Játszótér

Edit konyhája - 6 KIS APRÓSÁG, DE HASZNOS IS LEHET !

Szüreti mulatság az óvodában

Peti és Kata

6 KIS APRÓSÁG, DE HASZNOS IS LEHET !

(konyhai fortélyok)

• Ha kapunk jó állagú retket, vehetünk két csomaggal. Amit nem eszünk meg rögtön, azt megtisztítva, megmosva hideg vízben tárolhatjuk a hűtőben. Zárható üvegbe vagy dobozba rakjuk 2-3 napig. Tovább nem, mert erős lesz!

• Biztos szeretitek ti is a fokhagymát. Mi nagyon! Csak azt nem szereti senki, ha büdös tőle a keze mindennap. (Hosszú- és műkörmösök különösen utálják.) Egyszer rászánjuk magunkat, és nagyobb mennyiséget megpucolunk. Jól záródó dobozba vagy üvegbe rakjuk és leöntjük olajjal, úgy, hogy befedje. Hónapokig eláll, és csak ki kell venni a gerezdeket, máris használható bármire. Egy idő után az olaj átveszi a fokhagyma aromáját és kitűnő sült húsok ízesítésére is.

• Az 1-2 napos krumplipüré már nem annyira jól kezelhető és gusztusos, de kár kidobni. Egy kis zacskó csücskét levágjuk, s miután beleszuszakoltuk a pürét, egy tepsibe, sütőpapírra gombócokat halmozunk, majd a sütőben pirosra sütjük. A tetejét megkenhetjük vajjal vagy a fokhagymás olajjal is. Főtt krumpli is feldobható így átsütve.

• Még nem késő lefagyasztani néhány leves-ízesítő csomagot télire.

A csomag tartalma:

1 paprikába dugdosunk petrezselymet, zellerzöldet és akkora paradicsommal bezárjuk, amekkora belefér a kicsumázott paprika végébe dugóként.

Ezeket fejtől-lábtól fagyasztó dobozba rakjátok, és ha olyan jó dobozotok van, mint nekem, akkor nem fagynak össze és télen egyenként ki lehet venni egy-egy levesfőzéshez. Olyan, mintha friss lenne.

• Tégy a tészta főzővizébe fél deci olajat – nem fog ragadni a tészta.

• A rizs főzővizébe dobj 1 db leveskockát – jobb ízű lesz.

Én is várom a Ti jó ötleteiteket.

Köszi, Edit

Fel

Kezdő oldal

A Toronyhír a helyiek lapja. Mindenkitől szívesen fogadjuk, ha írni akar lapunkba, szólni akar másokhoz, megosztaná segítségünkkel gondolatait, tapasztalatait másokkal . Íme, ezt az írást kaptuk egy Tóth István utcai óvodából, s örömest adjuk közre.

Szüreti mulatság az óvodában

Immáron 2. éve rendeztük meg óvodánkban az ősz kiemelkedő eseményét, a szüreti mulatságot. A dínom-dánomot természetesen a népi hagyományokhoz híven megelőzte a munka, nevezetesen a szőlő leszedése, szemezése, préselése, valamint a must elkészítése. Idén szüreti mulatságunk egy egészséghétnek elnevezett programsorozat záró eseményeként is funkcionált, ahol is a must elkészítésével a helyes táplálkozást, a gyümölcsök házilagos, természetes felhasználását szorgalmaztuk. Miután mindenki, aki a mulatságon részt vett, megkóstolta ezt a különösen finomra sikerült italt, szerencsére az utolsó cseppig elfogyott, így a mustnak nálunk idén sem volt lehetősége az egyébként vitathatóan egészséges borrá érni.

Szeptember 26-án délután 3 órakor kezdődött a vigasság, mely a gyönyörű napos őszi időnek köszönhetően az udvaron zajlott. Versenyjátékokkal kezdődött a program, ami valamilyen módon a szürettel kapcsolatos tevékenységekhez illeszkedett. Pl. a népi ruhákba öltöztetés és vetkőztetés, tárgyak megkerülése gyertyával a kézben (a boros pincékben sötét van, tehát kell a gyertya), stb.

Nagy örömünkre egyre több szülő kapcsolódik be az ilyen és ehhez hasonló játékokba, és ez a gyermekek számára még emlékezetesebbé teszi az amúgy is vidám, élményteli programot.

A délután táncházzal folytatódott, amihez kecskedudás biztosította a hangulathoz illő magyar népzenét, majd megismerkedhettünk a hangszerrel is.

Családos rendezvényeinket már hagyománnyá vált, hogy bográcsban főzünk. Idén sem volt ez másképp, az idei sláger a sváb káposzta, az utolsó cseppig elfogyott, és mondhatom, osztatlan sikert aratott a szülők körében. Természetesen a gyerekekre is gondoltunk, kimondottan az ő kedvükben akartunk járni a 300 darab palacsintával, ami kevésnek is bizonyult.

Ezt a vidám, mozgalmas napot marionett bábelőadás zárta, amit a gyerekek és a felnőttek egyaránt élveztek. Volt, aki szülei öléből, mások társaik mellett ülve, a szőnyegről nézték a tanulságos mesét és csak néha pillantottak hátra az anyura vagy az apura, hogy meggyőződjenek arról, ők is látják-e, hogy járt pórul a buta, csúfolódó nyuszi.

Figyeltem a gyerekek csillogó tekintetét a bábelőadás alatt, játék és tánc közben, a távolból figyelemmel kísértem a régebbi szülők oldott, vidám beszélgetését. Az ilyen módon szerzett tapasztalataim, a részvétel és a visszajelzések alapján úgy érzem, az ilyen és a hasonló ünnepek lehetőséget teremtenek arra, hogy közelebb kerüljünk egymáshoz, felnőttek és gyermekek, szülők és pedagógusok egyaránt. Élni kell ezzel a lehetőséggel, ki kell nyitni a kapuinkat a jó kapcsolattartás, az eredményes együttműködés érdekében és nem utolsósorban egy kellemes, játékos, vidám délután reményében.

Kissné Zachar Piroska

Fel

Kezdő oldal

Peti és Kata
(egy kismama naplója)

Izgalmak a Baba körül

Amikor állapotos lettem, úgy gondoltam, hogy tapasztalt anyuka lévén, a második gyereknél kevésbé fogok izgulni, aggódni mint az elsőnél tettem.

Hát nem így lett, sajnos a tapasztaltságnak sok hátulütője van, mivel már tudom, mi mit okozhat, melyik vizsgálat pontosan mire irányul, mik a vizsgálati határértékek. A fene ezt a nagy tájékozottságot, nem vált hasznomra egyáltalán.

Kezdődött a 12. heti ultrahanggal, ahol megmérték a Baba nyaki redőjét: ennek magas volta Down szindrómára utal. 2,1 mm lett. Természetesen az orvosom mindent rendben talált, de hála az internetnek, és az ottani információözönnek, mindenről mindent meg lehet tudni, s természetesen én addig kerestem, míg a húsz darab szakértői hozzászólásból egy azt nem mondta, hogy 2 mm felett már gond van. Na, nekem se kellett több, bepánikoltam rendesen. Csabi fontolgatta az Internet-hozzáférés korlátozását.

Mire megnyugodtam volna, következett a kismamák rémálma, az AFP vizsgálat (amit fejlettebb országokban már be is szüntettek a pontatlansága és a kismamák lelkiállapotára gyakorolt negatív hatása miatt). Sajnos, ez nem csak szerintem, az orvosom szerint is magas lett. Ez több fejlődési rendellenességre utalhat, de szerencsére ultrahanggal teljesen megállapítható a magzat esetleges betegsége. Szerencsére az ultrahang nem mutatott ki rendellenességet, de azt a két hetet nem kívánom senkinek, amit átéltünk, amíg meg nem lett az eredmény.

Tamás vagy Anna ?

Mivel az ultrahang most nagyon célzottan a rendellenességek kiszűrésére irányult, nem is mondta orvosom a baba nemét. Természetesen Életem Párja büszkén közölte, hogy Ő bizony látta, kisfiú!! Otthon meg is mutatta az ultrahangon. Hát, elfogult az én férjem, hiába na! Valóban volt ott valami az oldalán fekvő baba combtövénél…….de tartott a vádlijáig…

Jó, jó pár perccel arrébb a szalagon én is láttam fiúra utaló jeleket – na de nem akkorát!

Szóval, úgy néz ki, valóban Tamásunk lesz. Bár a hétvégén megyünk a hiper-szuper 4 dimenziós ultrahangra, ott mondanak majd biztosat. De én már hónapok óta úgy érzem, hogy bizony, ez a lurkó is kisfiú. Ami nagy öröm lesz Petinek, mert pár év múlva nagyon jó játszópajtások lesznek, remélem. Így valószínű, hogy az Anna-álom még álom marad vagy öt évig. Bár Csabi még élénken tiltakozik, hogy bőven elég két gyerek, de talán, ha már a fiúk eljárnak focizni, és már nincs itthon évek óta pelenka, talán újra vágyunk majd arra, hogy valaki nyafogjon éjszaka, állandóan veszélyes dolgokat csináljon, és pisis, kakis pelenkákat gyártson.

De el is szaladtam az időben, hiszen ez még most újra előttünk van, és én nagyon várom.

A Nagytesó Peti minket is meglepve, korát meghazudtolva áll a kérdéses témához. Nevezetesen, hogy kistestvére lesz. Előttünk a példa, a szomszéd házban lakó Marci, neki szombaton született meg a kishúga. Nagyon jó, hogy Ők előttünk járnak, biztosan sok hasznos tanácsot kapunk majd tőlük. Peti valahogy nagyon hamar felfogta, hol is lakik a Tesó. Tudni kell Petiről, sosem volt egy bújós, puszilkodós típus. Mostanában napjában többször odajön, felhúzza a pólómat, „megitatja” a Tesót cumisüveggel, odahord ezt-azt (félig rágott cserkészkolbászt, kisautót, pudingot), megöleli, megpuszilja a hasamat, odadugja a kis buksiját, és hallgatózik… pedig mi nem is erőltettük ezt a témát nála. Ha kérdezik, hol a tesód, büszkén mutatja a pocakomat. Ha mondjuk, megyünk sétálni, sorolja, hogy jön Apa, Anya, Tesó is. Ha rajzolunk, diktálja kit rajzoljunk: Anya, Apa, Nyami (Így hívja Anyukámat), Tesó, és bökdösi a rajzon a hasamat.

A rajzolás

Nagyon sokat fejlődött Peti beszéd, és sok egyéb téren is. Beszélni már vagy ötven szót tud, Csabit hetekig kizárólag Csabinak szólította (bár előtte ment az Apa), aztán úgy két hete a lehető legkacifántosabb becézéseket találja ki neki : Apu, Apuka, Apuci, Apucika…….

Ezt tőlünk nem nagyon hallotta, Apja elolvad a gyönyörűségtől. Engem csak és kizárólag Anyának, Anyunak, becézés gyanánt Anyinak nevez.

Szóval a rajzolás. Édesanyám nagyon ügyes kezű, gyerekkoromban Ő varrta az egész ovinak a kesztyű- és ujjbábokat, festett képeket, húsvétkor olyan tojásokat (gyönyörű nyuszikkal, csibékkel), hogy hét évesen a kisvárosban, ahol laktunk, nekem volt a legtöbb locsolóm.

Szóval Anyu rajzol…..Peti teljesen odavan érte. Amikor Anyu péntekenként megérkezik, (hogy főzzön valami táplálót a kislányának, mert így várandósan három helyett kell enni, ugye), be se ér az ajtón, Peti hozza a vázlatfüzetet, a filctollat, Mamát lehúzza a konyha közepére, és rendel: pipi, autó, miaú, vavuvah, stb…utána napokig ezt a füzetet „olvassa” és meséli, mit lát a képen. Jókat szoktunk derülni, amikor Apját rajzoltatja, és Apa a „miaú” felszólításra rajzol egy általa macskának gondolt valamit, Peti becsmérlően a legérdekesebb dolgokat közli, amikor elkészül a „mű”, például: iá-iá, (csacsi), bááááá (bárány). Apa meg sértetten próbálja rábeszélni, hogy Ő bizony macskát rajzolt.

Együtt aludni olyan jó….

 Peti újabban (kb egy hónapja) teljesen leszokott a déli alvásról. Eddig legalább akkor pihentem, amikor Ő aludt. Hát ez elmúlt….Most már reggel héttől teljes műszak van. Ráadásul, eddig, ha nem aludt délben, tudtuk, legalább az esténk nyugodt lesz, mert elmegy aludni legkésőbb nyolckor. Eleinte délután négykor-ötkor már úgy kellett ragtapasszal nyitva tartani a szemét, hogy ne aludjon el. Aztán hat-hétre tolódott ez az időpont. Most ott tartunk, hogy déli alvás ide vagy oda, akár tíz óráig is húzza.

Közben pedig nincs megállás. Énekelünk, rajzolunk, legózunk, szóval egész nap nem unatkozunk. Estére most már azért elfáradok. Amikor ágyba kerül (persze mellém), én is alszom perceken belül. Apa szegény külön alszik, de legalább kipihent reggel. Egyelőre nem találtunk ki még jó megoldást, és amíg Peti többször ébred éjjel, nem is érdemes, mert az még rosszabb: kimászni a meleg ágyból, hozzámenni, odaadni a vizet (végre vizet iszik éjjel, nem teát), végigvárni, amíg befejezi az ivást, majd vissza az ágyba, és jó esetben ezt ismételni két óránként reggelig. Ezért hát együtt alszunk. De annyira jó ! Most már bújik néha, álmában megkeresi a kezem, a karomba fúrja a buksiját, és reggel, ahogy kinyitja a nagy kék szemét, rám néz, mosolyog és mondja: Anya !! Ez megér mindent…..De azt hiszem, az ágyat meg kéne nagyobbítani, mert hogyan alszom majd két gyerekkel?????

- kata -

Fel

Kezdő oldal