Rozika nevű barátnőm, lelkes újpalotai könyvtárlátogató ( csak kinőtte már a könyvtárat, azt mondja: mára már mindent elolvasott... ) boldogan újságolta, hogy három számítógépet kapott a Kontyfa utcai könyvtár, biztos nekünk köszönhető, jól lobbiztunk a könyvtárért. Zavarba jöttem, azért ennyire talán nem, de hátha...talán azért, mert a Kontyfa utcai iskola könyvtárát is áthelyezték, kibővítették, modernizálták, s így ezt is?.. Szombat este megköszöntem a polgármester úrnak a Közösségi Házban rendezett ÚBK-bálban, ahol találkoztunk. Nem szólt semmit, csak kicsit zavartan bólintott. Nem forszíroztam. Viszont elugrottam hétfőn a könyvtárba, hogy megtekintsem a gyarapodást. Tárnyik Zsuzsa szomorkásan felvilágosított: szó sincs könyvtárbővítés keretében kapott számítógépekről, a fővárosi könyvtár-központból jöttek ki hárman három géppel és számítógépre vitték a teljes állományt, majd amikor végeztek, tovább mentek a következő fiókkönyvtárba. Az viszont igaz – mondta Zsuzsa -, hogy most pályáztak egy három férőhelyes számítógép-parkra (lehetett megint, s nem csak hat férőhelyesre!), s pillanatnyilag reménykednek.
Ennyi. ( Illusztráció: Rékassy Csaba rajza Guttenbergről )
Lássuk a régen beígért interjúkat!
(A harmadikra sajnos még várnunk kell.)
Fel
Kezdő oldal

A fejlődés – fejlesztés feltételeiről
„ A fejlődés nem a javakkal kezdődik, hanem az emberekkel , az emberek tanultságával, szervezettségével és fegyelmével . E három nélkül minden erőforrás rejtett, kiaknázatlan, puszta lehetőség marad. Léteznek természeti kincsekkel igen gyéren ellátott, mégis virágzó társadalmak, és a háború után bőven volt alkalmunk megfigyelni a láthatatlan tényezők elsőbbségét. Minden olyan ország, amelyben az oktatás, a szervezettség és a fegyelem magas szinten állt, bármilyen feldúlt volt is, „gazdasági csodát” produkált…
Ez tehát a fejlesztés központi problémája. Ha a szegénység elsődleges oka e három tényező hiányosságában rejlik, akkor a szegénység elsősorban ezeknek a hiányosságoknak a kiküszöbölésével enyhíthető. Ez az oka annak, miért nem lehet a fejlesztés teremtő aktus, miért nem lehet a fejlesztést rendezni, megvásárolni, átfogóan megtervezni: miért van az, hogy evolúciós folyamatot igényel . Az oktatásban nincs „ugrás”, ez egy fokozatos, igencsak megfoghatatlan folyamat. A szervezésben sincs „ugrás”, hanem fokozatos fejlődés, megfelelés a változó körülményeknek. S egészen pontosan ugyanez vonatkozik a fegyelemre is. Mindháromnak lépésről lépésre kell kibontakoznia, és a fejlesztési politika legfontosabb feladata szükségképpen az, hogy meggyorsítsa ezt az evolúciót . Mindháromnak az egész társadalom, s nem csupán egy elenyésző kisebbség sajátjává kell válnia.”
Ernst F. Schumacher : A kicsi szép 1966.
Fel
Kezdő oldal
Senki sem kultúraellenes
Beszélgetés dr. Pálinszki Antal alpolgármesterrel
az újpalotai könyvtár-bővítés
ügyéről
Ön szerint hogyan változott a XV. kerület kulturális élete a rendszerváltás óta?
Az ilyen kérdésekre sokféle választ lehet adni. Ezt nem lehet olyan egzakt módon meghatározni, mint például a város populációjának változását. A kulturális életnek nincsenek számszerű mutatói, ez abszolút szubjektív dolog.
Azt tudom mondani, hogy élénk kulturális élet folyik a kerületben, amelynek szervezői egyfelől maguk a kulturális intézmények, amik a kerületben működnek. Ezeknek éves tervezett programjuk van, melyeket többé-kevésbé meg is valósítanak, van, amelyik sikeresebb, van, amelyik nem. Sok esetben elég nehéz azt megbecsülni, hogy mekkora lesz a programok iránt az érdeklődés.
Másfelől az önkormányzat maga, ami természetesen ezen kulturális intézmények segítségével szervezi a kerületi kulturális életet.
A többi kerülethez képest különösen intenzív testvérvárosi kapcsolatokat
ápol a XV. kerülete többek között a romániai Maroshévízzel, Mosonmagyaróvárral,
Bécs XXIII. kerületével, illetve a karinthiai Oberfellachhal,
valamint Kassa egyik kerületével.
Látogatáscserék folynak a testvérvárosok között, iskoláinknak számos kapcsolata van külföldi városokkal. Ezek a kapcsolatok általában a kultúra és a sport területét érintik.
Ki merem jelenteni, hogy igen élénk kulturális élet folyik a XV. kerületben. Ezzel együtt nem vagyok hajlandó megmondani, hogy hány százalékkal romlott vagy javult a statisztika.
A peremkerületek általában igen nehéz helyzetben vannak, kevesebb a kulturális lehetőség, nehezebb sikereket felmutatni.
Ez nálunk is fennáll. Ha belegondolunk a majdnem 90.000 fős lakosságunkkal Magyarországon egy igen jelentős város lehetnénk, ha önállóak lennénk. Egy ilyen lélekszámú városhoz képest rendkívül kicsi a kulturális centrumunk. Kétségtelen tény, hogy ilyen értelemben ez a kerület sem jár az élen. Ez egy objektív adottság.
Azonban próbálunk tenni azért, hogy ez változzon a jövőben. A Csokonai Művelődési Központ színháztermének éppen most történik a felújítása, ami kb. 400 fő befogadására lesz alkalmas. Most még csak terv, de beadtuk a pályázatot, hogy az egyik tornacsarnokunkhoz egy szintén 400 főt befogadó lelátó épüljön, ami nemcsak sporteseményeket tesz lehetővé, hanem egyéb kulturális rendezvényeket is.
A kulturális életnek az egyik gócpontja a könyvtár. A májusi vitafórum óta változott valami a Kontyfa utcai könyvtár ügyében?
Erről több esetben, nem csak a fórumon esett szó. Egyet azért tisztáznunk kell, ami nem mindenki előtt világos: a Szabó Ervin Könyvtár fővárosi fenntartású, és nem kerületi intézmény. Ez egy sajátos helyzet, ami Budapesten fennáll – van egy Fővárosi Önkormányzat, és van 23 kerületi önkormányzat. Ennek megfelelően a különböző intézmények vagy kerületi, vagy fővárosi fennhatóság alá tartoznak. Ez például az iskolák esetében is így van. Ha egyszerűen akarok fogalmazni, akkor azt is mondhatnám, hogy a Fővárosi
Önkormányzatnak kell a könyvtár működését, fenntartását megteremteni, mert ez az ő feladata, a törvények értelmében is. Az nekik csupa nyereség, hogyha mi bármiben segítünk, az engedélyezéseken és hasonlókon kívül. Ezzel együtt, mint minden más esetben, az együttműködés elengedhetetlen. Éppen ezt a célt szolgálta dr. Fodor Péter főigazgató úrral történt beszélgetésünk is. Számba vettük azt, hogy a kerületben hol lennének meg erre a lehetőségek. Azt nem hiszem, hogy a főváros külön épületet szeretne építtetni, mert az nagyon sok pénzbe kerülne. Felmerülnek olyan eshetőségek, hogy valamelyik meglévő épületben legyen áthelyezve a könyvtár, azonban erre a célra nem felel meg akármilyen épület. A kerület egyik fővárosi fenntartású iskolája például említés szinten már szóba került korábban, a Tótfalusi Kis Miklós nyomdaipari középiskola, melynek az épülete azonban túlságosan is nagy. Az pedig nehézkes megoldás lenne, hogy az épület egy részében iskola működjön továbbra is, a másik felében pedig a könyvtár. Felmerült az a gondolat, hogy a volt Matáv telefonközpontba költözzön át a könyvtár. Annak a mérete talán picit kisebb, mint amilyenre szükség lenne, de a Kontyfa utcai épületnél sokkal alkalmasabb. Ez ügyben még nem született döntés, tárgyalásokat kell folytatnunk a Matávval.
Az épületválasztással kapcsolatosan újabb és újabb ötletek merülnek fel, például a lakossági fórumokon is, és ettől kezdve ezek lehetséges alternatívákként terjednek tovább, holott ez nem így működik. Beszélni természetesen mindenről lehet.
Azt tudom mondani, hogy folynak ez ügyben beszélgetések, a szándéka a kerületi önkormányzatnak az, hogy egy méltó helyen legyen a könyvtár. De azt, hogy konkrétan hogyan valósuljon meg és hol, az pillanatnyilag még nem tudott eldőlni, mert sajnos nem úgy működik ez a dolog, hogy tíz jobbnál jobb hely közül válogathatunk, és csak döntés kérdése, hogy melyiket választjuk.
Szeretném leszögezni, hogy a kerületi önkormányzatnak szándéka ez ügyben együttműködni a Szabó Ervin Könyvtárral, illetve a főváros megfelelő szerveivel, hogy előrelépés történjen. Azt azonban még nem tudom, hogy ez konkrétan mikor fog megtörténni.
Lát esélyt arra, hogy a könyvtár átköltözése záros határidőn belül megoldódik majd?
Véleményem szerint biztosan nem. Azt minden esetre pozitívnak tartom, hogy elindult egy folyamat, de dátumokról, időpontokról nem szeretnék beszélni.
Kb. 10 évvel ezelőtt volt egy megvalósíthatónak látszó alternatíva, de akkor a könyvtárnak erre nem voltak meg az anyagi lehetőségei, azóta pedig minden megváltozott.
Igaz, hogy a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtárnak vannak elkülönített pénzei a könyvtárak fejlesztésre, ugyanakkor az is hozzátartozik, hogy a közelmúltban zártak be egy könyvtárat Kőbányán, a könyvállományt pedig a kerületi iskolák örökölték meg.
Valószínűnek tartom, hogy a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár koncepciójához az is hozzá tartozik, hogy az Európai Uniós csatlakozás előtt hozzanak létre minden kerületben legalább egy korszerű és kellőképpen felszerelt könyvtárat.
Bizonyára így van, ez is egy lehetséges szempont, ahogyan az is tény, hogy jelen pillanatban megvan az anyagi hátterük is ehhez.
Ha erősen kívánok fogalmazni, akkor mondhatom azt is, hogy a könyvtár a folyamatos selejtezések, a helyszűke és a bővítés lehetőségének hiánya miatt gyakorlatilag halálra van ítélve.
Szerintem ezt állítani túlzás lenne. Az, hogy valami kisebb igényt tud kielégíteni, mint amennyire szükség van, attól még működőképes. Ha a kerületi lakosoknak igényük van a könyvtárra, akkor nem beszélhetünk halálra ítélésről. Csak akkor mondhatnánk ezt, ha egyáltalán nem látogatnák az olvasók a könyvtárat.
Persze az ott dolgozóknak lehet ez az álláspontja, de ezzel egyáltalán nem értek egyet. Részükről időnként eltúlzott indokok merülnek fel, amiket teljesen felesleges felhozni. Valóban szükség van egy nagyobb könyvtárra egy ekkora városrész esetében.
Ha profán hasonlattal kívánok élni, mondhatnám akár azt is, hogy a kisbolt is működik, járnak oda is vásárlók, függetlenül annak alapterületétől.
Egy modern könyvtárhoz mindenképpen hozzátartozik a számítógép és az internet, ami a Kontyfa utcában jelenleg még hiányzik.
A gyerekek számára az iskolákban, a Sulinet program keretein belül biztosítva van az internetezési lehetőség, illetve a Csokonai Művelődési Házban van pár számítógép.
Az iskolák ezentúl saját könyvtárakkal is rendelkeznek, így merült fel az a gondolat is, hogy már most van annyi könyv a kerületben, ami elegendő lenne a lakosság részére, csak nem egy összevont, és a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár által fenntartott könyvtárban találhatóak meg, hanem például a kerület iskoláiban, hiszen minden iskolának több tízezer kötetes állománya van. Gondolkodunk azon a lehetőségen is, hogy valamilyen közös számítógépes bázist hozzunk létre, amelyben az iskolák könyvállománya éppúgy megtalálható lenne, mint a Szabó Ervin Könyvtáré.
Az iskolai könyvtárakkal valószínűleg az a probléma, hogy leginkább a 6 és 18 év közötti korosztály számára elérhetőek.
Természetesen ezzel magam is tisztában vagyok, valóban nem olyan a lakossági hozzáférése egy iskolai könyvtárnak, mint egy közkönyvtárnak, de ha valamit meg akarunk oldani, akkor lehet, hogy nagyon sok szempontot kell figyelembe vennünk.
A végső konklúzió Ön szerint ebben az ügyben az, hogy mihamarabb szülessen egy megállapodás, akár kompromisszumok árán is?
Igen, és legyen meg az anyagi feltétele is annak, hogy egy új, kényelemesebb, tágasabb épületbe költözhessen át az újpalotai könyvtár. A szándékok megvannak mind a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár, mind a kerület részéről, hiszen senki sem kultúraellenes.
Az interjút készítette: Dorogman Hédi
Fel
Kezdő oldal
Beszélgetés Tárnyikné Szepessy Zsuzsával
A közművelődésbe akkor is érdemes befektetni
A májusban készült interjú óta milyen fejlemények történtek a Kontyfa utcai könyvtár ügyében?
A kerületi önkormányzat részéről Dr. Pálinszki Antal alpolgármester és a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár főigazgatója, dr. Fodor Péter személyes találkozón, közösen gondolkodva számba vették a pillanatnyi lehetőségeket. Így került szóba építési terület, a MATÁV székház épülete, s egyéb meglévő ingatlanok cseréje. A legelérhetőbb, s a legreálisabb megoldásnak a jelenlegi könyvtár bővítése tűnik. Az önkormányzat műszaki szakemberei környezet- és helyszíntanulmányt készítenek s eldöntik, hogy kivitelezhető-e ez a megoldás.
Mi a helyzet a Tótfalusi Kis Miklós Nyomdaipari Műszaki Szakközép- és Szakmunkásképző iskola épületével?
Korábban valóban szóba került ez a megoldás, mint egyik lehetséges változat, hiszen itt egy tágas, kényelmes elhelyezést lehetett volna biztosítani az újpalotai könyvtár számára. Az iskola épülete azonban túl nagy, s nem szerencsés megoldás, ha az épület egyik része iskolaként, a másik, kisebb része pedig könyvtárként működik.
Ezeken túl kínálkozik még valamilyen lehetőség?
A májusi lakossági fórumon is sok ötlettel álltak elő az emberek. Mindenkinek volt egy-egy jó ingatlan címe. Ezek azonban kihullottak az egyik legfontosabb szempont, a „jól megközelíthetőség” szűrőjén. Fontos ugyanis, hogy a könyvtár mindenki által elérhető helyen legyen, vagyis Újpalota központjához, közlekedési csomópontjához közel. A régi álmok is előkerültek: a lakótelep építésekor terveztek egy többszintes Művelődési Központot, amelyben a könyvtár is helyet kapott volna.
Az önkormányzattal folytatott tárgyalások során említettek konkrét határidőket is?
Mivel még konkrét tervek sem készültek, így konkrét határidők sem kerülhettek szóba. A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár központi könyvtárának rekonstrukciója után most a hálózati tagkönyvtárak korszerűsítése, fejlesztése, felzárkóztatása kezdődött el. Ebben a folyamatban számunkra alapvető fontosságú a mi könyvtárunk alapterületének bővítése.
Milyen hozzáállást tanúsít ebben az ügyben az önkormányzat?
A kerületi könyvtárak speciális helyzetben vannak, hiszen a fenntartójuk a fővárosi önkormányzat, a helyi lakosok érdekeit szolgáló tagkönyvtárak működésének tárgyi feltételeihez viszont a kerületi önkormányzat tud szükség esetén segítséget nyújtani. A mi esetünkben jelenleg elindult a helyi önkormányzat és a fővárosi Könyvtár között az együttműködés. Úgy érzem, nyitott kapukat döngetünk. Közösen keressük a megoldást.
Általánosságban milyennek látja a kerület kulturális életét, milyen fejlesztések folynak jelenleg?
Igen szegényesnek, nincsen mozi, könyvesbolt, hiányoznak a meghitt, nyugodt beszélgetésekre alkalmas helyek, klubok. Van ugyan nyugdíjasklub, a kicsiknek játszótér, de nincs terük a tizenéveseknek. Van Szabadidő Központunk (szintén kevés hellyel), ahol sokoldalú, változatos rendezvényekkel, színházi előadásokkal, kiállításokkal, hétvégi gyermek kézműves-foglalkozásokkal próbálják pótolni a hiányzó kulturális intézményeket. Az iskolai könyvtárak bővítése, fejlesztése egy központi program keretében indult útjára, amit az Oktatási Minisztérium írt elő a kerületi önkormányzatok számára. Az iskolai könyvtárakban történő változások csak egy szűk, bár igen fontos korosztályt érintenek, ezek messze nem szolgálják a kerület lakosságának egészét. Nem beszélve arról, hogy bejutni egy iskolai könyvtárba szinte lehetetlen, ha az ember nem iskoláskorú, vagy nem az adott intézmény diákja. A peremkerületek egyik rákfenéje, hogy kevés kávézóval, baráti beszélgetésre, találkozásra alkalmas hellyel rendelkeznek. Ilyen hely lehetne itt Újpalotán a Szabó Ervin Könyvtár Kontyfa utcai könyvtára. Szeretnénk valamiféle klubélethez teret adni a könyvtár keretein belül, de persze mindezt kötetlen, szabad formában. Akár találkozóhelyként is funkcionálhasson a könyvtár: ha ismerősök összefutnak, leülhessenek egy kicsit beszélgetni egymással.
Az önkormányzat hivatkozott-e arra a könyvtár ügyében, hogy gyakorlatilag nyitott kapukat döngetnek?
Tulajdonképpen igen, mert minden egyes alkalommal elhangzik az, hogy ők is akarnak lépéseket tenni ebben az ügyben, a szándék és a hajlandóság megvan bennük, nagyon kedvesek velünk, de a gyakorlatban mégsem történt semmi hosszú ideje. Több mint tíz évvel ezelőtt az önkormányzat felkínált egy alternatívát (a Száraznád utcai volt MszMP-pártházat), amit az akkori könyvtár vezetősége anyagi lehetőségei miatt nem tudott felvállalni. Mára már megváltozott a helyzet, az épületet az önkormányzat felújította és különféle helyi szervezetek használatába adta az ingatlant (ez ma az un. Közéleti Ház). Ma már nem szerepel az általa felkínált lehetőségek között ez az épület, pedig számunkra jó (csere-)változat lehetne a könyvtár-bővítés szempontjából.
Ha mégsem történik változás, annak milyen következményei lesznek a könyvtárra nézve?
Akkor marad minden a régiben. Marad a szűkös folyóirat-böngészde, a kevés helyben- olvasási lehetőség. A pici gyermekkuckóban továbbra is csak pár gyerek fér majd el egyszerre. Mindezek ellenére azonban a könyvtári szolgáltatásaink színvonalát bővíteni, fejleszteni fogjuk, de a könyvtárhasználatot a szűk terület korlátozni fogja. A téli hónapokban a ruhatár hiánya továbbra is próbára teszi majd - mindeddig maximálisan megértő – olvasóinkat.
Arra sem volt mód, hogy legalább egy Internet-hozzáféréssel rendelkezzen a könyvtár?
Pályázatokon veszünk részt, folyamatosan figyeljük a lehetőségeket. Sajnos a legutóbbi IKB pályázat feltételei nem a mi adottságainknak kedveztek (alapterületünk 140 négyzetméter). Ezen a pályázaton minimum hat számítógépre lehetett pályázni, kiírási feltétel volt, hogy gépenként 10-10 olvasót, 120 órás tanfolyamon kellett volna Internet-használatra megtanítani. A könyvtári hálózat fejlesztési tervében egyébként szerepel az Internet-szolgáltatások kialakítása a tagkönyvtárakban is.
Van valamilyen tanulsága ennek a történetnek?
A májusi lakossági fórumon sikerült megismertetni az emberekkel a könyvtár jövőjére vonatkozó elképzeléseinket. Ezen a fórumon közösen gondolkoztunk, beszélgettünk az újpalotai könyvtár lehetséges bővítéséről. Az itt élő emberek egyetértenek a bővítési törekvésekkel és reménykedve várják annak megvalósulását. Mai elanyagiasodott, profitcentrikus világunkban azonban önkormányzati vezetőinknek, a döntési pozíciót betöltő személyeknek abból a megfontolásból kellene kiindulniuk, hogy a közművelődésbe akkor is érdemes befektetni, ha a „megtérülést” csak évtizedekben, vagy emberöltőkben lehet mérni.
Dorogman Hédi
Fel
Kezdő oldal