, vagy nem eléggé meleg a fűtőtest, annak több oka lehet.
Egyrészt régi radiátoroknál előfordul a belső lerakódás, ezáltal jelentősen romlik a hőleadás. Ilyen esetben cserével egyszerűen rendezhető a hiányosság (persze nem fűtési szezon alatt). A szelepben dugulás is keletkezhetett, ezáltal vagy nem engedi át a vizet, vagy nagyon kis keresztmetszeten folyik át, s ha megfogjuk a radiátort, érezzük, hogy a felső része meleg, az alsó viszont langyos vagy hideg. Ilyen esetben néha a szelep megkocogtatásával is megindul a fűtés. Még egy esetben okozhat fűtési hiányosságot a radiátor: ha levegős. Ez azonban a fűtési szezon kezdete után néhány héttel megszűnhet helyi beavatkozás nélkül is, de azonnal megoldható a helyi légtelenítéssel. Esetenként többször is meg kell ismételnünk a légtelenítést.

A fenti esetek leírásával gyakorlatilag végig is jártuk a fűtési problémák lakáson belüli okait. Ezek megoldása az esetek döntő többségében tehát a lakástulajdonos feladata.

A fűtési rendszer közösségi tulajdonú (lakásszövetkezeti vagy társasházi üzemeltetésű) vízszintes és függőleges elosztó és szabályozó rendszer. Ennek a rendszernek két gyenge pontja van.

Az egyik a legfelső emeleti központi légtelenítés. Az utóbbi évtizedben jelentő számú újpalotai épületnél történt korszerűsítés vagy részleges légtelenítő szelepcsere. Az igazi megoldást a teljes légtelenítő vezeték- és szelep-csere jelenti, ami azonban a X. emeleti lakásokon belül új vezetékezést, és ezáltal bizonyos kellemetlenségeket is okoz.

A másik fontos terület a strangok szabályozása. Sajnos még manapság is találkozunk olyan korszerűsítésnek nevezett felújítással, ahol a régi elzárókat golyós szelepekkel váltják fel. Ez az egyes strangok kizárási lehetőségét biztosítja, de szabályozásra alkalmatlan. A korszerű dinamikus strang-szabályozás alkalmazása felújítás esetén ma már alapkövetelmény. Ezekkel a korszerű szerelvényekkel és a lakások valamennyi radiátorára felszerelt kettős beállítású automatikus hőfok-szabályozó szelepek beépítésével lehet elérni azt, hogy a legoptimálisabb, tehát takarékos hőfelhasználás mellett valamennyi lakásban biztosítható legyen a szerződés szerinti hőmérséklet.

Az épületek fűtési rendszerének korszerűsítésekor már a tervezés során célszerű a Főtáv szakvéleményét is kikérni. Adott esetben a hőközpont fejlesztése is indokolt lehet.
A szolgáltató a ház rendszerének fejlesztését alapdíj kedvezménnyel honorálja.

Gugyella János
SZÖVTÁRS EGYESÜLET
fűtési megbízott

Fel

Kezdő oldal

Gondolatok Budapest és Pestújhely – Újpalota - Rákospalota közlekedéséről.

Napról napra nehezebb eljutni a munkahelyünkre és hasonlóan nehéz feladat a hazafelé vezető út leküzdése akár tömegközlekedéssel próbálkozunk, akár személygépkocsival.
Természetes velejárója ez a nagyvárosi létnek, vagy a város vezetőinek alkalmatlansága miatt araszolgatunk most már szinte minden napszakban?
A válasz nem egyértelmű, vannak elkerülhetetlen folyamatok és szép számmal elodázott vezetői döntések.
Tény, hogy rohamosan szaporodik a személygépkocsik száma, a családonkénti két kocsi néhány éve még ritkaság számba ment, ma már sokaknál természetes. És nincs megállás, illetve van a forgalmi dugókban. Eközben a főváros úthálózata nem fejlődik, a legfontosabb elkerülő utunk az M0-ás továbbépítéséről is inkább beszélünk, mint építjük, miközben a megépült szakaszok már most túlzsúfoltak. Addig is elkerülő út híján az átmenő forgalom kénytelen átpöfögni a városon. Az M3-ason érkezők szünet nélkül terhelik a környezetünket, zajjal és kipufogógázzal egyaránt. Reggelenként kilométeres sorok araszolgatnak az M3-ason befelé, egyre többen kísérleteznek a környező párhuzamos utcákon át belopakodni a városba.
Próbálkozhatunk a Thököly úttal, talán ott gyorsabban sikerül. Ha reggel hét óra után indulunk, itt is reménytelen helyzetbe kerülünk, mert a Thököly út beáll, jó fél óra alatt tudjuk leküzdeni a Hungária körúti kereszteződést. Nem csak személygépkocsival, de busz sáv híján autóbusszal sem lehet gyorsabban haladni.

A megoldás:

- Budapesti Közlekedési Szövetség
- Az elővárosi vasút felélesztése
- A kötött pályás közlekedés előnybe részesítése
- Buszsávok kijelölése
- Metró
- Általában a tömegközlekedés átgondolt fejlesztése
- Őrzött parkolók a fontosabb tömegközlekedési csomópontok és az elővárosi vasút megállói körül
- Helyi szinten kerékpár-utak építése.

Budapesti Közlekedési Szövetség

Létre kellene már hozni a Budapesti Közlekedési Szövetséget. A szövetség lényege, hogy a közös bérlettel lehessen használni a BKV, a MÁV, a Volán járatait egyaránt. Így lehetne optimalizálni a lehetséges közlekedési eszközök kihasználtságát.
Vegyünk egy gyakorlati példát. Állunk a Régi Fóti úton és várjuk a kék BKV buszt, nem jön, de feltűnik egy sárga Volán járat, félig üresen. Ha megfelel az úti célunknak felszállhatunk rá, mert a bérletünk érvényes erre is. Hasonlóképpen dönthetünk a Rákospalota – Újpest megálló közelében, hogy busszal, villamossal vagy vonattal megyünk tovább.
A bérletünk elektronikus kártya lesz, ami lehetővé teszi a társaságok közötti pontos elszámolást.
A szövetség létrehozásának előkészületei évek óta folynak. Az elektronikus bérlet technikailag megoldott, bevezetésre vár. Magyar tapasztalat is van, mert a GYESEV tagja a bécsi közlekedési szövetségnek.
Minden feltétel adott, talán a vezetői döntés hiányzik.

Az elővárosi vasút

Helyiérdekű vasút a múlt század elején Budapest környékén

Budapesten 30-35 olyan vasúti megálló van, amit be lehet vonni az elővárosi forgalomba. Kerületünkben négy lehetőség mutatkozik, Rákospalota – Újpest, Rákospalota-Kertváros, Istvántelek és Pestújhely megállóhelyek. Néhány éve még láttam a Pestújhelyen a szétrozsdásodott megállót jelző táblát, ami a porcelángyár bontásával egy időben tűnt el. A menetidő nem volt több mint 8perc a Nyugati pályaudvarig. Sajnos a Pestújhely megálló megszűnt, mert nem volt elegendő utas, nem így a Rákoskert megálló, ahol néhány előrelátó nyugdíjas napról napra fel és leszállt csak azért, hogy javítsák a statisztikát, a

megálló létjogosultságát igazolják. Rákoskert megálló a kerékpárosok bázisa is, de erről a kerékpározásról szóló részben fogok szólni bővebben.
Néhány éve, hogy bebizonyítsam a repülőtéri vonat megoldhatóságát, kísérletként a Nyugati pályaudvarról 26 perc alatt utaztunk vonattal Ferihegyre, a repülőtérre. A menetidő leghosszabb szakasza a 4-es út keresztezése volt, az autók leállítása, a vonat ismételt lendületbe hozása.
Az elővárosi vasút nem abból áll, hogy a távolsági vonatot megállítjuk a városban lévő állomásokon, hanem ezzel a céllal önálló járatokat kell indítanunk, speciális kocsikkal és menetrenddel, valamint korszerű biztosító berendezésekkel. Ehhez végre kell hajtani a MÁV reformját, ami lehetővé fogja tenni, hogy önálló társaságok alakuljanak az elővárosi vonatok működtetésére.
Addig is van feladatunk bőven. Meg kell tervezni és ki kell alakítani a parkolókat, hogy a vonatra szállók kulturált körülmények között és biztonságban tudhassák autóikat. Rendezni kell az oda vivő utakat, és meg kell tervezni a tömegközlekedést, hogy az utasok gyorsan elérjenek az elővárosi vonatok megállóiba.

Folytatás következik.

Katona Kálmán

Fel

Kezdő oldal

A dilettánsok és a politika

Minden művészetet dilettánsok űznek legtöbb szenvedéllyel. Ezt tapasztaljuk a tudományok körében is, de sehol sem annyira, mint a politikában, mely félig a tudományok s félig a művészetek sorába tartozik, s melyhez talán ép azért szólnak annyian s oly szenvedéllyel, mert oly kevesen értenek hozzá.

Báró Eötvös József: Gondolatok
Budapest, 1894, kiadó: Ráth Mór

Fel

Kezdő oldal

Mit kiván Újpalota?

• Igazi főteret!

• Többfunkciós közkönyvtárat!

• Templomot!

Mit kíván még Újpalota?
Ki és mivel szeretné folytatni a listát?

Fel

Kezdő oldal