Fõtér

Újpalotai dilemmák (1)

Újpalotai dilemmák (2)

Mikor hír a hír?

Merre tart a városrész a legfrissebb társadalomstatisztikai adatok tükrében?

A miliő ugyanúgy gyilkolhat, mint egy balta

Mit kiván Újpalota?

1997. évi LXXVIII. törvény az épített környezet alakításáról és védelméről

----->>> ÚjpalotaInfó<<<-----

Újpalotai dilemmák (1)

Merre tart a városrész a legfrissebb társadalomstatisztikai adatok tükrében?

November 25-én, kedden 15,30-kor az újpalotai Információs Irodában ( Zsókavár u. 2. )

A Nyírpalota Társaság megismerte a 2001. évi népszámlálás XV. kerületi részletes adatait. Főként az újpalotai demográfiai eredmények alapos elemzése után nagyon érdekes jelenségek, társadalmi trendek körvonalazódnak.
A város vezetése, a helyi intézmények működtetése és a civil társadalom aktív szerveződései számára fontos döntések, intézkedések lehetőségei, esélyei és kényszerei kínálkoznak.

Milyen változások jellemzik a lakótelep társadalmát?
Mit mutat a lakótelep népességének összetétele ma, 2003-ban?
Milyen ügyekben szükséges Újpalota esetében stratégiai döntéseket megfontolni?

Ezekre és más hasonló kérdésekre keresünk választ abban a tájékoztatóban, amelyet a Nyírpalota Társaság tart a sajtó, a helyi önkormányzati képviselők, a közigazgatás döntéshozói és más érdeklődők számára.

Fel

Kezdő oldal

Újpalotai dilemmák (2)

A városfejlesztés esélyei

November 25-én, kedden este ½ 7-től a Zsókavár u. 15. sz alatti Közösségi Házba várjuk a lakótelepi érdeklődőket.

 Társadalmi párbeszéd arról, hogyan befolyásolható, alakítható egy városrész jövője, s abban milyen szerep juthat a helyi lakosoknak.

Vendég: Vidor Ferenc urbanisztikai professzor

Házigazda a Nyírpalota Társaság és a Toronyhír Újpalotai Média Alapítvány

Fel

Kezdő oldal

Mit kiván Újpalota?

• Igazi főteret!

• Többfunkciós közkönyvtárat!

• Templomot!

Mennyit ér Újpalota?

A Nyírpalota Társaság néhány tagja ezeket tartaná a legfontosabbnak és a legsürgetőbbnek ahhoz, hogy kezdjük végre magunkat egy város-szerű városban érezni. Vannak, akik szerint a templom nem olyan fontos. Szerintünk ennél a három pontnál kezdődik a város.

A Főtér esztétikus, vonzó központi tér, kellemes és otthonos hangulatot árasztó hely legyen, ahol öröm átmenni reggel és este, megállni beszélgetni, sétálgatni, üldögélni... A Közkönyvtár nemcsak sokunk olvasás-igényét elégíti ki, hanem kulturális központ lehetne, ahol a nyitvatartás folyamán mindig lehet böngészni valót találni, átfutni a napilapokat, meginni egy kávét vagy üdítőt, videót vagy DVD-t megtekinteni, kölcsönözni, internetezni... A Templom azoknak kell, akiknek fontos, hogy szép, harmonikus helyen szólhassanak hitük szerint Istenhez. Ők azok - higgyük el! -, akik a legkevesebbet ártanak szomszédaiknak, mindannyiunknak, akik nem rongálnak, nem durváskodnak, nem szemetelnek...

Mit kíván még Újpalota?
Ki és mivel szeretné folytatni a listát?

Fel

Kezdő oldal

Sajtótájékoztatót tartott a Nyírpalota Társaság

Mikor hír a hír?

Elcsépelt közhely: az nem hír, ha a kutya megharapja a postást, csak az, ha a postás a kutyát. Hát most, jelentem, a postás harapta meg a kutyát, mégse hír a hír. A civilek sajtótájékoztatója egy profi témáról, a lakóhelyük társadalomstatisztikai szempontú elemzéséről, nem ragadtatta az időben értesített újságok kerületi referenseit örömteli hurrázásra, lázas helyszíni megjelenésre és lelkendező tudósításra. (Kivéve a Budapesti Nap mindig, minden helyi eseményen megjelenő, független újságíróját és tudósítóját, Szabó Juliannát – aki két ízben is tudósított erről -, a Városházi Napló munkatársát és a KábelTV-t. Tisztelet Nekik érte!)

Vajon miért nem jött több meghívott, profi újságíró? Nem hitték, hogy civilek képesek olyasmire, amit profik is csak ritkán és körültekintően tesznek? Mert sosem lehet tudni „mi van mögötte”? Egyébként is tudjuk, mit mondhatnak – gondolhatták? Mit érünk vele, ha kimondjuk - gondolhatták? Meg nana: csak nem versenyezni akarnak?! És kivel?! Szakemberekkel? Netán politikusokkal? Hohó, ebből csak baj lehet. Ki tudja, ezek a civilek milyen következtetésekre vetemednek. Jobb, ha hallgatunk. Ha agyonhallgatunk. Akkor talán nincs is. Se társadalomstatisztika, se elemzés, se következtetés, se párbeszéd, se döntéskényszer.

Mi azért nélkülük is elegen voltunk, s jót beszélgettünk. A jelenlévőket tényleg érdekelte, mit hozott ki a magánszorgalomból, s némi szponzorált költség árán megszerzett népszámlálási statisztikai adatokból a Nyírpalota Társaság négy tagja s két önkéntes szakkutató, s mi mit jelent a városrész jövőjét illetően. Felelősséggel és a lakóhely iránt elkötelezetten szóltak, akik szóltak, a rendőrőrs-parancsnok, a megjelent civil szervezeti vezetők, civilek és a politikusok. Igaz, utóbbiak közül egy volt képviselő, s kettő jelenlegi, a képviselőtestületi kisebbséghez tartozó képviselő jelent meg csupán. Meg is jegyezte valaki, hogy persze, politizáltak. Csak nem?! Politikusok és politizálnak?! Vannak, akik számára ez elképesztő. Persze, nem mindig. Ha az általuk támogatott politikai oldalhoz tartozó politikus politizál, az természetes (hiába, nehéz megszokni ezt a fránya többpártrendszeren alapuló demokráciát..!). De miért nem voltak itt ők, a testületi többség képviselői is? Mert ők ezt mind tudják már régen? Ha tudják, miért nem mondják? Miért nem kezdeményeznek társadalmi párbeszédet arról, hogy akkor most, mindezek tudatában hogyan tovább?

Talán majd legközelebb. Mi egy darabig nem fáradunk el. A lakóhelyünkről, a jelenünkről és a jövőnkről van szó. Nem engedjük leírni egykönnyen.

Következzék itt az az anyag, amit összeállítottunk, aminek alapján beszélgettünk a sajtótájékoztatón, amit kiosztottunk a jelenlévőknek, s amit eljuttattunk a jelen nem lévő politikusokhoz is.

Mi készen állunk a párbeszédre!

Báthory Erzsi

Fel

Kezdő oldal

Merre tart a városrész a legfrissebb társadalomstatisztikai adatok tükrében?

Az újpalotai városrész lakossága: lélekszám és életkori megoszlás szerint

A lakónépesség csökkenése a 10 év során a XV kerület egészében 9.140 fő, ez 9,6%.

A lélekszám alakulása a XV. kerület egyes városrészeiben:

A fenti adatok szerint, a kerületből eltávozók 83,78%-a, összesen 7.658 fő az elmúlt 10 év alatt az újpalotai városrészből távozott el.

Megállapítható, hogy a lakónépesség csökkenésének aránya Újpalotán rohamos , az elmúlt 10 év alatt 16,77% (a rákospalotai csökkenés arányának négyszerese).

Az újpalotai lakónépesség összetételének belső szerkezeti változásairól

Az élekor-csoportokon belüli változások trendjei:

A számok alapján az elmúlt 10 év során a 14 év alattiak aránya a teljes népességen belül kb. 1%-al csökkent; közel azonos szinten maradt a 15-39 év közöttieké; 2001-re 6,45%-al csökkent a 40-59 év közöttiek aránya. A legszembetűnőbb változás, hogy 7%-kal (6,98) növekedett 2000-re a 60 év fölöttiek aránya a teljes lakosságon belül. Ám ennek a korosztálynak létszáma önmagában, az 1990-ben regisztrált számhoz (7.485) képest 23,37%-al (9.169) növekedett.

Máshogyan közelítve, míg 1990-ben nagyságrendileg közel azonos volt a 14 év alattiak és a 60 év felettiek aránya (1,5%-al volt csupán magasabb az utóbbiak száma) , 2000-re a 60 év felettiek aránya majdnem megkétszereződött a fiatalokhoz képest.

Összefoglalva a népesség életkori adatainak és a változások irányainak elemzésekor megállapíthatjuk, hogy a rohamosan csökkenő lélekszámú Újpalotán, ugrásszerűen növekszik az időskorúak és az ebbe a korosztályba rövidesen belépők aránya.

Újpalotai iskolázottsági mutatók az 1990. és a 2001. évi statisztikák összehasonlítása alapján

1. Az összehasonlítást nehezítette, hogy az 1990. évi felmérés nem tett különbséget a 8. osztályt végzettek és a 8. osztályt el sem végzettek között. Az 1990. évi felmérés három csoportot állított fel:

Az összehasonlítás érdekében egyszerűbbnek látszott összevonni az 1990. évihez hasonlóan három csoportba az újpalotai lakosságot a végzettség alapján, úgy mint:

• alacsony iskolázottságúakra (a 0-tól maximum 8 osztályt végzettek, ami a XXI. század elején nagyon minimális esélyre garancia),
• középfokú végzettségűekre (minden középfokút ide értve, szakmunkásképzőtől az érettségizettekig, érettségi + szakmai oklevéllel bírókig, ami ezért meglehetős nagyvonalúság),
• felsőfokon diplomát szerzettekre.

Tehát:

Az összesített adatokon túlmenően megismertük a városrész egyes lakótömbjeinek az adottságait is.
Megállapítható, hogy Újpalotán vannak un. „rosszabb” és un. „jobb” helyek. Ezeket és más mobilitási adatokat vizsgálva nagy a valószínűsége, hogy az előbbin az alacsonyabb végzettségűek maradnak, sőt – mivel valószínűleg olcsóbbak a lakások – ide is költöznek, utóbbi helyen pedig a magasabb végzettséggel rendelkezők maradnak meg, sőt ide is költöznek, akár lakótelepen belül is. Utóbbiak szemlátomást is jobb helyeknek minősíthetők: parkokban, parkok mentén főleg négyszintes házak, jó hírű iskolák közelében, általában kezdettől lakásszövetkezeti formában működő lakóközösségek pl. a 17., 6., 7., 2. körzetek.
Azt is a tapasztalat mondatja ki, hogy főként az alacsony jövedelmű értelmiségiek maradnak a lakótelepen, a jó állású, magas vagy gyorsan növekvő jövedelmű értelmiségiek – mindannyiunk közvetlen tapasztalatai alapján - folyamatosan költöznek/költöztek el innen, amely folyamatot a rendszerváltás csak felgyorsította.

2. Érdemes megvizsgálni az iskolázottságot jelző számok alakulását az újpalotai szabályozási terv szerinti szektorok alapján is.

Megkockáztatható az a megállapítás, hogy a jobb fekvésű, parkosítottabb, régebben épült-régebben belakott-kicsiny mobilitású szektorokban az iskolázottság is magasabb, illetve fordítva. Lehetséges, hogy ez összefügg azzal is, hogy a fővárosi szanálások nyomán annak idején hová költöztették be a VIII-IX-X. kerület, jórészt oda is vidékről felmenekült - többszörösen gyökértelenné vált - családjait.

Újpalotai foglalkozási adatok - 2001

Gazdasági aktivitás

Foglalkoztatottak foglalkozási viszony szerint

Néhány következtetés:

• Az alkalmazottak nagy száma a biztonságra való törekvést, inkább az alkalmazkodást mint a változtatást jelzi
• A vezető, értelmiségi és egyéb szellemi foglalkozásúak aránya 48,3%. A nagyon magas szám azt jelezheti, hogy ez a réteg az alacsony keresete miatt maradt a lakótelepen.
• Magas a szolgáltatásban dolgozók aránya (44,1%).
• Az iparban viszont csak 16,5% dolgozik.

A népesség létszámához viszonyított foglalkoztatottak aránya egy évtized alatt 51,5%-ról 42 %-ra csökkent. Ez következhet a munkanélküliség megjelenéséből, a lakosság elöregedéséből és a folyamatos lakosságcseréből.
Értelmiségi, szellemi (nem fizikai) foglalkozásúak aránya 1990-hez képest növekedett. 1990-ben 59,2% fizikai és 40,8% szellemi foglalkoztatott volt. 2001-ben a szellemi foglalkoztatottak aránya 48,3%. A klasszikus fizikai foglalkoztatottak (ipari) aránya mindössze 16,5%. Ez utóbbi adat főként a gazdaság átalakulásával magyarázható.

Újpalota háztartási, családi jellemzői

Miközben a kerület lakosságának száma csökken, a 60 év felettiek aránya nő az összlakosságon belül. Ez a növekedés a legjelentősebb a lakótelepen, 1990-ben a 60 év feletti lakosok aránya 16% volt, míg jelenleg 23%. Ez egyértelműen azt jelenti, hogy a lakótelep rohamosan öregszik.

A lakótelepen lévő 16.872 háztartás 1/3-a, azaz 5.137 egyszemélyes háztartás. Ez a szám valószínűleg a lakótelepen élő öregek egyedül élését, elmagányosodását jelzi.

30.668 fő él a lakótelepen családban, ahol 11.374 a családok száma, ami azt jelenti, hogy átlagosan egy családban 2,7 ember él. A korábban jellemző nagycsaládos létformát a mára általánossá váló kisebb létszámú nukleáris családok váltották föl.

Az összlakosság Rákospalotán 68%, Pestújhelyen és Újpalotán 78% családban él.

Úgy tűnik hogy az újpalotai lakótelepen az egyszülős családok aránya jóval magasabb, mint a másik két kerületrészben, ami véleményünk szerint összefügg a lakótelepi létformával. Aminek magyarázata, hogy ez a fajta életmód a rokonsági, kisközösségi kapcsolatokat könnyebben szétrombolja .

A lakótelepi családok 26%-ában (2.999 család) nincsen egyetlen foglalkoztatott sem, ami egyértelmű oka a lakótelepen élők magas háztartási adósságának, a szegény családok növekvő számának.

Összegezve a fenti adatokat, az általunk legsúlyosabbnak vélt problémák a lakótelepen:

1. az itt élők elöregedése
2. egyszülős családok magas aránya
3. nagyon magas az egyetlen foglalkoztatottal sem rendelkező családok aránya.

Összefoglaló ajánlások

Stratégiai jellegű kérdések:

• Tudomásul veszi-e a helyi városvezetés ezt a trendet, vagy fontosnak és szükségesnek tartja, hogy ezekben változás történjen?
• Ha tudomásul veszi, milyen lépéseket, intézkedéseket keres és tervez, hogy egy más, az időskorúak domináns jelenlétével jellemezhető városrész intézményi, ellátási és társadalmi-közösségi viszonyai alakuljanak?
• Ha meg kívánja ezt a trendet változtatni, a rohamos fogyást és a városrész elöregedését meg kívánja állítani, annak érdekében milyen stratégiai lépéseket tervez?

Az iskolai végzettséget mutató adatok alapján megfogalmazott következtetéseink:

A szabályozási terv szerinti szektorokból kiindulva a jobb adottságokkal rendelkező szektorokat lenne célszerű erőteljesen fejleszteni (további, minőségi parkosítással, környezetbarát parkolók növelésével, a különböző nemzedékek számára közösségi terek kialakításával, valamint épületrehabilitációval). Számítva az itt lakó, magasabb végzettséggel rendelkező, igényesebb népességre, esetleg hasonló adottságú családok beköltözésére, mindezt önkormányzati támogatással, különböző, főként a vállalkozókat ösztönző lehetőségekkel. Az így felfejlesztett körzetek egyrészt vonzerőt jelentenek az igényesebb lakásvásárlók számára is, s „felhúzó erőt” a lakótelep más körzetei számára is, amiknek fokozatos felzárkóztatását tudatosan támogatni kellene.
Semmiképpen sem tartanánk helyes megoldásnak, ha a nivellálásra törekedvén, a leghátrányosabb helyek felzárkóztatásával kezdődne a program, mert akkor nincs, ami húzza maga után a többit, s a kvalifikáltabb réteg a most még jobbnak számító helyekről is menekülni kezdene.
Ugyanakkor veszélyes lenne lemondani a leghátrányosabb helyek fokozatos felzárkóztatásáról, az emberiességi okokon túl azért is, mert egy kezdődő szlömösödés az egész lakótelepre negatívan hatna ki.
A városvezetésnek fel kell ismernie, hogy távlatilag, a lakosság aktív és saját környezetét igényesen alakító rétegére támaszkodva Újpalotát nem magára hagyni kell, hanem a kezdeti időkre emlékeztető módon, a lakossági önszerveződésekre támaszkodva fejleszteni. Mindannyiunk előnyére.
A fenti elvárások elképzelhetetlenek az itt élők érdekeinek mozgósítása, a lakóközösségek bevonása nélkül.

A foglalkoztatási adatoknak a megismerésénél felmerült a kérdés: a helyi városirányítás milyen preferenciákkal ösztönözhetné az itt létesülő új intézményeket, szolgáltatásokat a helyi lakosok fokozottabb számú foglalkoztatására?

A háztartásokra és családokra vonatkozó adatokat összegezve, az általunk legsúlyosabbnak vélt problémák a lakótelepen:

Az itt élők elöregedését illetően

• a lakótelep infrastruktúrája, térkialakítása nem felkészült,
• a szociális ellátórendszer (idősellátás) nem korszerű, nem fejlett,
• hiányzik, illetve értékvesztett az intergenerációs kommunikáció.

Az egyszülős családok magas arányát illetően

• fontos lenne rugalmasabb szemléletű, szervezésű (nyitvatartás) gyermekellátási intézmények működtetése
• a szociális alapellátás bővítése (családcentrikus szolgáltatások kialakítása, mosoda) .

Az elemzéseket a KSH 2001. évi népszámlálási adatainak a XV. kerületre, és Újpalotára vonatkozó adatai alapján készítették:

Báthory Erzsi
Gyenes Zsuzsa
Kelemen Árpád
Klein Henni
Péterfi Ferenc
Tánczos Zsuzsa

Fel

Kezdő oldal

Bevezetés az urbanisztika tudományába

A miliő ugyanúgy gyilkolhat, mint egy balta

A Nyírpalota Társaság a sajtótájékoztatót követően lakossági fórumot hívott össze A városrész esélyei címmel. A vendég és vitaindító Dr. Vidor Ferenc, az urbanisztika (a városfejlesztési tudomány) professzora volt, számos külföldi egyetem vendégtanára, a témáról szóló nemzetközi konferenciák előadója és szakember-résztvevője. Kicsit elméretezte a jelenlévők felkészültségét a professzor úr: lenyűgözte hallgatóságát műveltségével és tájékozottságával. Amit vártunk, hogy ti. a városfejlesztés alapelvei után egy-két konkrét sikert vagy kudarcot is elemez, példákat sorol, sajnos, elmaradt. Nekünk sem adott sok ötletet, bár díjazta a Mit kíván Újpalota? című kiáltvány üzenetét, főként az ökumenikus templom építésének kívánságát. Túl anyagias korunkban vészesen hiányzik a szakralitás – jegyezte meg. Egy angol fohásszal serkentett tovább gondolkodásra és tettekre:

Uram, adj erőt, hogy változtassak mindazokon a dolgokon, amiken változtatni képes vagyok!
Adj erőt ahhoz is, hogy elfogadjam mindazokat a dolgokat, amiken nem tudok változtatni!
S végül add meg a készséget ahhoz, hogy tudjam, melyik melyik!

Sajnos Balázs Zoltán Ádám főépítészünk sem igazította mondanivalóját a konkrét témához. Hosszan elsorolta mindazt a rengeteg, szép tervet, amit sokadszor hallottunk már tőle, de amik sem kételyeinkre, sem javaslatainkra nem adnak konkrét, pláne határidőt is tartalmazó választ. Mindenesetre ismét elismerte és hangsúlyozta a civilekkel folytatandó párbeszéd nélkülözhetetlenségét. Ezt Péterfi Ferenc is hangsúlyozta, hivatkozván arra, hogy az Európai Unió is előírja ezt a fejlesztési tervek esetében.

A civil hozzászólók ezúttal mindannyian mellőzték a valóban bosszantó, de már unalomig hallott, aprócseprő hiányosságokat, s inkább a városrész jövője iránti aggódást szólaltatták meg. Egy helyi lakos arról beszélt, hogy huszonöt éve Párizsban irigyelte az ott látott panelvárost, ellátottsága, pezsgő élete miatt, s nemrég, amikor újra ott járt, megdöbbenve tapasztalta, hogy mára mennyire hasonló lett Újpalotához. Fél s főként félti az unokáját, hogy ez a perspektíva hová vezethet. Felszólaltak az Újpalotaiak Baráti Körének azóta innen elköltözött, de ma is nekünk drukkoló tagjai, az egykori legendás alapítók közül Mann Gyula és Vogl Péter. Péter az agorát, a közösségi terek létrejöttét sürgette - a „soklábú konténer”, a Pólus Center mellett. Mann Gyula keserűen hozott példát az itt élők intoleráns templomellenességére, aminek személyes indulata ráadásul teljesen érthetetlen. Felidézte az egykori – ma már tudjuk, reménytelen - küzdelmet az újpalotai önkormányzatért. Budapest már régen nem a mi városunk, Újpalota pedig éppen olyan, mint akármelyik másik lakótelep – fejezte be pesszimista mondókáját. Báthory Béla arra figyelmeztetett, hogy ami az önkormányzat és az állam dolga – például és többek között az utcasöprés! -, azt ne várja el a civilektől, hanem tegye a dolgát, mert a piszok és a sötétség szellemi piszkot és szellemi sötétséget gerjeszt – mondta. A IX. kerület rehabilitációjáról szóló CD közös megtekintése közben egy helyi lakos hölgy megjegyezte, hogy az eladott lakások árát az önkormányzat ott visszaforgatta a városrehabilitációs projekt megvalósításába, így nyerte el a nemzetközi támogatást.

A lakossági fórumra Tóth Lajos, a Csokonai Művelődési Központ igazgatója elhozta az éppen kerületünkben vendégeskedő két berlini közművelődési munkatársat, akik nagy érdeklődéssel hallgatták Vidor professzor előadását, különösen akkor, amikor német építészektől citált.

Ha nem is voltunk túl sokan, „jövőtlen” lakosok, azért a témához mérten jókedvűen, minden humorra fogadás-készen beszélgettünk még jó sokáig.

Szeretnénk hinni, hogy múlik rajtunk valami
mondta útravalóul Péterfi Ferenc, a Nyírpalota Társaság alapítója és vezetője.

-be-

Fel

Kezdő oldal

1997. évi LXXVIII. törvény
az épített környezet alakításáról és védelméről

A törvény hatálya

1.§ (1) A törvény hatálya kiterjed az épített környezet alakítása és védelme körébe tartozóan:

a) a települések területének rendezésére (a továbbiakban: településrendezés),
b) a településrendezés tervezésére (a továbbiakban: településtervezés),

17. Önkormányzati településfejlesztési döntés: a települési érdekek érvényre juttatása céljából a település fejlődésének alapvető lehetőségeit és irányait meghatározó, a település természeti adottságaira, gazdasági, szociális-egészségügyi és pénzügyi szempontjaira épülő településfejlesztési elhatározás.

A településrendezés általános szabályai

9. § (1) A helyi építési szabályzatot és a településrendezési terveket az országos településrendezési szakmai előírások figyelembevételével, továbbá a külön jogszabályban meghatározott fogalmak és jelkulcsok alkalmazásával kell elkészíteni.

(2) A helyi építési szabályzat és a településrendezési tervek kidolgozása során:

a) az érintett állampolgárok, szervezetek, érdekképviseleti szervek véleménynyilvánítási lehetőségét biztosítani kell, ennek érdekében a helyben szokásos módon az érintettek tudomására kell hozni kidolgozásuk elhatározását, amelynek keretében
aa) meg kell határozni a rendezés alá vont területet,
ab) ki kell nyilvánítani általános célját és várható hatását, hogy az érintettek azzal kapcsolatban javaslatokat és észrevételeket tehessenek;
b) az államigazgatási szerveket, valamint az érintett települési önkormányzati szerveket az előkészítésbe be kell vonni úgy, hogy azok a megkeresés kézhezvételétől számított 15 napon belül írásos állásfoglalásukban ismertessék a település fejlődése és építési rendje szempontjából jelentős terveiket és intézkedéseiket, valamint ezek várható időbeli lefolyását, továbbá a hatáskörükbe tartozó kérdésekben a jogszabályon alapuló követelményeket;
c) az érintett terület lakosságának életkörülményeiben bekövetkező hátrányos következmények elhárítása vagy csökkentése érdekében figyelemmel kell lenni az érintettek értékrendjére, szociális helyzetére, ezek várható változására, továbbá vizsgálni kell a lakosság életkörülményeit és igényeit.

(3) A helyi építési szabályzatot és a településrendezési terveket a megállapítás, illetve a jóváhagyás előtt a polgármesternek (főpolgármesternek) véleményeztetnie kell a külön jogszabályban meghatározott államigazgatási, az érintett települési önkormányzati és érdek-képviseleti szervekkel, valamint társadalmi szervezetekkel, amelyek 21 napon belül adhatnak írásos véleményt.

(4) Az eltérő vélemények tisztázása érdekében a polgármesternek (főpolgármesternek) egyeztető tárgyalást kell tartania, amelyre a hely és az időpont megjelölésével a véleményezési eljárás valamennyi érdekeltjét a tárgyalás előtt legalább 8 nappal meg kell hívnia. Az egyeztető tárgyalásról jegyzőkönyvet kell készíteni, amelynek tartalmaznia kell valamennyi elfogadott és el nem fogadott véleményt azok indokolásával együtt.

Fel

Kezdő oldal