Fõtér

2003. évi L. (ötvenedik) törvény a Nemzeti Civil Alapprogramról

Javaslat az önkormányzati rendelettervezetre: mi a cél?

Indul a távfűtés-sorozat

Mit kiván Újpalota?

----->>> ÚjpalotaInfó<<<-----

Tisztelt Olvasóink!

Eljött az adóbevallás időszaka, s megérkeznek Önökhöz is (ahogy természetesen hozzánk is) a civil szervezetek 1 %-ot kérő levelei.
Megalázó és kényelmetlen helyzet ez, pláne ha kis helyi civil szervezetről van szó, amelyik még szorultabb helyzetben van, mint a nagy, országos szervezetek, s amelyiknek még kisebb esélye van arra, hogy a szervezet alapítóin, működtetőin, valamint azok rokonain és barátain kívül bárki is nekik töltse ki az adóbevallásához csatolt rendelkezési nyomtatványt az 1 %-ról.
Megoldással kecsegtet a kormány és a parlament tavaly nyáron hozott Nemzeti Civil Alapprogram törvénye, amely – hírek szerint – idén 6 milliárdot osztana szét a civil szervezetek között, s többek között működési feltételekre. Ez ugyanis a legnehezebb az egész civil szervezetesdiben: a működési feltételeket biztosítani. Mert programra sokfelé lehet pályázni, s ha az embernek elég fantáziája, kitartása, türelme és ideje van, akkor előfordul, hogy nyer is. Jó példa erre a címoldalon olvasható, látható elegáns amerikai logó, ami azt tanúsítja, hogy tavaly szeptemberben egy programunkkal pályázatot nyertünk az Amerikai Nagykövetség Small Grants Program pályázatán. Aki valaha is belelátott valami ilyesmibe, az körülbelül el tudja képzelni, mennyit kellett ezért dolgozni (a fenti esetben ráadásul mindent angol nyelven kellett beadni). Mégis nagy hálával és tisztelettel gondolunk a pályázat kiíróira és a pénz odaítélőire, hiszen nélkülük már talán nem is léteznénk...
Felvetődik a kérdés: miért csinálják mégis a civil szervezetek azt, amit csinálnak. Jó kérdés. Nincs is rá más válasz, mint ez az újság, amit éppen olvas, Kedves Olvasónk! Na meg az a sok, kerületi, budapesti és országos civil szervezet, amelyik működik, s amelyek közül sokat ismerhet is, hiszen jelen vannak, ha baj van, ha segíteni, menteni, ápolni, a bajra figyelmeztetni kell, meg akkor is, ha a természetben, a művészetben, emberi társaságban szeretne értelmesen kikapcsolódni... Számuk végeláthatatlan. Szerencsére.
A sok szöveg helyett hát ideírjuk inkább az adószámunkat. Ha nincs más, fontosabb, hasznosabb civil szervezet a közelében, vagy barátai, rokonai, ismerősei, munkatársai nem rendelkeznek az 1 %-ukról, mert vagy nem tartják fontosnak, vagy rossz a véleményük a civil szervezetekről, vagy nem tudják, kinek kedvezzenek, segítsen nekik, adja meg a mi adószámunkat! Előre is köszönjük, hogy fáradoznak.
Ne felejtsék el, hogy az adóbevallásuk mellett található másik nyomtatványon az egyházak javára rendelkezhetnek adójuk másik 1 %-áról. Ne hagyják ki, gondoljanak arra, milyen sok egyházi szervezet gondoskodik a hajléktalanokról, a fogyatékkal élőkről, a szenvedélybetegekről, a magányosokról, a boldogtalanokról... Mi lenne világunkból, ha ők nem lennének és nem tennék, amit tesznek?

Végezetül most már tényleg itt az adószámunk:
Toronyhír Újpalotai Média Alapítvány 19702322-1-42
Köszönjük, hogy végigolvasták!

Báthory Erzsi
felelős szerkesztő
az alapítvány kuratóriumának elnöke

Fel

Kezdő oldal

Micsoda demokrácia?

…Egy szabad és egészséges polgári társadalom kiépülésének és működésének alapvető, de semmiképpen sem elégséges feltétele a jogrendszer és más intézményi keretek megteremtése. Ehhez mikroszinten – Ágh Attila kifejezésével élve – a társadalom finomszöveteinek is létezniük, működniük és folyamatosan épülniük, fejlődniük kell.
Ez a társadalmi finomszövet pedig a civil társadalom.

A rendszerváltást követően – ahogy az számítható volt – a tulajdonszerzés, a birtoklás kérdése körül volt a legnagyobb a harc: hogyan lehet a leggyorsabban megszerezni és szétosztani, amit csak lehet. Ez a folyamat azonban nem csak a tőke, de a hatalom, a rendelkezés jogának a megszerzésére is irányult. Ebben az újraelosztási folyamatban kimaradt, lemaradt a civil társadalom, a szervezett és formalizált harmadik szektor. A források fölötti tulajdonlást, a döntésekben az érdemi jelenlétet aránytalanul kisajátította, s máig is gátlástalanul „lenyúlja” a politikai és a gazdasági szféra. (Ijesztő jelensége volt a közelmúltban a magyar parlamenti demokráciának, ahogyan az Országgyűlés néhány perc alatt elfogadta a pártalapítványokról szóló rendeletét.) A harmadik szektor számára maradt a saját belső forrásai felhasználásának - az egyébként fontos, ám viszonylag korlátos -lehetősége.
Bár a nonprofit szervezetek bummjának nevezzük a 90-es éveket Magyarországon, azt is kell látnunk, hogy ez a számszerűségében ugrásszerűen fejlődő szektor – kicsit leegyszerűsítve - megszelídített, fogatlan oroszlánként várja a másik két szektor simogatását, a kandalló előtt, gyakran annak lábánál megpihenve. Alig maradt saját ereje, lehetősége, kapacitása, esélye arra, hogy radikálisabban jelen legyen, beleszóljon, valóságosan kezdeményezzen, változást érjen el a közpolitikában.
Egy normális demokráciában az államnak (a kormányzatnak és az önkormányzatoknak közösen) az alapvető feladata, hogy a civil társadalom szerveződésének, a közösségi mozgalmaknak a működéséhez a fizikai-gazdasági feltételeket biztosítsa. A keretfeltételek hiánya a demokratikus társadalom működésének akadálya lehet. Ha pedig megvonja ezt az esélyt az állam a társadalomtól, a demokráciát korlátozza. Ha ebből a szempontból vizsgáljuk a hazai viszonyokat, tudnunk kell, hogy nagyságrendileg kisebb a nonprofit szektor bevételi szerkezetében az állami támogatás aránya a polgári demokratikus országokénál. El kell ismernünk azokat a törekvéseket, amelyek a központi költségvetésben a Nemzeti Civil Alapprogram kapcsán 6 milliárd közelire taksálják a 2004. évi támogatási keretet. De hegyek vajúdtak, és egeret szültek ebben a folyamatban, ha hozzátesszük, hogy a múlt évben a nonprofit szektor összes bevétele meghaladta a 600 milliárd forintot. Hasonlóan szerény helyi szinteken az önkormányzati hozzájárulás aránya a harmadik szektor működéséhez: a KSH adatai szerint 2000-ben az erre a szektorra fordított költségek az önkormányzatok éves bevételeinek kevesebb, mint 0,8%-át, azaz 7,9 ezrelékét tették ki. A kivonuló külföldi támogatások következtében is elszegényedő közösségi szektor, félő, hogy epizodista, statiszta lesz ebben a drámában, színjátékban.
A mindenkori hatalom persze azt szívesen veszi, ha a nonprofit szektor a különféle szolgáltatások nyújtásával köti le a kapacitásait, addig sem pöröl, felesel, nem akarnokkodik. És ma már tudjuk, a hazai nonprofit szervezetek ezekben az években erőteljesen a szolgáltatások megszervezésének irányába fordultak. Ugyanakkor rendkívül lassan fejlődik mindenféle érdekvédelem – a munkavállalói, a fogyasztói, a különféle fogyatékkal élők, de a kisebbségi jogvédelem más területen is. Miközben a közösségi módon megszervezett szolgáltatások jelentőségét és értékét meg sem próbálom megkérdőjelezni, érdemes megvizsgálni, miért sorvad ilyen szélsőségesen el Magyarországon a közéleti szerepvállalás, a társadalmi kontroll, a közösségi ügyekbe való markáns beleszólás, illetve annak hatékonysága a civil társadalom részéről.

A farok csóválja a kutyát?

…Alapkérdés, hogy a társadalmi élet alakításában részt vehet-e a civil társadalom, vagy azt a politika fogja tartósan kisajátítani?
Hogyan lehetne a civil társadalomnak országosan, de még inkább a helyi szinteken bekapcsolódnia, hangsúlyosabb szerephez jutnia a közösségi döntésekben?
Ki, vagy mi lehet az akadálya annak, hogy a közösség alakítsa a közéletet?
A közélet sokszereplős játék. Gátat jelenthetnek ebben a különféle szinteken a politika akarnokai, diktátorai.
Árthatnak a hatékony közösségi aktivitásnak a civil szerveződések vátesz vezetői, akik kisajátítják ezekben a körökben a vezetői szerepeket, mindig a többiek helyett cselekszenek, gondolkodnak, döntenek – így kiskorúsítják saját közösségüket.
Aztán a különféle közvetítő szereplők: intézmények, szakemberek, segítők, akik gyakran megint csak a társadalmi részvétel korlátozását végzik túlzott dominanciájukkal. Ahelyett hogy felkészítenék, kapcsolódások kiépítésével a cselekvésekben segítenék partnereiket, önmagukat teszik az ügyek főszereplőivé.

Legyünk őszinték, nálunk igazán egyetlen hatalom sem akarja, hogy erős civil társadalom, valódi beleszólás, igazi demokrácia és hatalommegosztás legyen. Egy-egy politikus esetenként talán igen, de az ő kiáltásuk is Barabássá válik frakciójukban, párttáboraikban. Miért nem? Mert azzal önmagát kellene korlátoznia, ami pedig nem a hatalom természete. A kényszer, valami újabb érdek lehetne, amely mégis erre hajlíthatja a döntéshozók körét. Nagy kérdés, hogyan lehet ilyen kényszert, érdeket, belátást kialakítani.
S a civil társadalom képes-e ennek a kényszernek a kiépítésére?
Gyakorta halljuk a politikai szereplőktől a közösségi akaratnyilvánítások kapcsán azt a megjegyzést, hogy „na nehogy már a farok csóválja a kutyát”! Érdemes ezen elgondolkodni, hogy valóban ki is a farok (s itt nem az állat testrészére gondolok), és ki a kutya? Ugyanis az én értelmezésem szerint éppen hogy a társadalomnak kell a meghatározónak lennie és mozgatnia a politikai döntéshozókat – akik ugye ebben a kontextusban a farok szerepét töltenék be. És meghagyni a társadalomnak azt a Bibó István által sokszor megfogalmazott tételt, hogy „…neki joga és kötelessége a maga fölött álló hatalmasságokat megválogatni és szükség esetén elkergetni.” Anélkül „félforradalom”, félbe maradt demokrácia marad a mienk.

Féldemokrácia: amikor a demokrácia fél…

Péterfi Ferenc
(a fenti írás részlet a szerző azonos című, hosszabb tanulmányából)

Fel

Kezdő oldal

2003. évi L. (ötvenedik) törvény
a Nemzeti Civil Alapprogramról

Az Országgyűlés elismeri a társadalmi szervezetek és alapítványok működési feltételei állami garanciákkal való biztosításának szükségességét, ezért a civil szervezetek átlátható, költségvetési forrásautomatizmusra épülő, pártpolitikától mentes forrásainak biztosítása érdekében Nemzeti Civil Alapprogramot hoz létre. A Nemzeti Civil Alapprogram célja a civil társadalom erősítése, a civil szervezetek társadalmi szerepvállalásának segítése, a kormányzat és a civil társadalom közötti partneri viszony és munkamegosztás előmozdítása az állami, önkormányzati közfeladatok hatékonyabb ellátása érdekében. A kitűzött célok elérése és a jövő társadalmi önszerveződés elősegítése érdekében az Országgyűlés a következő törvényt hozza.

Az Alapprogram célja

1.§. (1) A Nemzeti Civil Alapprogram (a továbbiakban Alapprogram) a Magyarországon bírósági nyilvántartásba vett civil szervezetek számára, azok működéséhez és tevékenységéhez biztosít központi költségvetési támogatást.
(2) Az Alapprogramból az alábbi célokra teljesíthetők kifizetések
a) civil szervezetek működési támogatása
b) civil szervezetek közhasznú tevékenységének támogatása
c) civil szervezeteket érintő évfordulók, fesztiválok, hazai és határon túli rendezvények támogatása
d) nemzetközi civil kapcsolatokban a magyarországi civil szervezetek jelenlétének biztosítása, hazai és határon túli rendezvényeken, fesztiválokon történő részvétel támogatása, nemzetközi tagdíjakhoz támogatás biztosítása, európai integrációt elősegítő programok támogatása
e) civil szférával kapcsolatos tudományos kutatások, monitoring tevékenység és nyilvántartási feladatok támogatása
f) civil szférával kapcsolatos szolgáltató, tanácsadó, oktatási, fejlesztő, segítő tevékenység és intézmények támogatása
g) civil szférát bemutató kiadványok, elektronikus és írott szakmai sajtó támogatása
h) civil szervezetek pályázati önrészeinek támogatása
i) adományosztó szervezeteknek szóló juttatás az Alapprogram Tanácsa, illetve a Kollégiumok egységes elvek mentén meghatározott, forrásautomatizmus biztosításáról szóló döntései alapján
j) az Alapprogram működésével kapcsolatos költségek fedezete
k) civil érdekképviseleti tevékenység támogatása.

(3)Az Alapprogram rendelkezésére álló forrásoknak a Tanács által évente meghatározott hányadát – de legalább hatvan százalékát – a civil szervezetek (2) bekezdés a) pontja szerinti működési támogatására kell fordítani...

A kedvezményezettek

3.§. (1) Az Alapprogramból az alábbi civil szervezetek igényelhetnek támogatást:
a) azon társadalmi szervezetek (kivéve a pártokat, a munkaadói és munkavállalói érdekképviseleti szervezeteket, a biztosító egyesületeket, valamint az egyházakat), amelyeket a bíróság a pályázat kiírása, vagy az egységes elvek mentén meghatározott támogatási feltételeknek történő megfelelés megállapítása évének első napja előtt legalább egy évvel nyilvántartásba vett és az alapszabályuknak megfelelő tevékenységüket ténylegesen folytatják...

Fel

Kezdő oldal

Budapest Főváros XV. kerület
Önkormányzata
Polgármesteri Hivatala

Hajdu László
Polgármester Úr részére

1153 Bocskai u. 1-3.
1601 Bp. Pf. 46

Tárgy: javaslatok a civil szervezetekkel való önkormányzati
együttműködés szabályozásának rendeletéhez

Tisztelt Polgármester Úr!

Megtisztelő, hogy a civil szervezetek javaslatait kéri a Támogatás, együttműködés normatív szabályozása című, a civil szervezetekkel való együttműködésre vonatkozó önkormányzati rendelet megalkotásához. Örülünk, hogy egyrészt az Európai Uniós csatlakozást megelőzően igyekszik kerületünk vezetése e téren is a jogharmonizációra, másrészt hogy a rendelettervezet a Nemzeti Civil Alapprogram valóban európai léptékét veszi alapul.
I. Ezen okból a legfontosabb szempontnak tartjuk a kerületi rendeletben is hangsúlyozni, hogy az önkormányzat célja a helyi civil társadalom erősítése, a civil társadalmi önszerveződés elősegítése. Azért nem tartjuk fontosnak leszögezni, hogy mindez az önkormányzati közfeladatok hatékonyabb ellátása érdekében történjék, hiszen a helyi civil társadalom önszerveződése és erősödése hosszú távon az egész kerületi lakosság, s az egész társadalom javát és jövőjét szolgálja, még ha konkrétan, financiálisan kimutatható hasznot nem is hoz mindegyik.
Mindamellett számos olyan civil szervezet működik kerületünkben is, amelyik jelentősen kiveszi részét az önkormányzati közfeladatok ellátásából, s ezen feladatvégzés pénzügyi és egyéb biztosítását bizonyára kiemelt feladatának tekinti az önkormányzat.
Éppen ezért javasoljuk elsőként különbséget tenni

a helyi civil társadalom autonómiájának mindenkori tiszteletben tartása mellett a helyi civil szervezetek működésének megkülönböztetés nélküli biztosítása és
a közcélú feladatok ellátásában részt vállaló civil szervezetek konkrét társadalmi közérdekből történő finanszírozása között, mely utóbbi esetekben kölcsönösségen alapuló szerződések rendeznék a működés pénzügyi és egyéb feltételeit.

E két megközelítés nem zárná ki, sőt erősíthetné egymást, ha mindig és garantáltan a helyi nyilvánosság előtt zajlana a dolgok néven nevezése.

II. A fenti szempontok szerint különböztetnénk meg a rendelettervezetben a Nemzeti Civil Alapprogramban is felsorolt tevékenységeket az alábbiak szerint

közfeladatok, amelyek ellátásában szerződés alapján működnek közre az egyébként autonóm civil szervezetek:
- nevelési és oktatási tevékenység
- sport és közművelődési tevékenység
- egészségügyi, szociális és karitatív tevékenység
- gyermekek üdültetése, táboroztatása
- szenvedélybetegek gondozása
- fogyatékkal élők gondozása
- közrend és vagyonvédelem
- környezetvédelem
- településfejlesztés
- jogvédelem
- stb
A helyi társadalom erősödését és önszerveződését bizonyító tevékenységek, amelyekhez létfeltételeket biztosít az önkormányzat, mint
- a helyi nyilvánosság megteremtésében, erősítésében való részvétel
- a civil érdekképviselet megszervezése és működtetése
- a civil kiadványok, sajtó, média
- önkéntes, csoportos önkifejezés, alkotás, közös gondolkodás, tudásszerzés.
Alkalmi programokhoz, amelyek a civil társadalom helyhez kötődését biztosíthatják, alkalmi pályázati lehetőségek kiírása a társadalmi-kulturális és sport élet különböző területein (ami nem zárja ki az éves költségvetésben való tervezést).

Ezen tevékenységek végzésének pénzügyi feltételeit olyan számítások alapján lehetne meghatározni, hogy mennyit ér az adott helyi társadalomban az adott feladat vagy tevékenység elvégzése. Nem könnyű feladat, de mindig akadnak a civil társadalomban önkéntes tudósok, akik szívesen bíbelődnek ilyen jellegű számításokkal. A végeredményt ismét csak a nyilvánosság értékelné és méltányolná.

III. Fontosnak tartjuk leszögezni, hogy a civil szervezetek indíthassanak az önkormányzati választásokon képviselőjelöltet, illetve ilyen passzus ne kerülhessen be tiltó tényezőként a rendeletbe. Párttal közös listán is indíthat civil szervezet jelöltet, csak egyértelműen jelölni kell mindkét (vagy több) indító szervezet nevét, hogy a választók egyértelműen dönthessenek, támogatják-e vagy sem.

IV. Célszerűnek tartanánk, ha a pályázatokon elnyert finanszírozás esetében a civil szervezetek kötelezettségeinek felsorolása mellett a rendelet tartalmazná az önkormányzat kötelezettségeit is, nevezetesen konkrét határidőt szabna az elnyert pénzek kiutalására. A támogatások hatékony felhasználása és az adott cél megvalósulása érdekében mindenképpen az előfinanszírozási rendszert – esetlegesen teljesítmény-arányos ütemezéssel – tartanánk megoldásnak.

Budapest, 2004. január 14.

Tisztelettel

Báthory Béláné
Toronyhír Újpalotai Média Alapítvány

Fel

Kezdő oldal

Tisztelt Szerkesztőség!

Most jutott csak idő a válaszlevél megírására, mert fontosabbnak tartottam az érintett ügyben a konkrét intézkedést, illetve intézkedések megtételét.
Kérem hogy válaszomat továbbítsák majd Tóth József úr részére is.

Ott kezdem a választ, ahol Tóth Úr befejezte: " A Főtáv nem tartja be a szerződést, mit csináljunk?"
A megkötött szerződést be kell tartatnunk, illetve ha szükséges, módosítani is lehet. A betartatás részben a közös képviselő, illetve a fűtési megbízott feladata.

Én december 22-én kaptam jelzést, hogy gond van a Késmárk utcai lakások hőmérsékletével, és nyomban intézkedtem a Főtáv felé a hőmérséklet emelésre. Mivel ezt követően csak január 6-án kaptam jelzést, hogy a javulás nem elégséges, ismét a
szolgáltatóhoz fordultam, szóban és írásban.

A mai napi jelzés szerint, ( január 8) érzékelhető a változás, de további mérsékelt emelés szükséges. Meggyőződésem, hogy néhány napon belül rendeződik a fűtési probléma. Sajnos későn kaptam a jelzéseket, jobb lett volna korábban rendezni az ügyet.

A fentiekkel kapcsolatban azonban az alábbiakat tartom szükségesnek rögzíteni.
Fel kell tételeznem, hogy az épületnek vagy nagyon rossz a hőszigetelése, vagy a fűtési rendszer beszabályozottsága hiányos, mivel az épületnek aránytalanul nagy a hő fogyasztása. Csak összehasonlításképpen jelzem, a 10 e. épületek 2003. december havi jellemző fogyasztása lakás átlagra vetítve 6-6,5 Gj. Van olyan épület, kocka ház ( Késmárk u.3.) ahol 5,9 Gj a decemberi lakára vetített fogyasztás.Természetesen az a fontos, hogy a lakásban megfelelő komfort érzet legyen, nekem azonban azt a kérdést is gyakran felteszik, hogy miért magas a fűtési hő díj számla. Tudni kell, hogy 1 Gj. bruttó 1571 Ft. Nagyon szeretném a Páskomliget u.47 sz. alatti lakástulajdonosok figyelmébe ajánlani a hő veszteségek csökkentésének, és a fűtési rendszer felújításának, beszabályozásának kérdését.
Kérem válaszom Tóth József Úrék részéről történő szíves megfontolását.

Tisztelettel:

Gugyella János fűtési megbízott

Az alábbi témaköröket tartanám indokoltnak a továbbiakban bővebben tárgyalni:

- miért magas, magas-e a fűtési hődíj,
- az újpalotai épületek jellemző fogyasztásai, amit én ismerek,
- hogyan lehet megtakarítást elérni
- az épületek fűtési rendszerének állapota
- a Főtáv-számlák kiismerhetősége
- a mellékvízmérő órák szerepe a felosztásban, a felosztásban ezek tapasztalatai
- vízmelegítési hőfogyasztás kiszámolása,
- vízmelegítési hő felosztása
- a Szövtárs Egyesület szerepe az általa elszámolt házaknál
- más elszámolási módszerek hátrányai
- az Egyesület és a Főtáv kapcsolata, Együttműködési megállapodás bemutatása
- a Főtáv és az egyes fogyasztók, díjfizetők kapcsolata
- a Főtáv mint szolgáltató szándéka, irányultsága a fogyasztók felé
- január 29-én 18 óra, Száraznád u.5. lakossági fórum előadó: Drágus László észak-pesti üzemegységvezető
- egyéb, érdeklődésre igényt tartó kérdések

Fel

Kezdő oldal