Tinipark

Hulladékgazdálkodás

Nagy Előd festőművész honlapja

Tisztelt Olvasó!

Örömmel tudatom, hogy megszületett a XV. kerület levelezőlistája.
Amennyiben feliratkozik, a jövőben értesülni fog Újpalota, Rákospalota és Pestújhely eseményeiről.
Létrejöttünk célja az információáramlás az építés, a szépítés, a fejlesztés érdekében.
Az olvasóink egyben íróink is. Bármilyen szerveződésről, találkozóról, fórumról küldhető üzenet a list@palota.lx.hu címre, melyet a lista minden tagja automatikusan megkap.
Céltalan levelezgetéseket fővesztés terhe mellett kéretik kerülni!
Feliratkozás a subscribe@palota.lx.hu címen, vagy az egyszerűség kedvéért az oldal alján található mezőbe írja be az e-mail címét!
Kérem, amennyiben van lehetőségük, tájékoztassák a helyi ismerőseiket a levelezőlista létezéséről.

Köszönöm!

Szabó Bori

Feliratkozás a(z) 'palota' csoportra

Tinipark
(reflektálás a szabályozási tervre)

Mióta olvastam a szabályozási tervet, azon tűnődöm, hogy a lézengő kiskamaszokat mivel lehetne lekötni. Való igaz, hogy a szülők által szabadjára engedett gyerekek bandákba verődve egymásközt „nevelkednek”, és legtöbbször rongálásokban élik ki energiatúltengésüket.

A legcélszerűbb mégis az, ha megkérdezzük az ügyben a legilletékesebbeket. Kíváncsi voltam, hogy az érintett korosztály képviselői miként töltik szabadidejüket, illetve milyen lehetőségeket hiányolnak. A László Gyula Gimnázium (Lila iskola) három nyolcadikos osztályában jártam.
Sajnos nem okozott meglepetést, hogy sokuknál a lépcsőházuk lépcsőin való üldögélés, a bevásárlóközponti csavargás, a cigizés és alkoholizálás a program. Mindezt persze a haverokkal. Hangsúlyozom, hogy a 13-14 évesekről van szó. Hogy lehet az, hogy a szülők nem veszik észre a cigaretta és az alkohol jelenlétét a gyermekük életében?
De most nem is erről akarok írni. Ez talán majd egy másik cikkem témája lesz.
Szóval van, akinek az is program, hogy a barátnőjével elmennek villamosozni, vagy buszozni. Program, hogy „beszólnak” embereknek, vagy kóbor állatokat kínoznak meg.

De mi az, amivel mégis szívesebben foglalkoznának?

Az egyik lehetséges megoldás alapötletét a párom adta. A mai tizenévesek nagy részének a gördeszka, illetve a görkorcsolya az elsőszámú sporteszköze. Újpalotán nem találhatók olyan utak, ahol ennek a hobbinak zökkenőmentesen lehetne hódolni. Kedvükre való lehetne tehát egy pálya, mely egyszerre okoz örömet körkorisoknak, deszkásoknak és bicikliseknek is. Minél professzionálisabb, annál jobb. A pálya körül padok lehetnének, a baráti társaságok gyülekezéséhez. Fontos, hogy a falfelületeket szabadon pingálhassák. (Persze ízléssel) Ettől talán jobban a magukénak érzik majd. Szintén fontosnak tartanék egy kiszolgálóépületet is, ahol üdítőt, szendvicset, rágót, tiniújságokat, óvszert (!) lehetne árusítani, és minden olyasmit, amit a nagygyerekek szívesen megvásárolnak, (természetesen dohányáru és alkohol kivételével) és legalább egy gép erejéig internet-hozzáférés is biztosított legyen. Ez az épület viszonylagos odafigyelést biztosíthatna a parknak is. Mindemellett természetesen van mellette kultúrált illemhely és kis asztaloknál le lehet ülni diskurálni, olvasgatni. A zene biztosításához wurlitzert javasolnék, ahol a fiatalság maga választhatja ki kedvenc zenéjét. Mindenféleképpen szükséges, hogy a gyerekek szívesen járjanak oda, szívesen töltsék ott az idejüket, ezért az ő korosztályuknak megfelelő kialakítást igényel a helyiség, mely télen meleg, nyáron hűvös.

De jó volna, ha ez a park létrejöhetne, és a kiszolgáló épületnek is találnánk üzemeltetőt. Úgy gondolom, hogy a megvalósítás nem lehetetlen.

Az említett gördeszka, görkori és biciklipálya mellett hiányzik nekik a park, ahol lehet futni, ahol vannak ivókutak, ahol több a pad, ahol elbújhatnak a szerelmesek. Hiányzik egy tisztességes pálya, ahol lehet kosarazni, ahol lehet focizni. Egy olyan pálya, ami kifelé lejt, és nem áll meg rajta a víz eső után, vagy olvadás idején. Arról nem is beszélve, hogy a dühöngők a focihoz elég kicsik, hóban pedig egyáltalán nem használhatók. (Ki gondolná?) És mind le van aszfaltozva. Miért nem puha a felületük? A kapukon nincs háló. Az utcai ping-pong asztalok az évek során egyrészt szétfagytak, használhatatlanná váltak, másrészt már újkorukban sem igen mentek rájuk a hálók. A sportlehetőségek mellé megvilágítás is kellene ám. Még a vadiúj játszótereket sem tudjuk megvédeni a rongálástól, ha egyszerűen nem is látjuk őket sötétedés után!

A válaszokból tehát az derült ki, hogy a srácok leginkább a szabad sportolási lehetőségeket hiányolják.
A következő gondolatom az volt, hogy vajon milyen lehetőségeik vannak most ezeknek a gyermekeknek. Faxon megkerestem az összes helyi általános- és középiskolát, a szabadidős tevékenységek után érdeklődve. Mindössze annyit szerettem volna tudni, hogy van-e szabad tornaterem használat, internet hozzáférés, vannak-e tanfolyamok, szakkörök? És hogy ezek a lehetőségek korhatár nélkül, külsősöknek is látogathatóak-e? Az iskolák egyben lehetnének szabadidő központok is. Legalább ki kellene próbálni, hogy működhet-e!
Eltelt egy hét, és a tizenöt iskolából mindössze három jelzett vissza. Szomorú statisztika.

A kamaszok szeretnének egy olyan szórakozóhelyet, ami kifejezetten őnekik lett kitalálva. Nevezzük TiniDiszkónak. Ahol hétvégente egy-egy magyar sztár is felléphet. És itt jön újra képbe az én felvetésem. Ez a TiniDiszkó lehetne abban a kiszolgálóépületben, ami a fent említett sportpályához tartozik. Álmaimban már látom a Pólus Center és az Asia Center közötti prérin.

Igen, látogathatunk most is méregdrága konditermeket. De akarunk? És jut rá?
Egy szabad sportközpont…!
Nem csak nekik! Nekünk is!

Fel

Kezdő oldal

Hulladékgazdálkodás

Az EU a hulladékcsökkentést újabb, a hulladék keletkezésének mérséklését célzó kezdeményezésekkel, jobb erőforrásfelhasználással és a fenntartható felhasználási mintákra való átváltással szeretné elérni. Magyarország számos esetben haladékot kapott a hulladékgazdálkodással kapcsolatos feladatok teljesítésében. A hulladékgazdálkodásra fordított hazai pénzügyi eszközöket jelentős uniós források egészítik ki a PHARE és az ISPA programokon keresztül.

Az EU egyik elsődleges célja a szemét mennyiségének csökkentése és megfelelő kezelése. Az EU a hulladékcsökkentést újabb, a hulladék keletkezésének mérséklését célzó kezdeményezésekkel, jobb erőforrásfelhasználással és a fenntartható felhasználási mintákra való átváltással szeretné elérni.

A cél 2000-2010 között a szemét mennyiségének 20 %-os, 2050-ig 50 %-os csökkentése, különleges hangsúlyt fektetve a veszélyes hulladékok mennyiségének redukálására.

Az Unió hulladékgazdálkodása három elven alapul:

• A keletkezett szemét és az egyes a termékekből keletkező veszélyes hulladékok csökkentése.
• A gyártási technológiák fejlesztésének ösztönzése
• A környezetbarát termékek és a kevesebb csomagolást igénylő termékek fogyasztásának ösztönzése

Újrahasznosítás és újra használat

Cél a lehető legtöbb hulladék újrahasznosítása. Az Európai Bizottság számos hulladékcsoportot meghatároz, melyek környezetre gyakorolt teljes hatását minimalizálni kell. Ilyen hulladék csoportok a következők:

A tagállamoknak törvényi szintre kell emelni a hulladék gyűjtésével, újrahasznosításával, újrafelhasználásával és megsemmisítésével kapcsolatos teendőket.

A hulladék biztonságos ártalmatlanításának fejlesztése, monitoring

Ha a hulladékot nem lehet újrahasznosítani, biztonságosan el kell égetni vagy el kell földelni. Mindkét esetben nagyon körültekintő ellenőrzésre van szükség, mert komoly környezetkárosító hatás léphet fel.

• A hulladék eltemetésével kapcsolatban az EU nagyon szigorú szabályokat hozott, melyek alapján megtiltja bizonyos típusú hulladékok - például a használt autógumik - elföldelését és előirányozza a földben lebomló hulladékok mennyiségének csökkentését.
• Ezen kívül az unió előírja az égetés során keletkezett dioxidok és savas gázok (NOX, SO2, HCL) csökkentését. Az égetőműveket füstgázszűrőkkel kell ellátni.

Magyarország

Országos Hulladékgazdálkodási Terv (2003-2008)

A terv célkitűzése hogy a hulladékgazdálkodásban szerepet játszó vállalkozások minél pontosabb ismeretekkel rendelkezzenek a hulladékkezelésről. A hulladék termelőinek és kezelőinek pontos, méréseken alapuló nyilvántartást kell vezetniük hulladékaikról, a hulladék forgalmáról és kezeléséről, a kezelő létesítmények működéséről. A nyilvántartások alapján statisztikai és hatósági bejelentéseket kell tenniük A nyilvántartások és a bejelentett adatok képezik az alapját a rendszeres hatósági ellenőrzéseknek, biztosítják a hulladék útjának nyomon követését.

Hulladékkezelés - A hulladékok országhatárt átlépő szállítása

A szállítás engedélyezésénél érvényesíteni kell az önellátás és közelség elvének minél teljesebb érvényesülését.

A közelség elve alapján a hulladék hasznosítására, ártalmatlanítására a lehető legközelebbi, arra alkalmas létesítményben kerülhet sor.

Az önellátás elve alapján - országos szinten, a területi elv és a közelség elvének figyelembevételével - a képződő hulladékok teljes körű ártalmatlanítására kell törekedni, és ennek megfelelően ártalmatlanító hálózatot célszerű kialakítani és üzemeltetni.

A gyakorlatban biztosítani kell, hogy veszélyes hulladék az országból nem OECD tagországba semmilyen célból ne kerülhessen, és nem-veszélyes hulladék is csak feljogosított létesítményben történő hasznosításra kerülhessen kivitelre. OECD országokba is csak a közelség elve alapján kerülhet be hulladék abban az esetben, ha az adott országban nincs megfelelő létesítmény adott hulladék ártalmatlanítására. Ártalmatlanításra hulladék nem importálható.
Az évente keletkező nem-veszélyes ipari hulladék 60%-a valamilyen módon lerakásra kerül, az égetés és egyéb ártalmatlanítás aránya mintegy 11%. A hasznosítás aránya az EU 45-50%-os arányához mérten alacsony, nem éri el a 30%-ot.

2009-ig az évente képződő ipari eredetű nem-veszélyes hulladék mennyiségében szerény mértékű csökkenés valószínű, amennyiben a szenes erőművek és a kapcsolódó szénbányák 2005 után is a jelenlegi struktúrában működnek.

Csomagolóanyagok

A hulladékgazdálkodási törvény előírásai szerint a hasznosítási kötelezettség teljesítése érdekében a csomagolóanyagokra kiterjedő szelektív hulladékgyűjtést 2005-ig az ország lakosságának legalább 40%-ára, 2008-ig 60%-ára ki kell terjeszteni.

Ennek értelmében a településeken folyó szelektív hulladékgyűjtés finanszírozásához - a gyártói felelősségi elv érvényesítésével - a csomagolt terméket gyártóknak, illetve a forgalmazóknak a rendszerhez csatlakozó települési önkormányzatokkal kötött szerződés alapján hozzá kell járulniuk.

A szelektív hulladékgyűjtéssel és kezeléssel el kell érni, hogy 2008-ban a képződő hulladékmennyiség ellenére a lerakásra kerülő mennyiség a jelenleginek legfeljebb ž-e legyen, és így a jelenlegi 83%-os lerakási arány 60% alá csökkenjen.

Az üveg és a műanyag csomagolási hulladékok legalább 15%-os hasznosítását egyelőre csak a hulladék exportjával lehet biztosítani.

Csomagolási hulladék

Az EU előírásoknak megfelelően 2005-ig a csomagolási hulladékok 50%-át hasznosítani kell. A lerakott települési hulladék biológiailag lebomló szervesanyag-tartalmát

• 2004-ig 75%-ra,
• 2007-ig 50%-ra,
• 2014-ig 35%-ra kell csökkenteni.

Az anyagokra vonatkozó hasznosítás tekintetében átlagosan 25-45%-os újrahasznosítást kell elérni, de minden anyagfajtánál minimum 15%-ot. A papír és a fém csomagolások tekintetében jelenleg 35%-os az újrahasznosítás, az üvegnél 14,5%, a műanyagok esetében viszont csak 10%

Gumiabroncs hulladék

• A gumiőrleményre 2006-tól lerakási tilalom vonatkozik.
• 2006. január 1.-ig 85 tömeg %-ban (ezen belül az újrahasználatot és az anyagában történő hasznosítást 80 tömeg %-ban) biztosítani kell a járművek bontásából (a 2002. július 1. előtt forgalomba hozott gépjárművek esetében is) származó alkatrészek újrahasználatát és a maradékok hasznosítását.
• Ez a hányad az 1980. előtt gyártott járműveknél alacsonyabb lehet, ám ezeknél is el kell érni a 75 tömeg %-ot (ezen belül az újrahasználatot és az anyag hasznosítást 70%-ban).
• 2015-ig az újrahasznosításnak összességében 90-95%-osnak kell lennie.

Elektronikai termékek hulladéka
Az elektronikai hulladékok kezelésével kapcsolatban az EU irányelv tervezetnek megfelelően biztosítani kell, hogy a forgalomba hozó illetve a gyártó díjmentesen visszaváltsa és hasznosítsa a termékekből származó hulladékot. 2005 végéig a hasznosítást megoldó termékfelelősség alapján működő hazai önfinanszírozó rendszert kialakítani.


Egészségügyi hulladék
Az ellátatlan térségekben 2003-ban hulladékkezelő kapacitásokat kell kiépíteni. 2005. július 30-ig a ma működő kórházi hulladékégetőket az új hulladékégetési szabályozás szerinti követelményeknek megfelelően át kell alakítani, be kell zárni, illetve új égetési kapacitásokat kell kiépíteni. Az egészségügyi hulladékot regionális hulladékégetőkben kell ártalmatlanítani.

Akkumulátorok
Az akkumulátorok termékdíjas termékek. A termékdíj bevezetéséből származó bevétel évente mintegy 17 ezer tonna savas akkumulátor hulladék begyűjtését és külföldön történő hasznosítását teszi lehetővé. A gyártói felelősségre épülő visszavételi kötelezettség bevezetésével a begyűjtés és a lakossági részvétel hatékonysága tovább növelhető. A hasznosítás - a hazai megvalósítás gazdaságtalansága miatt - továbbra is csak export útján valósítható meg.


Építési és bontási hulladék
Az építési és bontási hulladék hasznosítási aránya jelenleg 30% körüli. 2008-ig minimálisan a 40%-os hasznosítási arányt kellene elérni, de kedvező szabályozási és gazdasági környezetben elérhető az 50% is.

Azbesztcement termékek
E termékek forgalmazása a 41/2000. (XII.20.) EüM-KöM rendelet értelmében 2005. január 1. után tilos. A jelenleg már beépített 150 millió m2 tetőfedő anyagból származó 1,2 millió m3 azbeszt, továbbá a 86 millió fm cső bontásával keletkező mintegy 900 000 m3 darabos hulladék (összesített tömege kb.1,6 millió tonna) elhelyezésével Magyarország 2030-ig végez majd. Az EU besorolás szigorodása miatt a közeljövőben az azbeszt már veszélyes hulladéknak minősül.

Települési szilárd hulladék
A települési szilárd hulladékban található biológiailag lebomló szervesanyag lerakását az 1995-ös szinthez képest csökkenteni kell.

• 2004. július 1. napjáig 75%-ra; (maximum 1,74 millió tonna rakható le)
• 2007. július 1. napjáig 50%-ra; (maximum 1,16 millió tonna rakható le)
• 2014. július 1. napjáig 35%-ra (maximum 0,81 millió tonna rakható le)

A települési hulladékok tekintetében a biológiai úton lebomló szerves anyagú hulladékok közül elsősorban a bio- és zöldhulladék (konyhai szerves hulladékok, kerti és közterületi növényi hulladékok), valamint a papír lerakását kell fokozatosan csökkenteni. Ezeknek a feladatoknak a teljesítése csak a képződés helyén történő szelektív hulladékgyűjtés és a külön hulladékkezelés biztosításával érhető el.

A kerti és közterületi zöldhulladékokat, a konyhai szerves hulladékokat és a papírhulladékokat mezőgazdasági célokra kell felhasználni:

A szerves anyagok aránya 75%-ra csökkenthetők a zöldhulladékok, élelmiszerhulladékok házi komposztálása, illetve saját felhasználása révén.

A kisebb települések, kisvárosok lakossági és közterületi zöldhulladékát zöldterületek, közterületek karbantartási céljaira kell használni.

A 10 000 főnél nagyobb településeknél (ez a lakosság kb. 60%-át jelenti) 2008-ig ki kell építeni az üzemi méretű komposztáló telepeket. A tervezett regionális komposztáló telepek 60%-ának 2007-ig működésbe kell lépnie.

Települési szennyvíztisztítás
Az úgynevezett ökológiailag érzékeny területeknél, ahol a szennyvíz zárt tavakba (Balaton, Fertő-tó stb.) folyik, Magyarország 2008. január 31-ig vállalta az előírások végrehajtását.

A 15 ezer lakos feletti településeken 2010-ig szól az átmenet, eddig kell megoldani a szennyvízelvezetéssel-csatornázással kapcsolatos problémákat.

A 15 ezernél kisebb lélekszámú településeken 2015-ig kaptunk türelmi időt a közösségi normák alkalmazására. A települési szennyvíz-tisztítással kapcsolatos beruházások teljes költségét 810 milliárd forintra becsülhető.

Növényi és állati hulladékok
A mezőgazdaságban és az élelmiszeriparban képződő biológiai úton lebomló növényi és állati hulladékok lerakását gyakorlatilag teljes egészében meg kell szüntetni, és ennek érdekében a talajba közvetlenül vissza nem forgatható hulladékok kezelésére komposztáló, biogáz-előállító és felhasználó, illetve bioenergia hasznosító létesítményeket kell kialakítani.

Ezzel párhuzamosan fel kell számolni az összes működő és lezárt dögkutat és állati hulladéklerakót, és átfogó rendszert kell kiépíteni az állati eredetű hulladékok feldolgozására. A fertőzésveszélyes hulladékokat égető-berendezésekben kell ártalmatlanítani.

Nem hasznosítható hulladék
Az ártalmatlanítás területén biztosítani kell, hogy csak a nem hasznosítható hulladék kerüljön lerakásra, és legkésőbb 2009-ig el kell végezni a nem megfelelően kialakított hulladék-tárolók és lerakók bezárását, felszámolását, illetőleg az előírásoknak megfelelő felújítását. Ennek érdekében 2003-ig felül kell vizsgálni az ország területén működő hulladéklerakókat, és ütemtervet kell kidolgozni azok korszerűsítésére vagy bezárására, annak érdekében, hogy 2009-ben már ne működhessen a környezetvédelmi követelményeket maradéktalanul ki nem elégítő lerakó.

A hulladék környezetvédelmi szempontból megfelelő égetési feltételeit biztosítani nem tudó berendezéseket legkésőbb 2005-ig fel kell újítani vagy be kell zárni, illetve az ilyen hulladékégetést le kell állítani. A cél az, hogy az új, átlagosan 100 ezer főt kiszolgáló regionális lerakók létesítése révén maximum 100 lerakó működjön az országban.

Települési hulladékégető
Legfeljebb 6 (területi tervezési régiónként egy) települési hulladékégetőt kell létesíteni, illetve előkészíteni. Az égetők begyűjtő-körzetében szintén meg kell valósítani a szelektív gyűjtést (legalább a csomagolási és a biológiailag lebomló hulladékokra vonatkozóan). A meglévő égetők közül egyes kisebb égetők nem felelnek meg a levegőtisztaság-védelmi követelményeknek. 2005 után csak az EU előírásoknak megfelelő hulladékégetők működhetnek.
A megfelelő veszélyes hulladék kezelés érdekében 2008-ban országosan 170 ezer t/év égetési kapacitással kell rendelkeznünk. Ezért 2005-ig a meglévő égetők egy részét korszerűsíteni kell, a gazdaságosan nem fejleszthető égetőket pedig be kell zárni.

Szennyvíziszapok
A szennyvíziszapok jelenlegi 40%-os hasznosítási arányát 2008-ig minimálisan 55%-ra kell növelni. A hasznosításra nem alkalmas iszapok mennyiségét a szennyvíz és az iszapok előkezelésével a lehető legkisebbre kell csökkenteni.

Veszélyes hulladékok
A fő cél a veszélyes hulladékok keletkezésének megelőzése és veszélyességének csökkentése. A képződő veszélyes hulladékok kezelésénél a lehetőségekhez képest növelni kell a hasznosítás mértékét. 2008-ig legalább 30%-os hasznosítási arányt kell elérni. A veszélyes hulladékok kezelésében mind a hasznosítás, mind az ártalmatlanítás terén elsősorban kapacitásbővítésre van szükség.

Végső lerakóhely
A végső lerakóhelyekre kerülő veszélyes és nem-veszélyes hulladék mennyiségét egyaránt mintegy 20%-kal kell csökkenteni. A kiemelten kezelendő hulladékáramok tekintetében gondoskodni kell ezen hulladékfajták anyag-specifikus kezelési szabályainak kidolgozásáról; a többi hulladéktól való elkülönített gyűjtési, begyűjtési kezelési, és hasznosítási rendszerének kiépítéséről.

Hulladékok Magyarországon
Az országos hulladékgazdálkodási terv 2008-ig 350-360 milliárd forint elérhető fejlesztési költséggel számol.

A települési hulladékkal kapcsolatos beruházásokra - lerakók építése, szelektív gyűjtés bevezetése, hulladékudvar kiépítése, megfelelő edényzet beszerzése - különböző formák léteznek, amelyeken keresztül az önkormányzatok a beruházási költségek 80-90%-át is megszerezhetik céltámogatások formájában. A támogatásokat az alábbi intézmények nyújtják:

• Belügyminisztérium
• Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium č Környezetvédelmi Alap
• Gazdasági és Közlekedési Minisztérium
• Egészségügyi Minisztérium

Az éves költségvetésben a környezetvédelmi keret 20-25%-a szolgál hulladékgazdálkodási célokat.

Uniós pénzügyi támogatások
A hazai gazdasági eszközöket jelentős uniós források egészítik ki a PHARE és az ISPA programokon keresztül. Ezek ma alapvetően egyrészt az intézményfejlesztés, másrészt az állami és önkormányzati felelősségi körbe tartozó hulladékgazdálkodási (elsősorban települési hulladékkezelés) beruházások támogatására adnak lehetőséget. A programok finanszírozása általában az érintett önkormányzatok 10%-os önrészéből, 20-30%-os központi támogatásból és 60-70%-os uniós támogatásból valósul meg.

A PHARE támogatásával folyik az átfogó hulladékgazdálkodási információs rendszer kialakítása, a környezetvédelmi felügyelőségek hulladék-vizsgálati laborkapacitásának fejlesztése és a települési szilárd hulladéklerakók felmérése.

A térségi szilárd hulladék kezelési rendszerek kialakítását és fejlesztését támogató ISPA programok tényleges kialakítása a kivitelező pályázati úton történő kiválasztása után, 2003-ban kezdődnek meg.

Kapcsolódó cikk: Szelektív beszélgetés a hulladékgyűjtésről

Fel

Kezdő oldal