Fõtér
Szövtárs
fórum a tetőszigetelésről és az elektromos felújításról
Társadalmi
párbeszéd a lakható városról
Folytatják
a parlagfű-mentesítési programot
----->>>
Újpalotai Szabadidő Központ honlapja <<<-----
Szövtárs fórum
a tetőszigetelésről és az elektromos felújításról
A Szövtárs egyesület már többedik alkalommal rendez
szakmai fórumot, elsősorban a közös képviselők számára a Száraznád
utcai Közéleti Házban, de természetesen minden érdeklődőt szívesen
látnak.
Legutóbbi alkalommal, június 25-én két vendéget
fogadtak. Újpalota esetében mindkét érintett témáról különösen fontos
beszélni, hiszen épületeink harminc évesek. Tetőinket azóta iszonyatos
pénzekért csak foltozgattuk. Elektromos rendszereink nem csak elavultak,
de - mint megtudtuk - veszélyesek is.
A lapostetők szigeteléséről Dr. Lehoczky János,
az UNI-ISO Kft ügyvezető igazgatója tartott előadást.
 Az
említett cég különleges technológiát alkalmaz. A szigetelendő felületre
szórópisztollyal felviszik a felületen habosodó poliuretán habot,
ahol igen rövid reakció időn belül felhabosodik. A munkálatokhoz eső
és szélmentes, meleg időre van szükség. Felületére UV védőréteg kerül.
Ez teherbíró födémeknél vagy 3-5 cm vastag osztályozott kavicsréteg,
vagy speciális védőfesték is lehet.
Előnyei: A szigetelés a felhordás után 10 perccel
már lépésálló. Hőszigetelő képessége igen kiváló és önmagában vízszigetelő
anyag is. E mellett a párát átengedi, szellőzik, eleget téve a korszerű
építőanyagok elé támasztott követelményeknek. Az építőiparban előforduló
szinte minden anyaghoz kiválóan tapad. Lényeges, hogy felújításnál
a régi szigetelést nem kell visszabontani, így a veszélyes hulladéknak
minősülő különböző bitumen származékokat sem kell eltávolítani, amelyek
tárolása vagy megsemmisítése igen költséges. A Poliuretán hab hulladéka
a környezetre káros hatást nem fejt ki. Mint műanyag természetesen
éghető, de az égést nem táplálja. A közvetlen tűzforrás megszűntével
az égés megszűnik. A hab önkioltó. A hab felvitelének technológiája
és a hab sajátságos tulajdonságai miatt a szigetelendő felületen nincsenek
toldások. Lapostetők jellegzetes csomópontjain ez jól érzékelhető.
Ez a technológia Németországban és az Egyesült Államokban
már 30 éve bevált és panaszmentes. Ma Európa számos országában alkalmazzák
felújításoknál és új épületeknél egyaránt.
További információk: http://www.uni-iso.hu/
UNI-ISO Építőipari és szigetelő Kft.
Budapest, XI. Zajzon u. 16.
Tel/Fax: 319 65-04; Tel: 309-02-91; 309-02-92.
e-mail: uni-iso@chello.hu
Az igazgató úr várja a meggyőzésre váró szakemberek hívásait is.
Horváth Ferenc villamos üzemmérnök az időszerű elektromos
felújításokról beszélt.
Elmondta, hogy a harminc éve beszerelt elektromos rendszerek már nem
felelnek meg a jelenlegi szabványoknak. A közös helyiségek elavultsága
miatt bekövetkező probléma a közös képviselő felelőssége.
Régen különböző átmérőjű aluminium vezetékeket használtak. Időszerű
ezeket lecserélni rézre. A felszálló rendszert terveztetni és engedélyeztetni
kell az ELMÜ-vel. A lakásoknál az aluminium kötések már kilazultak.
Ebből adódóan melegedés áll fenn, ami könnyen elektromos tűzhöz vezethet.
A mai, szabvány szerinti kötések már nem lazulnak, és szigetelésükre
akár 30-40 év garanciát is vállalnak. A lakásokban a régi biztosítótáblákat
is ajánlatos lecserélni automatára.
A közösségi elosztók is elavultak, ott is kisautomata
rendszerre van szükség. A vezetékcsere nem feltétlenül muszáj, de
ajánlatos. Ugyanis nincsenek földelve. A lépcsőházi lámpáknál kilenc
évente kötelező érintésvédelmi mérést végeztetni. Ettől függetlenül
a lámpatesteket is ajánlott szigetelt lámpára cserélni.
A villámvédelmet feltétlen ellenőriztetni kell. Ha a hárító nem szabályos,
akkor egy esetleges villámcsapásnál nagy galibát okozhat. védelem.
Nem értek hozzá, nem akarok butaságokat írni, tehát
további kérdéseikkel forduljanak bizalommal Horváth Ferenchez. (1161.
Budapest, Ida utca 4, Tel./Fax: 405-4940; Mobil: 20/951-6513)
A helyszíni felmérés, az árajánlat készítés nem kerül semmibe. Javaslom,
hogy megelőzvén a nagyobb bajt, járjunk utána a dolgoknak.
Fel
Kezdő
oldal
Társadalmi párbeszéd a lakható
városról
A hangzatos cím tulajdonképpen egy lakossági fórumot
takar. A cél, hogy a helyi lakosság, és vezetőink között kommunikációs
kapcsolat, együttműködés jöjjön létre. Sajnálatos, hogy – habár jó
páran voltunk – nem telt meg a terem.
Tosics Iván városkutató (http://www.mri.hu)
és Jávor Benedek, a Védegylet (http://www.vedegylet.hu)
képviseletében volt a két meghívott vendég.
 Tosics
úr előadása egy diavetítéssel kezdődött. Megismerhettünk egy holland
és egy volt NDK-s lakótelepet, melyek korban, méretben, lakosságának
számában és építési technikájában nagyjából megegyeznek Újpalotával.
Hollandia legnagyobb lakótelepét eredetileg egy
viszonylag előkelő környéknek szánták, azonban többnyire bevándorlókból
népesült be. A városrész átadása után körülbelül 5-8 évvel már komoly
szociális problémákkal kellett szembenézni. A közbiztonság leromlott,
a metróbejárat hamar veszélyes területté vált.
Részben a ’95-ben elnyert Európai Uniós támogatásból, részben állami
finanszírozásból nemhogy felújították, de át is építették a lakótelepet.
A nyolc emeletes házak egy részét lebontották, más házakat visszabontottak
négy emeletessé, irodaházakat húztak fel.
Hasonlóképpen Németországban. Rájöttek, hogy a színeknek,
díszítőelemeknek, kapualjaknak óriási szerepe van, így ezekre különös
gondot fordítottak. A parkolókat a föld alá süllyesztették. Az épületek
új balkonokat kaptak. Teljes szigetelés, és nyílászáró csere. Új házak
épültek. Két ház közötti részen, a tetőn például egy kötéltáncost
ábrázoló szobor kapott helyet.
Ennek ellenére ezeket a megújult bérleményeket elhagyták
lakóik. Most több tízezer felújított lakás áll üresen, mert a német
kormány olyan kedvező családiház-építési programot indított, hogy
nem érte meg maradni. Jelenleg – legalábbis a vidéki lakótelepek esetében
– a bontáson gondolkodnak.
A fenti példák is azt mutatják, hogy a lakótelepek
felújításának csakis kollektív településfejlesztési programmal együtt
érdemes nekiugrani, figyelve a munkaerő struktúrára.
Vigasztalásképp hozzáteszem, hogy a magyar panel
még mindig jobb minőségű, mint az angol, amelyet építés után öt évvel
le kellett bontani. A mi házaink szerkezetileg akár száz évig is kibírják.
Tosics Iván mutatott ellenpéldát is egy bulgáriai
negyvenötezres lakótelep képében. Teljes elhanyagoltság és hihetetlen
lepusztultság. Szemét mindenhol, sötét lépcsőházak, a falak hiányosak,
a liftházba belátni, néptelen betonparkok. Sorolhatnám. Egyetlen újabb
beruházás egy McDonald’s. Ha nem figyelünk, talán ide juthat Újpalota
is.
  
Az első holland programnál még nem volt lakossági
részvétel. Minden egyes művelet felsőbb irányításra ment. Később ez
némileg változott. Németországnál azonban egészen más volt a helyzet.
Az első pillanattól kezdve bevonták a lakosságot, figyeltek igényeikre,
sőt a gyermekeknek szabadidős foglalkozásokat szerveztek.
Bérleti rendszernél jóval egyszerűbb levezényelni
a teljes rehabilitációt, mint mikor minden lakás más tulajdonban van.
Remek magyarországi példa erre Ferencváros, amely folyamatosan épül,
szépül. (http://www.ferencvaros.hu/rehab.htm)
Lassan már nálunk is túlkínálat van az ingatlanpiacon.
Növekedjünk, vagy fejlődjünk? A lakosság bevonása nélkül alakítják-e
környezetünket, vagy velünk együtt lesz használhatóvá és élvezhetővé
a városrészünk? Szükség van lakossági igényfelmérésre. Ez egyfajta
védekező mechanizmus is lehet, hiszen ha a lakosság be van vonva,
nem lehet a rossz döntésekért az önkormányzatot hibáztatni. És ha
már itt tartunk, ez nem is csupán hasznosság kérdése. Az önkormányzatnak
ez a feladata. A lakosság igényeit és érdekeit kell képviselni.
Senki sem vágyik lakossági tiltakozásokra, és bizony
az effajta megmozdulások már későn is jönnek. Az önkormányzat addigra
már nem tud meghátrálni, hisz szerződés köti. Jobb megelőzni a botrányt.
Szívesebben választják a hivatalbéli fejtörést,
vagy inkább megkísérlik felmérni a lakosság igényeit? Adjanak esélyt,
hogy magunkénak érezhessük a várost, amelyben élünk. Engedjék, hogy
– valamilyen formában – magunk alakíthassuk környezetünket. Például
kertészeti cég megbízása helyett teremtsenek lehetőséget, hogy a lakosság
maga ültethessen virágot, bokrot szervezett formában a Madarak és
Fák Napján.
A függetlenedő Skóciában aláírtak egy szerződést
a társadalmi részvételről, miszerint a lakosságnak joga, lehetősége
és kötelessége szóvá tenni problémáit. A hatalmi, és civil szervek
mellett egy civil referens, vagy bizottság képviseli a lakossági érdekeket.
Ha olyan mértékű problémával találkoznak, akkor beterjesztik a parlament
elé. Voltak már változtatások lakossági indítványra. Nem arra törekednek,
hogy hogyan lehet elbliccelni a megoldásokat, megfúrni az ötleteket.
Tudják, hogy szükségük van a lakosság véleményére. Ha elvész a bizalom,
akkor nem fog működni a kooperáció. A hatalomgyakorlás náluk nem hierarchikus,
hanem egy fajta hálózat. Nem fölülről nevezik ki a vezetőket, hanem
minden esetben alulról választják.
Magyarországon sok esetben az önkormányzatok részéről
nem valós a szándék, kényszernek érzik az együttműködést. A civilek
jelzéseit inkompetensek hőbörgéseként értékelik. Az Európai Unióban
azonban komolyan veszik az összefogást. A beruházásokat is csak akkor
támogatják, ha azt társadalmi párbeszéd előzi meg és nem ütközik lakossági
tiltakozásba.
Nálunk a lakóközösségeknek kell együttesen megoldani
a problémákat, fejleszteni az épületeket. Városfejlesztési hivatal
Magyarországon nincs, a lakótelepek sorsával a kormány nem foglalkozik.
Az önkormányzatoknak kell odafigyelniük ezekre a városrészekre.
Az Újpalotai Napoknak például jó közösségteremtő
hatása lehet. Egy lépés a lehetséges megoldás felé, részönkormányzat
létrehozása a helyi képviselőkkel. Ez Újpalota szempontjából feltétlen
előnyös, hiszen elkülönített pénzügyi forrásokat is jelent. (Pl.:
Ferencváros – József Attila lakótelep) A városrészi szuverenitás az
önkormányzat kegye, szándéka.
Fontos tudnunk, hogy a lakossági fórumok nem helyettesítik
a szakembereket. Ugyanakkor a koordinatív csoportoknak (Nyírpalota
társaság) érdemes rendszeresen tartani ilyen beszélgetéseket, különböző
témában.
Résen kell lenni, és figyelni kell a pályázatokat.
A Havanna lakótelepen például térfigyelő rendszert
telepítettek, így jelentősen javult a közbiztonság. Csak halkan jegyzem
meg, hogy a szép új játszótereinket megóvandó nálunk is elkelne egy
kis térfigyelés.
Hajdú László polgármester urat több lakó dicsérete
érte. A Drégelyvár utca 45. szám alatti lakóközösség képviselője,
Rózsi néni elmondta, hogy amikor megalakultak a lakóközösségek, az
önkormányzat a közös képviselőknek egy társasházkezelői tanfolyamot
tartott. A mai napig, ha valami új szakkönyv jelenik meg a társasházak
üzemeltetéséről, azt a polgármester úr eljuttatja neki. Annak idején
pedig a tetőfelújításhoz az önkormányzat adta az építészmérnököt,
aki a felújítás után úgy nyilatkozott, hogy a tetőhöz tizenöt évig
nem kell hozzányúlni. Egy másik úr pedig azt jelezte, hogy ötleteit
levélben eljuttatta a polgármester úrhoz, és belőle többeket már felhasználtak.
A lakosságnak is tanulni kell a párbeszédet. Nem
egy olyan fórumról hallunk, ahol az érdeklődő közösség három főből
áll. Ilyen esetekben joggal mondható, hogy nincs ellenállás. A hallgatás
beleegyezés.
Civilbarát önkormányzatra és önkormányzatbarát
civil szervezetekre van szükség.
Az önkormányzatunk feladata, hogy MINKET képviseljen.
Most is döntések előtt állnak. Vajon mikor fognak megkérdezni MINKET,
hogy kell-e metró, kéregvasút, vagy körvasút, és hogy egyáltalán mindezt
hogyan szeretnénk?
Fel
Kezdő oldal
Folytatják a parlagfű-mentesítési
programot
(A Hosszútávú Egészségmegőrző Program
Egyesület a parlagfű-akció keretében készíti el a kerület parlagfű-szennyezettségének
térképét. Köszönjük nekik az információt!)
Fel
Kezdő oldal
| 
