Játszótér
NA VÉGRE
ITT A NYÁR !
JátszóTÉR-kép
Irány
a bolhapiac!
NA VÉGRE ITT A NYÁR !
Kata és Peti
(Egy kismama naplója)
Na, végre itt a nyár, és a negyven fok a panelban. Télen az állandó
taknyos-torokgyulladásos időszakban azt mondtam, inkább legyen nyár,
és dögmeleg.
Hááát...nekem se jó ám semmi. A lakásban 32 fok van, meg lehet fulladni.
Játszóterezni nem nagyon tudunk, mert az egyetlen használható játszótér
a környéken enyhén fa - és ezáltal árnyékmentes. Mehetnénk úgy reggel
héttől maximum kilencig. Így maradt egy találékony, ám eléggé erőt
és lakástpróbáló megoldás: medence a konyha közepén.
 Nagyon
szerencsés vagyok, mert panelban lakom, mégis nagy a konyhám, így
nincs akadálya a 1,5 m átmérőjű medence beszuszakolásának (mert
azért csak így fér el).Étkezőasztal száműzve a gyerekszobába, az
egész törölközőkészletünk leterítve, mert hát a nedves talpacskák
hátraszaltókat eredményeznek. Felfordulás a köbön. Peti rendkívül
élvezte, a szomszéd Olivérrel karöltve, ki se jöttek egész nap.
Mondtam is a lurkónak, nem minden gyereknek van ám ilyen jó dolga!
Ugyanis hab a tortán, van egy kistévé a konyhában, úgyhogy medencéből
nézték a minimaxot, plusz al'inclusive szolgáltatásban volt részük,
medencébe kapták a limonádét és a rágcsálnivalót, majd később (étkezőasztal,
szék és etetőszék híján) az ebédet majd az uzsonnát is. Néha-néha
azért eszükbe jutott egy-egy idétlen ötlet, ami nem maradt ötlet
szinten, mivel egy bolond százat csinál elven ez a kettő lurkó állandóan
utánozza egymást. Néhány példa: lovagló ülésben a medence oldalán
lovagolni, homokozó vödörrel a medence mellé öntözni a vizet, (
e kettő jelentősen növelte az alsó szomszéd beázási esélyeit ) ropit,
meggyet, kukoricapelyhet a vízben szétáztatni, majd a nyúlós, szétmállott
trutyit egymásra kenni. Nagyon jól szórakoztam én is, igaz esténként
kevésbé, mivel nekem kellett a kihűlt vizet vödörrel a mosogatóba
merni, felállítani a medencét száradni, a húsz darab törölközőt
kiteregetni, felmosni. Hogy másnap mindent tisztán, szárazon előlről
kezdhessünk.
Itthon a medencézésből kifolyólag (mivel ki-be rohangált a vízből
egy szál semmiben) remek ötletem támadt: Itt az ideje, hogy összekössük
a kellemest a hasznossal: ismerkedjünk meg tüzetesebben a bilivel.
Így nem melegíti a műanyag vacak (a pelus) és hátha történik e témában
valami előrelépés.
A BILI
Peti szerencséssé tesz engem: napjában csak egyszer kakil, reggel.
Ez még egyelőre pelusba kerül, mivel az egyetlen ezirányú törekvés
pár hónapja katasztrófálisra sikerült. Gyengébb idegzetűek ugorjanak
egy fejezettel lejjebb:
Peti pelus nélkül rohangált, bili enyhén célzatos jelleggel a szoba
közepén. Egyszer csak nagy sunnyogva vonult a gyermek a sarokba.
Felkaptam, rohanás a bilihez. "Röptében" egy bomba a szőnyegen
landolt, de a maradék célhoz ért a rendeltetési helyén. Ujjongás,
körülugrálás, ováció. Gyerek: Hűű ezek így
örülnek? Ennek? Felpattant, és egy másodperc alatt a "terményt"
kikapta a biliből, és boldogan rohant vele gondolom az Apjának megmutatni.
Rohantában a bilit felborította, belelépett a pottyantott termékbe,
a popsija meg ugye hagyott még némi tisztítani valót....Hát, nem
tudtam, mihez is kapjak. Aztán a sorrend: gyereket lemosni, a bilit,
a szőnyeget menteni...hát a végére (kb. fél órás rohangászás) eléggé
lefáradtam, és el is ment a kedvem a nagydolog bilibe juttatásának
a forszírozásától.
Úgyhogy most a reggeli nagydolog után pelus le, gyerekre kisgatya,
rövidnadrág. Ilyenkor megyünk le a térre, vagy vásárolni. Öt percenként
kérdezem: Van pisi? Lesz pisi? ha nem elég egyértelmű fejrázás a
válasz, félreállunk, és nagyfiúsan megpróbáljuk a dolgot. Mindenesetre
mindig van két váltás alsónadrág, és rövidgatya a táskában, ha baleset
történik, csak átvesszük. Tehát bili téren nem nagyon léptünk még
előre, viszont mint lökött első gyerekesek (ugye, hogy mindent megengedünk)
jól szórakozunk.
A NAGYFIÚS ÁGY
Viszont, Peti széltében hosszában kinőtte a kis rácsos ágyát. Mivel
már több helyről hallottam a rémhíreket, hogy a gyerek kimászott,
és fejre esett a rács tetejéről, nem halogattuk tovább, vettünk
egy szép fenyő nagyágyat. Már két hete megvan, de egyszer sem esett
le, éjjel se mászkált el (pedig lámpafénynél aludtunk, hogy kitaláljon).
Nagy előrelépés történt ezzel kapcsolatban az esti lefektetéskor:
Ha álmos, hóna alá vágja a cumisüveget, kézenfog (mert a gardedám
azért kell az elalváshoz), felmászik az ágyára, iszogat, morzsolja
a fülét, és elalszik. - Vagy nem. Persze ez is előfordul. Volt,
hogy ott ülünk kórusban fél órát mellette, aztán felpattant, és
rohan ki. De végre nem kell ilyenkor öt percenként hozzá futkosni.
Ha mégse álmos, hát kijön közénk.
A STRAND
Petivel a múlt évben kipróbáltuk a Dagály strandot, ezért oda mentünk
idén is. Csak azzal nem számoltunk, hogy a múlt évben egy 10 m /
óra sebességgel mászó gyerkőcünk volt, most "egy pillanatra
nem nézek oda, és már nincs sehol" sajtkukac. Hát, nem volt
egyszerű.... Bementünk a gyerekmedencébe, ami Petinek a melléig
ér a legmélyebb részen. Előrelátólag (és milyen jól tettük!!) karúszóval.
Eleinte mérgelődött, kiabált velünk, hogy ezt most azonnal szedjük
le róla, de nem hagytuk magunkat. Peti egész nap rohangált, a medencéből
csak addig jött ki, amíg bele nem rohant a felnőttmedencébe, és
az oldaláról "fejest" ugrott. Szerencsére karúszóval.
Na, ennek egy pillanat alatt rájött az ízére, és most már ez volt
a játék: Bemenni illedelmesen Anyával vagy Apával a kismedencébe,
lecsücsülni, vizimalmozni. majd egy elbambult pillanatukat kihasználva
kimászni a medence oldalán, és rohanás át a kb 10 méterrel arrébb
lévő felnőtt medencébe, majd a lépcsőt mellőzve oldalról be a vízbe.
Hát a végén már rutinosan a „Csabi a nagymedencében én a kicsiben”
megoldást választottuk. Este ötkor bírtuk csak kihúzni a vízből,
de akkor is felháborodásától volt hangos a strand, és persze, amíg
mi összepakoltunk (hol egyikünk, hol másikunk rohant utána), már
ment volna vissza fürdeni. Csabi reptében kapta el a már felöltözött,
lezuhanyoztatott, cipős-zoknis Petit a medence szélénél.
Szóval, kétemberes a legény, egyelőre letettem arról, hogy barátnőstül
strandra járjunk hétköznap.
A SZÍNES CERUZÁK
A legújabb őrület a rajzolás. Egy pillanat alatt tört ki a fiatalúron
az önkibontakozás. kapott hónapokkal ezelőtt zsírkrétát, de akkor
hidegen hagyta. A játékos dobozában pihent már egy ideje. Pár napja
elmerészkedtem hajat mosni. A gyerek a hátam mögött a vécével szemközti
falnál "kaparászott". Legalább is ezt láttam a samponfüggöny
alól. Még örültem is, hogy "szem" előtt van. Na, amikor
végeztem, ugrottam egy dupla szaltót. A szép csibesárga fal Peti-magasságig
összefirkálva.... Felocsúdva a döbbenetemből, adtam neki papírt,
színes ceruzát, egész délután rajzolt, én meg végre másfél év után
olvastam egy kicsit. Nagyon felbuzdultam, hogy na, most jött el
az én időm, a gyerek szépen elvan végre egy kicsit egyedül. Hű,
Apa riasztva, vegyen olyan filctollat, amit egy éves kortól
ajánlanak, mert vízzel oldódik (ebből kifolyólag, mint később rájöttünk,
nyállal is). Ez a filctoll jó vastag hegyű, lekerekített, hogy ne
tudjanak a kicsik magukban kár tenni.
Na, nagy volt az öröm...nekünk kevésbé, mert a filctoll untalan
leszaladt a papírról, és a sárga szőnyegen kötött ki, amiből érdekes
módon, vízzel azért nem jött ki olyan könnyen a firka. Peti rájött,
milyen jó vicc önmagát összefirkálni, majd suttyomban engem is.
A talpát teljesen zöldre színezte, zebracsíkos lett a lábszára combig.
Szörnyen nézett ki. Engem csak kicsit néztek a sarki kisközértben
hülyének, hogy a lábam bokától combig csupa piros-kék-narancssárga
csík, paca volt.
Szóval most így vagyunk. Vidáman telnek a napjaink. Legközelebb
Peti falun történt kalandjait mesélem majd el.
- kata -
Fel
Kezdő oldal
JátszóTÉR-kép
Hol játsszunk 38 C fok melegben?
A Belvárosban!
Kedvenc helyünk a Károlyi-kert, ide nyár kezdetétől
sűrűn járunk be. Panni itt tanult ’”négykézlábazni” és baráti körünk
hetven százaléka is idejár. Igaz, ők már csak körsétás beszélgetéseket
folytatnak, és mindent kitárgyalnak, ami a héten vagy a hónapban
történt, de a múlt héten nosztalgiáztak is egyet. Iszonyatosan jól
érezték magukat! A hosszúkás homokozóban van egy csúszda és a közben
hétféle rugós játék. Ettől jobbra található a hintás részleg „babavédő”
és támlanélküli variációban, az utóbbi alatt gumiburkolat, hátha
valaki fejre áll a nagy lengésben. A hintákkal szemben hosszú sorban
rugósrészleg található még igen jó állapotban. És nem utolsó sorban
a régi jó libikóka „modern” változata. Mindenütt zöld, fú és fa
bőven, de nem ajánlott a fűre rogyni, mert a parkőr két pillanat
múlva ott terem „a padon kell ülni” felkiáltással és szúrós szemmel
távozik.
 
tunderlala
Fel
Kezdő oldal
Irány a bolhapiac!
Immár egy éve kitartóan keresek egy használható
metronómot, de még nem találtam. Remélem, valaki hamarosan megválna
a sajátjától!
Most, hogy berobbant a nyár, nagy tisztelettel nézek az „ősbolhásokra”,
akik hét-mint-hét ki-bepakolnak, nem túl sok haszonnal. A nyár mindig
elég nehéz időszak, zuhan a vásárlási kedv.
Folytassuk felfedező barangolásunkat!
 A
mosdó utáni ruhahegy mellett gyönyörű ezüstöket árul egy lány –
törökülésben – állítólag mexikói. Itt nem sokat időzöm, mert akkor
valószínűleg elcsábulok valamelyik ékszer iránt. A lépcsősor szélén
sokféle RETROCK cuccokat lehet találni, sárban már nem kell fetrengeni,
ha megveszed, mert pont úgy néz ki, mintha…
Három sorral feljebb sokadik kedvenceink, apa és fia, akik - szerintem
– hétről hétre ebből élnek: hol angol teáskanna-fedőt, hogy digitális
vérnyomásmérőt hoznak a piacra…
Mostanság ajánlatos napernyővel indulni vagy sapit feltenni, mert
ha végigjárod ezek nélkül a bolhát, nagy esély van rá, hogy napszúrással
térj haza.
Várom a metronómot! Aki hallja, adja át!
Következő részben elmesélem: Hogyan vettünk barokk bútorokat jutányos
áron
feki
Fel
Kezdő oldal
|
