 | ||||
 |
 |
 |
 |
 |
| Kávéház
|
A Drégelyvár utcai Tinipark
Ifjaink fölöttébb leleményesek. Ha nincs egy hely, ahol magukban lehetnek és a maguk módján szórakozhatnak, akkor teremtenek helyet ott, ahol tudnak. A parkok még létező pingpongasztal-maradványain, a foghíjas padokon, vagy az új játszóterek barátságos faragott asztalai-padjai között, ha már sötétedés után eltakarodott az utolsó anyuka is utolsó csemetéjével a környékről.
Ha
nincs tinipark, azt is kialakítják. Ott, ahol tudják. Például a
Drégelyvár utcában, az összemaszatolt, egykor uniformizált ifjú
párt ábrázoló bronzszobor körül, a töredezett lépcsősorral szegélyezett
terecskén. Amíg a Sparból jöttem kifelé, rémülten néztem, mikor
töri össze magát jóvátehetetlenül az a néhány vakmerő fiú, aki a
lépcsőkön hátrafelé pördülve gyakorolta a gördeszkán a halálugrást.
Ahogy az amerikai filmeken szokta látni. Csak a körülmények kissé
mások itt. Mindenesetre azon a langymeleg április végi délutánon,
amikor arra jártam, éppen tréningeztek a gördeszkások, s zajlott
egy bicikli ügyességi – vagy inkább sebességi - verseny.
Közben intézték bevásárlásaikat a környékbeliek, idősek, fiatalok, néhány ifjú mama babakocsit tolt át a színen. Mindenki igyekezett a fal takarásában megúszni a veszedelmes kalandot, hogy ti. nekivágjon az átkelésnek a terecske egyik végéből a másikba.
Tudtunkkal van ifjúsági érdekképviselet a kerületben.
Vajon van-e elég érdekérvényesítési képességük ahhoz, hogy előbb-utóbb egy valódi tinipark létrejöjjön a lakótelep valamelyik szélén, ahol biztonságosabban gyakorolhatnak?
Választ várunk. Aki hallja, adja át kérdésünket!
(Lásd még múltkori cikkünket: Tinipark)
-bálint-
Kezdő oldal
Hulladékgazdálkodás
Az EU a hulladékcsökkentést újabb, a hulladék keletkezésének mérséklését célzó kezdeményezésekkel, jobb erőforrásfelhasználással és a fenntartható felhasználási mintákra való átváltással szeretné elérni. Magyarország számos esetben haladékot kapott a hulladékgazdálkodással kapcsolatos feladatok teljesítésében. A hulladékgazdálkodásra fordított hazai pénzügyi eszközöket jelentős uniós források egészítik ki a PHARE és az ISPA programokon keresztül.
Az EU egyik elsődleges célja a szemét mennyiségének
csökkentése és megfelelő kezelése. Az EU a hulladékcsökkentést újabb,
a hulladék keletkezésének mérséklését célzó kezdeményezésekkel,
jobb erőforrásfelhasználással és a fenntartható felhasználási mintákra
való átváltással szeretné elérni.
A cél 2000-2010 között a szemét mennyiségének 20 %-os, 2050-ig 50
%-os csökkentése, különleges hangsúlyt fektetve a veszélyes hulladékok
mennyiségének redukálására.
Az Unió hulladékgazdálkodása három elven alapul:
• A keletkezett szemét és az egyes a termékekből keletkező veszélyes hulladékok csökkentése.
• A gyártási technológiák fejlesztésének ösztönzése
• A környezetbarát termékek és a kevesebb csomagolást igénylő termékek fogyasztásának ösztönzése
Újrahasznosítás és újra használat
Cél a lehető legtöbb hulladék újrahasznosítása. Az Európai Bizottság számos hulladékcsoportot meghatároz, melyek környezetre gyakorolt teljes hatását minimalizálni kell. Ilyen hulladék csoportok a következők:
- csomagolóanyagok,
- elhasználódott járművek,
- elemek,
- elektromos és elektronikus hulladék.
A tagállamoknak törvényi szintre kell emelni a
hulladék gyűjtésével, újrahasznosításával, újrafelhasználásával
és megsemmisítésével kapcsolatos teendőket.
A hulladék biztonságos ártalmatlanításának fejlesztése,
monitoring
Ha a hulladékot nem lehet újrahasznosítani, biztonságosan el kell égetni vagy el kell földelni. Mindkét esetben nagyon körültekintő ellenőrzésre van szükség, mert komoly környezetkárosító hatás léphet fel.
• A hulladék eltemetésével kapcsolatban az EU nagyon szigorú szabályokat hozott, melyek alapján megtiltja bizonyos típusú hulladékok - például a használt autógumik - elföldelését és előirányozza a földben lebomló hulladékok mennyiségének csökkentését.
• Ezen kívül az unió előírja az égetés során keletkezett dioxidok és savas gázok (NOX, SO2, HCL) csökkentését. Az égetőműveket füstgázszűrőkkel kell ellátni.
Magyarország
Országos Hulladékgazdálkodási Terv (2003-2008)
A terv célkitűzése hogy a hulladékgazdálkodásban szerepet játszó
vállalkozások minél pontosabb ismeretekkel
rendelkezzenek a hulladékkezelésről. A hulladék termelőinek
és kezelőinek pontos, méréseken alapuló nyilvántartást
kell vezetniük hulladékaikról, a hulladék forgalmáról és kezeléséről,
a kezelő létesítmények működéséről. A nyilvántartások alapján statisztikai
és hatósági bejelentéseket kell tenniük A nyilvántartások és a bejelentett
adatok képezik az alapját a rendszeres hatósági ellenőrzéseknek,
biztosítják a hulladék útjának nyomon követését.
Hulladékkezelés - A hulladékok országhatárt átlépő szállítása
A szállítás engedélyezésénél érvényesíteni kell
az önellátás és közelség elvének minél teljesebb érvényesülését.
A közelség elve alapján a hulladék hasznosítására,
ártalmatlanítására a lehető legközelebbi, arra alkalmas létesítményben
kerülhet sor.
Az önellátás elve alapján - országos szinten, a
területi elv és a közelség elvének figyelembevételével - a képződő
hulladékok teljes körű ártalmatlanítására kell törekedni, és ennek
megfelelően ártalmatlanító hálózatot célszerű kialakítani és üzemeltetni.
A gyakorlatban biztosítani kell, hogy veszélyes hulladék az országból
nem OECD tagországba semmilyen célból ne kerülhessen, és nem-veszélyes
hulladék is csak feljogosított létesítményben történő hasznosításra
kerülhessen kivitelre. OECD országokba is csak a közelség elve alapján
kerülhet be hulladék abban az esetben, ha az adott országban nincs
megfelelő létesítmény adott hulladék ártalmatlanítására. Ártalmatlanításra
hulladék nem importálható.
Az évente keletkező nem-veszélyes ipari hulladék
60%-a valamilyen módon lerakásra kerül, az égetés és egyéb ártalmatlanítás
aránya mintegy 11%. A hasznosítás aránya az EU 45-50%-os arányához
mérten alacsony, nem éri el a 30%-ot.
2009-ig az évente képződő ipari eredetű nem-veszélyes hulladék mennyiségében
szerény mértékű csökkenés valószínű, amennyiben a szenes erőművek
és a kapcsolódó szénbányák 2005 után is a jelenlegi struktúrában
működnek.
Csomagolóanyagok
A hulladékgazdálkodási törvény előírásai szerint
a hasznosítási kötelezettség teljesítése érdekében a csomagolóanyagokra
kiterjedő szelektív hulladékgyűjtést 2005-ig az ország lakosságának
legalább 40%-ára, 2008-ig 60%-ára ki kell terjeszteni.
Ennek értelmében a településeken folyó szelektív hulladékgyűjtés
finanszírozásához - a gyártói felelősségi elv érvényesítésével -
a csomagolt terméket gyártóknak, illetve a forgalmazóknak a rendszerhez
csatlakozó települési önkormányzatokkal kötött szerződés alapján
hozzá kell járulniuk.
A szelektív hulladékgyűjtéssel és kezeléssel el kell érni, hogy
2008-ban a képződő hulladékmennyiség ellenére a lerakásra kerülő
mennyiség a jelenleginek legfeljebb -e legyen, és így a jelenlegi
83%-os lerakási arány 60% alá csökkenjen.
Az üveg és a műanyag csomagolási hulladékok legalább 15%-os hasznosítását
egyelőre csak a hulladék exportjával lehet biztosítani.
Csomagolási hulladék
Az EU előírásoknak megfelelően 2005-ig a csomagolási hulladékok
50%-át hasznosítani kell. A lerakott települési hulladék biológiailag
lebomló szervesanyag-tartalmát
- 2004-ig 75%-ra,
- 2007-ig 50%-ra,
- 2014-ig 35%-ra kell csökkenteni.
Az anyagokra vonatkozó hasznosítás tekintetében átlagosan 25-45%-os újrahasznosítást kell elérni, de minden anyagfajtánál minimum 15%-ot. A papír és a fém csomagolások tekintetében jelenleg 35%-os az újrahasznosítás, az üvegnél 14,5%, a műanyagok esetében viszont csak 10%
Gumiabroncs hulladék
• A gumiőrleményre 2006-tól lerakási tilalom vonatkozik.
• 2006. január 1.-ig 85 tömeg %-ban (ezen belül az újrahasználatot és az anyagában történő hasznosítást 80 tömeg %-ban) biztosítani kell a járművek bontásából (a 2002. július 1. előtt forgalomba hozott gépjárművek esetében is) származó alkatrészek újrahasználatát és a maradékok hasznosítását.
• Ez a hányad az 1980. előtt gyártott járműveknél alacsonyabb lehet, ám ezeknél is el kell érni a 75 tömeg %-ot (ezen belül az újrahasználatot és az anyag hasznosítást 70%-ban).
• 2015-ig az újrahasznosításnak összességében 90-95%-osnak kell lennie.
Elektronikai termékek hulladéka
Az elektronikai hulladékok kezelésével kapcsolatban az
EU irányelv tervezetnek megfelelően biztosítani kell, hogy a forgalomba
hozó illetve a gyártó díjmentesen visszaváltsa és hasznosítsa a
termékekből származó hulladékot. 2005 végéig a hasznosítást megoldó
termékfelelősség alapján működő hazai önfinanszírozó rendszert kialakítani.
Egészségügyi hulladék
Az ellátatlan térségekben 2003-ban hulladékkezelő kapacitásokat
kell kiépíteni. 2005. július 30-ig a ma működő kórházi hulladékégetőket
az új hulladékégetési szabályozás szerinti követelményeknek megfelelően
át kell alakítani, be kell zárni, illetve új égetési kapacitásokat
kell kiépíteni. Az egészségügyi hulladékot regionális hulladékégetőkben
kell ártalmatlanítani.
Akkumulátorok
Az akkumulátorok termékdíjas termékek. A termékdíj bevezetéséből
származó bevétel évente mintegy 17 ezer tonna savas akkumulátor
hulladék begyűjtését és külföldön történő hasznosítását teszi lehetővé.
A gyártói felelősségre épülő visszavételi kötelezettség bevezetésével
a begyűjtés és a lakossági részvétel hatékonysága tovább növelhető.
A hasznosítás - a hazai megvalósítás gazdaságtalansága miatt - továbbra
is csak export útján valósítható meg.
Építési és bontási hulladék
Az építési és bontási hulladék hasznosítási aránya jelenleg 30%
körüli. 2008-ig minimálisan a 40%-os hasznosítási arányt kellene
elérni, de kedvező szabályozási és gazdasági környezetben elérhető
az 50% is.
Azbesztcement termékek
E termékek forgalmazása a 41/2000. (XII.20.) EüM-KöM rendelet értelmében
2005. január 1. után tilos. A jelenleg már beépített 150 millió
m2 tetőfedő anyagból származó 1,2 millió m3 azbeszt, továbbá a 86
millió fm cső bontásával keletkező mintegy 900 000 m3 darabos hulladék
(összesített tömege kb.1,6 millió tonna) elhelyezésével Magyarország
2030-ig végez majd. Az EU besorolás szigorodása miatt a közeljövőben
az azbeszt már veszélyes hulladéknak minősül.
Települési szilárd hulladék
A települési szilárd hulladékban található biológiailag lebomló
szervesanyag lerakását az 1995-ös szinthez képest csökkenteni kell.
• 2004. július 1. napjáig 75%-ra; (maximum 1,74 millió tonna rakható le)
• 2007. július 1. napjáig 50%-ra; (maximum 1,16 millió tonna rakható le)
• 2014. július 1. napjáig 35%-ra (maximum 0,81 millió tonna rakható le)
A települési hulladékok tekintetében a biológiai
úton lebomló szerves anyagú hulladékok közül elsősorban a bio- és
zöldhulladék (konyhai szerves hulladékok, kerti és közterületi növényi
hulladékok), valamint a papír lerakását kell fokozatosan csökkenteni.
Ezeknek a feladatoknak a teljesítése csak a képződés helyén történő
szelektív hulladékgyűjtés és a külön hulladékkezelés biztosításával
érhető el.
A kerti és közterületi zöldhulladékokat, a konyhai szerves hulladékokat
és a papírhulladékokat mezőgazdasági célokra kell felhasználni:
A szerves anyagok aránya 75%-ra csökkenthetők a zöldhulladékok,
élelmiszerhulladékok házi komposztálása, illetve saját felhasználása
révén.
A kisebb települések, kisvárosok lakossági és közterületi zöldhulladékát
zöldterületek, közterületek karbantartási céljaira kell használni.
A 10 000 főnél nagyobb településeknél (ez a lakosság kb. 60%-át
jelenti) 2008-ig ki kell építeni az üzemi méretű komposztáló telepeket.
A tervezett regionális komposztáló telepek 60%-ának 2007-ig működésbe
kell lépnie.
Települési szennyvíztisztítás
Az úgynevezett ökológiailag érzékeny területeknél, ahol a szennyvíz
zárt tavakba (Balaton, Fertő-tó stb.) folyik, Magyarország 2008.
január 31-ig vállalta az előírások végrehajtását.
A 15 ezer lakos feletti településeken 2010-ig szól az átmenet, eddig
kell megoldani a szennyvízelvezetéssel-csatornázással kapcsolatos
problémákat.
A 15 ezernél kisebb lélekszámú településeken 2015-ig kaptunk türelmi
időt a közösségi normák alkalmazására. A települési szennyvíz-tisztítással
kapcsolatos beruházások teljes költségét 810 milliárd forintra becsülhető.
Növényi és állati hulladékok
A mezőgazdaságban és az élelmiszeriparban képződő biológiai úton
lebomló növényi és állati hulladékok lerakását
gyakorlatilag teljes egészében meg kell szüntetni,
és ennek érdekében a talajba közvetlenül vissza nem forgatható hulladékok
kezelésére komposztáló, biogáz-előállító és felhasználó, illetve
bioenergia hasznosító létesítményeket kell kialakítani.
Ezzel párhuzamosan fel kell számolni az összes működő és lezárt
dögkutat és állati hulladéklerakót, és átfogó rendszert kell kiépíteni
az állati eredetű hulladékok feldolgozására. A fertőzésveszélyes
hulladékokat égető-berendezésekben kell ártalmatlanítani.
Nem hasznosítható hulladék
Az ártalmatlanítás területén biztosítani kell, hogy csak a nem
hasznosítható hulladék kerüljön lerakásra, és legkésőbb
2009-ig el kell végezni a nem megfelelően kialakított hulladék-tárolók
és lerakók bezárását, felszámolását, illetőleg az előírásoknak megfelelő
felújítását. Ennek érdekében 2003-ig felül kell vizsgálni az ország
területén működő hulladéklerakókat, és ütemtervet
kell kidolgozni azok korszerűsítésére vagy bezárására, annak érdekében,
hogy 2009-ben már ne működhessen a környezetvédelmi követelményeket
maradéktalanul ki nem elégítő lerakó.
A hulladék környezetvédelmi szempontból megfelelő égetési feltételeit
biztosítani nem tudó berendezéseket legkésőbb 2005-ig fel kell újítani
vagy be kell zárni, illetve az ilyen hulladékégetést le kell állítani.
A cél az, hogy az új, átlagosan 100 ezer főt kiszolgáló regionális
lerakók létesítése révén maximum 100 lerakó működjön az országban.
Települési hulladékégető
Legfeljebb 6 (területi tervezési régiónként egy) települési hulladékégetőt
kell létesíteni, illetve előkészíteni. Az égetők begyűjtő-körzetében
szintén meg kell valósítani a szelektív gyűjtést (legalább a csomagolási
és a biológiailag lebomló hulladékokra vonatkozóan). A meglévő égetők
közül egyes kisebb égetők nem felelnek meg a levegőtisztaság-védelmi
követelményeknek. 2005 után csak az EU előírásoknak megfelelő hulladékégetők
működhetnek.
A megfelelő veszélyes hulladék kezelés érdekében 2008-ban országosan
170 ezer t/év égetési kapacitással kell rendelkeznünk. Ezért 2005-ig
a meglévő égetők egy részét korszerűsíteni kell, a gazdaságosan
nem fejleszthető égetőket pedig be kell zárni.
Szennyvíziszapok
A szennyvíziszapok jelenlegi 40%-os hasznosítási arányát 2008-ig
minimálisan 55%-ra kell növelni. A hasznosításra nem alkalmas iszapok
mennyiségét a szennyvíz és az iszapok előkezelésével a lehető legkisebbre
kell csökkenteni.
Veszélyes hulladékok
A fő cél a veszélyes hulladékok keletkezésének megelőzése és veszélyességének
csökkentése. A képződő veszélyes hulladékok kezelésénél a lehetőségekhez
képest növelni kell a hasznosítás mértékét. 2008-ig legalább 30%-os
hasznosítási arányt kell elérni. A veszélyes hulladékok kezelésében
mind a hasznosítás, mind az ártalmatlanítás terén elsősorban kapacitásbővítésre
van szükség.
Végső lerakóhely
A végső lerakóhelyekre kerülő veszélyes és nem-veszélyes hulladék
mennyiségét egyaránt mintegy 20%-kal kell csökkenteni. A kiemelten
kezelendő hulladékáramok tekintetében gondoskodni kell ezen hulladékfajták
anyag-specifikus kezelési szabályainak kidolgozásáról; a többi hulladéktól
való elkülönített gyűjtési, begyűjtési kezelési, és hasznosítási
rendszerének kiépítéséről.
Hulladékok Magyarországon
Az országos hulladékgazdálkodási terv 2008-ig 350-360 milliárd forint
elérhető fejlesztési költséggel számol.
A települési hulladékkal kapcsolatos beruházásokra - lerakók építése,
szelektív gyűjtés bevezetése, hulladékudvar kiépítése, megfelelő
edényzet beszerzése - különböző formák léteznek, amelyeken keresztül
az önkormányzatok a beruházási költségek 80-90%-át is megszerezhetik
céltámogatások formájában. A támogatásokat az alábbi intézmények
nyújtják:
- Belügyminisztérium
- Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium č Környezetvédelmi Alap
- Gazdasági és Közlekedési Minisztérium
- Egészségügyi Minisztérium
Az éves költségvetésben a környezetvédelmi keret
20-25%-a szolgál hulladékgazdálkodási célokat.
Uniós pénzügyi támogatások
A hazai gazdasági eszközöket jelentős uniós források egészítik ki
a PHARE és az ISPA programokon keresztül. Ezek ma alapvetően egyrészt
az intézményfejlesztés, másrészt az állami és önkormányzati felelősségi
körbe tartozó hulladékgazdálkodási (elsősorban települési hulladékkezelés)
beruházások támogatására adnak lehetőséget. A programok finanszírozása
általában az érintett önkormányzatok 10%-os önrészéből, 20-30%-os
központi támogatásból és 60-70%-os uniós támogatásból valósul meg.
A PHARE támogatásával folyik az átfogó hulladékgazdálkodási
információs rendszer kialakítása, a környezetvédelmi felügyelőségek
hulladék-vizsgálati laborkapacitásának fejlesztése és a települési
szilárd hulladéklerakók felmérése.
A térségi szilárd hulladék kezelési rendszerek kialakítását és fejlesztését
támogató ISPA programok tényleges kialakítása a
kivitelező pályázati úton történő kiválasztása után, 2003-ban kezdődnek
meg.
Kapcsolódó cikk: Szelektív
beszélgetés a hulladékgyűjtésről
Parkolási gondok Pestújhelyen
Bármilyen
furcsán is hangzik, bizony Pestújhelyen sem mindig egyszerű megállni
a kocsival. Kiváltképp nem a Petőfi Közgáz előtt tanítási időben.
Az Ady Endre utcában olykor még az is nehézséget okoz, hogy az iskolával
szemközt lakók a kertjükből kiálljanak. Arról nem is beszélve, hogy
esetleg látogatókat is fogadnának. Hol van már az a saroktól számított
öt méter, ahová elméletileg nem volna szabad parkolni? Tudomást
sem veszünk róla, mert nemigen van más lehetőségünk.
Nem csak a tanári gárda autóiról beszélek. A diákok egy része szintén
megteheti, hogy ha rendszeresen nem is, de legalább időnként maguk
is autóval menjenek iskolába. És viszonylag jelentősnek mondható
az a réteg is, akiket hoznak-visznek szerelmeik. Egy-egy parkolásnál
komoly forgalmi fennakadás is előfordul.
Jelen
viszonyok mellett bizony időszerű lenne az utcát egyirányúvá tenni,
és parkolási övezetté nyilvánítani. Célravezetőbb lenne azonban,
ha az iskola területén parkolóhelyeket alakítanának ki. Véleményem
szerint van is erre alkalmas területük a Molnár Viktor utcai oldalon.
Itt két elhagyatott ping-pong asztal árválkodik, és legföljebb a
bagósok látogatnak ki időnként. Ezen kívül soha senkit nem látni
az oldalsó udvaron.
Az utca átmenő forgalma ugyan így sem csökkenne, de fekvőrendőrök
(azaz sebbességcsökkentő bordák) elhelyezésével megakadályozhatnánk,
hogy a „Janik” megkíséreljék a lányok érdeklődését magukra irányítani.
Ami nem csak hangos, de veszélyes is.
Az ügy megoldásához a Polgármesteri Hivatal segítségét kérem.
Javasolt parkolóhely a
tanári gépkocsik számára az udvar területén
|
E-mail: info@toronyhir.hu Frissítve: 2003.05.07. |