De mi lesz a kisboltokkal?

Mi lesz a kórházunkkal?

Ugye, jó lesz nekünk az Európai Unióban?

De mi lesz a kisboltokkal?

Újpalotán szinte minden hosszú házsorban található egy kisbolt. Ahogy régen egy falu eltartott egy kocsmát, ma is eltart Újpalotán sok száz család egy kisboltot. Most a zöldséges is, a szomszéd ház egykori biciklitárolójában működő élelmiszer-kisboltos is azt mondja: kemény idők jönnek rájuk. November elsejétől életbe lépett A földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter, valamint az egészségügyi, szociális és családügyi miniszter 90/2003. (VII.30.) FVM-ESZCSM együttes rendelete az élelmiszerek előállításának és forgalmazásának élelmiszer-higiéniai feltételeiről.
Beleolvastam a rendeletbe az Interneten (lásd az FVM honlapján!), s kissé elszörnyedtem. Többek között és például a személyi higiénia című fejezetben a haj- és szakállvédő, valamint a maszk és nyakvédő viselésének kötelező előírásán „mindazon személyeknek, akik az élelmiszerekkel kapcsolatba kerülnek”. Én már annak is örültem (volna), ha mindenhol, ahol kenyeret árulnak, az elárusítók vagy a pénztárosok nem érintenék/érinthetnék kézzel a kenyeret, amit megveszek és majd megeszünk, pláne nem azzal a kézzel, amelyikkel a pénzt is kezelik. Véleményem szerint a 40 oldalas rendelet (lásd Magyar Közlöny, 2003/91. szám 7251. oldaltól a 7292. oldalig) előírásainak betartása a tulajdonosok számára óriási kiadással járhat (előírásszerű zuhanyzó- és mosóhelyiségek, tárolóhelyiségek, nyílászárók, zárt csatornák, munkaeszközök, fertőtlenítő eljárások, hulladékkezelés, külön szállító-gépjárművek, vizsgák és mindennek dokumentációi stb.), ami kölcsönfelvételt jelenthet, eladósodást, a terheket áthárítását a fogyasztókra, áremelést, csökkent forgalmat, ami után bekövetkezhet a csőd, a bezárás stb. Mindez a multiknak kedvez, úgy tűnik, akik most nem emelik a kenyér árát, mert az idő – tudják – nekik dolgozik. Mivel nem akarom az ördögöt a falra festeni, inkább megkérdeztem a kerületi ANTSz vezetőjét: mi várható a kisboltok jövőjét illetően.
Dr. Lechner Gabriella kerületi tisztifőorvos megnyugtatott, hogy semmi új és meglepő nincs ebben a rendeletben, ezek az előírások eddig is léteztek, s betartásuk nemcsak feltétele volt a működési engedély megadásának, hanem rendszeresen ellenőrizték is az élelmiszer-forgalmazó egységeknél az előírások betartását.

Kérdéseimre írásban is megadta a válaszokat. Íme.

Hány boltra vonatkozik a rendelet a kerületben, s a kerületen belül Újpalotán?

A XV. kerületben 39 élelmiszer-előállító és 378 élelmiszerkereskedelmi egység található. Az egységek nagy részét (320) az egy-két személyes üzletek teszik ki. Ezen egységek kétharmad része Újpalotán található.

Felméréssel kezdik-e a rendelet betartását ellenőrző tevékenységüket, s ezt hogyan, milyen formában végzik?

A kerületünkben lévő élelmezési egységeket egész évben folyamatosan ellenőrizzük élelmiszerbiztonsági szempontok alapján, a munkatervünk szerint. Az ellenőrzések során tapasztaltak alapján utóellenőrzéseket végzünk, lakossági bejelentések esetén soron kívül vizsgálatot tartunk.

Az egyes boltokkal szembeni elvárásokat megfogalmazzák-e?

Az üzletekkel szembeni kötelezettségeket a rendelet tartalmazza. Az ÁNTSZ feladata egyéb társhatóságokkal együtt ezen előírások betartásának ellenőrzése. Arra törekszünk, hogy az egységek megfelelő személyi és tárgyi feltételekkel működjenek, a közegészségügyi elvárásoknak megfeleljenek.

Milyen formában hozzák az elvárásokat a bolttulajdonosok tudomására?

Eddig is és ezután is készséggel állunk a telefonos, illetve a személyes érdeklődők, vállalkozók rendelkezésére. Ellenőrzéseink során eddig is felhívtuk az egységek vezetőinek figyelmét a jogszabály-változásokra. Javasoljuk, hogy azokat a rendeleteket, amelyek alapján dolgoznak szerezzék be – pl. a 90/2003. (VII.30.) FVM-ESZCSM rendeletet a Magyar Közlöny 91. száma tartalmazza. Kérdéseik esetén felajánljuk, hogy keressék meg az ÁNTSZ XV. kerületi Intézetének Élelmezésegészségügyi Csoportját (Bartók Béla u. 23-25., tel: 307 6246, 307 7112), ahol készséggel adunk felvilágosítást.

Milyen módon értesítik a bolttulajdonosokat az ellenőrzésről, felmérésről, majd a határozatról?

Ellenőrzéseinkről az üzlet-tulajdonosokat előre nem értesítjük. Amennyiben a helyszíni szemle során közegészségügyi hiányosságokat észlelünk, azok megszüntetése érdekében elsőfokú határozatot adunk ki. A határozat nem teljesítése szankciót von maga után. A bírság ismételhető a hiányosságok felszámolásáig.

Jelölnek-e ki határidőt a rendelet betartására?

A rendelet betartása kötelező és maga a rendelet határozza meg az érvényes határidőket, ennek értelmében a rendelet betartására határidőt az ÁNTSz nem jelöl, illetve nem jelölhet ki. A rendeletben konkrétan három határidő van megjelölve:

• a rendelet legtöbb paragrafusa a kihirdetést követő 15. naptól lépett hatályba, ezek vonatkoznak pl. az újonnan kialakítandó, illetve átépítésre kerülő egységekre.
• A már működési engedéllyel rendelkező egységeknél „a rendelet előírásaitól való eltérést...2003. október 31-ig meg kell szüntetni.”
• a rendelet néhány paragrafusát „az Európai Unióhoz történő csatlakozásról szóló nemzetközi szerződést kihirdető törvény hatályba lépésének napjától kötelesek alkalmazni”. Többek között a HACCP-rendszer működtetésére is ezen paragrafus vonatkozik.

Ezúton is szeretném megnyugtatni a kerületünkben működő élelmezési egységek üzemeltetőit, hogy amennyiben a közegészségügyi szakhatósági hozzájárulásainkban foglaltakat maradéktalanul betartják, akkor nem kell attól tartaniuk, hogy az üzleteik nem felelnek meg az előírásoknak, illetve hogy bezárásra kerülnek.

Dr. Lechner Gabriella kerületi tisztifőorvos

(Megjegyzés: a HCCP tartalmazza a veszélyelemzésről és kritikus szabályozási pontokról szóló alapelveket, melyek az élelmiszerforgalmazásban részt vevő személyek kötelező közegészségügyi, élelmiszer-higiéniai, minőségügyi és környezetvédelmi, emelt szintű tanfolyamának vizsgakövetelményei közé tartoznak. BE)

Képünk egy pestszentimrei kisboltot és működtetőit ábrázolja az ántivilágból, az 1930-as évekből.

Egészségügyi rendelet:

4) E rendelet előírásait a rendelet hatálybalépését követően indult engedélyezési eljárásokban kell alkalmazni. Az R. előírásainak megfelelően működő olyan élelmiszer-előállító és élelmiszer-forgalmazó helyeknek, amelyek e rendelet hatálybalépésekor már működési engedéllyel rendelkeznek, vagy az ez iránti kérelem már benyújtásra került, az e rendelet előírásaitól való eltérést - az (5) bekezdésben foglalt kivétellel - legkésőbb 2003. október 31-ig kell megszüntetni.

(5) A 3. § rendelkezéseit az élelmiszer-forgalmazó helyek a Magyar Köztársaságnak az Európai Unióhoz történő csatlakozásáról szóló nemzetközi szerződést kihirdető törvény hatálybalépésének napjától kötelesek alkalmazni. A vendéglátás és közétkeztetés keretében történő élelmiszer-előállítás és élelmiszer-forgalmazás tekintetében a külön jogszabályban foglaltakat is figyelembe kell venni.

Fel

Kezdő oldal

Közmeghallgatás Pestújhelyen

Mi lesz a kórházunkkal?

Közel 150 fő jött el a Pestújhelyi Közösségi Házba a november 14-én megtartott közmeghallgatásra.
A nagy érdeklődést a volt „szovjet kórház” ügye okozta. A napokban az országgyűlés által elfogadott törvény szerint azok a volt szovjet katonai objektumok, amelyeket még nem hasznosítottak, térítés nélkül kerülhetnek az adott település önkormányzatának tulajdonába.

A pestújhelyieknek régi bánatuk, hogy 1945 után a volt tüdőszanatórium, majd közkórház szovjet kezelésbe került, vagyis az itt ideiglenesen itt állomásozó szovjet hadsereg kórháza lett. A szovjetek kimentek, lezajlott egy rendszerváltás, a kilencvenes évek elején szájról szájra járt, hogy élelmes vállalkozóinknál megjelentek szovjet felségjelű mosdók s egyéb kórházi eredetű, de igen jól hasznosítható tartozékok, időnként fellobbant a kórház eredeti tulajdonjoga és ebből következően a jövője fölött a vita...
Néhány épületét felújították, ambuláns szakorvosi kezelők működnek bennük, de területének nagy része, épületei szemlátomást pusztulnak. A területre lényegében az épületek egy részét bérlő vállalkozókon kívül senki nem teheti be a lábát.
A közmeghallgatást megelőzően az érdeklődő lakosok bejuthattak a kórház területére, láthatták a siralmas állapotokat. A főépületben törött ablakok, ajtók – más semmi. Elhanyagolt, lepusztult és omladozó - raktáraknak használt - épületek sora. A volt lakóépületek több emeletes tömbjei viszonylag jól bírták az időjárás támadásait - az ablakokra irányított köveket természetesen nem. A park gondozatlanságában is gyönyörű: hatalmas fák, bokrok és füves tisztások idézik a kert hajdani szépségét.
Még áll a kis kápolna, a kis zenepavilon is. A tető felújítva, ám a vakolat omlófélben. Még mindig örömmel ismerheti fel a művészetek iránt érdeklődő a szecessziós építészet jellemzőit, a kecses formákat és vonalakat. A felújított három épületen is szerencsére – dicséretesen - megőrizték ezt a múltszázad eleji, ma is szem gyönyörködtető, eredeti stílust.
A közmeghallgatáson Hajdu László polgármester ismertette az önkormányzat terveit a kórházzal kapcsolatban.
Mint kiderült, a terület kezelője az Állami Vagyonügynökség, tulajdonjogát tekintve pedig 50-50 %-ban Budapest Fővárosának és XV. Kerületének Önkormányzata részesül.
A XV. Ker. Önkormányzat azt szeretné, ha a főváros lemondana a részéről, igaz, ez költségekkel járna, vagy valamilyen területmegosztással jutna a XV. kerület tényleges tulajdonhoz. (több változatot mutattak be rajzokon) A hasznosítás elsősorban szociális, egészségügyi jellegű lehet a tervek szerint, azaz mentőállomás, szociális jellegű bérlakások, idősek otthona, egészségügyi intézmények – de a teljes kórház működtetése nem lehetséges.
A felszólalók is, a kérdezők is elsősorban kórházat szeretnének. Egy helyi kórház működtetésében látnák a megoldást és úgy, hogy a terület egyben maradjon, ne legyen se felosztva, se feldarabolva. Voltak, akik hitel felvételét is javasolták, hiszen ez a terület értékes (3.5 milliárd Ft), a közjóért érdemes lenne áldozni is. Az egyik felszólaló az Európai Uniós pályázatok adta lehetőségek kihasználására biztatta az illetékeseket. A néhol kissé viharossá váló közmeghallgatáson – a pártok jelenlévő képviselői is hozzászóltak , – végső soron zavar és tanácstalanság lett úrrá a hallgatóság soraiban, mert olybá tűnt, hogy a megoldás kulcsa Budapest Főváros Önkormányzatának kezében van. Azaz akár egy helyre kis lakópark is felépülhet a kizárólag kerítésen át megtekinthető szép területen.

A közmeghallgatáson a kórház ügyein kívül a különböző közlekedéssel kapcsolatos problémák merültek fel. A Szerencs utca - Hősök fasor útján haladó nehéz gépjárművek, száguldozó személyautók okoznak nagy gondot a helyi lakosságnak. Az Adria utca - Pestújhelyi út kereszteződése, mint az állandó balesetveszély-forrás, a Molnár Viktor utcában pedig a szabálytalan parkolók miatt aggódtak a hozzászólók. A közlekedési gondok közül a legtöbben a Rákospalotai temetőnél fennálló kaotikus helyzeteket érzik: nincs elég hely, balesetveszélyes és és virágárus standok sora szűkíti a járdát, erre itt sürgős megoldást kell találni.
Hajdu László elmondta, hogy már folynak az előkészületek, forgalmi rendváltozásra kerül sor, és a virágárusok pavilonjainak áthelyezése is megtörténik a közeljövőben.

Kedves Olvasók! A kórházról szóló közbeszéd az egész kerület teljes lakosságát érinti. A vita „folytatását” olvashatják lapunk Fórum rovatában (főoldal, alul az Impresszum és az E-mail között található), amihez hozzá is szólhatnak. Nagyon könnyű regisztráltatni magukat, s máris beléphetnek, elmondhatják véleményüket akár „álnéven”, illetve „névtelenül” is. Kérjük, várjuk, szóljon hozzá!

( A tudósítást és a fotókat készítette Szunyogh László, a kiegészítéseket a szerkesztőség tette hozzá a cikkhez .)

Fel

Kezdő oldal