TORONYHÍR ONLINE MÉDIA
SÉTÁLÓUTCA KÁVÉHÁZ FŐTÉR JÁTSZÓTÉR TORONYLES


Toronyles

Kéne egy kis helyismeret!

 

Kerületünk önkormányzatának nincs szerencséje a kiadványokkal. Nem utalok szívesen Szepes Erika könyvére, vagy egy bizonyos német (!) cég által évekkel ezelőtt kiadott kerületismertető kiadványra, amelyik dugig volt hibával, pl. a civil szervezeteket illetően csak hibák voltak benne (csupán a civil referenst felejtették el ez esetben megkérdezni), aztán a nagyon sokáig készülő iskolai helytörténeti könyvecskére...
Most a kezünkben tartunk egy reprezentatív 2004. évi naptárt az önkormányzat kiadásában. A polgármesteri hivatal öt vezetője (polgármester, három alpolgármester, jegyző) ajánlja a kerület lakosságának figyelmébe, s kíván minden jót erre az évre. Köszönjük szépen!
Nagyon mutatós kerületi épületek, utcarészletek illusztrálnak minden egyes naptári hetet. A baj csak az, hogy a kép és a felirat nem mindenhol stimmel. Ráadásul a hibák visszatérőek, mert a három évvel ezelőtt megjelent reprezentatív naptárban ugyanezek fordultak elő, s több helybéli tette szóvá. Úgy tűnik, hiába.

Most mi ismét szóvá tesszük.
Első hét: az I. világháború rákospalotai hősi halottai emlékművének fotója. A naptárban az aláírás szerint a világháborúkban megholtak emlékműve ez, holott a szobor talapzatán olvasható az évszám: 1914-1918, mely tudomásunk szerint egyértelműen csak az I. világháborút jelöli (a második után nem volt idő vagy politikai akarat megemlékezni a hősi halottakról...).
Kilencedik hét: a fényképen a Régifóti úti zsinagóga képe látható, az aláírás szerint azonban a Régifóti úti evangélikus templomot kéne ott látnunk. Tegyük még hozzá, hogy ez a régóta nem-működő zsinagóga: műemlék. Bár a Széchenyi-könyvtár raktára található benne, azért érdemes megcsodálni kívülről is keleties eklekticizmusát, nemes vonalait.
(Mindjárt kihasználva a pillanatot, hadd idézzük Tóth Lajosnak, a Csokonai Művelődési Központ igazgatójának kedvenc mondását, miszerint hajdanában a módos rákospalotaiak a négy vallási felekezet templomát, imaházát egymás szomszédságában építették fel, s azok milyen jól megfértek egymással...)
Tizenhatodik hét: a képen a rákospalota-újvárosi református egyházközség Széchenyi utcai temploma látható, aminek felújítására Kiss Domokos tiszteletes úr Toronyhír-beli karácsonyi köszöntőjében olyan megrendülten emlékezett (ugyanis egy szélvihar lesöpörte a torony borítását és többek között az önkormányzat segítségével állították helyre). A felirat szerint ez a rákospalota-újvárosi templom Pestújhelyen található...
Huszonnegyedik hét: a legdurvább baki! A 107 éves László György kerületi főépítész által tervezett és épített, kupolás Régifóti úti evangélikus templom látható a képen. Az aláírás szerint ez református templom. Aki aláírta, nem vette észre, hogy kereszt van a tetején, ami református templom tetején soha sem fordulhat elő.
Harmincegyedik hét: az Újpalota főterén található, a népnyelv szerinti „Szentháromság”-szobor, amelyet Borsod megye pártbizottsága adományozott a legendás hetvenes években Újpalotának, a felirat tanúsága szerint Újpalota alapításának 30. évfordulójára emelt emlékmű. Van ugyan mellette egy emléktábla (ami a feliratozó pechére éppen nem látszik!), azt valóban1999-ben, Újpalota 30. évfordulóján állították megemlékezésül, de a szobor, maga egy - sajnáljuk - letűnt korból maradt itt.

Nézegetjük a XV. kerület információs térképét is, s láss csudát, itt is hibákba botlunk. Itt már az I. világháborús emlékmű a felirat tanúsága szerint átalakult 48-as emlékművé. A fent idézett újpalotai szobrot viszont „30-as emlékműnek” nevezi a szerző. Milyen harmincas? Az ezerkilencszázharmincas évek netán? Eszünkbe jut a régi vicc: mi harminc?... Az öt fényképből kettő enyhén szólva félrevezető.
Neveket, szerzőket hiába keresünk. A térkép alján ennyit találunk: Szűcs Lajos e.v. (el vele?!). A mobil-telefonja hetek óta nem válaszol.
Végül szóvá tesszük a budapesti Kisokos 2003/2 kerületi kiadványában az - évek óta változatlanul szereplő - hibákat (már-már szégyelljük is, hogy még mindig nem szúrtak szemet másnak...).
A Civil szervezetek összevissza sorrendjében (sem az abc szerintit, sem semmilyen más rendszert nem bírtunk felfedezni) minden civil szervezet vastag nagybetűs, kivéve az Ipartestület nevét, ki tudja, miért. Az Északi Fény Természetjáró Egyesület elnöke Reményi Pál és soha sem volt Benedek Istvánné, ő ugyanis az Egészségmegőrző Egyesület elnöke, ahol egyébként helyesen szerepel is a neve. A LABE-ból LARE lett, ki tudja, milyen eszmetársítás következtében. Az Újpalotaiak Baráti Köre és a Toronyhír Újpalotai Média Alapítvány neve és címe mellett sokadszor szerepel az a telefonszám, amelyik már évek óta (financiális okokból) nem létezik ... Az Elektromos Művek Rákospalotai Kirendeltsége a megadott címen (Bocskai u. 116.) kb. tizenöt éve nem létezik, a körzeti kirendeltségeket megszüntették. Az már csak hab a tortán, hogy kerületünkben a Kisokos szerint a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtárnak mindössze két kerületi fiókkönyvtára van, az Eötvös utcai és a Szűcs István utcai, mert szegény Kontyfa utcai újpalotai közkönyvtárunk, úgy látszik, sokszorosan mostohagyerek...
Alig merjük megfogalmazni: lehet, hogy a polgármesteri hivatalban nincs igazi gazdája a kiadványoknak?
A fentiek sokak szerint nem kardinális problémák. Bizonyára igazuk van. Mi azt olvastuk a már citált helytörténeti kiadványban, hogy a rákospalotai emberek egykor „gyüttmentnek” nevezték a beköltözőket, így különböztették meg őket az őslakosoktól, s időbe telt, amíg az újonnan ideköltözőket befogadták. Meg kellett érte dolgozniok. Ezek a daliás idők már a messzi múltba tűntek, de még vagyunk itt egy páran, akik kötődünk lakóhelyünkhöz. Nem átmenetnek tekintjük, nem akarunk (nem tudunk?) elköltözni innen jobb vidékekre, szeretnénk magunkat otthon érezni itt. Lehet szeretni ezt a kerületet, csak meg kellene ismerni jobban.
Mindenesetre ne feltétlenül és kizárólag az önkormányzati kiadványokból akarjunk helyismeretre szert tenni...

–bébé -

Vigaszdíjként nézegessük ezt a gyönyörűséges régi fotót! A hátlapján található írás szerint 1926. november 18-án készült, amikor is a pestújhelyi cserkészcsapat ünnepelte fennnállásának 1. éves évfordulóját a pestújhelyi önkéntes tűzoltókkal együtt a mai Thököly és József Attila utca találkozásánál található terecskén. Középen a főbíró, Fülöp Károly ül (1916-tól 1934-ig volt főbírája Pestújhelynek), mellette balra a tűzoltóparancsnok, s a képből kinagyítottunk egy részletet, ahol két őslakos kukucskál egy egyenruhás férfiú válla fölött: Bauer Gyula építőmester és fiatal felesége (a kép tulajdonosának nagyszülei). A fotó hátoldalán ott van Ankner fényképész pecsétje is.
Emlékezzünk néha a régiekre! Ők legalább ismerték és szerették lakóhelyüket!

- bb -

 

Fel

Kezdő oldal

 

Tisztelt Levegő Munkacsoport!

Schnier Mária kint volt a kerületünkben szervezett Mobilitás Hét utolsó napján egy fórumon a Kavicsos közi Lila iskolában, s igen megnyerte rokonszenvünket. Mi egy tizennegyedik éve működő helyi független civil újságot képviseltünk ott, s néhány előadót kivéve (köztük Schnier Máriát) elkeserítőnek véltük az un. fórum végkicsengését. Amiért Önökhöz fordulunk, az éppen S.M. nagyon rokonszenves világszemléletével és "harcmodorával" függ össze: úgy tűnt, Ő megteszi, ami tőle telik, értékrendjéből jottányit sem engedve, de a harci kedvéből sem, amit szerencsére remek előadói tehetséggel és humorral dúsít.
Rátérve a lényegre: hosszú évek óta szenvedünk a lakótelepen a kábelégetés fojtó, fanyar-édeskés szagától és füstjétől, ami bizonyos napokon, az esti órákban szétterjed, s ha a légköri viszonyok, a széljárás "kedvező", akkor ráül a lakótelepre, betör a lakások légterébe, s reggelre szivódik csak fel (jórészt szervezetünkben is, gondoljuk). Évek óta - sajnos lankadó erővel - próbálunk elérni eredményt, azaz megtalálni/megtaláltatni és felszámolni/felszámoltatni az illegális kábelégető forrást/forrásokat. Sem az illetékes környezetvédelmi főfelügyelettől, sem a helyi ANTSz-től, sem kerületünk környezetvédelmi főelőadójától nem remélünk már semmit, ők már többször bedobták a törülközőt.
Önökhöz fordulunk: van-e esély még a mi életünkben az illegális kábelégetés megszüntetésére?
Válaszukat várva tisztelettel

Báthory Erzsi

Kedves Báthory Erzsi!

Én a tűzoltóságot szoktam kihívni, és esetleg a rendőrséget is párhuzamosan. A tűz kioltása után fel kell vetetni egy jegyzőkönyvet, és az alapján el lehet járni az égetőkkel szemben (ha azok nem hajléktalanok, mert akkor kicsit nehezebb). Több rendszeres égetést sikerült már így beszüntetni. Ja igen, ha nem jönne a tűzoltóság, akkor az országos tűzoltó főparancsnoksághoz kell fordulni. Eleve amikor kihívják őket, ecsetelni kell, hogy milyen tűzveszélyes helyen égetnek (erdő, szeméthegyek, stb).

Kérjük, hogy siker és sikertelenség esetén is jelezzenek vissza. Nagyon örülnénk az illegális égetést megörökítő fotóknak, ha sikerül lekapni.

Tisztelettel: Lenkei Péter

 

Fel

Kezdő oldal

 

Általános?


Ildikó barátnőm Újpalotára született. Nem lakott még sehol másutt, de járt már sokfelé. Huszonhét éves, értelmiségi, középvezető. Utál itt lakni.
Megkérdeztem hát, hogy miért.

A válasz a következő: Alapvetően szeretek más kerületekbe, más városokba „kirándulni”. Éppen ezért van egy csomó minden, amit nem a saját lakóhelyemre kívánok. Van azonban néhány dolog, ami kényelmessé tenné az életemet itt, Újpalotán. Például saját, normális méretű könyvtár. Tiszta, kirándulásra is alkalmas Kiserdő és Szilas patak. Uszoda. És itt nem a méregdrága Pólus Hotelre gondolok.
Nem is tudom. Most hirtelen más nem jut eszembe akárhogy gyötrődöm.
Mondhatnám persze, hogy a metró megállhatna Újpalotán is, de ez tudjuk, hogy annak idején miért nem valósult meg. És ha őszinte akarok lenni, ha csak ez hiányozna, nem akarnék elköltözni.
Ja és még valami. Olyan sokba kerül egy panellakás fenntartása, hogy ettől aztán tényleg menekülök. Csak példa erre a múlt havi számla. Fűtés, melegvíz és gáz harmincezer forint. És akkor még nem fizettünk törlesztőrészletet, villanyt, kábeltévét, közös költséget, mely utóbbit szintén irreálisnak találom.
Na remélem segítettem a válaszadásommal.

És ön? Minek kellene történnie Újpalotán, hogy szeressen itt élni? Mi az, ami miatt menekül a lakótelepről, ami miatt csak hálni jár haza? Lehetne jobb is? Hogyan?

Fel

Kezdő oldal








E-mail: info@toronyhir.hu

Frissítve: 2004.01.18.