Fõtér

Kerület az interneten

Fórum a könyvtárunkról

Gondolatok a(z újpalotai) könyvtárban

Szelektív beszélgetés a hulladékgyűjtésről

Pestújhelyen valami történik…

----->>> Újpalotai Szabadidő Központ honlapja <<<-----

Kerület az interneten

Az utóbbi időben valószínűleg nem tartozom a hivatal dolgozóinak kedvenc ügyfelei közé, hisz leveleimmel folyamatosan zaklatom őket. Talán naiv vagyok, de hiszem, hogy leveleimmel nem csak az adminisztrációt szaporítom, de segítem is munkájukat.
„A mai informatív társadalomban úgy vélem nem engedhetik meg maguknak a komolyabb cégek, intézmények, hogy honlap nélkül maradjanak. Itt az ideje, hogy kerületünk is hozzáférhetővé váljon akár a világ túlsó oldaláról is, így reklámozva önmagát, illetve intézményeit.”
2001. áprilisában ezzel a mondattal kezdtem a Polgármesteri Hivatalnak küldött levelemet. Akkor azt a választ kaptam, hogy a honlap előkészületei már elkezdődtek.
Sajnálattal tapasztalom azonban, hogy azóta sem fejeződtek be. Egyes oldalak nem hogy nem frissülnek, de feltöltve sem voltak még soha.
Hol vannak például az elmúlt évek eredményei, sikerei? Bizonyára vannak ilyenek. Mik a tervek, elképzelések a jövőre nézve. (Szabályozási terv, Fővárosi Szabályozási Keretterv, a XV. Kerületi Városrendezési és Építési Szabályzat, a lakótelepi Kerületi Szabályozási Terv és egyéb elképzelések) Mi az, aminek megoldása pillanatnyilag is folyamatban van? (ez utóbbira példa: bevásárlóközpont- és lakásépítés, játszótér felújítás, parkosítás) Mindez fotókkal, tervrajzokkal illusztrálva.

Az önkormányzat szervezésében bizonyára vannak nyilvános ülések, gyűlések, beszélgetések, fórumok a kerületet érintő kérdésekről. Ezek kiemelt figyelmet érdemelnének.
Fotók, esetleg leírások a kerület látványosságairól (építészeti értékeink, szobrok, parkok, erdő)
Szívesen látnék közhasznú információkat helyi szerveződésekről, alapítványokról, egyesületekről és azok megmozdulásairól. (Pl. Pátria Egyesület, Polgárőrség, stb) Az is valami, ha csak elérhetőségek, adószámok szerepelnek az oldalon, bár én sokkal szívesebben venném, ha pár bemutatkozó sor is volna. Amennyiben a szervezetnek van honlapja, a hivatkozás is megtalálható legyen.
Nem hiszem el, hogy a kerület egyetlen oktatási intézményének sincsen honlapja, e-mail címe. Pedig nem találok erre vonatkozó adatokat, sőt még faxszámot sem.
Hiányolom például az oldalról a helyi lapokat, illetve a hivatkozásokat kerületi oldalakra.
Célszerű volna egy jegyzék helyi cégekkel és mesteremberekkel. Díjmentes bekerüléssel, de akár nagyobb felületű fizetett hirdetésen is.
Elférnének továbbá lakossági apróhirdetések is, akárcsak a Városházi Naplóban.
Kerületünk büszkeségei, és hivatkozás esetleges honlapjaikra (lehet felsorolásszerű bemutatás, vagy sorozatszerűen havonta más és más)
Jól jönne egy utcaszótár térképpel, intézmények megjelölésével (iskolák, hivatalok, rendelők, gyógyszertárak, szelektív hulladékgyűjtők, stb.) nyitvatartási idővel, elérhetőséggel
És végül, a könnyebb eligazodás kedvéért oldaltérkép és keresés szóra (honlapon belüli keresés)
Tudom, hogy nem kis feladat mindezen információknak csak az összegyűjtése is, de ha mindez létrejön, akkor azt gondolom, mondhatjuk, hogy a kerületünk kitett magáért.

Fel

Kezdő oldal

Tárgy: Tinipark (referálás a szabályozási tervre)

Tisztelt Szabó Bori!

Nagy érdeklődéssel olvastam lebilincselő levelét, nagy fantáziáról tanúskodó sorait. Ön számos olyan kérdést vázol fel, amelyek bennünket is foglalkoztatnak. Csak egyet tudok érteni azzal, hogy keresni kell azokat a megoldásokat, amelyek a tinik „játszva nevelését”, az életre való felkészítését, a szabadidő kulturált eltöltését biztosítja. Több játszóteret, közel 200 millió forint ráfordítással korszerűsítettünk az utóbbi években. Azt a felvetését, hogy a gördeszka, görkorcsolya, a kerékpár, mint divatos játék és sporteszköz használatához jobb feltételt teremtsünk, a játszótér korszerűsítéseknél (ezek tervezésénél) ajánlani fogom figyelembe venni javaslatait. Figyelmébe ajánlom azt, hogy például a futáshoz a kerület parkjai – minden különösebb ráfordítás nélkül – jó feltételt biztosítanak. Aki focizni akar, ahhoz nem kell feltétlenül a kapura aranyozott zsinórból készült háló. A zene biztosítására wurlitzert javasol.
Levelében nem szól arról, hogy a wurlitzert milyen költségvetési forrásból biztosítaná, ki üzemeltesse, ha tönkrement ki javíttassa meg stb.
Levele elgondolkoztatott. Önkormányzatunknak sok, nagy kiadásokkal járó kötelezettsége van: üzemeltetni, működőképes állapotban kell tartani az iskolákat, óvodákat, 800-1000 jogos lakásigénylőt tartunk nyilván. Mintegy 14 km földes utcája van kerületünk beépített területén. Sorolhatnám tovább a megoldásra váró, sok millió Ft vonzatú feladatokat. A panelépületek korszerűsítése csak Újpalotán 32-34 milliárd Ft-ba került és egyre inkább halaszthatatlan feladat.
Gondolom, belátja, hogy minden feladatot, - szerepüket, jelentőségüket figyelembe véve – mérlegelünk, és a realitásokat is figyelembe véve foglalkozunk a megoldással. Nincsenek jóságos tündérek, varázslók, akik megoldják a gondjainkat. A gyerekek nevelése mindnyájunk, a szülők, az iskola, a társadalom feladata. A nevelés része az is, hogy megértessük, az erőforrások nagyon is végesek, a rendelkezésre álló eszközöket, megfontoltan, szigorú fontossági sorrendet szabva kell és lehet felhasználni.

Az Ön fantáziája egy gazdag jövő lehetőségeit vázolta fel. Az ifjúsággal való törődés rendkívüli jelentőségű, de a fiatalokat nem szabad álomba ringatni, és tudatosítani kell bennük azt, hogy csak is kemény munka révén tudunk előre haladni. Kérem, legyen partner az Ön által megálmodott célok elérésében.
Budapest, 2003. április 18.

Tisztelettel

Hajdu László
országgyűlési képviselő
polgármester

Fórum a könyvtárunkról

Remekül indult a dolog, bár bevallom fél órát sikerült késnem. A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár főigazgatója, dr. Fodor Péter tartott épp beszédet. Vázolta, hogy mit szeretnének elérni, hogyan képzelik el a fejlesztést, és miből kívánják mindezt finanszírozni.
Az önkormányzatunknak mindössze egy 400-600 négyzetméteres helyiséget kellene biztosítania a részükre, a könyvtár pedig visszaadná a jelenlegi 140 négyzetméterét. Minden lehetséges megoldásra nyitottak.
Az igazgató úrnak hatkor sajnos el kellett mennie, de melegváltásban megérkezett mindannyiunk örömére kerületünk polgármestere. Így hát miután Péterfi Ferenc röviden összefoglalta az eltelt egy órában elhangzottakat, kikérhettük az ő véleményét is.
Nem tudom melyik a rosszabb: a szándékos mellébeszélés, vagy az értetlenségből fakadó félremagyarázás. Mindenesetre a polgármesterünk gyönyörű körmondatokban igyekezett megválaszolni a legegyszerűbb kérdéseket is. Néha már azt sem tudtam, hogy tulajdonképpen miről is van szó. Pedig elég lett volna csak annyit mondani: „Igen, mi partnerek vagyunk, megpróbálunk megegyezni.” Mindenki csak ennyit szeretett volna hallani tőle. Ennek ellenére szóba került a kerület anyagi helyzete, a csatornázások, aszfaltozások, de még az is, hogy egyesek ki akarják tiltani az ebeket a kerületből. Ez utóbbi megjegyzésnél rám célzott. Én lennék az „egyesek”, mivel úgymond követelni merészeltem, hogy a hivatal méltóztassa betartatni azokat a szabályozásokat, amiket hozott.
Egyik önkormányzati képviselőnk felszólalásakor jelezte pártállását, a könyvtár észak-pesti régiójának igazgatónője pedig mellékesen megjegyezte, hogy az Eötvös utcai könyvtárnak nincs módja a bővülésre, mert a Kincstári Vagyonkezelő tulajdona a helyiség. Azt csak mellékesen említette meg, hogy az MSZP szervezete is az épületben működik. Nem tudom melyik hasított a polgármester úr szívéig, de nyomatékosan megkérte a díszes társaságot, hogy a politikát semmiképp se keverjük bele a kérdéskörbe.
Szokták mondani, hogy legjobb védekezés a támadás. De ha nincs támadás, akkor nincs szükség védekezésre.
Szóval most egy kicsit úgy érzem (bár végül sikerült szóbeli hozzájárulást kicsikarnunk a polgármester úrtól) hogy nemakarásnak nyögés a vége. Ilyenkor az ember elkedvetlenedik még akkor is, ha egyébként tele van ötlettel és energiával. És feltesszük magunknak a kérdést: Érdemes? Érdemes itt egyáltalán egy gyufaszálat is keresztbe tenni? Érdemes egyáltalán megpróbálni? Érdemes járatni rajta az agyunkat?
Szándékosan, vagy sem, de akkor sem történik itt semmi, ha belepusztulunk! Mit kellene tennünk, hogy észrevegyenek minket?
Nagyon kérem a kerületi vezetőket és hivatalnokokat, hogy ne takarózzanak állandóan a szűkös anyagiakkal! Rengeteg lehetőség van. Ha van elképzelés, akkor lehet pályázni, lehet vállalkozókat keresni. Csak akarni kell!
Könyörgöm! Akarjunk már egy kicsit!

Gondolatok a(z újpalotai) könyvtárban

Bár Vörösmartytól oroztuk a címet, nem a civilizáció- és a nemzethalál víziójával folytatjuk. Az újpalotai könyvtár nem is inspirál ilyesmire. Bár már több mint húsz éve lakja ezt a 140 négyzetmétert, és nagyon-nagyon kinőtte. Nagyon megérdemelné, hogy átköltözhessen egy igazi, nagy épületbe, ahol vágyai szerint sokoldalúbban, korszerűbben és még hatékonyabban szolgálhatná a kultúrát és az újpalotai lakosság javát.
Nagyon jó dolog könyvtárba járni: csönd, nyugalom, körös-körül könyvek, nyitott könyvek fölé hajló fejek. A levegő érezhetően telik meg varázslattal: ki-ki repül a könyv teremtette képzeletvilágban. Tárnyikné Szepessy Zsuzsa, a könyvtár vezetője is nagyon szereti ezt a világot.

Nézzük az oly sokszor idézett számokat és tényeket! A Kontyfa utcai épület lábazatának beépítéséből létrehozott könyvtár 1982-ben kezdett működni, a Hartyán közi iskola diákkönyvtárának felnőtt párjaként. A fővároshoz tartozik - jóllehet kizárólag a helyi lakosok igényeit elégíti ki. A 140 négyzetméter akkor is maradt, amikor 1998-ban, a felújításnál galériát alakítottak ki a duplumok, vagy a ritkán keresett könyvek tárolására. Ott hosszasan tartózkodni nem is szabad, mert nincs meg a kellő légtér.

1995-ben már 30 ezer kötet könyvvel bírt a könyvtár, s kb. ezer olvasóval. 1998-ban kénytelenek voltak selejtezni (elmaradt az addig folyton hallható ígéret teljesítése: nem költözött nagyobb helyre a könyvtár!), így gyakorlatilag állandónak tekinthető a könyvek száma. A beszerzési keret évente az infláció mértékével növekszik, ez összefügg az olvasói létszámmal. Azaz minden beiratkozott olvasó után jár az un. fejkvóta, ami jelenleg idén összesen 1 100 000.- Ft. Tehát érdekünk lenne növelni az olvasói létszámot, ami nőne is, mert rengeteg gyerek jár ide, de nem férünk, nem férnek el – mondja Zsuzsa szomorúan. Igyekszünk minden alapirodalmat beszerezni, olvasó kuckót kialakítani a gyerekeknek, de hát télen gond az is, hogy hová tegyék a kabátjukat, a táskájukat. Nincs hely, hiába.

Az iskolai könyvtárak mennyire tudják mentesíteni a közkönyvtárra háruló terhet? – kérdem. Az iskolákban folyik a könyvtárak „honosítása”, azaz az un. Syren program alapján adatbázisba viszik az összes könyvüket, s ezzel átjárhatóságot is teremtenek az iskolák között. Vagyis elvben ezentúl nem létezik a diákság számára beszerezhetetlen szakkönyv. Tehát mentesítik ugyan a közkönyvtárat, de itt azért mégis más: ez nem az iskolában van!

A 30 ezer kötethez, a 800 videókazettához, a temérdek audiokazettához és a 2370 beiratkozott olvasóhoz hárman vannak könyvtárosok, illetve ketten, mert a harmadik státuszon két négyórás fiatal osztozik, s van egy raktárkezelő, aki egyben takarító is, technikus is, ragasztja a könyvsarkokat, fóliáz stb. Ahányan vagyunk, mind szeretjük a könyveket is, az olvasókat is – mondja Zsuzsa. A mi tapasztalataink szerint arányos az újpalotai lakosság korcsoport szerinti megoszlása: kb. egyharmada fiatal, egyharmada nyugdíjas, s egyharmada a kettő közötti korosztály. Van az un. középkorosztályban egy magasan képzett, olvasott réteg is. Van például egy történész olvasónk, aki kimondottan igényes szépirodalmat keres, most éppen a fiatal orosz írókat olvassa egymás után. Videókazettáink is vannak részükre: klasszikusok, meg Bergman-filmek, a Brazil….

Milyen jövendő könyvtárat képzel el Zsuzsa?
Minden korosztálynak legyen meg a maga tere, ahol jól érzi magát, elüldögélhet, elnézelődhet, bele-beleolvasgathat könyvekbe, kedvet csinálhat magának másfélére is, mint amit megszokott. Többfunkciósat. Legyen a kamaszok számára zeneszoba, ahol fülhallgatóval hallgathatják azt a zenét, amit ők szeretnek. Legyen internetező hely. Jó lenne egy videómegtekintő is, esetleg több embernek egyszerre, s utána mondjuk beszélgethetnének a filmről, egy hozzáértő vezethetné is a vitát. És legyen egy kávézó is, nyáron terasszal, ahol elüldögélhetnek, találkozhatnak, beszélgethetnek a helyiek. Ez itt nagyon hiányzik.

Milyen épületet képzelsz ehhez a többfunkciós könyvtárhoz?
Legalább 500 négyzetméter alapterületűt. Itt van nem messze egy volt óvodaépület, nagyon elhagyott állapotban. De itt még azt a középső kertet is nagyszerűen lehetne hasznosítani: üvegtetővel befedve természetes fénnyel bírna… Pillanatnyilag a Kavicsos közben a Misztótfalusi Kis Miklós Nyomdaipari Szakközépiskola látszik az egyik realitásnak: fokozatosan kimennek az osztályok, az épület kiürül, s persze nem csak könyvtár lenne benne, de mondjuk a fele épületben lehetne. Bár a társbérlet sem szerencsés megoldás. De én el tudom képzelni a mienket a mostani Pedagógiai Könyvtárral egy épületben is. Nagyon jó lett volna, ha a Közösségi Házra még egy szintet húznak, s akkor odaköltözhettünk volna.

Új épület mondjuk az önkormányzat által biztosított telken fel sem merült?
Nem, minden kerületben a felszabadult épületeket adják át.

Tulajdonképpen ki adja erre a pénzt?
A főváros, és ez a pénz most kimondottan hálózatfejlesztésre szolgál. A főigazgatónak az az elképzelése, hogy minden kerületben legyen legalább egy, minden lehetséges igényt kielégítő könyvtár. Az Eötvös utcai könyvtár kétszer annyi könyvvel rendelkezik, mint mi, de elöregedett a környék, kevés az olvasó, bár most kap fejlesztésre pénzt, nem alkalmas un. kerületi központi könyvtárnak. Itt kellene, Újpalotán a kultúrának megfelelő helyet biztosítani, mert bármilyen jó az Eötvös utcai könyvtár és bármilyen sok programmal csábít a Csokonai Művelődési Központ, az emberek nem mennek el olyan messzire.

Itt kell nekik helyben megteremteni a kultúrához jutás feltételeit!

Ne feledje, kedves Olvasó! Május 15-én, csütörtökön 18 órakor a Zsókavár utcai Közösségi Házban beszélgetésre várjuk könyvtár-ügyben! Dr. Fodor Péter, a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár főigazgatója és dr. Pálinszky Antal alpolgármester lesz a vendégünk, és minden érdeklődő újpalotai lakosra számítunk. RÓLUNK VAN SZÓ! A MI KÖNYVTÁRUNKRÓL!

Akit érdekel, böngéssze addig a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár honlapját is: www.fszek.hu. Megtudható, hogy melyik kerületben milyen könyvtárak működnek, van-e speciális gyűjtőterületük, van-e speciális szolgáltatásuk stb…

A kerület idei költségvetéséből viszont az tudható meg, hogy a három kerületi könyvtárat összesen 500 000.- Ft-tal támogatja az önkormányzat.

Íme a másik két kerületi könyvtár - fotón! Az egyik az Eötvös utca 8. szám alatt, a másik a Pestújhelyi Közösségi Házban (Szűcs István u. 45.) működik.

Eötvös utca 8.

Pestújhelyi Közösségi Házban (Szűcs István u. 45.)

(A fotókat Szunyogh László készítette.)

be

Fel

Kezdő oldal

Szelektív beszélgetés a hulladékgyűjtésről

Március 18-án a Nyírpalota Társaság tagjai beszélgetésre hívták a lakótelepről mindazokat, akiknek fontos, hogy korlátozzák lakóhelyükön a szemétáradatot, esetleg öntevékenyen közreműködjenek racionalizálásában. Az ötletet az adta, hogy az önkormányzati képviselők által a szelektív hulladékgyűjtés bevezetése céljából összehívott lakossági fórumokon alig-alig voltak érdeklődők. Nem akartuk elhinni, hogy nem érdekli ez a téma az embereket. Talán máshogy kellene hívni őket?

Úgy tűnik, sikerült eltalálni a meghívás formáit, mert több mint ötvenen összejöttünk azon az estén, s csaknem három órán keresztül folyt a társalgás.

A beszélgetést Kelemen Árpád, az ÚSZIK vezetője moderálta. Meghívott vendég volt Siklósi Mihály, a Fővárosi Közterületfenntartó Rt. főosztályvezetője, Privigyei Csaba, a HUMUSZ munkatársa és Kittlei Gabriella okleveles vegyészmérnök, az Őrs Vezér Téri Fák Környezetbarát Egyesület tagja.

Az Őrs Vezér Téri Fák egyesület képviselője egy videókazetta segítségével bemutatta, hogy a Őrs Vezér tér egyik hosszú sorházában hogyan kezdték el évekkel ezelőtt a szelektív hulladékgyűjtést emeletenként, s hogyan vitették el hasznosítás, újrafeldolgozás céljából. Ma már önfenntartók, ugyanis a papírhulladékot a Duparec Kft., a műanyagot a Homofon 95 Kft., a Biofilter Kft. a fáradt háztartási olajat, a Feafém Kft. pedig a fémeket és az akkumulátorokat szállítja el a házuktól rendszeresen. Miközben egész Budapesten nőttön nő a szemét mennyisége, s lassan már a háromszori szemétszállítás sem bír a konténerekben, kukákban felgyülemlő szeméttel, ők nemcsak hogy nem emelték a szállítás gyakoriságát, de csökkenthették, s még némi haszonra is szert tesznek. Az igazi haszon azonban a környezetszennyezés csökkentése. (Még akkor is, ha ezt pillanatnyilag nem tudjuk pontosan számokban kifejezni.)

Siklósi Mihály arról beszélt, hogy az Európai Unió nem kötelezi a szelektív hulladékgyűjtésre a tagjait, nincs is hozzá forrás biztosítva, ráadásul költségesebb is, mintha minden szemetet egybeöntünk – mint eddig. Az újrahasznosított termékek alacsonyabb minőségűek is, mint a nem hulladékből készültek Mégis célszerű elkezdeni a hulladékgyűjtő udvarok kialakítását és a szelektív hulladékgyűjtés népszerűsítését, mert jelenleg ez az egyetlen út ahhoz, hogy a lakosság szembesüljön a szemétmennyiség növekedésének problémáival, s megpróbálja maga is szelektív módon bizonyos csatornákba juttatni és osztályozni az áradatot.

Bár a Privigyei Csaba (HUMUSZ) által elmondottak ennek kicsit ellentmondtak. Hiszen a HUMUSZ munkatársa szerint elsősorban a megelőzésre és a csökkentésre kellene törekednünk, vagyis hogy a szemétnek legfeljebb 5 %-a kerüljön a lerakókba. Tőle tudtuk meg, hogy a szemét 10-20 %-a papír, 20-45 %-a szervesanyag és 50 %-a üveg, fém, műanyag.

Az összejövetelnek mégsem a kapott információk voltak az igazi hozadékai.

Hanem elsősorban az, hogy ilyen ügy-központú beszélgetés régen zajlott le itt minálunk. Péterfi Ferenc, a Toronyhír első szerkesztője, az USzIK egykori vezetője szerint a nyolcvanas évek második felében, az Újpalotaiak Baráti Köre Társalgó estjein voltak ilyen kötetlenek a beszélgetések az akkor még rázósnak nevezhető témákról, s volt ilyen magától értetődő a vélemények kifejtése és ütköztetése. Akkor a jelenlévők bárhonnan is jöttek és bármilyen politikai nézetet is vallottak, az adott témákról őszintén és a megoldásokat kereső igaz szándékkal tudtak eszmét cserélni, méghozzá a Közérdek iránti valódi elkötelezettséggel. Mióta a politika így megmérgezi az életünket, páratlan élményként éltük át ezt mindannyian, akik még emlékezünk a Társalgó estek lelkes, felszabadult hangulatára, légkörére.

A másik, nem lebecsülendő hozadék, hogy két elhatározás is megfogalmazódott, hogy miképpen induljon el az újpalotai panelházakban is a szelektív előgyűjtés. Ugyanis bárhol is lesznek felállítva a hulladékgyűjtő udvarok, az emberek nem fognak néhány pillepalackkal, egy-két elemmel, vagy pár üveggel, de akár egy köteg újságpapírral sem elsétálni odáig, inkább belehajítják a ledobóba, mint eddig. Legfeljebb némi bűntudattal.

Valahol „előgyűjteni” kellene!

Hát jelenleg még folynak a viták s az előkészületek, hogy a házak szűkre szabott közös tereiben hol lehetne ilyen előgyűjtőket biztosítani.

Az ez irányban tett lépésekről tájékoztatjuk Olvasóinkat!

- bálint -

Kapcsolódó cikk: Hulladékgazdálkodás

Fel

Kezdő oldal

Pestújhelyen valami történik…

A három éve alakult, s száz főnél nagyobb tagsággal bíró pestújhelyi Pátria Egyesület legfrissebb hírlevelében olvastuk:

„…a helyi politika és közélet legjelesebb szereplői attól függetlenül, hogy egyébként egymástól eltérő, esetenként szögesen ellentétes politikai nézeteket vallanak, készek voltak vállalni, hogy szűkebb pátriánk érdekében egymással szorosan együttműködjenek. Így jött létre az a szellemi dimenzió, amely engem bizonyos mértékig emlékeztet az ókori görög olimpiákra, amelyeken egy közös cél érdekében az egymással hadban álló poliszok harcosai fegyvereiket hátrahagyva együtt vehettek részt. E sajátosan pestújhelyi szellemi közegnek térben és időben a Pátria Egyesület ad keretet. Számunkra a pártsemlegesség nem azt jelenti, hogy tagjainknak nincs markáns (és természetesen egymásétól különböző) véleménye az éppen adott politikai helyzetről, hiszen a közéletiség az apolitikus közönnyel nem is lenne összeegyeztethető! Magam is úgy vélem, hogy vélemény nélkül élni élettelenség. A Pátria semlegességének záloga tehát nem a résztvevők személy szerinti semlegességében rejlik, hanem abban a közösen felvállalt szellemiségben, amely kizárja, hogy a közös lakhelyünk érdekében létrejött összefogásban rejlő többlet energiát bárki, vagy bármely politikai irányzat a saját vitorlájába foghassa…”

Báder György elnök urat tiszta szívből köszöntjük.
Vigyázó szemünket Pestújhelyre vetjük.
De jó lenne, ha Újpalotán is verbuválódhatna egy mindenféle politikai elkötelezettségtől függetlenedő társaság, amelynek egyetlen közös célja lenne: emberi módon lakhatóvá tenni ezt a panelvárost.
be

Fel

Kezdő oldal